OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. március 6.
» Hozzászólások (0)

Jó portfólióm1 (avagy hétköznapi gyávaságaim)

2. rész

2014. november 24.

Biztosan sok pedagógus örül az Oktatási Hivatal mai levelének. „Tájékoztatjuk, hogy a 2015. évi minősítéshez szükséges e-portfólió feltöltési határidejét 2014. december 1. 23 óráig meghosszabbítottuk.” Megkönnyebbülve veszem tudomásul, hogy az én e-portfólióm végén már megnyomtam a Véglegesítés gombot.

2015. január 19.

Már épp kezdtem elfelejteni, hogy pedagógusminősítés is van a világon. De ma egy újabb levél az OH-tól: „Tájékoztatjuk, hogy a 2015-ben esedékes tanfelügyeleti ellenőrzések, pedagógusminősítési eljárások és minősítő vizsgák szervezésének ütemezése, a szakértői kirendelés tervezése megkezdődött. A tervezés során a jogszabályoknak megfelelően, továbbá a szakmai szempontok figyelembevételével rendeljük az eljárásban érintett pedagógusokhoz a szakértői bizottság kompetens tagjait.

Az összerendelések eredményéről, az eljárások időpontjáról és adatairól előreláthatóan 2015. februárban adunk részletes tájékoztatást minden érintettnek.”

Megkérdeztem az iskola vezetőjétől, hogy mit jelentenek a fenti sorok. Azt mondta, hogy február végéig kapok majd tájékoztatást, hogy mikor és kik jönnek hozzám órát látogatni, értékelni.

2015. január 30.

Úgy döntöttem, hogy az egyetemen, közoktatás-vezetői szakon a pedagógus portfólióról fogom írni a szakdolgozatom. Ha már úgyis ezzel foglalkozom hónapok óta, és várhatóan még pár hónapig dolgom lesz vele… Hétfőn le is adom a formanyomtatványt a témamegjelöléssel együtt.

2015. február 27.

Semmi hír a minősítésről. Elfelejtettem volna „lelakatolni” a véglegesített portfóliómat? Vagy nagyon butákat írtam? Vagy…?

2015. március 10.

Még mindig semmi. Bánatomban böngészem a netet. Nem kellett volna. Zaklatottá és feszültté tesz, amit a pedagógusminősítésről olvasok.

2015. április 9.

A Kormány 89/2015. (IV. 9.) Kormányrendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról. Ezt a nevet kapta a legújabb – mai – jogszabály, amit illene átnéznem.

Megyek órára, majd megnézem hétvégén.

2015. április 12.

Megnéztem a módosító rendeletet. Jelentős változás, hogy a 2015. év során megvalósuló minősítő vizsgák és minősítési eljárások esetében az  országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a  látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az  összegző értékelésnek az  áttekintése, értékelése, valamint az  önértékelés megismerése nem képezi részét a  pedagógus értékelésének.

Ha jól értem, mégsem számíthatok tanfelügyeleti ellenőrzésre.

De mire számíthatok? És mikor?

2015. április 19.

Bár még mindig nem tudom, hogy mikor fog jönni hozzám kicsoda és mit is fog csinálni, megpróbáltam kideríteni, hogy mi alapján fognak majd értékelni.

A 89/2015. (IV.9.) kormányrendelet szerint tehát nem kell számítanom tanfelügyeleti ellenőrzésre. Ennek igazán nagyon örülök, mert a Tanfelügyeleti Kézikönyv mellékletében olvasható értékelő kérdések közül alig-alig tudok akár csak egyet is megválaszolni. A pedagógus-interjú kérdései között olvasható például:

  • Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?
  • Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját?
  • Hogyan képes befogadó környezetet kialakítani?

A vezetői interjú javasolt kérdései között olvasom:

  • Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogyan fogadja a visszajelzéseket?
  • Hogyan bizonyítja a pedagógus a pedagógiai kérdésekben való tájékozottságát?
  • Miben mérhető a pedagógus megbízhatósága?

A vezetői interjú során a minősítő kérdezi az intézményvezetőt a minősítésre váró pedagógusról – vagyis rólam. Ezen az interjún én nem vehetek részt.

A pedagógus önértékelő kérdőívet is kitölt magáról a tanfelügyeleti értékelés keretében.

De ezt mind megúszom, ha jól értelmezem a módosító rendeletet. Viszont ugyanennek a rendeletnek az I./A melléklete tartalmazza, hogy a Pedagógus I. és II. fokozatba sorolásnál összességében mire hány százalékot kaphatok: a portfólió és a portfólióvédés értékelés 60%-ot, a megtartott tanóra értékelése 40%-ot.

Ha jól tudom, indikátorpontozó alapján értékelik majd mind a 8 pedagóguskompetenciá(ma)t. Átmazsoláztam az indikátorpontozót. A több tucat értékelendő sor között ilyeneket találtam:

  • Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.
  • A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.
  • Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb.
  • Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.
  • Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.
  • Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, pl. webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok.
  • Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.
  • A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.
  • Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.
  • Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.
  • Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.
  • Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.
  • A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.
  • A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.
  • Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.
  • Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.
  • Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.

Minden tiszteletem azoké a kollégáké, akik ezt mind tudják.

2015. május 4.

Annyira aranyos volt ma a nagyfiam! Elkísért az egyetemre leadni a pedagógus portfólióról írt szakdolgozatom. Utána együtt ebédeltünk, török éttermet választottunk. Megérte megírni a szakdolgozatot!

2015. május 14.

Még mindig nem kaptam semmiféle visszajelzést arról, hogy mikorra várhatom a pedagógus minősítés befejezését: az óralátogatást, a portfólió értékelését.

2015. május 26.

Hűha! Levél a postaládámban az Oktatási Hivataltól! A levél tárgya: Portfólió visszanyitás. Alig merek beleolvasni: „A Rendelet 11. § (8) bekezdése szerint: »Ha a minősítési eljárás (4) bekezdés szerint kijelölt időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az azt megelőző tanítási év végéig módosíthatja portfólióját, amikor a minősítésre sor kerül.« A fenti bekezdés értelmében portfólióját az alábbi időszakban módosíthatja: 2015. május 26. 12 óra és 2015. június 22. 23 óra.”

Az óralátogatásról semmi hír a levélben. Ahogyan a portfólió értékeléséről sem.

Csalódott vagyok.

2015. május 27.

Megérkezett a szakdolgozatom bírálata:

„A dolgozat legnagyobb értéke aktualitása, újszerűsége, és az adott intézményre, az adott időszakra vonatkozó reprezentativitása, melyhez a szerző szakmai érintettsége által hitelesség, szakmai felhasználhatóság társul.

Az interjúelemzés kibővítésével, formai kívánalmak szerinti átdolgozással alkalmassá válhat szakmai folyóiratban való megjelenésre.”

Milyen kedves! Már nem is tudom, mikor kaptam utoljára dicséretet. Milyen furcsa, hogy „öreg” tanárember létemre még mindig jólesik, ha véletlenül jót is hallok magamról.

2015. május 29.

Újabb levél az OH-tól! No, most mindent megtudok!

Mégsem… Az óralátogatás időpontja és a minősítők megnevezése helyett arra buzdítanak, vegyek részt az Oktatási Hivatal Projektigazgatósága a TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 „Köznevelési reformok operatív megvalósítása” elnevezésű projekt keretében megvalósuló pedagógus-továbbképzéseken, hogy felkészüljek a minősítővizsgák, minősítési eljárások és tanfelügyeleti ellenőrzések sikeres lebonyolítására.

Úgy érzem, hogy nincs lehetőségem részt venni a képzésen.

2015. június 8.

Várom és várom, hogy megtudjam, mikor is jönnek hozzám minősíteni, órát látogatni. Milyen lett a feltöltött portfólióm? Elfogadható egyáltalán? Kik fognak meglátogatni?

Vagy tényleg „vissza kellene nyitni” a portfóliómat? Eddig még nem mertem. Meg aztán miért is változtassak rajta? Mihez képest kellene változtatnom, ha semmilyen visszajelzést nem kaptam a feltöltött 150 oldalról?

2015. június 12.

Túl vagyok az államvizsgán.

Furcsa módon nem akkor izgultam, amikor bementem a szakdolgozatvédésre, hanem akkor, amikor kijöttem. Túl szépet mondtak nekem: „Kedves Katalin, a pedagógus portfólióval kapcsolatos kutató munka folytatásával a szakdolgozata doktori dolgozattá kerekedhetne.”

2015. június 21.

Slambuc készül kinn a bográcsban, a fűzfánk alatt. Szokatlanul hosszan nézegettem az egyenletesen lobogó tüzet. Szégyellem magam. A tanévnek gyakorlatilag vége, én pedig inkább érzek terméketlen szomorúságot, mint jófajta megkönnyebbülést. Nem tudom, hogy mire volt jó ez a tanév. Papírforma szerint meg kellett volna okosodnom: végigtekintettem a tanári pályámat, összegyűjtöttem szinte mindent, amit az etikatanítás kapcsán felhalmoztam az elmúlt évek során. Nem érzem magam okosabbnak, tudatosabbnak sem. Mert mit is tudtam meg magamról? Azt, hogy szeretem a munkámat és azt, hogy terhelhető vagyok. Mindkettőt már régóta tudom.

2015. június 22.

Ma estig nyithatnám meg újra a portfólióm. De nem fogom. Ha csak egyetlen mondatnyi érdemi visszajelzést kaptam volna bárkitől, tudnám, hogy hol érdemes változtatni rajta. De nem kaptam. Egyedül vagyok a feltöltött sorokkal.

Elolvastam még egyszer az Oktatási Hivatal levelét. „A portfóliót a jelentkezéskor megjelölt munkakör, tantárgy vonatkozásában kell feltöltenie. Amennyiben a munkaköre vagy az Ön által tanított tantárgy a jelentkezését követően megváltozott, kérjük, azt haladéktalanul hivatalos – aláírt, lepecsételt, szkennelt – nyilatkozatban jelezze a minosites@oh.gov.hu címen. A portfóliójában kizárólag ebben az esetben módosíthatja a feltöltendő dokumentumok munkakörét, tantárgyát.”

Sem a munkaköröm, sem az általam tanított tárgy nem változott. Mi alapján tegyek hozzá az eddig feltöltött dokumentumokhoz? Mi alapján javítsam? Vagy félreértek valamit? Rosszul értelmezem az OH levelét?

2015. június 29.

Ki mondja meg nekem, hogy vajon mire jó a portfólióm?

Imre Katalin

Az Új Pedagógiai Szemle 2015. 9-10. számának cikkei ezen a linken érhetők el.

A lapszám tartalomjegyzéke itt olvasható.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek