OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. február 12.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
       

Manipulatív vezetés

Az önelfogadás és mások elfogadása négyféle alapattitűdöt, viselkedéstípust hoz létre1:


A négyféle attitűd nem csak személyekre, hanem csoportokra is érvényes, és mint ahogy egyéneknél, a csoportok esetén is a legpusztítóbb a manipulatív működés. A nyíltan autokratikus vezetés legalább vállalja a szerepét, az egyértelmű helyzet nagyobb eséllyel kezelhető.

A manipulatív vezetés, avagy a gyáva diktatúra, a megegyezést és a demokráciát hangsúlyozza, miközben a háttérben autokratikus irányításra törekszik. Jellemzője a gyanakvás és a csalárdság. A bizalom, megbízhatóság és hozzáértés zászlaját lengetve tökéletesen paranoid, megbízhatatlan és hozzá nem értő. Ez utóbbi miatt van szüksége a csalásra.

Az a partner, akinek a célja a megegyezés, mindig veszít az ilyen helyzetben. A fogolydilemma játékelméleti példában sokáig ezt, az ellenfél következetes átverését tartották a mindig győztes stratégiának. Ez minden olyan partnerrel működik, aki kölcsönös előnyökön alapuló megállapodást szeretne. Egy manipulatív vezetés ugyanis ezt használja ki. A vezetők olyan tekintélyt képviselnek, amellyel szemben nem feltételezhető a tárgyalások elején, hogy szavukat nem tartják be. Emiatt a partner kénytelen megegyezéskészséget mutatni, mert nem jelentheti ki, hogy valójában a vezetés nem akar megegyezést.

A megtévesztő, manipulatív vezetéssel szembeni fellépésről az alábbiakat kell tudni:

  • Tévedés, hogy ha tárgyalunk, akkor meg is egyezhetünk. A tárgyalás valójában a vereséggel ér fel. A manipulatív vezetőség alkalmatlan a megegyezésre és a probléma megoldására, és nem szabad tárgyalni vele, mert esélytelen, hogy bármit betartson a megállapodásból.
  • A manipulatív vezetés elhiteti, hogy a probléma kezelésére alkalmas és felelős. Ügyel rá, hogy ne merüljön fel, hogy van más számottevő erő. Ha nem a manipulatív vezetéstől várjuk a megoldást, akkor az mégis megegyezésre kényszerülhet.
  • A manipulatív vezetés magát a problémát bagatellizálja, és a partnert is másodrangú szintre helyezi.
  • A manipulatív vezetés számára fontos, hogy megossza az ellenállókat.
  • A tárgyalási stratégiának fontos része, hogy az egyéni érdekeken keresztül gyengítse ellenfeleit. A háttérben ezt folyamatosan alkalmazzák. Ez a „vedd meg, vagy ha nem tudod, pusztítsd el” stratégia (maffia filmekből ismert).
  • A tárgyalásokon, bizottságokban olyan határozatok születnek, amelyeket vagy soha nem tartanak be, és nem is szándékoztak betartani, vagy lehetetlen helyzetet teremtenek.
  • A manipulatív vezetéssel szemben a leghatékonyabb megoldás, ha nem tárgyalunk, hanem más forrásokat keresünk a problémák megoldására.
  • A fentiek szerint a manipulatív vezetés a legjobban a nyilvánosságtól, a tekintélyt nem tisztelőktől és a független gondolkodóktól fél.

(Egy a hvg hu portálon megjelent cikk2 alapján gyűjtöttem ki a fenti pontokat.)

A fogolydilemmának azonban már megtalálták az itt bemutatott következetes átverésnél hatékonyabb megoldását. Ez pedig az ősi „amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten”. Vagyis megegyezési szándékkal indul, majd az első csalás után megcsalja a csalót. A megegyezésre megegyezéssel, a csalásra csalással válaszol. Tehát a hazugság első jelére megtorlással kell válaszolni, és nem tárgyalni.

Hosszútávon ez a program verhetetlennek bizonyult.

Dr. Gyarmathy Éva

1 Harris, Thomas A (1969) I`m OK, You`re OK. Harper & Row, New York.

2 M. Kovács Tibor: Megeszi-e a kormány ebédre a diákokat? (hvg.hu, 2013. január 30.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Péter | 2016. február 25.
Ez az egész lázongás egy értelmetlen, oktalan vihar a lavorban.
Miről szól a 25 pont? Pártpolitikai roham közoktatási vitába csomagolva.
Vegyük sorba. Csak röviden:

1. A 18 évig tartó tankötelezettségnek semmi köze a gyermekek érdekéhez vagy jogaihoz, mivel a tanuló 18 éves koráig tanulhat, ha tanulni akar. De ha nem akar, akkor semmi értelme akarata ellenére bekényszeríteni egy osztályközösségbe, ahol a többieket akadályozza a komoly tanulmányi munkában. Aki ezzel még nem szembesült, mert szerencsés helyzetben nem ilyen gyermekeket tanít, az nem tudja, mit beszél.

2. A tananyagot egyáltalán nem kell csökkenteni, mert megtanítható abban az időkeretben, ami normál viszonyok között erre rendelkezésre áll. Csak felkészülten, aktuális óravázlattal kell bemenni minden tanórára, pontosan kezdeni és végig tanítani a tanórát. Akinek ez problémát jelent, az a saját hanyagságával hozza nehéz helyzetbe a tanítványait.

3. Az óraszámokat érdemes átgondolni, de semmi esetre sem a tanulók által szabadon választható foglalkozások javára, hanem a képzésből kimaradó művelődési tartalmak javára. Pl. több természettudományos órakeretre lenne szükség. Ami rövidebb idő alatt elsajátítható, pl. informatika, arra kevesebb időt kell biztosítani. Nincsen értelme annak, hogy havi sok-sok órában internetezgessenek tanulás helyett, különös tekintettel arra, hogy a családokban, könyvtárakban, szakkörökben és otthon erre bőséges lehetőségük van.

4. Az általános iskolában valóban érdemes lehetővé tenni, hogy a szülő dönthesse el, meddig marad a gyermeke tanórák után az iskolában. De akkor ne az iskolát kárhoztassa, ha lemarad valamiről a korábban hazavitt gyereke.

5. Miközben a 16 órai iskolai ellátás ellen hadakoznak a szerzők, az egész napos iskolát is preferálják. Ami semmivel sem kevesebb a 16 órai bennmaradásnál. Önmagukat cáfolják.

6. A javaslat az elavult szocialista közoktatás intézményeit és sóhivatalait, az alkalmatlanságuk miatt tisztségüket vesztett klientúrát akarja visszahozni, aminél sokkal hatékonyabb a jelenlegi szerkezet és mentes attól a politikai beágyazottságtól, amitől végre megszabadult a közoktatás. Ennek a javaslatnak egyébként semmi köze a közoktatás fenntartói feladataihoz.

7. Az állami fenntartó és az állami ellenőrzés az egyedüli garancia arra, hogy a korábban szétvert közoktatás rendszere és hatékonysága újra megerősödjön. Az állami ellenőrzés nélkül újra a szabadosság, a felelőtlenség és a káosz uralkodna a közoktatásban, mint a liberális közoktatásirányítás időszakában. Állami felelősség és ellenőrzés feltételezi egymást.

8. Az intézményvezetők munkáltatói joga semmivel sem nyújt több előnyt az iskola számára. Arra azonban valóban érdemes figyelni, hogy az oktató munkát kisegítő alkalmazottak újra az iskolaigazgató irányítása alá tartózzanak. A korábbi szabad gazdálkodás miatt alakult ki az az állapot, hogy súlyos összegekbe kerülő anyagok és eszközök halmozódtak fel egyes iskolákban, eladósítva az intézményt, amit végül az államnak kell átvállalnia.

9. A szakképzés nem közoktatási probléma, nincsen helye ebben a témakörben.

10. A helyi költségvetés és a gazdálkodás-tervezés általában semmit nem old meg. Az intézményi költségvetés jellemzője volt, hogy egyenetlenségeket és aránytalanságokat okozott az intézmények között, amit csak a központosított gazdálkodás tud feloldani.

11. Európában ma átlagos az a terhelés, ami Magyarországon a pedagógusokra jellemző. Csak a kollégák elszoktak ettől az elmúlt évtizedekben, amikor elszabadult az ellenőrizetlenség a közoktatásban.

12. A heti munkaidő Magyarországon mindenkire nézve azonos kell legyen. A heti óraszámba természetesen bele kell tartozzon egy átlagos felkészültségű pedagógus tanórán kívüli munkája is. Ez jelenleg rendben is van. Az egyes személyek teljesítőképességéhez azonban nem lehet hozzáigazítani egy egész rendszert. Ilyen követeléssel nem lehet fellépni.

13. A követelőzés és visszarendezés nem segíti, hanem éppen kerékkötője a haladásnak, az előrelépésnek és a problémák megoldásának. A heti munkaidőn túli munkavégzésért akkor követelőzzünk, ha naponta felmutatjuk az aktuális tanulócsoportra elkészített és adaptált tanmenetünket, óravázlatainkat, és minden dolgozatot vagy írásbeli munkát max. 2-3 napon belül kiértékelve visszaadunk a diákoknak. A tapasztalat sajnos az, hogy éppen a leghanyagabbak járnak élen a követelőzésben, és ha egy kicsit megkaparjuk a felszínt, akkor a fegyelmezetlen pedagógiai munkáról riasztó jelenségek kerülnek felszínre.

14. A pedagógus munkaideje Európa-szerte kötött munkaidő. A kötetlen munkjaidőnek, a lébecolásnak más pályán kell keresni a lehetőségét, ha van egyáltalán olyan.

15. A heti munkaidőbe bőségesen beleférnek ezek a teendők. Ha minden pedagógiai feladat ellátására munkaidő kedvezményt követelünk, akkor be sem kell majd jönni az iskolába. Itt már rég nem az iskoláról és a gyerekekről van szó! Ez egyenesen felháborító! Az ilyenek miatt sok a tananyag meg túlterheltek a diákok. Mert nem a tanítással foglalkozik az adott tanár, hanem a munka alól próbál kibújni és elhanyagolja a tanári feladatait.

16. A differenciálás korábbi gyakorlatának semmi köze nem volt a valós teljesítményekhez. A személyes és pártkötődések alakították ki a differenciálás gyakorlatát, amiből a különféle szervezetek vezetői húztak hasznot, hogy utána kezes bárányként viselkedjenek. A differenciálás eggig legobjektívebb rendszere bontakozik ki most, amikor a pedagógusok a képzettségük, a gyakorlottásuk és a valós teljesítményeik számbavételével haladhatnak előre a ranglétrán. Csak hát ez sokak reményét elveszi, mert ismerik saját teljesítőképességét, és rosszak a kilátásaik. Newm úgy, mint amikor a helyi vezetőkhöz fűződő kapcsolataik révén jutottak jobban fizető feladatokhoz és elismeréshez.

17. A minőségi munkát előbb objektív méréssel kell mérni és értékelni. Ilyen pedig most kezd kialakulni. Minden pályán vannak olyan járulékos feladatok, amikért nem jár külön díjazás. Ez a követelés abszurd és ellentmond annak, hogy az eredményes pedagógiai munka legyen a jövedelem mércéje.

18. Pótlékot - a pótlékra nem érdemeseknek, érdemteleneknek?

19. A tankönyv megválasztásának a szabadossága semmi egyébre nem volt alkalmas, mint a családok megsarcolására. Éppen az állami tankönyv felügyelet és nemzeti tankönyvkiadó a garancia arra, hogy az iskolákban egységes műveltséget kapjanak a gyermekek, ami az esélyegyenlőség alapja. És átjárhatók legyenek az iskolák, ha a gyermeknek iskolát kell váltania. Ehhez egységes tankönyvekre és tantervekre van szükség. A kiadói lobbi hagyjon fel a pedagógusok manipulálásával!

20. Az öregségi nyugdíjkorhatár egybeesik azzal az életkorral, amikor az ember szellemi teljesítőképességének hanyatlása felgyorsul. Ez élettani sajátosság, tény. Sajnos sok gyermek szenvedi meg az alkalmazkodásra, kellő figyelemre már nem megfelelően képes nevelők jelenlétét. Fontos az is, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért nevelő megérdemelt pihenésre vonuljon családja körében, és átadja a helyét a fiataloknak. Hozzájárulva a diplomás munkanélküliség csökkenéséhez. Ami ugye nem mellékes?

21. A kollektív szerződéseket ne keverjük össze a kormányrendeletekkel. Az egyik szakigazgatási feladatból fakad, a másik pedig az intézményi demokrácia dokumentuma. Ez a maszatolás semmi jóra nem vezet, csak összekuszálja a szerepeket.

22. A pedagógusok adminisztratív terheit valóban csökkenteni kellene, hogy több ideje legyen a tanórákra való lelkiismeretes felkészülésre. De akkor el kell várni azt is, hogy megfelelő, adott órára tervezett óravázlat nélkül pedagógus ne tartson tanórát. Véget kell vetni a tanórákon a rutinszerű ötletelésnek és locsi-fecsi időpocsékolásnak. Különösen pedig a közoktatási intézményben törvényileg is tiltott politizálásnak.

23. Ez a követelés nem közoktatási intézmény problémája. Ennek eldöntése közoktatáspolitikai kérdés, szabályozása a Parlamentre tartozik.

24. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egy sóhivatal volt. Jogosítványokkal, és valóságos teljesítmények nélkül, mivel a kutatómunka műhelyei a felsőoktatás intézményeiben és tudományos műhelyeiben vannak. Még soha senki nem tudott felmutatni olyan eredményt, ami a nevezett intézményhez kötődne. Viszont igen magasan dotált álláshelyeket, erőforrásokat köt le, teljesen fölöslegesen. Ennek az intézménynek a működtetése vagy megszűntetése kormányzati feladat. De időszerű. Ebbe beleavatkozni súlyos szereptévesztés lenne.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek