OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. február 9.
» Hozzászólások (1)

Mi – Egy osztályfőnök feljegyzései

52. Innen szép nyerni!

2016. január 29.

Hétfő. Osztályozó értekezlet. Nyolcadik sima ügy. Ketten azért buknak, hátha némi motivációt jelent számukra, hogy sikertelen az első félév. Kata osztályozó vizsgát tehetett, dacára annak, hogy 90 óra körül jár az igazolatlan hiányzásainak száma. Akinél vizsgáznia kellett, az meg is buktatta. A vállát rángatta, megengedhetetlen hangon kérte ki magának, hogy neki beszámolási kötelezettsége van. Még így is, 3,8 az osztály átlaga. Szomorú vagyok, hogy a 3 gyerek nem akart a félévben semmi értékelhetőt produkálni, de ebből az egyik az, akit a nyáron úgy engedtek át pótvizsgán, hogy pontosan tudták, és tapasztalták is, nem tanult semmit, nem tudott semmit. Miből gondolta a kolléganő, hogy az lesz a megfelelő motiváció a továbbiakhoz?

Este szülői. Jelen van 6 szülő. A 17-ből. Három szülő hiányzása vis major. Akkor az összesen kilenc gyerek. Nyolc meg magasról tesz az egészre. Mint mindig. Miért is nem vagyok meglepve? Minden alkalommal, amikor szembesülök a mérhetetlen szülői érdektelenséggel, nemtörődömséggel, azon tűnődöm, mégis, mitől működnek a tündérkéim?

De a szülői előtt tanszoba. Ha keddre kell készülni, akkor bizony földrajz. És intenzív a készülődés, mert E. néni megmondta, minden órán írnak, nehogy már azt gondolják, vége a tanévnek!

Közben szivárognak a hírek arról, hogy az utóbbi évek leggyengébb eredményét produkálták a központi felvételit író nyolcadikosok. Gyalázatos, hogy ez nekünk jó hír, mert akkor mások is bajban vannak. Nem lehetne majd egyszer úgy, hogy csak azok kerüljenek bajba, akik tényleg megérdemlik?

Kedden három tündérkével és B. nénivel dolgozat-nézőben vagyunk. Minden művet lefotózunk, és az is előfordul, hogy van okunk elégedettnek lenni. Nem sok, de örüljünk ennek. A tapasztalat az országos eredményeket látszik igazolni. A legjobbak közül is többen elszálltak, kevés volt az idő, nehezek voltak a feladatok. Agyvérzés közeli állapot, amikor meglátjuk Nándi matekját. Hiába volt személyi motozás, nehogy ceruzát vigyen be a vizsgára valaki (ceruzás iromány nem értékelhető), az N. csoportját felügyelő tanár szerzett neki egyet, hogy azzal írja a számításokat, elég, ha a végeredmény lejegyzéséhez használ tollat. Köszönjük, kolléga! Minimum 10 pontot húzott ki Nándi zsebéből. Kristóf elszállt, ahogy azt már akkor jelezte, amikor kijött. Odett szokás szerint rettegett, az eredmény siralmas. Elvira várakozáson alul teljesített. Időhiány. Az iskolában első osztálytól mást sem hallanak, mint hogy: ne kapkodj, gondolkodj! Majd elmennek felvételizni, ahol az egyetlen működő lehetőség: ne gondolkodj, írj, akár a gép! Hurrá!

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) honlapján az olvasható, hogy általában 5-7 ponttal többet érnek el az országos átlagnál az oda jelentkező nyolcadikosok.

Idén magyarból nálunk 32,5 pont volt az átlag, tehát országosan 25,5-27,5 pont várható, míg matekból 24 pont, ami 17-19 pontos országos átlagot valószínűsít.

Ha ez igaz lesz, még bizakodóak is lehetünk, bár két kisded nagyon elszállt. Nem fölfelé. Van viszont több 25 pont fölötti magyarunk és 20 pont körüli matekunk. A legjobb magyar 34 pontos, a legjobb matek 30 pontos lett. Átlagban elégedettek lehetünk, az egyéni szórás nagy. Ez nem meglepő, de a két alulteljesítőnél nagyon szomorú.

Akkor most kezdődhet az újratervezés. A baj az, hogy fogalmunk sincs, mihez képest.

Szerdától újra az iskola keresés a fő csapás iránya, most már számolgatni is tudunk. A lehetőségeik elég korlátozottnak látszanak. Sok iskolát, sok szakot kell jelölni, mert minden bizonytalan.

Ebéd előtt az egyik kinyomja magából: ő bizony egyénileg aláírta a Hermann felhívását. Szuper! Büszke vagyok rá nagyon. És akkor ebéd után nekiveselkedünk a témának. Akarjuk, nem akarjuk?

Összefoglalom, miről is kellene dönteni. Igen, értik, tudják. Van kérdés? Van. Nándi érdeklődik: ha csatlakozik, érheti e valamiféle támadás, retorzió. Kész! Végem van! Tehát a megtorlástól való félelem ott figyel a 14-15 évesek körében is. Magyarázom, hogy miért nem szabad(na) félniük. Mondom, nevek nem lesznek, csak számok. X igen, Y nem, Z tartózkodás. Ennyi. Próbálok valamit mondani nekik a gránit szilárdságú Nyúlkotmányban (Alaptörvény, amit a nyuszi hozott) is rögzített vélemény nyilvánítás szabadságáról. Nem vagyok biztos abban, hogy meggyőztem. Itt tartunk. Szavazzunk! Titkos szavazás. Hogy még véletlenül se ismerhessem fel az írásukat, mindenki egy I (igen, támogatom a csatlakozást), vagy N (nem támogatom a csatlakozást), vagy T (tartózkodom a vélemény nyilvánítástól, nem tudom) betűvel szavaz. Megegyezünk. Nincs jó szavazat, rossz szavazat. Vélemény van. A másikét is mindenkinek tiszteletben kell tartani. Az eredményt mindenki elfogadja, tudomásul veszi, nem vitatja, nem minősíti.

A végeredmény: 15 fő jelenlétével, 13 igen, 2 nem, 0 tartózkodás mellett elküldtük támogató nyilatkozatunkat. Én itt nem szavaztam. A megfelelő helyen nyilvánosságra hoztam a véleményem. A szavazás lezárását követően a kisdedeknek is elmondtam. Nagyon büszke vagyok rájuk! Szándékomban volt a szülőin is felvetni ezt a lehetőséget, de a csekély érdeklődésre való tekintettel nem hozakodtam elő ezzel.

A hét rövidebb volt a szokásosnál, mert pénteken már ebéd után köddé lehetett válni. Félévi értekezlet miatt, a kis drágák legnagyobb örömére. Az már csak egy kevésbé fontos részletkérdés, hogy jövő héten csütörtökön lesz a farsang, és ebben az ügyben még semmit nem léptünk. Nem számít, majd ezt is megoldjuk! Időnk van, úgyse csinálunk soha semmit!

Kristóf egész héten elviselhetetlen. Egész nap az anyukájával fészbukol. Időnként belefárad, akkor a padra dőlve pihen. Két pihenés között, de fészbukolás közben mindenkihez van néhány keresetlen szava. Kiállhatatlan, gonosz, rossz indulatú. Nyelünk, tűrünk, mert nincs eszközünk. Társait naponta porig alázza, az élő fába is beleköt. Ordít, esze nélkül. Semmi sem jó neki. Elvárja, hogy kiszolgáljuk, minden kérését teljesítsük. És jaj annak, aki ellenáll! Én is kivertem nála a biztosítékot, amikor odaszólt nekem: „Vegye már fel a tollamat!” Nem vettem föl. Na, amit ezért kaptam, azt hallani kellett volna! A félévi kiosztásakor Z. bácsival közölte: „Tegye csak le! Majd elviszem.” Mondja már meg valami szakember, meddig vagyunk kötelesek tűrni? De azt ne mondja senki, hogy türelemmel, kedvességgel, törődéssel célt lehet érni. Próbálja csoportban, ahogy nekünk adatik. Páros helyzetben sokkal egyszerűbb, de az iskola nem a páros helyzetek színtere. Konkrétan ott tartok, hogy… Mindenkire rábíznám a mondat befejezését. Okoskodóknak, fanyalgóknak, mindig mindent jobban tudóknak felajánlok két hetet vele. Persze csoportban. Háromévi kemény munkánk a levesben. Mindent tönkre tesz, mindenkit az őrületbe kerget, és az eszköztelenség miatt ő a győztes. A gyermekvédelem a topon, még mindig nem emelték ki a családból, pedig szerintem neki valami olyan zárt intézményben kéne gyógyulnia, ahol kis létszámú csoportban, az állapotának megfelelő szakemberek irányítanák a felépülését.

Míg a napi rutinnal bajlódtunk, egész héten füstölt a telefonom, a privát postafiókom, mert érkeztek Kristófnak a felajánlások. Nagyon megható ez a szolidaritás, a jövő héten érkezik is a rengeteg minden. Ami elkeserítő, hogy micsoda nehézséget jelent valami lakhatást találni. Albérlet lenne, de horror árak vannak, általában kétszer annyit kéne fizetnie anyának, mint amennyi a havi bevétele. Ezen az ügyön is dolgozunk, több vonalon is folyik a „kutatómunka”. Nagyon remélem, hogy lesz megnyugtató megoldás! Innen is mindenkinek, aki mellénk állt, segített, hálás köszönet.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

indiánus | 2016. február 9.
:))) minden jó lesz. Mert muszáj neki.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek