OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. február 4.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
     

A tanártüntetések sajtóvisszhangja

A tegnapi tanártüntetés az ország 11 városában nagyot szólt, szinte mindegyik médium hírt adott róla. Összeállításunkban – minden kommentár nélkül – sorra vesszük a különböző megnyilvánulásokat. Egy pillanatkép kivetítésére vállalkozunk csak, a jövőt ennek alapján nem prognosztizálhatjuk. De talán várható némi változás az oktatásügyben....

Az országos pedagógustiltakozást elindító Miskolcon 5 ezren, Budapesten 600-800-an tüntettek a kormány oktatáspolitikája ellen, emellett kilenc másik városban is tartottak szimpátiatüntetéseket. A tüntetések fő üzenete az volt, hogy elfogyott a tanárok türelme, az oktatást alapjaiban kellene újragondolni, a Klebelsberg-központot pedig meg kell szüntetni (Nem Soros-bérencek, tanárok és diákok tüntettek). – INDEX

A szervezők megkérték a politikusokat, hogy „ne most mondjanak nagyon okosakat”, mert ez szigorúan politikamentes rendezvény. A Herman Ottó Gimnázium diákjait képviselők szülők részéről felszólaló Oláh Benjámin így fogalmazott: „sem szocialista, sem csuhás nem állhat az oktatás, a szülő és pedagógus fölé” (Tüntetés Miskolcon: „A pedagógusok lesznek az új migránsok!”). – MAGYAR NEMZET

Az, hogy ennyien itt vagyunk, annak köszönhető, hogy az emberek megértették, hogy amikor már egy tantestület nyílt segélykiáltása hangzik el, az nagy-nagy bajt jelent. Ennek a segélykiáltás támogatására, felhangosítására, felerősítésére jöttünk.630 óvoda, általános és középiskola nevelőtestülete állt a miskolci tanárok mellé - írja a délmagyar.hu. Szegeden körülbelül 500-an demonstráltak a KLIK épülete előtt.A szakadó eső ellenére legalább ötszáz ember vett részt a szimpátiatüntetésen Pécsett is, ahol tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szakmai fórumot tartott a pedagógusoknak. A sajtót kizárták az eseményről. Szerdán emellett Győrben, Veszprémben, Szombathelyen, Sopronban, Budaörsön, Békéscsabán és Hajdúszoboszlón is tüntetés volt (Tizenegy városban tüntettek a pedagógusok). – INFORÁDIÓ

A demonstráción kezdetben 1000-1500 ember jelent meg, másfél óra múlva viszont a rendőri becslés szerint már 2 ezer ember volt kint. A szervezők 5 ezer emberről beszéltek. A tüntetők között néhány hermanos diákot látott tudósítónk, de a többség idősebb. Jelen vannak a szakszervezetek is – a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is ott van például –, van, aki „Munkát, kenyeret!” feliratú transzparenst tart. A másikon az van, hogy „Jó biciklit nem kell tolni, a rosszat meg kár.” Vannak kevéssé politikamentes transzparensek is: „Feketekassza helyett bérrendezést!”, és „Le a kormányzati korrupcióval!” (”Vészhelyzet van, a gyerekek jövője a tét”). – VS.hu

A megmozdulás Miskolcról indult, a Herman Ottó Gimnázium januári nyílt levelét követően. A tiltakozók szerint a közoktatásban súlyos pénzügyi és szakmai problémák vannak, az elmúlt évek változásai miatt pedig a helyzet tarthatatlanná vált. Budapesten, a Szabadság térre több százan gyűltek össze, pedagógusok és civilek egyaránt, írja a hirado.hu. A tüntetésen Szüdi János egykori oktatáspolitikai államtitkár tartott beszédet. Alapvető problémának nevezte, hogy a kormány és a tanárok elbeszélnek egymás mellett, és nem közelednek az álláspontok. Szüdi János kiemelte: a gyerekeknek nagyon sok órájuk van, ami mind rájuk, mind a szülőkre és a tanárokra nagy terhet ró (Az ország több városában demonstráltak a pedagógusok). – MAGYAR IDŐK

Országszerte fáklyás demonstrációkat tartottak az Orbán-kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozók szerdán, az esős idő ellenére kora este több ezren mentek ki az utcákra, hogy nyomatékosítsák: nem lehet szakmai egyeztetések, a leginkább érintettek bevonása nélkül, átgondolatlan és elsietett változtatásokat véghezvinni az iskolákban. Mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált: a Fidesz oktatáspolitikája elbukott, és ezt nemcsak a hazai és nemzetközi felmérések gyászos eredményei, hanem a tanárok, diákok és szüleik beszámolói is alátámasztják, akik nap mint nap a saját bőrükön tapasztalják meg a rendszer viszontagságait. „Nem hagyjuk! Nem hagyjuk!” - skandálta Miskolcon a több ezres tömeg: becslések szerint négy-ötezren gyűltek össze a Hősök terén. (Botrány a Klik fórumöm – több ezren tiltakoztak a FIDESZ politikája ellen) – NÉPSZAVA

Az államtitkár hangsúlyozta nyitottságukat, és kiemelte: a kerekasztal ülésén szeretnék a problémákat megoldani, a felmerült kérdéseket megvitatni. Ugyanakkor hozzátette: a rendszer előnyeit is szeretnék megtartani. A sajtótájékoztató és a köznevelési kerekasztal leendő helyszínén elhelyezett névtáblák alapján a tanácskozásra meghívást kap a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, az Eszterházy Károly Főiskola, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Köznevelési Tanács, a Pedagógusok Szakszervezete, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság, és Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A lehető legszélesebbre nyitották az ajtókat, nem volt még olyan egyeztetés Magyarországon, amelyre minden iskolát meghívtak (Rétvári Bence: Keddre hívja össze az Emmi a köznevelési kerekasztalt. Pártcélokra használja az ellenzék a pedagógusok ügyét +VIDEÓ). – MAGYAR HÍRLAP

Nagy rendőri készültség mellett, a zuhogó eső ellenére 4-500 ember gyűlt össze hétfőn este Szegeden, a Klik székhelye előtt a szerdán tartott országos tüntetéssorozat részeként. A többségük pedagógus és szülő volt, a már hagyománnyá vált módon tiltakozásul szalagokat kötöttek a tankerületi igazgatóság kerítésére (Nem hagyják, hogy a Klik nyomorult adathordozót csináljon a gyerekükből). – NÉPSZABADSÁG

Megközelítőleg ezer fő gyűlt össze február harmadikán Pécsen a 48-as téren a szakadó eső dacára, hogy az oktatás valódi reformjaiért tüntessenek a pedagógusok mellett. Az összegyűlt tömeg a 48-as térről a Búza tér külső részének érintésével vonult a Színház térre, a tüntetők sorának eleje akkor járt a Lánc utcai körforgalomnál, mikor a vége átkelt a 6-os főúton. Menet közben leginkább a „Túltolták!” és a „Balog Zoltán mondjon le!” skandálásokat lehetett hallani. (Túltolta a kormány, ezernél többen tüntettek Pécsen az oktatás reformjáért). – PÉCSI STOP

Elég volt az értelmetlen adminisztrációból, a túlterheltségből, a központosított oktatásból – ezt üzenték a szerda este Miskolc belvárosában vonuló ötezer tanár, diák, szimpatizáns és politikus. Egy ekkora tüntetés manapság Budapesten is szenzációszámba ment volna, főleg szakadó esőben, a szervezők tehát méltán voltak büszkék. A pártok is igyekeztek megmutatni magukat, de a rendezvény végig politikamentes volt. Az utolsó pillanatban vagyunk, a tét pedig nem a pedagógusok jóléte, keresete, hanem a gyerekek jövője; ha ők túlterhelten, kiégve kerülnek ki az iskolából, annak ugyanis az egész nemzet látja kárát. Ezt üzente a vagy féltucatnyi szónok a színpadról. Kövesse végig az elmúlt évek legnagyobb és leghangosabb vidéki megmozdulását képeinkkel! (Ekkora tüntetést még nem látott a vidék)– 24.hu

A kormánypárti politikus úgy indokolt: kiderült, hogy a nap folyamán tartandó, „oktatásinak álcázott” vidéki tüntetések mögött több városban is „a bukott baloldal képviselői állnak”.Hollik István a Fidesz-KDNP nevében felszólította a baloldali pártokat, hagyják békén a pedagógusokat, és ne zavarják meg a kormány kezdeményezésére az oktatásról elindult párbeszédet (A KDNP-s okostojásnak még a tüntető tanárokról is a „bukott baloldal” jutott az eszébe). – PROPELLER

Hogy ki valójában Galló Istvánné, a pedagógus tüntetések főalakja? Ezt kérdezte szerdán délután Facebookján Bencsik András, a CÖF és a Békemenet alaptója, a Demokrata főszerkesztője. Aztán ki is fejtette, hogy Gallóné apja Péter Gábor (született Eisenberger Benjámin) kommunista politikus, az ÁVH rettegett vezetője volt. Egy kommunista gyilkos lánya vezeti a pedagógusokat. Értik, nem azért tüntetnek a tanárok, mert már annyira szétesett a rendszer, hogy nem tudnak tanítani. Hanem mert egy kommunista gyilkos lánya felheccelte őket. Ez már magában is a leggusztustalanabb apákfiúkozás. Gallóné csak ne ugráljon, hát ki volt az ő apja? De ennél többről van szó. Gallóné ugyanis nem Péter Gábor lánya.Amit Bencsik kiírt húszezernél több követőjének, az egyszerűen hazugság (Ha nyilvánosan kritizálni mered a kormányt, akkor egy kommunista gyilkos volt az apád). – 444

Tegnap kiderült, hogy egy minisztériumi háttérintézmény, az Oktatáskutató és Fejlesztőközpont vizsgálatában is „súlyos rendszerszintű hibákat említenek és lesújtó véleménnyel vannak arról, hogy mi történt a közoktatás irányításával 2012 óta”, ám úgy tűnik, mindez csak mellébeszélés. Legalábbis ezt gondolhatják a Fideszben, mert szerintük, minden a legnagyobb rendben, és ha baj van, azt a galád szocialistáknak köszönhetjük. Ezt írták közleményükben: „most is csak kihasználják és olyan balliberális civilszervezetekkel hergelik őket, akik eddig a bevándorlók mellett szerveztek tüntetéseket, nem a gyermekek és nem a pedagógusok fontosak számukra” (A Fidesz szerint a tanárok ostobák és a menekültválság hiénáinak a kottájából játszanak). – MAGYAR NARANCS

A strukturális változások között elsősorban a mai központi fenntartói modell megváltoztatása, azaz gyakorlatilag a Klik működésének alapos átgondolása, vagy – a radikálisabb elképzelések szerint – megszüntetése szerepel. (A szerdai miskolci tüntetésen, ha egy szónok csak kiejtette száján a Klik szót, már beindult a fújolás.) E mamutintézményt azonban csak akkor lehetne megszüntetni, ha valami átveszi annak a hármas feladatkörét – magyarázza lapunknak Radó Péter oktatáskutató. Egyrészt amióta elvonták az iskoláktól az autonómiájukat, azaz az igazgatók, tantestületek döntési jogköreit, ezek a kompetenciák a Klikhez kerültek. Ha mindezt visszaadják, akkor a feladatainak egy része valóban okafogyottá válna. De most a Klik gyakorolja a fenntartói jogokat is, és bizonyos tanügy-igazgatási feladatai szintén vannak. Ezeket elvileg átvehetné az Oktatás Hivatal, de azt épp most akarják beolvasztani a minisztériumba, ami a tapasztalatok szerint még kaotikusabban végezné el mindezt (Bedöntheti-e a Kliket a tanárlázadás?). – HVG.hu

SzJ

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek