Egy farsang margójára 
Manapság, amikor a pedagógus- és segítő kollégákban munkálkodik a felgyülemlett keserűség, a tanulók leterheltsége is egyre nő, a tantestületek sorra hívják fel a figyelmet, milyen feszültséget keltő utasításoknak kell eleget tenni az iskolákban, úgy érzem, meg kell osztanom veletek egy kedves kis történetet, hogy ne csak a negatívumokat soroljuk nap, mint nap.
Történt pedig, hogy az egyik kolléganőm még január elején, közvetlenül a téli szünet után lázasan gyűjteni kezdte az autista tagozaton a WC papír gurigákat. Legyinthetnétek, ugyan már, nagy dolog, mindenki tudja, hogy eme egyszerű kis papírdarab mennyi mindenre felhasználható, pl. egy ábrázolás-alakítás órán, vagy egy napközis tevékenység során, mit kell erről írni. Azt azonban illik róla tudni, hogy egy igencsak kreatív és fantasztikus kézügyességgel megáldott ember, így sejtettük, hogy valami különleges dolog van készülőben. Mondta, farsangi jelmezhez kellenek a gurigák, mi gyűjtöttük is szorgalmasan. Aztán, ahogy közeledett a farsang napja, egyre több-és több információ érkezett, miből, és hogyan is áll a projekt. Mint kiderült, egy monumentális műhöz igyekeztünk segítséget nyújtani, mégpedig az apaji Arany János Általános Iskola nagyméretű makettjéhez, melyet Zsuzsink most nyolcadikos lánya visel majd jelmezként. Mindez a család érzelmi kötődését kívánta kifejezni az iskola iránt, hiszen odajárt már kolléganőm és két testvére, két gyermeke is, sőt az egyik nővére ott tanít. Ehhez a nagy lélegzetvételű tervhez azonban rengeteg gurigára, ehhez kapcsolódva pedig hatalmas összefogásra volt szükség. Így gyűjtött a Benedek Elek óvodája, az iskola autista tagozata, az apaji iskola takarítónője, a dömsödi és az apaji zumbacsoport, a felsoroltak családjai, s mindazok, akikhez eljutott a hír.
2016. január 30-án kezdődött a nagy munka, sokszor éjszakába nyúlóan. A gurigák, ahogy ragasztotta őket, egyre fogytak, de lassan kezdett összeállni a kép. S ekkor jött a felismerés, a projekt ebben a formában kivitelezhetetlen! Azok a fránya iskolai ablakok… Az élethű makett nem fog beférni az ajtókon, túl széles! Kolléganőm azonban nem arról híres, hogy feladja. Ha nem megy oldalirányban, megy felfelé! Igaz, akkor ugrik az eredeti elképzelés, az iskola, ám ami már kész van, felidéz egy homályos képet. Legyen akkor a Big Ben!
És a munka kicsit csalódottan, ám annál elszántabban újraindult. A gurigák azonban kevésnek bizonyultak, így nekünk is új módszerekhez kellett folyamodnunk. Mivel nem szűkölködünk kreatív kolléganőkben, egyikük kitalálta, hogy a még fel nem használt WC papírokból is kihúzgálja a gurigát. Ezt a módszert aztán a továbbiakban az összes gyűjtő alkalmazta.
Zsuzsi és kislánya gőzerővel dolgozott az utolsó pillanatig a maketten. Majd február 4-én, éjjel 1 órakor feltette a torony tetejét, s megkönnyebbülten felsóhajtott: készen van!
Február 5-én, pénteken délután a 975 db WC papír – és néhány papírtörlő gurigából álló torony készen állt a bemutatásra. Három elemből állt, 2 és fél méter magas volt, így utánfutóval vitték az iskolába.
Mondanom sem kell, mindenki szájtátva nézte az aulában lassan, óvatosan végighaladó Big Bent. Az eredményhirdetés során különdíjjal jutalmazták. S hogy a búcsú az iskolától méltó legyen, a torony az iskolai kiállítás egyik különleges darabjaként szerepel március végéig. Aki látta, sokáig fog a különleges jelmezre emlékezni, de mi sem felejtjük még egy ideig, legalábbis addig biztos nem, míg a guriga nélküli WC papírjaink el nem fogynak.
S hogy miért osztottam meg veletek ezt a történetet? Elsősorban azért, hogy mindazt a jó érzést, amit bennem keltett, átadhassam. Itt nem a végeredmény számított legfőképpen, hanem az út, amin eljutottak idáig. Hiszen a mai rohanó világban ritka, hogy valaki ennyi energiát öljön egy jelmezbe egy pár órás program kedvéért. Nem, nem is a program itt a lényeg, hanem az a feltétel nélküli szülői szeretet, ami olyan ajándékot adott át a gyermeknek, mely egy életen át kíséri majd: az értékes együtt töltött és ráfordított időt, amellyel azt üzeni, fontos vagy nekem. Az, hogy a kislány zokogva borult odaadó édesanyja nyakába, így köszönve meg a rengeteg munkát, mely az összetartozásukat jellemzi. Az, hogy felemelő, ám nehéz munkája mellett feláldozta pihenésre szánt szabadidejének szinte minden percét. S bár nem sikerült az eredeti ötletet megvalósítani, maga az elképzelés is jelzésértékű: tisztelet és köszönet a pedagógusok felé, munkájuk elismeréseként, ez pedig napjainkban különleges értéket képvisel.
Lejegyezte: Szabó Andrea
Szegregált Autista Tagozat
Benedek Elek EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola
-- Linkek
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése