OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. január 24.
» Hozzászólások (0)

Cinkos, aki néma

„...mert vétkesek közt cinkos, aki néma
Atyjafiáért számot ad a testvér…”
(Babits Mihály: Jónás könyve)

Lelkes és szkeptikus hangok egyaránt övezik a „miskolciak” kezdeményezését. Ez az, végre történik valami, így tovább, veletek vagyunk – olvasható az optimisták internetes kommentjeiben. Na igen, egész csinos számok tűnnek fel a frissülő hírekben, főleg ahhoz képest, hogy mondjuk a pedagógusok etikai kódexének „demokratikus érvényre jutása” előtt mindössze hatvan pedagógus érezte úgy, hogy hozzá kell szólnia a dologhoz. Ám sok a kételkedő hang. Hogy miért csak most? És miért fogalmaznak még mindig ilyen óvatosan? Lesz-e bármi eredmény? És persze még mindig vannak (ne szépítsünk, ők vannak messze a legtöbben), akik félnek. És inkább úgy tesznek, mintha nem is látnának, nem is hallanának semmit.

Akik egy ideje figyelemmel kísérik az oktatásban zajló eseményeket, ilyen-olyan formában ezerszer végighallgatták/olvasták már az unalomig ismételt mantrákat. Szerintem ezeket a kulcsszavakat egy átlagosan tájékozott polgár a legmélyebb álmából felébresztve is tudná sorolni: túl sok adminisztráció, korszerűtlen és szakmaiatlan tantervek, túlterhelt, boldogtalan gyerekek és iskolai dolgozók, irreális óraszámok, erőszakosan befagyasztott tankönyvpiac, omladozó épületek, személytelen, erőszakos központosítás, szemfényvesztő portfóliók, kiszámíthatatlanság, romló eredmények, feszült légkör. Amit kihagytam, az Olvasó gondolatban majd úgyis hozzáteszi, hiszen ezek a kritikák lassan úgy beépülnek a köztudatba, mint a Nemzeti dal refrénje. Ki ne tudná, hogy folytatódik? „A magyarok istenére esküszünk…” Aztán valahogy mégis. Rabok leszünk.

„Maradj tövisnek bőr alatt/ ha bírod még, magyar/ légy viszkető seb, mit a kéz/ álmában is vakar” – írja Szó című versében Kiss Judit Ágnes költő és középiskolai magyartanár, aki elsők között osztotta meg a miskolciak levelét is. Azt hiszem, sokan választották az elmúlt időszakban a kiskapukat. A személyes, tantermi jelenlét még mindig erősebb, mint ezer kartoték-adat millió táblázata. Búvó patakként is át lehet adni a diákoknak azt, aminek mintha a jelenlegi oktatáspolitika szándékosan ellen tartana – elsősorban az emberségre gondolok itt. És a bátorságra, az egyenes gerincre, a szolidaritásra, a vélemény vállalására, más véleményének a tiszteletben tartására, az önálló gondolkodás képességére. Demokráciára. És ez nem tantermi politizálást jelent, és még csak véletlenül sem erkölcsi prédikációkat. Hanem olyasmit, hogy emberként tekintünk a diákokra, úgy bánunk velük, ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak. Hogy figyelembe vesszük életkorukat, élethelyzetüket, tehetségüket, gyengeségüket, egyéniségüket. (Ami igencsak embert próbáló feladat a jelenlegi óraszámok és feltételek mellett. Hosszú távon a dolog a legjobb indulattal sem tartható, ez az, ami engem a leginkább aggaszt.) „De itt van szükség rád nagyon/ Sötétben lenni fény/ Hogy felemeld, ki megrogyott/ És bátorítsd, ki fél” – szól a Szózat-parafrázis egy másik versszaka. Hiszen megnyomorított, megfélemlített gyerekek micsoda kegyetlenségekre képesek a náluknál gyengébb, sebezhetőbb osztálytársaikkal szemben! Ugye mindenki látott már ilyet? Szóval, ha nap mint nap legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint bánunk tanítványainkkal, az mindenképpen „ér valamit” – de vajon elég-e ahhoz, hogy nyugodtan nézzünk tükörbe?

Talán az egyik legelgondolkodtatóbb mozzanata az elmúlt hét eseményeinek a diákok reakciója – hiszen a Miskolci Herman Ottó Gimnázium valamint a budapesti Teleki Blanka Gimnázium diákjai egyaránt nyílt levelet illetve követeléseket fogalmaztak meg. Megható és szívmelengető volt olvasni ezeknek a tizenéves fiataloknak a gondolatait, akik nem az ötösért, vagy esetleg az egyestől való félelmükben fogalmaztak ilyen pontosan, bátran és szabatosan. Nincs motiválóbb az „élő példánál”, ez a pedagógus pálya legnagyobb kihívása.

„Az ország nem kérdi, mi végre/ engedik meggyűlni a bajt/ s miért nem a munkás védelmére/ gyámolítják a gyáripart” (József Attila: Hazám) – ezek a sorok jutottak eszembe, mikor egyik „urunk”(?) azt nyilatkozta a pedagógusok „elégedetlenkedésével” kapcsolatban, hogy „a gyárigazgatót sem érdekli, hogy mi a véleménye a munkásnak a gyárban zajló folyamatokról”. Demagógia lenne ízekre szedni ezt a szép párhuzamot, meg néha az ún. „elemzés” agyoncsapja a költői erőt. Inkább csak gondoljuk tovább! Ha a gyári munkás a tanár, akkor a gyerek a kis csavar, akit méretre kell szabni, hogy a gépezetbe illeszkedjék. Zsipp-zsupp, kenderzsupp, ha nem passzol, kidobjuk, akár tizenhat évesen is lehet már belőle közmunkás, esetleg bűnöző vagy koldus. Legalább nem veszi el a rendőrök munkáját, sőt, ad nekik.

Úgy tűnik, mintha az utóbbi hetekben kezdenének összeérni a szálak, mintha kezdenének egymásra találni a mostohán kezelt „gyári munkások”. Nyilván nem véletlen, hogy a rendszerváltás óra igazából egyik kormánynak sem volt fontos (legfeljebb a retorika szintjén) sem az oktatás, sem az egészségügy, sem a szociális szféra. Hisz mindegyikbe sok pénzt és energiát kellett volna fektetni, és a befektetés csak hosszú távon terült volna meg – hosszabb távon, mint egy négy éves parlamenti ciklus. Másrészt pedig ezek az ágazatok a legkiszolgáltatottabb emberekért vannak, akik nem tudnak kiállni magukért. Hiszen gyerekekről, betegekről, idősekről, szegényekről, hátrányos helyzetűekről van szó. „Az erőszak bűvöletében/ mit bánja sok törvényhozó…” (J.A.)

„Maradj, hisz meg kell védeni/ Kinek nincs hova, / Legyen szegény, hajléktalan/ Zsidó, meleg, roma” – szól a már többször idézett Kiss Judit Ágnes-vers. Vajon hogy tudjuk megvédeni azokat, akik nálunk kiszolgáltatottabb helyzetben vannak – úgy, hogy mi is kiszolgáltatott helyzetben vagyunk?

Minden esetre felelősek vagyunk a kialakult helyzetért, ezzel szembe kell néznünk nekünk, tanároknak is. Hiszen hagytuk, együttműködtünk, nem emeltük fel a szavunkat, nem tettünk ellene semmi érdemlegeset. „Fortélyos félelem igazgat minket/ nem csalóka remény”? Hát igen, a remény talán csalóka, kezelőorvosunk és gyógyszerészünk pedig már rég külföldre emigrált – kockázatok és mellékhatások tekintetében csakis egymásra számíthatunk. Rég volt már ilyen nagy szükség az összefogásra, mint most.

Sulyok Blanka

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.18.
Itt a törvény, amivel a rezsim magához láncolja a gyerekeket
A közoktatási törvény tervezett módosítása meggátolja a szülőket abban, hogy kimenekíthessék gyermeküket a rossz oktatási rendszerből, zöld utat ad arra, hogy a szakmailag nem megfelel...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2019.06.18.
Akkor is elkezdhetnek tanítani a pedagógusok, ha a nyelvvizsga miatt csúszik a diplomaszerzés
A pályakezdő tanárokat is segíti a köznevelésről szóló törvény módosítása, mert akkor is elkezdhetnek tanítani, ha a nyelvvizsga hiánya miatt csúszik a diplomájuk kiadása - mondta az...
(Forrás: eduline)
--
2019.06.17.
Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye!
Eltartja és konzerválja a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló, tömeges árvaházak létezését, sőt, akár családokat szakíthat szét az a mai napig általános gyakorlat, hogy a fejlett...
(Forrás: index)
--
2019.06.16.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfeh...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.16.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.06.16.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.16.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek