OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. február 12.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
       

Manipulatív vezetés

Az önelfogadás és mások elfogadása négyféle alapattitűdöt, viselkedéstípust hoz létre1:


A négyféle attitűd nem csak személyekre, hanem csoportokra is érvényes, és mint ahogy egyéneknél, a csoportok esetén is a legpusztítóbb a manipulatív működés. A nyíltan autokratikus vezetés legalább vállalja a szerepét, az egyértelmű helyzet nagyobb eséllyel kezelhető.

A manipulatív vezetés, avagy a gyáva diktatúra, a megegyezést és a demokráciát hangsúlyozza, miközben a háttérben autokratikus irányításra törekszik. Jellemzője a gyanakvás és a csalárdság. A bizalom, megbízhatóság és hozzáértés zászlaját lengetve tökéletesen paranoid, megbízhatatlan és hozzá nem értő. Ez utóbbi miatt van szüksége a csalásra.

Az a partner, akinek a célja a megegyezés, mindig veszít az ilyen helyzetben. A fogolydilemma játékelméleti példában sokáig ezt, az ellenfél következetes átverését tartották a mindig győztes stratégiának. Ez minden olyan partnerrel működik, aki kölcsönös előnyökön alapuló megállapodást szeretne. Egy manipulatív vezetés ugyanis ezt használja ki. A vezetők olyan tekintélyt képviselnek, amellyel szemben nem feltételezhető a tárgyalások elején, hogy szavukat nem tartják be. Emiatt a partner kénytelen megegyezéskészséget mutatni, mert nem jelentheti ki, hogy valójában a vezetés nem akar megegyezést.

A megtévesztő, manipulatív vezetéssel szembeni fellépésről az alábbiakat kell tudni:

  • Tévedés, hogy ha tárgyalunk, akkor meg is egyezhetünk. A tárgyalás valójában a vereséggel ér fel. A manipulatív vezetőség alkalmatlan a megegyezésre és a probléma megoldására, és nem szabad tárgyalni vele, mert esélytelen, hogy bármit betartson a megállapodásból.
  • A manipulatív vezetés elhiteti, hogy a probléma kezelésére alkalmas és felelős. Ügyel rá, hogy ne merüljön fel, hogy van más számottevő erő. Ha nem a manipulatív vezetéstől várjuk a megoldást, akkor az mégis megegyezésre kényszerülhet.
  • A manipulatív vezetés magát a problémát bagatellizálja, és a partnert is másodrangú szintre helyezi.
  • A manipulatív vezetés számára fontos, hogy megossza az ellenállókat.
  • A tárgyalási stratégiának fontos része, hogy az egyéni érdekeken keresztül gyengítse ellenfeleit. A háttérben ezt folyamatosan alkalmazzák. Ez a „vedd meg, vagy ha nem tudod, pusztítsd el” stratégia (maffia filmekből ismert).
  • A tárgyalásokon, bizottságokban olyan határozatok születnek, amelyeket vagy soha nem tartanak be, és nem is szándékoztak betartani, vagy lehetetlen helyzetet teremtenek.
  • A manipulatív vezetéssel szemben a leghatékonyabb megoldás, ha nem tárgyalunk, hanem más forrásokat keresünk a problémák megoldására.
  • A fentiek szerint a manipulatív vezetés a legjobban a nyilvánosságtól, a tekintélyt nem tisztelőktől és a független gondolkodóktól fél.

(Egy a hvg hu portálon megjelent cikk2 alapján gyűjtöttem ki a fenti pontokat.)

A fogolydilemmának azonban már megtalálták az itt bemutatott következetes átverésnél hatékonyabb megoldását. Ez pedig az ősi „amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten”. Vagyis megegyezési szándékkal indul, majd az első csalás után megcsalja a csalót. A megegyezésre megegyezéssel, a csalásra csalással válaszol. Tehát a hazugság első jelére megtorlással kell válaszolni, és nem tárgyalni.

Hosszútávon ez a program verhetetlennek bizonyult.

Dr. Gyarmathy Éva

1 Harris, Thomas A (1969) I`m OK, You`re OK. Harper & Row, New York.

2 M. Kovács Tibor: Megeszi-e a kormány ebédre a diákokat? (hvg.hu, 2013. január 30.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Péter | 2016. február 25.
Ez az egész lázongás egy értelmetlen, oktalan vihar a lavorban.
Miről szól a 25 pont? Pártpolitikai roham közoktatási vitába csomagolva.
Vegyük sorba. Csak röviden:

1. A 18 évig tartó tankötelezettségnek semmi köze a gyermekek érdekéhez vagy jogaihoz, mivel a tanuló 18 éves koráig tanulhat, ha tanulni akar. De ha nem akar, akkor semmi értelme akarata ellenére bekényszeríteni egy osztályközösségbe, ahol a többieket akadályozza a komoly tanulmányi munkában. Aki ezzel még nem szembesült, mert szerencsés helyzetben nem ilyen gyermekeket tanít, az nem tudja, mit beszél.

2. A tananyagot egyáltalán nem kell csökkenteni, mert megtanítható abban az időkeretben, ami normál viszonyok között erre rendelkezésre áll. Csak felkészülten, aktuális óravázlattal kell bemenni minden tanórára, pontosan kezdeni és végig tanítani a tanórát. Akinek ez problémát jelent, az a saját hanyagságával hozza nehéz helyzetbe a tanítványait.

3. Az óraszámokat érdemes átgondolni, de semmi esetre sem a tanulók által szabadon választható foglalkozások javára, hanem a képzésből kimaradó művelődési tartalmak javára. Pl. több természettudományos órakeretre lenne szükség. Ami rövidebb idő alatt elsajátítható, pl. informatika, arra kevesebb időt kell biztosítani. Nincsen értelme annak, hogy havi sok-sok órában internetezgessenek tanulás helyett, különös tekintettel arra, hogy a családokban, könyvtárakban, szakkörökben és otthon erre bőséges lehetőségük van.

4. Az általános iskolában valóban érdemes lehetővé tenni, hogy a szülő dönthesse el, meddig marad a gyermeke tanórák után az iskolában. De akkor ne az iskolát kárhoztassa, ha lemarad valamiről a korábban hazavitt gyereke.

5. Miközben a 16 órai iskolai ellátás ellen hadakoznak a szerzők, az egész napos iskolát is preferálják. Ami semmivel sem kevesebb a 16 órai bennmaradásnál. Önmagukat cáfolják.

6. A javaslat az elavult szocialista közoktatás intézményeit és sóhivatalait, az alkalmatlanságuk miatt tisztségüket vesztett klientúrát akarja visszahozni, aminél sokkal hatékonyabb a jelenlegi szerkezet és mentes attól a politikai beágyazottságtól, amitől végre megszabadult a közoktatás. Ennek a javaslatnak egyébként semmi köze a közoktatás fenntartói feladataihoz.

7. Az állami fenntartó és az állami ellenőrzés az egyedüli garancia arra, hogy a korábban szétvert közoktatás rendszere és hatékonysága újra megerősödjön. Az állami ellenőrzés nélkül újra a szabadosság, a felelőtlenség és a káosz uralkodna a közoktatásban, mint a liberális közoktatásirányítás időszakában. Állami felelősség és ellenőrzés feltételezi egymást.

8. Az intézményvezetők munkáltatói joga semmivel sem nyújt több előnyt az iskola számára. Arra azonban valóban érdemes figyelni, hogy az oktató munkát kisegítő alkalmazottak újra az iskolaigazgató irányítása alá tartózzanak. A korábbi szabad gazdálkodás miatt alakult ki az az állapot, hogy súlyos összegekbe kerülő anyagok és eszközök halmozódtak fel egyes iskolákban, eladósítva az intézményt, amit végül az államnak kell átvállalnia.

9. A szakképzés nem közoktatási probléma, nincsen helye ebben a témakörben.

10. A helyi költségvetés és a gazdálkodás-tervezés általában semmit nem old meg. Az intézményi költségvetés jellemzője volt, hogy egyenetlenségeket és aránytalanságokat okozott az intézmények között, amit csak a központosított gazdálkodás tud feloldani.

11. Európában ma átlagos az a terhelés, ami Magyarországon a pedagógusokra jellemző. Csak a kollégák elszoktak ettől az elmúlt évtizedekben, amikor elszabadult az ellenőrizetlenség a közoktatásban.

12. A heti munkaidő Magyarországon mindenkire nézve azonos kell legyen. A heti óraszámba természetesen bele kell tartozzon egy átlagos felkészültségű pedagógus tanórán kívüli munkája is. Ez jelenleg rendben is van. Az egyes személyek teljesítőképességéhez azonban nem lehet hozzáigazítani egy egész rendszert. Ilyen követeléssel nem lehet fellépni.

13. A követelőzés és visszarendezés nem segíti, hanem éppen kerékkötője a haladásnak, az előrelépésnek és a problémák megoldásának. A heti munkaidőn túli munkavégzésért akkor követelőzzünk, ha naponta felmutatjuk az aktuális tanulócsoportra elkészített és adaptált tanmenetünket, óravázlatainkat, és minden dolgozatot vagy írásbeli munkát max. 2-3 napon belül kiértékelve visszaadunk a diákoknak. A tapasztalat sajnos az, hogy éppen a leghanyagabbak járnak élen a követelőzésben, és ha egy kicsit megkaparjuk a felszínt, akkor a fegyelmezetlen pedagógiai munkáról riasztó jelenségek kerülnek felszínre.

14. A pedagógus munkaideje Európa-szerte kötött munkaidő. A kötetlen munkjaidőnek, a lébecolásnak más pályán kell keresni a lehetőségét, ha van egyáltalán olyan.

15. A heti munkaidőbe bőségesen beleférnek ezek a teendők. Ha minden pedagógiai feladat ellátására munkaidő kedvezményt követelünk, akkor be sem kell majd jönni az iskolába. Itt már rég nem az iskoláról és a gyerekekről van szó! Ez egyenesen felháborító! Az ilyenek miatt sok a tananyag meg túlterheltek a diákok. Mert nem a tanítással foglalkozik az adott tanár, hanem a munka alól próbál kibújni és elhanyagolja a tanári feladatait.

16. A differenciálás korábbi gyakorlatának semmi köze nem volt a valós teljesítményekhez. A személyes és pártkötődések alakították ki a differenciálás gyakorlatát, amiből a különféle szervezetek vezetői húztak hasznot, hogy utána kezes bárányként viselkedjenek. A differenciálás eggig legobjektívebb rendszere bontakozik ki most, amikor a pedagógusok a képzettségük, a gyakorlottásuk és a valós teljesítményeik számbavételével haladhatnak előre a ranglétrán. Csak hát ez sokak reményét elveszi, mert ismerik saját teljesítőképességét, és rosszak a kilátásaik. Newm úgy, mint amikor a helyi vezetőkhöz fűződő kapcsolataik révén jutottak jobban fizető feladatokhoz és elismeréshez.

17. A minőségi munkát előbb objektív méréssel kell mérni és értékelni. Ilyen pedig most kezd kialakulni. Minden pályán vannak olyan járulékos feladatok, amikért nem jár külön díjazás. Ez a követelés abszurd és ellentmond annak, hogy az eredményes pedagógiai munka legyen a jövedelem mércéje.

18. Pótlékot - a pótlékra nem érdemeseknek, érdemteleneknek?

19. A tankönyv megválasztásának a szabadossága semmi egyébre nem volt alkalmas, mint a családok megsarcolására. Éppen az állami tankönyv felügyelet és nemzeti tankönyvkiadó a garancia arra, hogy az iskolákban egységes műveltséget kapjanak a gyermekek, ami az esélyegyenlőség alapja. És átjárhatók legyenek az iskolák, ha a gyermeknek iskolát kell váltania. Ehhez egységes tankönyvekre és tantervekre van szükség. A kiadói lobbi hagyjon fel a pedagógusok manipulálásával!

20. Az öregségi nyugdíjkorhatár egybeesik azzal az életkorral, amikor az ember szellemi teljesítőképességének hanyatlása felgyorsul. Ez élettani sajátosság, tény. Sajnos sok gyermek szenvedi meg az alkalmazkodásra, kellő figyelemre már nem megfelelően képes nevelők jelenlétét. Fontos az is, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért nevelő megérdemelt pihenésre vonuljon családja körében, és átadja a helyét a fiataloknak. Hozzájárulva a diplomás munkanélküliség csökkenéséhez. Ami ugye nem mellékes?

21. A kollektív szerződéseket ne keverjük össze a kormányrendeletekkel. Az egyik szakigazgatási feladatból fakad, a másik pedig az intézményi demokrácia dokumentuma. Ez a maszatolás semmi jóra nem vezet, csak összekuszálja a szerepeket.

22. A pedagógusok adminisztratív terheit valóban csökkenteni kellene, hogy több ideje legyen a tanórákra való lelkiismeretes felkészülésre. De akkor el kell várni azt is, hogy megfelelő, adott órára tervezett óravázlat nélkül pedagógus ne tartson tanórát. Véget kell vetni a tanórákon a rutinszerű ötletelésnek és locsi-fecsi időpocsékolásnak. Különösen pedig a közoktatási intézményben törvényileg is tiltott politizálásnak.

23. Ez a követelés nem közoktatási intézmény problémája. Ennek eldöntése közoktatáspolitikai kérdés, szabályozása a Parlamentre tartozik.

24. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egy sóhivatal volt. Jogosítványokkal, és valóságos teljesítmények nélkül, mivel a kutatómunka műhelyei a felsőoktatás intézményeiben és tudományos műhelyeiben vannak. Még soha senki nem tudott felmutatni olyan eredményt, ami a nevezett intézményhez kötődne. Viszont igen magasan dotált álláshelyeket, erőforrásokat köt le, teljesen fölöslegesen. Ennek az intézménynek a működtetése vagy megszűntetése kormányzati feladat. De időszerű. Ebbe beleavatkozni súlyos szereptévesztés lenne.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek