OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. február 7.
» Hozzászólások (1)

Rossz portfólióm1

A portfólió pedagógus minősítési rendszer egyik legvitatottabb eleme. Kitöltésének kötelezettsége komoly megterhelést jelentett és jelent jelenleg is a pedagógusok számára. Nem véletlen, hogy a kitöltés megtagadása a rendszerrel szembeni kritika egyik kifejezőjévé vált, s hogy az aktuális oktatáspolitika bírálatában különös hangsúllyal szerepel ez a téma.. Egy kisebbség megtagadta ugyan a portfólió feltöltését, de a többség vállalta a kapcsolódó munka elvégzését. Imre Katalinnak két cikke is megjelent erről az Új Pedagógiai Szemle idei 1-2., illetve 9-10. számában. Elsőként a Rossz portfólióm című írást adjuk közre, de hamarosan sor kerül majd a Jó portfólióm című tanulmány, pontosabban napló közreadására is.

Imre Katalin két gyermek édesanyja, biológia-filozófia-kémia-emberismeret-etika-vallásismeret szakos tanár. 17 éve foglalkozik „problémás” diákokkal. Több elgondolkodtató írása is megjelent a Taní-tani oldalon.

***

Portfólióm lesz. Ha lesz.

Az első dolog, amit föltöltenék a portfóliómba, az a dokumentum lenne, amit személyiségi jogokra hivatkozva nem kaptam meg, miközben kizárólag az én nevem szerepelt rajta.

Ha rövidítve próbálnám rekonstruálni a meg nem kapott dokumentumot, így nézne ki:

Tisztelt Igazgatónő!

Szeretnénk, ha jövő tanévben nem Imre Katalin tanítaná osztályunkban a biológiát, hanem a másik biológia tanárnő.

Kérésünket a következőkkel indokoljuk:

1. I.K. nem tanít. Nem követi a tankönyv fejezeteit, témaköröket kihagy, eltér a kerettantervtől.

2. I.K. írott és íratlan szabályokat nem tart be. Például szóbeli feleletet dupla súllyal, piros jegyként vezet be a naplóba.

3. I.K. tanóra alatt elhagyja az osztálytermet.

4. I.K. tiszteletlen, mert az iskola folyosóján nem köszön ránk.

n.x osztály tanulói

Reflektálnék portfóliómban. A dokumentumra is meg magamra is. Valahogy így:

1, Nem szeretek tankönyvből tanítani. Ha preferál is egyet-egyet az iskola, akkor sem vagyok képes sorról sorra, témáról témára haladva követni a tankönyv logikáját. Inkább több tankönyv alapján, egyetemi jegyzetek alapján, olvasmányaim alapján készítek saját óravázlatot, ami lényegét tekintve a táblára kerülő vázlatot tartalmazza mesélnivalókkal kiegészítve. De –megvallom-, ez sem igazán érdekes számomra. Mindig a módszer az, ami megmozgat, ami ötletelésre sarkall. Valójában bármit megteszek annak érdekében, hogy túl sokat ne kelljen beszélnem az óráimon. Ennek érdekében felforgatom a kötelező tankönyv logikáját, témáinak sorrendjét, feketével kiemelt igen fontos fogalmaiból pedig többet is kirostálok. Vagy egy-egy témakör erejéig egyáltalán nem tanítok belőle.

Ilyen volt például az Ember szaporodása témakör is. Egyik részét beépítettem a Hormonok témakörbe. A többit csoportmunkában, sok oldalas kompetencia alapú feladatsor segítségével sajátították el diákjaim.

Az Ember szaporodása téma leglényegesebb részei pedig a biológia óráimmal párhuzamosan zajló etika óráimon hangzottak el.

Etika órákon tanítványaim szexológussá lettek, akik kétségbeesett tini lányok névtelen leveleire válaszoltak egyik órán, míg a másikon egész tanórát kitöltő szexuális felvilágosítást tartottak osztálytársaiknak. Projektoros kivetítés, könyvnézegetés, fogalommagyarázatok és kvízjáték is volt. (A körbeadott könyvbe nem mertem belenézni.)

Tehát nem elég, hogy a tankönyvet nem követtem, de még az etika órát is összekevertem a biológia órával.

2. Hagyományosan témazáró dolgozatokat írnak ennek az iskolának a tanulói. 4 éven át, minden tantárgyból. Az első alkalom, amikor vizsgahelyzetbe kerülnek és több témakört fejben tartva, tételhúzás után szóban kénytelenek megnyilvánulni, az a szóbeli érettségi napja. Gimnáziumi éveik legvégén. Addig semmi. Szerintem ez így nincs jól.

Nehéz sok tudnivaló közül kiválasztani keveset és szabatosan elmondani. Lélektanilag is nehéz. Pláne akkor, ha tucatnyi tanár előtt kell ezt tenni, akik aztán még értékelik is a szóbeli teljesítményt.

Három féle módon adok – duplának számító – piros jegyet. Egyik a diákok által megszokott témazáró dolgozat, amely írásos formában kér számon.

A másik a témazáró felelet, amely ugyanazt a tananyag mennyiséget tételekre felosztva szóban kér számon.

Ennek a másodiknak is megvan a maga forgatókönyve. A diák kimegy a tanári asztalhoz, tételt húz, majd szóban kifejti azt. Nem a helyén ül. Más helyzetbe kerül. Más készségeit használja. Miközben beszél, sokan figyelnek rá.

Elsőre ki ne kapna ettől szívbajt?

Összefoglaló órán kipróbáltuk ezt a helyzetet, egyeztettük a tételek címeit és a tételcímekhez tartozó tananyagrészt beazonosítottuk a tábláról a füzetbe került vázlattal.

„Élesben” kipróbálva azt tapasztaltam, hogy írásban mindig 100%-osan teljesítő tanítványaim közül többnek megremegett a térde, arca halálsápadttá vált, volt, akinek a szeme is tele lett könnyel – és nem tudott 100%-osan teljesíteni.

Írásban közepesen vagy még rosszabbul teljesítő diákjaim közül pedig néhányan kipirultak a tanári asztal előtt, osztálytársaik tekintetének kereszttüzében és parádés szóbeli feleletet adtak.

Első alkalommal így volt.

Másodszorra már a korábban csak írásban jól teljesítő is hozta a saját magától elvárt szintet, mert már tudta, hogy fölösleges annyira nagyon megijednie.

Akadtak másképp reagálók is. Néhányan elmenekültek az új helyzet elől és nem jöttek be biológia órára.

Projektmunkára is adok piros jegyet. Most épp, a tanév végén, A gerincesek című projektet csinálta végig két osztály.2

Ez a számonkérési forma merőben más, mint az első kettő. Ennél a projektnél például azt kértem tanítványaimtól, hogy tudós csoportokká alakuljanak, akik szakterületük eredményeiről konferenciát tartanak. A konferencia keretében a következők kerültek bemutatásra:

  • Saját készítésű kisfilm, amely egy-egy állat életmódját mutatja be
  • Élő állat (vagy „része”, pl. toll, pikkely, tojáshéj, stb.)
  • Kivetíthető bemutató
  • Előadás

Kiváló konferencia sorozatot nézhettem, hallgathattam végig az elmúlt hetekben. Közben hol süteményt, hol pogácsát majszoltam. Kiderült, hogy a tudósok jól sütnek. Sőt, figyelmesek is; miután rájöttek, hogy az édes üdítőt nem iszom meg, vizet hoztak nekem.

Volt olyan biológia órám, amelyiken egy fekete gatyás-búbos tyúk a tanterem közepén mutatta be, hogy milyen is az, amikor a tápanyag emésztése befejeződik. A produktumot a konferencia egyik előadója becsülettel feltakarította a tanterem padlójáról egy papír zsebkendő segítségével. (Utána kimehetett a tanteremből kezet mosni, tanóra alatt.)

Volt olyan biológia órám is, amelyiken egy édes, fehér bishon havanese kiskutya futkározott a padok között, miközben a tanári asztalon egy hörcsög aludt összegömbölyödve. A tanóra 45 perce alatt csak egyszer szólaltam meg: megkértem a négylábú emlőst, hogy halkabban vakkantgasson. Mást nem mondtam. Azt sem mondtam, hogy ő egy Tetrapoda. Pedig lehet, hogy kellett volna mondanom.

Volt olyan biológia órám is, amelyiken egy igen bájos gabonasikló megevett egy bébiegeret. Ezen az órán szomorú voltam, mert az előtte való szünetben hívatott be az igazgatói irodába a gimnázium vezetője képzeletbeli portfólióm legelőször feltöltött dokumentuma ürügyén.

3. Ebben az osztályban, az n.x-ben, volt 5-6 diák, aki nagyon került engem és a biológia órát. Leginkább a témazáró felelést kerülték. Azt reméltem, a tanév végének közeledtével kiselőadás tartásával javíthatnak érdemjegyeiken. De addigra ők már nagyon dühösek voltak. Kiabáltak velem, vulgárisan, hangosan. Eddigi pályám 15 évében nem történt velem ilyen. Nagyon meghökkentem. Úgy éreztem, hogy velem tényleg nem lehet így beszélni. Elfelejtettem, hogy pedagógus vagyok. Kimentem a tanteremből.

Nem kellett volna – reflektálok most önmagamra. Igaz, akkor is reflektáltam, etika óra keretében.

Szerencsémre akkor éppen a Konfliktusok témakörnél jártunk, beszélgettünk érdekekről, dominanciáról, agresszióról, behódoló és asszertív magatartásról. Eljutottunk az írott és íratlan szabályok kérdéséig is, majd ezen keresztül beszélgettünk konformizmusról, devianciáról, önazonosságról, autonómiáról, ethosz és éthosz viszonyáról.

(A tankönyv 62. és 45. oldalán található témákat érintettük.)

Bevittem, hát, én is egy konfliktust, amiben ők és a biológia tanár szerepeltek. Kértem őket, hogy szedjük össze együtt a konfliktus érintettjeit és neveződjön meg a konfliktust kiváltó probléma is. Ügyesen el is kezdték a problémák megnevezését: „I.K. nem tanít.”

Bevonódva, szépen dolgoztak. Valahányan kaptak egy órai munka ötöst.

Korábban, a Konfliktusok témakör feldolgozása során megkérdeztem tanítványaimat más osztályokban is, hogy melyik tanárukat respektálják igazán, kit tartanak tekintélyesnek. Egy emberként mondták ugyanazt az egy-két nevet.

Szerepjátékoztunk, amelyben a diák viselkedése volt a lényeg. Eljátszottak egy olyan tanórát, amelyet egy általuk tekintélytelennek tartott tanár tart.

A játék végeztével odafordultam az egyik ifjúhoz: „Láttam, hogy óra alatt megnézted a telefonodat. Mit tenne ilyen esetben az általatok respektált tanár?” „Armageddont lövellne a szeméből.”– volt a válasz. Ekkor megkérdeztem egy másik ifjút is: „Az eljátszott tanóra alatt beakasztottad a lábad a padba. Erre hogyan reagálna a tekintélyes tanár?” „Húha!...Kitépné tőből mindkét lábam és a véremmel takarítaná le a padot.” – mondta összerezzenve.

Adtam nekik is órai munkára egy-egy ötöst és nem téptem ki tőből a lábaikat.

4.Természetesen tudok köszönni. Szeretek is.

2 éven át mosolygó és könnyedén csevegő n.x osztályba járó diákjaim közül néhány haragos, nem köszön rám, hazudik, támad és agresszív. Már nem mind egyformán mosolygó, könnyedén csevegő. Egyiknek ilyen lett az arca, a másiknak amolyan. Így, hogy már látszódnak is az arcvonásaik, talán már nevelhetőek is. Lehetnének.

Szépek, jók, erővel teliek ezek az ifjak. Szerettem őket. Gyönyörű a fiatalságuk, a törekvésük, hogy felnőtté váljanak. Igazi felnőtté, a „társadalom hasznos tagjává” válni, elfogadni a nagyok értékrendjét, normarendszerét - látszik rajtuk, hogy ezt mennyire nagyon akarják. Meg is mutatták, hogy törekszenek ugyanolyanná lenni– ahogyan azt képzeletbeli portfólióm először feltöltött dokumentuma is bizonyítja.

Diákjaim jól haladnak a hasznossá válás útján.

Nem úgy, mint én.

Így, tanév végére, a nyári szünetre is megdönthetetlen válaszok helyett csupán kérdéseim maradtak:

  • Jó-e, ha egy szaktanár ennyit gondolkodik?
  • Jó-e, ha egy alternatív tanárember KLIK-es iskolában vállal óraadást?

Kérdéseimtől függetlenül hamarosan kiderül, hogy beleférek-e a minisztérium által meghatározott keretszámba és a Pedagógus2 kategóriába kerülés reményében feltölthetem-e a portfóliómat.

Most épp arra tippelek, hogy nem férek majd bele a keretbe. Kilógok a keretből.

De ha esetleg rés keletkezik a pajzson és mégis belegyömöszölhetővé válok a keretbe, komolyan bajban leszek.

Minden, amit fel tudok mutatni; a rossz portfólióm.

1 A cikk szerkesztett változata megjelent az Új Pedagógiai Szemle 2015. 1-2. számában (85-88.o.)

1 Projektleírásom megjelenés előtt áll a Pedellus Kiadónál a Mutatványok című kézikönyvben.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Dr. Borján József | 2016. február 14.
Sikerült megismerni egy jó tanárnő írását. Sajnos nem illik bele a mai oktatásügy fő irányába. Pedig idős oktatóként (nem pedagógus, egyetemi oktató)is azt mondom, 100000 ilyen pedagógusra lenne szükség és egyetlen hülye politikusra nem lenne szükség. Pedig abból van sok. nem tudum, hova "fejlődünk" még lefelé. Tanárnőnek abban van igaza, hogy érdemes elgondolkodni azon, érdemes e kliksuliban tanítani. De hova menjen ilyen portfolióval? Egyházi iskolába? Magániskolába? A pénzt ezek az iskolák is ugyanabból a forrásból -csepegtetve - kapják. Egyelőre nem látok kiutat ebből a posványból, ami most körülvesz minket.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.09.
Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve
„Már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.” Nagyjából így érvel a sikerorientált történelemoktatás mellett a 9-12. osztályos gimnáziumi kerettanterv (KTT). Ami meglepő,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
A gyerekekkel mi lesz?
Azok a gyerekek, akik meleg étkezést az iskolában kaptak eddig, most otthon esznek, ha van mit.A járvány idején a gyerekek a leginkább veszélyeztetett csoportot alkotják – nem egészségileg...
(Forrás: g7.hu)
--
2020.04.09.
Nem kötelező érettségiznie most annak, aki nem felvételizik
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot. Mint közleményükben írták, örülnek, hogy az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát arról, hogy...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.09.
Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ
Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.09.
Csak írásbeli érettségi lehet idén
Ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az oktatásért felelős akciócsoport azt javasolja...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
Maruzsa: Nem lesznek szóbeli érettségik
AZ OKTATÁSI AKCIÓCSOPORT AZT JAVASOLJA, HOGY HA A JÁRVÁNYHELYZETBEN VAN RÁ MÓD, AKKOR ÉRDEMES AZ ÉRETTSÉGIT MEGSZERVEZNI.Javaslatuk szerint az előrehozott, valamint az érettségi bizonyítv...
(Forrás: index)
--
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek