OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. január 19.
» Hozzászólások (1)

55. esélyegyenlőségi napló

Sajátosan magyar oktatási szegregáció

A szakemberek és a szakirodalmak mindig keresik a párhuzamokat, törvényszerűségéket a szegregáció okairól, a kirekesztés mechanizmusairól, hátha megelőzhető, kiküszöbölhető lenne ez a jelenleg is zajló, negatív dolog. Összevetik az adatokat, jelenségeket a nálunk született kutatási eredményekkel, és próbálnak következtetéseket levonni.

Ám míg az integráció zajlik a világban, Ausztráliától az Egyesült Államokig, mindenütt arról szól a történet, hogy ezért dolgozzanak. Hogy olyan hatásokat próbáljanak meg generálni, olyan rendszereket, módszertanokat, ami az integrációt segíti. Nehéz persze, a feketék integrációját már történelmi távlatokban lehet nézni, ott is vannak még mindig feloldhatatlan feszültségek, mélypontok, precedens értékű esetek.... de mégis, minden arra irányul, hogy előre menjen a dolog. És nekik megy is.

Nálunk viszont a roma integráció érdekesen alakul. Mert nálunk olyan folyamatok vannak, melyek nem csökkenteni igyekeznek, hanem éppen növelik a szegregáló hatásokat. Talán nem is szándékoltan, de összekapcsolva ezzel a furcsa, kényszeres vallási alapú újraépítéssel, beáldozva a leszakadókat is, egy más célért. Mert úgy tűnik, az egyházi iskolarendszer visszaállítása fontosabb, mint a szegregált oktatás felszámolása. Így hát a hozzá kapcsolódó negatív hatásokról nem vesznek tudomást. Közben pedig a probléma gyűrűzik tovább, már rég önjáró, megoldhatatlan.

A szegregálódás folyamata persze nem most kezdődött, de tény, hogy az utóbbi években egyre súlyosabb és ellentmondásosabb a helyzet.


Gertner Réka rajza

A szegregálódott iskolák korábban inkább földrajzi-gazdasági jellemzőkkel meghatározott, leszakadó területekhez kötődtek, ezek mindig is sötét foltjai voltak a közoktatásnak, de nem volt belőlük túl sok, és nem nőtt rohamosan a számuk. A nagyobb településeken a körzetesítés rendszere fékezte ezt, és, bár többnyire egy adott iskolához kötötte őket, így az arányuk ott magasabb lehetett a többi iskolához viszonyítva, ám megakadályozta azt is, hogy onnan elvigyék azokat, akik mintát adhattak nekik, akikhez integrálódni lehetett. Ekkor még úgy tűnt, módszertanilag kezelhető a helyzet. Ekkor indultak pedagógiai kísérletek, próbálkozások, Csenyéte, a Kedvesház, Tiszabő... ma már leginkább szakirodalmi lábjegyzetek csupán.

A szabad iskolaválasztás később meglendítette a szegregálódás folyamatát. A magasabb HHH tanulói aránnyal rendelkező iskolák egyre kevésbé tudtak megbirkózni az oktatásba begyűrűző problémákkal, a szülők döntöttek, mert dönthettek, persze csak azok, akiknek az egzisztenciája engedte, és megindult a tanulói elvándorlás, a szomszédos településre, vagy kettővel arrébb, a konfliktus-mentesebb iskolai létért. Talán, ha akkor teszünk valamit, még mindig mérsékelhető lett volna a baj. Talán, ha komolyan vesszük a települési esélyegyenlőségi köznevelési terveket, és lett volna folytatás, a tervkészítésen kívül, ha nem került volna szemétbe az egész... de nem így történt. Váltás volt, és változott ez is.

Sosem gondoltam volna, hogy épp az egyházi iskolák fokozzák majd ezt a hatást. Bár a KLIK-es iskolák között is szép számmal találunk szegregálókat (és akkor még nem beszéltünk az iskolán belüli szegregációkról), és a kevés magániskola sem veszi ki túlságosan a részét az integrációból, mégis, talán az egyházi iskolák esetében a legerősebb és a legellentmondásosabb a hatás.

A számuk az utóbbi években ugrásszerűen megemelkedett, és emelkedik ma is. Ám furcsa mód (bár ugyebár Istennek mindenkire szüksége van) a legtöbb helyen nem a szegények felé fordultak, hanem épp a jobb társadalmi státuszú családok felé. Persze van egy töredék, ahol olyan iskolákat vettek át, ahol szinte csak HHH gyerekek vannak, de az arányuk messze elmarad a szegregáló hatást kiváltóktól. Olyan pedig, ahol integrált oktatás van, nos, olyan egyházi iskolát nagyon keveset találni.


Kertész Emőke rajza

Mára a helyzet lehangoló, és úgy tűnik, visszafordíthatatlan folyamatokat indított meg, végképp lezárva a boldogulás útját a halmozottan hátrányos helyzetű, zömében roma gyerek előtt. (Nem elemzem most a többi hatást, ami szintén bebetonozza őket a nyomorúságba, most csak a legfontosabbról, az oktatásról beszélek.) Az egyház nem kívánja egységében kezelni a szegénységet, azt inkább a missziókhoz kapcsolják, no meg persze most sokan pályáznak tanodákra, amit majd jól kihangosítanak, meg ott vannak a roma szakkollégiumok is, de azokhoz a tömegekhez képest, akik maradnak a nyomorúságban, ez elenyésző.

Próbálom megérteni őket. Mert nyilván ők is érzik a helyzet ellentmondásosságát, és önmaguk igazolására magyarázatokat keresnek. Másfele keresik hát a küldetésüket. Sokan úgy érzik, vagy legalábbis azt hangsúlyozzák, hogy a „fehér” egyházi iskola menti meg a települést, e nélkül a szülők elvinnék a gyerekeiket a szomszédos falvak oktatási intézményeibe, tehát ők tulajdonképpen jót tesznek egy olyan iskolával, ahol nincsenek plusz pedagógiai munkát igénylők, csak problémamentesek, mert így olyan szolgáltatást nyújthatnak, amilyet a szülők igényelnek.

Mások a vallás felől közelítenek. A speciális szabályok felől. Amiket tartani kell. Amit szabad döntésével vállal az, aki oda iratkozik. És aki azt nem teszi, nem úgy beszél, nem úgy viszonyul, azt ugye nem lehet ott tartani, mert akkor nincs értelme sem a szabályoknak, sem a szabad döntésnek. Akkor annak nincs ott a helye.

Ma az egyházi iskolák több támogatást kapnak az államtól, mint az államiak, és nem vonatkozik rájuk semmi megkötés. Nem kell tartaniuk beiskolázási követelményeket, szedhetnek hozzájárulást, nem kötelező tanítani SNI, BTM gyereket, ha nincs szakemberük (és miért lenne?), válogathatnak a gyerekek között, és akivel gond van, azt elküldhetik. Az állami iskolába. Titkos alkuk köttetnek, sajátos szabályok működnek a településeken. Ha valaki ezt sérelmezi, ellenségnek tekintik, és nem akarnak változtatni. Ehhez persze szülői támogatás is társul, ráadásul a jobb társadalmi státuszú szülőké, ami fontos mindenkinek. A polgármestereknek is. Mert ők lesznek azok a választópolgárok, akik szavaznak majd. És az integráció, tudjuk, nem szavazatszedő dolog.

Nemrég végeztem egy kis kutatást. Csak egy megyére, és egy egyházra, de elkészíthetném bármelyikre. Más megyére is, és más történelmi egyházra is.

Megnéztem, azokat a településeket, ahol egyházi iskola is működik, és a földrajzilag hozzájuk legközelebb levő államiakat. A halmozottan hátrányos helyzetűek, a hátrányos helyzetűek, és az SNI gyerekek adatait. Beszédesek. Azt hiszem, nem kell különösebb magyarázat hozzá.



És ezek már azokkal az adatokkal készültek, amelyek az új HH, HHH meghatározás szerint igazoltak, amiről tudjuk ugye, hogy a legtöbb helyen lényegesen csökkent a számuk, miközben a családok élethelyzetében nem sok változás következet be. És még így is ilyen a kép.

A következmények? Azt hiszem, ezt már mindenhol érezni, főleg azokban a megyékben, ahol bizonyos mutatók a térképen egybeesnek: legalacsonyabb életszínvonal, legrosszabb lakhatás, legrosszabb egészségügyi mutatók, munkanélküliség, legtöbb közmunkás, legalacsonyabb iskolai végzettség, leglefedetlenebb szolgáltatások, magasabb kriminalizáció... és a legtöbb szegregált iskola.

A térképen, ha folyamatosan vezetnénk, követhető lenne még egy folyamat. Ezeknek a területeknek a növekedése. Még akkor is, ha a statisztikákat időnként átalakítjuk. És akkor is, ha nem ezt kommunikáljuk.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2016. január 27.
kistelepülésen, az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében, megengedheti magának az óvoda, hogy törli az alapító okiratából az SNI-t ! a szabad intézményválasztás korában, kijelölt, befogadó intézmény címmel ellátott intézményi kényszer mellett:megkérdezem, ez mennyire etikus magatartás: exportálni a tanulásban akadályozott, egyéb fogyatékossággal terhelt gyermekeket a környék kollégáira? intézményeire? Még ha mentséget is keresek: a saját intézmény megőrzése, a tehetség gondozás iránt: lakosság, még ha más intézményben is fog nevelkedni: itt fog élni! még vagy 60 éven keresztül! hová tartunk? a saját roma lakosságunktól ideig-óráig meg kell szabadulnunk? minden szereplővel egyénenként egyetértek, de mi lesz? így? meddig lehet kizárni a főszereplőt?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek