OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. február 12.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
       

Manipulatív vezetés

Az önelfogadás és mások elfogadása négyféle alapattitűdöt, viselkedéstípust hoz létre1:


A négyféle attitűd nem csak személyekre, hanem csoportokra is érvényes, és mint ahogy egyéneknél, a csoportok esetén is a legpusztítóbb a manipulatív működés. A nyíltan autokratikus vezetés legalább vállalja a szerepét, az egyértelmű helyzet nagyobb eséllyel kezelhető.

A manipulatív vezetés, avagy a gyáva diktatúra, a megegyezést és a demokráciát hangsúlyozza, miközben a háttérben autokratikus irányításra törekszik. Jellemzője a gyanakvás és a csalárdság. A bizalom, megbízhatóság és hozzáértés zászlaját lengetve tökéletesen paranoid, megbízhatatlan és hozzá nem értő. Ez utóbbi miatt van szüksége a csalásra.

Az a partner, akinek a célja a megegyezés, mindig veszít az ilyen helyzetben. A fogolydilemma játékelméleti példában sokáig ezt, az ellenfél következetes átverését tartották a mindig győztes stratégiának. Ez minden olyan partnerrel működik, aki kölcsönös előnyökön alapuló megállapodást szeretne. Egy manipulatív vezetés ugyanis ezt használja ki. A vezetők olyan tekintélyt képviselnek, amellyel szemben nem feltételezhető a tárgyalások elején, hogy szavukat nem tartják be. Emiatt a partner kénytelen megegyezéskészséget mutatni, mert nem jelentheti ki, hogy valójában a vezetés nem akar megegyezést.

A megtévesztő, manipulatív vezetéssel szembeni fellépésről az alábbiakat kell tudni:

  • Tévedés, hogy ha tárgyalunk, akkor meg is egyezhetünk. A tárgyalás valójában a vereséggel ér fel. A manipulatív vezetőség alkalmatlan a megegyezésre és a probléma megoldására, és nem szabad tárgyalni vele, mert esélytelen, hogy bármit betartson a megállapodásból.
  • A manipulatív vezetés elhiteti, hogy a probléma kezelésére alkalmas és felelős. Ügyel rá, hogy ne merüljön fel, hogy van más számottevő erő. Ha nem a manipulatív vezetéstől várjuk a megoldást, akkor az mégis megegyezésre kényszerülhet.
  • A manipulatív vezetés magát a problémát bagatellizálja, és a partnert is másodrangú szintre helyezi.
  • A manipulatív vezetés számára fontos, hogy megossza az ellenállókat.
  • A tárgyalási stratégiának fontos része, hogy az egyéni érdekeken keresztül gyengítse ellenfeleit. A háttérben ezt folyamatosan alkalmazzák. Ez a „vedd meg, vagy ha nem tudod, pusztítsd el” stratégia (maffia filmekből ismert).
  • A tárgyalásokon, bizottságokban olyan határozatok születnek, amelyeket vagy soha nem tartanak be, és nem is szándékoztak betartani, vagy lehetetlen helyzetet teremtenek.
  • A manipulatív vezetéssel szemben a leghatékonyabb megoldás, ha nem tárgyalunk, hanem más forrásokat keresünk a problémák megoldására.
  • A fentiek szerint a manipulatív vezetés a legjobban a nyilvánosságtól, a tekintélyt nem tisztelőktől és a független gondolkodóktól fél.

(Egy a hvg hu portálon megjelent cikk2 alapján gyűjtöttem ki a fenti pontokat.)

A fogolydilemmának azonban már megtalálták az itt bemutatott következetes átverésnél hatékonyabb megoldását. Ez pedig az ősi „amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten”. Vagyis megegyezési szándékkal indul, majd az első csalás után megcsalja a csalót. A megegyezésre megegyezéssel, a csalásra csalással válaszol. Tehát a hazugság első jelére megtorlással kell válaszolni, és nem tárgyalni.

Hosszútávon ez a program verhetetlennek bizonyult.

Dr. Gyarmathy Éva

1 Harris, Thomas A (1969) I`m OK, You`re OK. Harper & Row, New York.

2 M. Kovács Tibor: Megeszi-e a kormány ebédre a diákokat? (hvg.hu, 2013. január 30.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Péter | 2016. február 25.
Ez az egész lázongás egy értelmetlen, oktalan vihar a lavorban.
Miről szól a 25 pont? Pártpolitikai roham közoktatási vitába csomagolva.
Vegyük sorba. Csak röviden:

1. A 18 évig tartó tankötelezettségnek semmi köze a gyermekek érdekéhez vagy jogaihoz, mivel a tanuló 18 éves koráig tanulhat, ha tanulni akar. De ha nem akar, akkor semmi értelme akarata ellenére bekényszeríteni egy osztályközösségbe, ahol a többieket akadályozza a komoly tanulmányi munkában. Aki ezzel még nem szembesült, mert szerencsés helyzetben nem ilyen gyermekeket tanít, az nem tudja, mit beszél.

2. A tananyagot egyáltalán nem kell csökkenteni, mert megtanítható abban az időkeretben, ami normál viszonyok között erre rendelkezésre áll. Csak felkészülten, aktuális óravázlattal kell bemenni minden tanórára, pontosan kezdeni és végig tanítani a tanórát. Akinek ez problémát jelent, az a saját hanyagságával hozza nehéz helyzetbe a tanítványait.

3. Az óraszámokat érdemes átgondolni, de semmi esetre sem a tanulók által szabadon választható foglalkozások javára, hanem a képzésből kimaradó művelődési tartalmak javára. Pl. több természettudományos órakeretre lenne szükség. Ami rövidebb idő alatt elsajátítható, pl. informatika, arra kevesebb időt kell biztosítani. Nincsen értelme annak, hogy havi sok-sok órában internetezgessenek tanulás helyett, különös tekintettel arra, hogy a családokban, könyvtárakban, szakkörökben és otthon erre bőséges lehetőségük van.

4. Az általános iskolában valóban érdemes lehetővé tenni, hogy a szülő dönthesse el, meddig marad a gyermeke tanórák után az iskolában. De akkor ne az iskolát kárhoztassa, ha lemarad valamiről a korábban hazavitt gyereke.

5. Miközben a 16 órai iskolai ellátás ellen hadakoznak a szerzők, az egész napos iskolát is preferálják. Ami semmivel sem kevesebb a 16 órai bennmaradásnál. Önmagukat cáfolják.

6. A javaslat az elavult szocialista közoktatás intézményeit és sóhivatalait, az alkalmatlanságuk miatt tisztségüket vesztett klientúrát akarja visszahozni, aminél sokkal hatékonyabb a jelenlegi szerkezet és mentes attól a politikai beágyazottságtól, amitől végre megszabadult a közoktatás. Ennek a javaslatnak egyébként semmi köze a közoktatás fenntartói feladataihoz.

7. Az állami fenntartó és az állami ellenőrzés az egyedüli garancia arra, hogy a korábban szétvert közoktatás rendszere és hatékonysága újra megerősödjön. Az állami ellenőrzés nélkül újra a szabadosság, a felelőtlenség és a káosz uralkodna a közoktatásban, mint a liberális közoktatásirányítás időszakában. Állami felelősség és ellenőrzés feltételezi egymást.

8. Az intézményvezetők munkáltatói joga semmivel sem nyújt több előnyt az iskola számára. Arra azonban valóban érdemes figyelni, hogy az oktató munkát kisegítő alkalmazottak újra az iskolaigazgató irányítása alá tartózzanak. A korábbi szabad gazdálkodás miatt alakult ki az az állapot, hogy súlyos összegekbe kerülő anyagok és eszközök halmozódtak fel egyes iskolákban, eladósítva az intézményt, amit végül az államnak kell átvállalnia.

9. A szakképzés nem közoktatási probléma, nincsen helye ebben a témakörben.

10. A helyi költségvetés és a gazdálkodás-tervezés általában semmit nem old meg. Az intézményi költségvetés jellemzője volt, hogy egyenetlenségeket és aránytalanságokat okozott az intézmények között, amit csak a központosított gazdálkodás tud feloldani.

11. Európában ma átlagos az a terhelés, ami Magyarországon a pedagógusokra jellemző. Csak a kollégák elszoktak ettől az elmúlt évtizedekben, amikor elszabadult az ellenőrizetlenség a közoktatásban.

12. A heti munkaidő Magyarországon mindenkire nézve azonos kell legyen. A heti óraszámba természetesen bele kell tartozzon egy átlagos felkészültségű pedagógus tanórán kívüli munkája is. Ez jelenleg rendben is van. Az egyes személyek teljesítőképességéhez azonban nem lehet hozzáigazítani egy egész rendszert. Ilyen követeléssel nem lehet fellépni.

13. A követelőzés és visszarendezés nem segíti, hanem éppen kerékkötője a haladásnak, az előrelépésnek és a problémák megoldásának. A heti munkaidőn túli munkavégzésért akkor követelőzzünk, ha naponta felmutatjuk az aktuális tanulócsoportra elkészített és adaptált tanmenetünket, óravázlatainkat, és minden dolgozatot vagy írásbeli munkát max. 2-3 napon belül kiértékelve visszaadunk a diákoknak. A tapasztalat sajnos az, hogy éppen a leghanyagabbak járnak élen a követelőzésben, és ha egy kicsit megkaparjuk a felszínt, akkor a fegyelmezetlen pedagógiai munkáról riasztó jelenségek kerülnek felszínre.

14. A pedagógus munkaideje Európa-szerte kötött munkaidő. A kötetlen munkjaidőnek, a lébecolásnak más pályán kell keresni a lehetőségét, ha van egyáltalán olyan.

15. A heti munkaidőbe bőségesen beleférnek ezek a teendők. Ha minden pedagógiai feladat ellátására munkaidő kedvezményt követelünk, akkor be sem kell majd jönni az iskolába. Itt már rég nem az iskoláról és a gyerekekről van szó! Ez egyenesen felháborító! Az ilyenek miatt sok a tananyag meg túlterheltek a diákok. Mert nem a tanítással foglalkozik az adott tanár, hanem a munka alól próbál kibújni és elhanyagolja a tanári feladatait.

16. A differenciálás korábbi gyakorlatának semmi köze nem volt a valós teljesítményekhez. A személyes és pártkötődések alakították ki a differenciálás gyakorlatát, amiből a különféle szervezetek vezetői húztak hasznot, hogy utána kezes bárányként viselkedjenek. A differenciálás eggig legobjektívebb rendszere bontakozik ki most, amikor a pedagógusok a képzettségük, a gyakorlottásuk és a valós teljesítményeik számbavételével haladhatnak előre a ranglétrán. Csak hát ez sokak reményét elveszi, mert ismerik saját teljesítőképességét, és rosszak a kilátásaik. Newm úgy, mint amikor a helyi vezetőkhöz fűződő kapcsolataik révén jutottak jobban fizető feladatokhoz és elismeréshez.

17. A minőségi munkát előbb objektív méréssel kell mérni és értékelni. Ilyen pedig most kezd kialakulni. Minden pályán vannak olyan járulékos feladatok, amikért nem jár külön díjazás. Ez a követelés abszurd és ellentmond annak, hogy az eredményes pedagógiai munka legyen a jövedelem mércéje.

18. Pótlékot - a pótlékra nem érdemeseknek, érdemteleneknek?

19. A tankönyv megválasztásának a szabadossága semmi egyébre nem volt alkalmas, mint a családok megsarcolására. Éppen az állami tankönyv felügyelet és nemzeti tankönyvkiadó a garancia arra, hogy az iskolákban egységes műveltséget kapjanak a gyermekek, ami az esélyegyenlőség alapja. És átjárhatók legyenek az iskolák, ha a gyermeknek iskolát kell váltania. Ehhez egységes tankönyvekre és tantervekre van szükség. A kiadói lobbi hagyjon fel a pedagógusok manipulálásával!

20. Az öregségi nyugdíjkorhatár egybeesik azzal az életkorral, amikor az ember szellemi teljesítőképességének hanyatlása felgyorsul. Ez élettani sajátosság, tény. Sajnos sok gyermek szenvedi meg az alkalmazkodásra, kellő figyelemre már nem megfelelően képes nevelők jelenlétét. Fontos az is, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért nevelő megérdemelt pihenésre vonuljon családja körében, és átadja a helyét a fiataloknak. Hozzájárulva a diplomás munkanélküliség csökkenéséhez. Ami ugye nem mellékes?

21. A kollektív szerződéseket ne keverjük össze a kormányrendeletekkel. Az egyik szakigazgatási feladatból fakad, a másik pedig az intézményi demokrácia dokumentuma. Ez a maszatolás semmi jóra nem vezet, csak összekuszálja a szerepeket.

22. A pedagógusok adminisztratív terheit valóban csökkenteni kellene, hogy több ideje legyen a tanórákra való lelkiismeretes felkészülésre. De akkor el kell várni azt is, hogy megfelelő, adott órára tervezett óravázlat nélkül pedagógus ne tartson tanórát. Véget kell vetni a tanórákon a rutinszerű ötletelésnek és locsi-fecsi időpocsékolásnak. Különösen pedig a közoktatási intézményben törvényileg is tiltott politizálásnak.

23. Ez a követelés nem közoktatási intézmény problémája. Ennek eldöntése közoktatáspolitikai kérdés, szabályozása a Parlamentre tartozik.

24. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egy sóhivatal volt. Jogosítványokkal, és valóságos teljesítmények nélkül, mivel a kutatómunka műhelyei a felsőoktatás intézményeiben és tudományos műhelyeiben vannak. Még soha senki nem tudott felmutatni olyan eredményt, ami a nevezett intézményhez kötődne. Viszont igen magasan dotált álláshelyeket, erőforrásokat köt le, teljesen fölöslegesen. Ennek az intézménynek a működtetése vagy megszűntetése kormányzati feladat. De időszerű. Ebbe beleavatkozni súlyos szereptévesztés lenne.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek