OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. január 29.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub

Szerdai gyerek

A Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett filmklubunkon egy sikeres magyar filmet nézünk meg. Horváth Lili alkotása egy különös felnőtté válás története, melyben egy olyan lánynak kell anyává érnie, akinek magának nem volt édesanyja. A film hőse az állami gondozásból frissen kikerült 19 éves Maja felelőtlen kamasz, aki egy négyéves kisfiúért tartozik felelősséggel. Maja önsorsrontó hajlama ellenére azért harcol, hogy fia felügyeleti jogát megszerezze – nem akarja, hogy a gyerek sorsában a sajátja ismétlődjön meg. Önmagával folytatott küzdelmei egy váratlan lehetőséghez és egy szokatlan új szerelemhez vezetik. Maja, aki ahhoz szokott hozzá, hogy mindenben gyereke apja döntsön helyette, először találkozik olyan férfival, aki úgy tűnik: bízik benne. A régi megszokásoktól azonban nem egyszerű szabadulnia (port.hu).

Időpont: 2016. február 2.
Helyszín: Helyszín a Kino Café,
Jegyár: 700 Ft.

Részletek a filmről készült írásokból

A Szerdai gyerek Horváth Lili rövidfilmjének, a Napszúrásnak a kvázi-folytatása. Azért kvázi, mert ugyan a főhős karaktere ugyanaz, nemcsak az őt alakító színésznő más, de több cselekménypont sem illeszkedik a két film között tökéletesen. A történet főhőse Maja, aki többszörösen hátrányos helyzetű: mélyszegénységben él Budapest külvárosában, szüleitől se számíthat segítségre, mivel árva, mindeközben pedig saját négyéves fia felügyeleti jogáért harcol. Ha ez nem lenne elég, a fiú néma, ráadásul Maja párja, Krisz egy pitiáner bűnöző. Ennyi konfliktust egy hollywoodi melodráma is megirigyelhetne (egyedül a halálos betegség hiányzik), azonban a Szerdai gyerekre legkevésbé se lehet mondani, hogy érzelmileg túlfűtött, szappanos alkotás lenne. Horváth Lili visszafogott, naturalista stílusába ágyazva nem hogy nem tűnnek terhelőnek a főhősünk életét nehezítő tényezők, a megrajzolt közeg annyira hiteles, hogy sokkal inkább egy érzékeny társadalmi drámával állunk szemben, mintsem egy szentimentális könnyfakasztóval (Dobi Ferenc: Elveszettek, Filmtett).

Horváth Lili láthatólag megtanulta a leckét: nem attól lesz jó egy magyar film, ha mindenáron Hollywoodot akarja utánozni, megmutatni, hogy mi is tudunk romantikus komédiákat készíteni. (…) Előbb-utóbb csak rájön mindenki, hogy hozott anyagból valahogy nem jó dolgozni, inkább arról kellene beszélni, hogy mi van körülöttünk, bemutatni az elzárt világokat, a kis életeket. Bár lehetőleg nem úgy, mint a félresikerült Veszettek, ahol megint az volt a néző érzése, hogy a rendező nyilván szerette volna megmutatni, hogy azért mi is tudunk akciójeleneteket rendezni. Kiderült: nem tudunk. Ha viccelődni lenne kedvünk, azt is mondhatnánk, hogy az már mindenképpen egy pozitívuma a Szerdai gyereknek, hogy nincs benne akciójelenet. Persze a film nem ettől jó, hanem éppen attól, hogy a rendező nem akart nagyot markolni: elég neki egy lány és az ő története. Vagyis hát nem is a története, mindössze néhány pillanat az életéből, ennyi jut nekünk, megismerjük valahogy Maját, és másfél óra múlva már el is engedjük (Gera Márton: Nem happy az end, Revizor).

A Szerdai gyerek a maga finoman abszurd módján súrolja a Magyarországon ma oly divatos vállalkozásindítást is: az induló vállalkozásoknak kínált mikrohitel program során, ahogy Böbe (Németh Annamária imádnivaló alakításában) megfogalmazza: „adnak egy fényképes igazolványt, és már vállalkozó is vagy”. A művelődési ház romjain nyíló mosoda ünnepélyes megnyitóján nemzetiszínű szalag helyett egy mosógép ünnepélyes elindításával tapsolják meg magukat azok, akik az imént gördültek be Audijukkal – arra a településre, ahol nemcsak mosógépe, de munkája sincs senkinek. Az abszurdum tovább fokozódik: a mosoda mellett nyitnak még egy turkálót és egy internetkávézót is, ami a Besence Open című kiváló dokumentumfilmhez hasonlóan felveti a kérdést: valóban égető szükség van internetkávézóra/teniszpályára egy olyan helyen, ahol elfojthatatlanul nő a munkanélküliség? („Születési helye? Nem tudom.” – Szerdai gyerek, Filmtekercs)

Egy nézői vélemény

13 évesen szül. De nem pártunk és kormányunk dicsőségére, nevelőintézeti kamasz-szerelem nem kívánt gyümölcseként. Épphogy nagykorú, takarításból tengődik, a telepen él a fiújával, gyermekét szerdánként látogathatja. Beválogatják egy vállalkozás-indító programba, mosodát próbál nyitni, de ilyen előélettel semmi sem egyszerű.

Lassan havonta tanulunk új magyar filmes neveket. Horváth Lili első nagyfilmjében ritka tehetségű alkotóként mutatkozik be. Már a történet is fantasztikus, szélsőségesen hihetetlen, miközben miden ízében hitelesen valóságos. Egy kicsit feljebb a Tar Sándor-i mélyvilágnál, halovány kis remények, a megrekedés és lecsúszás kockázatával.

Nyugodt tempó, egyszerű szituációk. De minden jelenetben van valami torokszorító, valami megmagyarázhatatlanul erős. A fiú autókat tör fel, Antal Zsolt kőbaltás karakterét a szinkronizáló Ötvös András hatványozza, a többi amatőr szereplő is csalhatatlan érzékenységgel találtatott meg, így a kétgyermekes cigányasszony mobilozó fával meg a Gyuris-házaspár: Gyufa és a Kerekasztal-os Hajós Zsuzsa. Az ex művházigazgató Lukáts Andor potyapogira vadászik a megnyitón, Dér Denisa erőltetetten szociális mosolya is kedves. A szerepskatulyájából kilépő Thuróczy Szabolcs fantasztikus átlényegüléssel kelti életre a jószándékú, segítőkész program-vezetőt, szánandó, szerethető, az elvált férfiak hobbizó magánya szürkiti csöndes szavait. Színészi-rendezői remeklés!!! De még az általában hiteltelen Nagy Ervin maszkmesteri metamorfózisa is felejthetetlen figurát teremt!

Lehet egy ilyen szerencsétlen árva ennyire szép? Horváth Lili felrúgja a sémákat, az ő válasza Vecsei Kinga. Klasszikus profil, sugárzó nemesség, a keménnyé érett arcon néha egy halovány mosoly, - és a szemek!!! Rezzenéstelenül néz, mindent lát, beszéde bárdolatlan, járásában menekülésre kész bizonytalanság. Kitér, előz, megbúvik, enged. Egy dologban gyémántkemény: "nekem gyerekem van". Lenyűgöző, ellenállhatatlan, létezése eleven kontrasztja a sivár valóságnak. Általa válik a legjelentéktelenebb szituáció is dermesztővé. Keresi kisfiát az erdőben, csak nézi a betegszoba ablakán át, belép a feldúlt üzletbe.. - csöndjei rejtelmesek, ám engedékeny pillantása acélos ellenállást jövendöl.

A vonat hosszan távolodik, ezen a szerdán nem jut el a gyermekotthonba. Összecsap brutális kedvesével, majdnem elveszti leendő vállalkozását, de váratlanul megszólal kataton kisfia és akkor, egyetlen egyszer, felfénylik angyali mosolya. Tökéletes forma, hullámzóan pulzáló feszültség, az arcok, helyzetek csodás kaleidoszkópja, emberség, poézis, megfoghatatlan varázs: Horváth Lili filmje fenomenális!!! (port.hu fórum).

Részletek a film rendezőjével készült interjúból

Hogy kerültél közel az intézeti gyerekek világához?

A diplomafilmemhez, a Napszúrás című kisjátékfilmhez kerestem egy zárt világot, amelyben két egymásra utalt nő és egy gyerek sorsszerű találkozása megtörténhet: ez a világ egy nevelőintézet lett. A Szerdai gyerek a kisfilmből nőtt ki – tovább akartam vinni a főszereplő lány meglehetősen összetett karakterét egy hosszabb történetbe. Maja egy deviáns, önsorsrontó lány, akinek mégis tudunk drukkolni. A közeggel kapcsolatban a Napszúráshoz végzett kutatómunka miatt a nagyjátékfilm írása idején már viszonylag felkészült voltam, ez valamiféle biztonságot is adott, de nem többet. Arra törekedtem, hogy a nullából építsem fel az új történetet: a Szerdai gyerek nem a Napszúrás kibővített változata. Maja háttere, mozgatórugói, kommunikációs nehézségei azonosak maradtak, de teljesen más az őt körülvevő emberi viszonyok térképe, másból adódnak és máshová vezetnek a konfliktusok.

Amikor hallottál a Kiútprogramról (a mélyszegénységben élő emberek számára vállalkozási elképzelésekre alacsony összegű hitelt adó program), rögtön tudtad, hogy ennek lehet dramaturgiai funkciója?

A történetünk mélye az a kérdés: tud-e az ember a saját sorsa ellen menni? Milyen hatással vannak ránk azok az alapmintázatok, amelyeket gyerekkorunkban megismerünk? Lehetséges-e felnőttkorban tudatosan ezek ellenében élni és dönteni? Ehhez kerestem alkalmas dramaturgiai formát.

„A Kiútprogram koncepciójában – a különböző segélyprogramokon messze túlmutató nagyszerűsége, merészsége mellett – a benne rejlő dramaturgiai potenciál fogott meg.”

A hitelt csoportok számára adják, olyan embereket késztetve együttműködésre, akiknek társadalmi hátterük miatt ez szokatlan helyzet. Ez eleve feszültségek, ütközések lehetőségét rejti magában. A csoport működését pedig egy terepmunkás, egy mentor segíti, vagyis bekerül a képbe egy nagyon más környezetből érkező ember: egy idegen. Mikor ezt így végiggondoltam, rájöttem: ezt a konstellációt kerestem. A történet háromszöggé alakuló szerelmi szála már ebből következett.

Hogy fogadták a filmet Karlovy Varyban? Milyen volt a bemutató?

Fél az ember, hogy mennyire működik a film közönség előtt, pláne külföldön, de a bemutató csodálatos volt. A vetítés végén felkapcsolták a lámpát, de ennek ellenére nem mozdultak az emberek, csak tapsoltak, mi meg kint hallgatóztunk Maly Róbert operatőrrel és Szabó Dániel vágóval, és el sem hittük, csak bökdöstük egymást, hogy „Hallod? Ezek még mindig tapsolnak…” A következő napokban is lehetett érezni a filmet övező érdeklődést – sokan odajöttek, megállítottak minket az utcán, hogy gratuláljanak. Arra, hogy megnyerjük a kategória fődíját, mégsem mertünk számítani.

(„Szeretnénk beszélgetéseket provokálni a kamaszok között” – interjú Horváth Lilivel, Bartal Dóra, Filmtekercs)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek