OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. február 21.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

OFOE Filmklub

Anyám és más futóbolondok a családból

A négygenerációs történet az 1900-as évek legelejétől a 2000-es évek elejéig követi a szereplők sorsát. A főhősnő, Anya kilencvennégy évet él és huszonhétszer költözik életében. A viharos természetű és példás veszélyérzettel megáldott nő végigvonszolja a férjét meg a lányát a fél országon, valahányszor veszélyt szimatol. Márpedig veszély mindig van: a 20. század viszontagságos eseményei elől rendre tovább kell állniuk. Át kell vészelni két világháborút, 1956-ot és még sok minden mást. De mindez nem rontja a kedvüket, mindegy, hová veti őket a sors, a Partiumtól Budapesten át az Isten háta mögé. Hurcolkodnak át az életen, egymásnak vetett háttal, önfeledten (port.hu)

A vetítés után vendégünk lesz Fekete Ibolya, a film rendezője, aki egyben a forgatókönyv szerzője is. A beszélgetést Kovács Gellért, filmkritikus moderálja.

Időpont: március 1. 17.30
Helyszín: Kino Café Mozi
Jegyár: 700 Ft

Részletek a filmről készült írásokból

„Minden baj benne van, ami abban a században történt velünk. De a hangvétele könnyed, érzelmes, és reményeim szerint jó humorú. A szereplők a maguk sajátos módján reagálnak mindenre, legfőképpen továbbköltöznek, ami már önmagában mulatságos” – meséli Fekete, akinek édesanyja szolgált az Ónodi Eszter által játszott főszereplő alapjául. A 94 évet élt asszony 27 alkalommal költözött életében, mivel – a rendező elmondása szerint – „mindig történt valami abban az istenverte huszadik században, ami fenyegette az embert”. A vándorlás a Partiumból indul Trianon után, aztán itthon folytatódik örökös veszélyhelyzetekben – bármi baj történik, a nőnek egy válasza van rá: „Hát akkor, Lajos, költözünk!”. Az 1910-es évektől a kétezres évek elejéig tartó cselekményben három színész játssza az édesanya karakterét: egy gyerekszereplő része után Ónodi Eszter viszi a játékidő nagyját, a legidősebb korszakban pedig „a lengyelek Törőcsik Marija”, a 99 éves Danuta Szaflarska alakítja „a vihar asszonyának” is nevezett temperamentumos, nyughatatlan nőt (Bodnár Zsolt: Az egész istenverte huszadik század benne van, hvg.hu).

Fekete Ibolya családi tablójának szeretnivaló bolondjai a huszadik század Magyarországán futnak végig, Trianontól az ezredfordulóig.(…) Fekete Ibolya kintről befelé haladva most, harmadik filmjével jut el a személyes mitológiáig. Szabó István a címbe emelt és elérhetetlenné növesztett Apa tükrében szemlézte felnőni nem tudó hősét, Fekete pedig a - a Gerald Durrellre utaló, némileg erőltetett címmel is egyértelműsítve - afféle szeretetteljes leértékelésnek veti alá a „futóbolond” anyát, akinek nyomasztó hatása szintén nem ereszti a gyereket, ám a Szabó-filmmel szemben itt a fizikai jelenlét és az épségét vesztő tudat a leginkább terhes. Az Anyám és más futóbolondok a családból két idősíkon pereg: a jelen vonalát a járókerettel csoszogó, Alzheimerrel küzdő anya (a több mint száz esztendős Danuta Szaflarska) és az őt ápoló lányának (Básti Juli) kettőse adja, míg a múltban a századelőtől majdnem az ezredelőig követjük jól ismert sorsfordulókon keresztül az anya életét (Békés Bálint: Családáradás, Revizor).

Különösen vicces film Fekete Ibolya legújabb alkotása. Különös, mert – idehaza főleg – nem szoktuk meg, hogy az évszázados siralmak, Trianon, háborúk, diktatúrák lehetnek háttér is, nem feltétlenül főszereplő. Ahogy általában minden családban. Mert az élet mindenhol zajlik, ugyanakkor a kormányok és érák, zsidótörvények és kitelepítések mind inkább csak keretet adnak annak, hogy felnövünk, családunk lesz, fotózkodunk a Margitszigeten, vagy hogy öregkorunkra elfelejtjük, milyen évszak is van éppen. Bármennyire is meghatározó a történelmi kor, amiben élünk, az igazán fontos mégis inkább személytől személyig terjed. „Jegyezd meg, fiam: sütőpor nélkül nem lehet nekimenni a háborúnak!” – mondja az öregkori demenciában szenvedő főszereplő a 21. században. De mégis milyen igaza van. Sütőpor igen, háború nem (Sergő Z.András: Merj kicsinek lenni! Filmtekercs).

Az Anyám ugyan formailag sokkal „játékfilmesebb” elődjeinél, nem maradnak el a rendezőnő védjegyévé vált archív felvételek, a történet pedig nemcsak valós történelmi közegekbe van ágyazva, de a cselekmény nagy részét is az élet ihlette: a legtöbb jelenet vagy konkrétan Fekete Ibolya saját emléke „futóbolond” családjáról, vagy ismerősöktől hallott sztorik alapján íródott és csak néhol egészül ki fiktív szituációkkal. Persze a néző számára lehetetlen elkülöníteni ezeket, talán még magának a címszereplő társaságnak is, hiszen az emlékezet is összekotyvasztja hosszútávon a valóst, hallottat és elképzeltet (Dobi Ferenc: A rendszer változik, de a család örök, Filmtett).

Zseniális ötlet, hogy a visszaemlékezések során a szereplők eredeti archív felvételek, közismert régi filmrészletek alakjaiként tűnnek fel, vagy épp úgy tűnik, mintha régi fényképekről, képeslapokról lépnének a vászonra, nyomatékot adva a történet hitelének. A helyszínek – például a lepusztult körfolyosós pesti bérházak, lakások – hűen tükrözik a társadalmi állapotokat, a családi változásokat. A vissza-visszatérő őszi képek líraian jelzik a generációk váltakozását, az emberi lét törékenységét és mulandóságát, a születés és a halál végpontjai között csordogáló időt. Kifejezetten sikeres a korokat fémjelző tárgyi világ megteremtése (cigarettaszipka, retró úszódressz, elegáns kalapok, Lenin-szobrok és -képek, melóssapka és köpeny, lábra szíjazható görkorcsolya). Az alkotás apró hibája, hogy csak nyomokban használja a 19. századi és 20. század eleji nyelvi sajátosságokat, de a részletgazdag történetmesélést, a finom humort, a kreatív képeket figyelve e felett nyugodtan szemet hunyhatunk (Jónás Ágnes: Valaki mindig szétrombolta, Kortárs online).

Nagyon erős érzelmi film, sokakat meg fog érinteni. Például engem, akinek volt egy nagymamája, aki – mint a filmben szereplő Berta – folyamatosan mesélt. Saját nagyanyjáról, aki a Nádasdy grófok osztrák társalkodónője volt, saját szüleiről, akik 1920-ban a lezárt határon keresztül szöktek át Szegedről Újvidékre, dédapám szülővárosába. Aztán egy másik utazásról 1944 decemberében, amikor az egész család Újvidékről menekül Budapest, majd Németország irányába. Mesélt az újrakezdésről Magyarországon, amikor tanítónő dédnagyanyám egy alföldi tanya iskolájában egyszerre tanította a hat osztályt. De ő mesélte el nagyapám helyett annak akcióhősöket megszégyenítő szökését az orosz hadifogságból, és tőle tudom azt is, hogy ígéretes sportolói karrierjét hogyan törte derékba a politika az ötvenes években. Aki hallott ilyen történeteket és jelentenek neki valamit, az szeretni fogja a filmet minden hibájával együtt. Hiszen emlékeztet arra, hogy – ha van még kit – kérje meg, hogy meséljen. És azt is eszünkbe juttatja, hogy majd mi se felejtsünk el mesélni, hiszen nekünk is lesz mit (Rácz Sarolta kritikája, MOVIEADDIKTS).

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek