OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. december 19.
» Hozzászólások (1)

Mi – Egy osztályfőnök feljegyzései

47. Ha ezt a hetet túléljük...

2015. december 11.

Hétfő. E. van, K. megint nincs. Nem nagy veszteség, de azért érdekelne, hogyan gondolja anya és a kislány ezt az egészet?

Kettőre vendégeket várunk. A Főváros hagyományteremtés okán olyan pályaválasztási programot indított, ahol a kevésbé ismert szakmákat próbálja bemutatni. Hosszabb távú tervezésről van szó, mert ezekhez a foglalkozásokhoz általában magasabb iskolai végzettség kell. Hozzánk a Vakok Általános Iskolájából egy gyógypedagógust, a Vízművektől egy energetikai mérnököt, valamint Pulai Imre olimpiai bajnok kenust hozták. Fél egykor szóltak, mégis inkább fél kettő felé kezdenének, ha lehet. Lehet. Előrehozott, villámsebes ebéd, teremrendezés, fél kettőkor a hetedik és a nyolcadik várja a vendégeket.

El kell ismernem, hogy mind a három előadó szuper volt! A gyógypedagógusi hivatás láthatóan nem villanyozta fel őket különösebben, de érdeklődéssel figyelték. A vizes előadást élvezték, és ami ennél sokkal fontosabb, értették is. Előre egyeztettünk, kértem, hogy ne száraz, szakmai előadás legyen. Hegyezze ki a környezetvédelemre, az ivóvízkészlet védelmére, a takarékos felhasználásra a mondanivalóját. Mutassa be, hogy nem csak vízvezeték szerelők dolgoznak náluk, mennyire sokrétű és szerteágazó a „vizes szakma”. Hihetetlenül profin, oldotta meg. Azt hittem, halálra unják majd magukat a kis drágák, de nem!!! Határozottan élvezték, érdekelte őket. Pulai Imre is hozta a kötelezőt. Most inkább a szánkó és a bob köti le az idejét, fele akkora (széltében), mint fénykorában, de még most is igen imponáló méretekkel dicsekedhet. Emberi nagysága egy jottányival sem lett kisebb. És ezt a gyerekek is megérezték. Nem próbálkozott a siránkozással, hogy mennyi idejét vette el a különböző buliktól, szórakozástól a sport, nem sírt tele három zsepit, hogy milyen nehéz és küzdelmes kamasz- és felnőtt kora volt. Szórakoztatóan, videóval illusztrálva, hitelesen mutatta be, milyen nehéz kenyér élsportolónak lenni. Sztorizott, a kölykök viháncoltak, kérdezgették, nem akarták elengedni. Több mint két órát voltak nálunk, ez alatt egyszer sem kellett rájuk szólni. És ez nem csak a mi érdemünk. ☺ A vendégeink el voltak ájulva, milyen fegyelmezett, de érdeklődő csapat várta őket. Persze, a tanszoba ugrott, mert reggel nyolctól délután fél ötig egy perc pihenőjük sem volt. Végre szuszoghattak egy kicsit. A fiúk rögtön úgy érezték, lenne erejük még egy órácskát focizni, így ötüket kiengedtük a Kósra. A többiek beszélgettek, velünk, nyomkodták a telefonjuk gombjait, de ennyi járt nekik!

Kedden a szokásos matek felkészítő. Olyan jó hallani B. barátnőmtől, hogy küzdenek, akarnak, csinálják! A tanszobán őrült meló folyik, mert a szerda, csütörtök, péntek a dolgozatok jegyében telik majd. Ez az ára annak, hogy a szünet előtti utolsó héten már csak az ünnepi készülődéssel foglalkozzunk. Jövő héten minden nap karácsony! ☺

Szerdai dolgozat abszolválva. B. bácsi elégedett, látja, hogy alaposan készültünk, az eredmények is ezt igazolják. Tartom bennük a lelket, már csak két nap, és jön egy kis lazítás, addig ki kell bírni.

Délután újabb dolgozatra készülünk. Föcit nem tanulunk, mert hetek óta trenírozza őket E. néni a csütörtökön esedékes tanfelügyeleti látogatásra. Az menni fog! A doga is, mert L-t leszámítva, mindenki 100%-ban odateszi magát.

Csütörtökön ajánlatot kapnak, ha nem akarnak dogát írni, akkor halasszák hétfőre. Tiltakozom erősen. Értsétek meg, tanultatok, tudjátok, mi a fenének húznátok az időt? Ráadásul jön a hétvége, ki tudja, megmarad-e minden, amit most tudtok? Nem múltam el nyomtalanul, a számonkérésen túl vannak. Ez is jól sikerült, hurrá!!!! ☺

Negyedik óra, földrajz. E. néni sík ideg, a tündérkék nem. Miért is lennének? Az ő lelkiismeretük tiszta, nincs más dolguk, mint azt és úgy tenni, ahogy eddig is. Én sem izgulok. Vége az órának, általános megkönnyebbülés. ☺ E. néni szerint jól sikerült, bár kicsit megilletődöttek voltak. És azt is mondja, hogy összekapták(!!!) magukat. Ők??? Csak azt és úgy csinálták, ahogy szokták. És pontosan tudták, hogy miben volt más ez az óra, mint a többi. De alkalmazkodtak! Mesélték, hogy E. néni soha annyit nem segít, mint most tette. És mennyivel könnyebb lenne, ha mindig így tartana órát. Szerdán lepróbálták, hogy műxik-e a net a teremben. Ha máskor használta volna, tudná, hogy igen. Megnézték a számítógépen Magyarország aktuális időjárását. És ugyanezt tették a mobiljukon is. Mert erre a jeles alkalomra be lehetett kapcsolni a telefonokat. De projektort nem használtak. Inkább kettesével járultak a sarokban lakó számítógéphez, megszemlélték a képernyőt, aztán visszaültek a helyükre. És ugyanezt megsasolták a telefonokon is. IKT-s eszközök használata a magyar közbutításban. Jajjjjj!!!! (A tanteremben csak azért van második éve számítógép, és hosszas rimánkodás után ettől az évtől használható internet hozzáférés, mert én vagyok a középiskolásaink anyukája is. És sokszor van netes lecke a középsulikban. Amíg a hálójukban lakott az eszköz, addig semmilyen leckét nem tudtak megcsinálni rajta, mert „legyalulták” a gépet, csak játékra és fészbukolásra tették „alkalmassá”. Ezt untam meg, így kénytelenek velünk tanszobázni, nálunk leckét készíteni a fiatalok. ☺ )

Sebaj, túlélték, túléltük. Még egy brutál tanszoba, felkészülés a pénteki témazáróra, aztán egy kis laza, ráérős, beszélgetős, kellemesnek ígérkező hét a szünet előtt.

Pénteken arra „ébredek”, hogy megérkezett K. Egy napra. Kérdezem, ez mi? Mára írta ki az orvos. Hagyjam békén. Aha. Azért bátortalanul érdeklődöm, jövő hétre mi várható? Persze ígéri, hogy jön, de ezt minden alkalommal megteszi, ha véletlenül betéved.

És akkor ejtsünk még néhány szót R-ról is. Mióta az otthonban van, teljesen kivirult. A „rút kiskacsából” csinos kamasz lánykává változott. Nőcis cuccok, leheletnyi, diszkrét smink, mosolygó szemek.

Meséli, hogy mi mindent csináltak a hétvégén. És újságolja, hogy hagyják őket reggelenként aludni(!!!), ha napközben lepihen, nem macerálják, csak annyi a felnőtt „jelenlét”, amennyi a nyugalomhoz feltétlenül szükséges. Nem tolakodó, csak segítő, támogató. Megbetegedett kedden. Telefonáltunk, érte jöttek, vitték. A betegszobára került. Itt külön figyelmet kapott, látta orvos, megnyugtatták, gyógyulni hagyták. A családban ezt nem tapasztalta. Hallgathatta, hogy nem is beteg, hogy anyát kirúgják a (közalkalmazotti) munkahelyéről, ha miatta nem tud dolgozni menni. (A tesóval nem voltak ilyen problémák. Rá mindig volt ideje, betegállománya, türelme.) De ha már otthon lopja a napot, akkor inkább takarítson ki, vigye le a kutyát, esetleg főzhet is, moshat is. Két napon belül mindig „meggyógyult”. Anya egy varázsló volt, annyi szent! ☹ És most, életében először lehetett beteg. Szerencsére nincs komoly baja, de megtapasztalhatta, hogy ő is fontos. Számít.

Mesélte, hogy hétfőn nem jön, de nem azért mert még mindig beteg. Már az orvos szerint is jól van, ha pihen, attól persze nem lesz baja, de más oka lesz a hiányzásának. Áthelyezik egy lakásotthonba, ennek hétfőn lesz a napja. Az Alföldiben rosszul vannak, mert R. jó gyerek, gyakorlatilag probléma mentes, az ilyen baba ritka kincs arrafelé. De örülnek is, mert az ő számukra is a legfontosabb szempont az, hogy a gyerekek sorsa megoldódjon, lehetőleg jobbra forduljon. Én örülök, mert jó helyre kerül, ez megnyugtat. R. kissé bizonytalan, de tudja, hogy a fél szemem suli időn kívül is rajta. A számomat tudja, ha bármi van, megcsörget, hívom azonnal. Nem hagyom magára, de most úgy látom, tényleg jó helye, végre nyugodtabb élete lesz. Megérdemelné!

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

tr | 2015. december 20.
A magyar oktatási rendszer szomorú összegzése a "Ráadásul jön a hétvége, ki tudja, megmarad-e minden, amit most tudtok?" mondat. A mai gyerek a dolgozatokra tanul (rengeteg felesleges dolgot, a hasznosak helyett), nem az életre.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek