OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. április 8.
» Hozzászólások (0)

56. esélyegyenlőségi napló

Mi lesz veled, Brigitta?1

A Az Igazgyöngy Alapítvány 16 éve foglalkozik szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával, egy LHH kistérségben, 6 éve pedig egy olyan komplex esélyteremtő modell fejlesztésével. E modell sajátossága, hogy teljes problématérképet készítve keresi meg a legmegfelelőbb beavatkozási pontokat. Majd ezekre egyszerre hatva, a közösség erejét kihasználva próbál képessé tenni embereket, közösségeket a változásra.

Az alábbiakban Brigitta példáján keresztül mutatom be, hogy milyen kilátástalan jelenleg a szegregátumban élő gyerekek helyzete, és ha nem történik gyökeres változás, milyen jövő prognosztizálható a számukra. Bemutatom továbbá azt is, hogy az Igazgyöngy Alapítvány milyen kapaszkodókat épít ki Brigitta, és a hozzá hasonló gyerekek számára. Ez utóbbiak dőlt betűvel szerepelnek a szövegben.

1. A család

Brigitta egy hétgyermekes roma család tagja. Legnagyobb lánytestvére is velük él két kisgyermekével. Rajtuk kívül még egy nővére, két bátyja, egy húga és egy kisöccse van. Szülei a nyolc általános iskolai osztályt sem végezték el.. Anyja sosem dolgozott, a gyerekekkel volt otthon, főállású anyaként. Apja leginkább alkalmi munkából, feketemunkából szerzett némi jövedelmet, szakmája nincs. Most átmenetileg közmunkán van.

Lakhatási körülményeik meglehetősen szegényesek. Áram már van a házban, az alapítvány segíti kártyás villanyórához juttatni a családokat, vizet az utcáról, a közkútról szereznek. A népes család két lakótéren osztozik, ami magában foglalja a konyhát is. Az alapítvány lehetőséget nyújt nyáron biobrikett készítésére, akik részt vesznek benne, azoknak a téli fűtésgondjai enyhülnek, de ez a család egyelőre nem érez erre motivációt.

Önfenntartási képességeik hiányosak. A ház melletti kertnek egy kis részét már művelik, az alapítvány segít a kertek felszántásával, vetőmagot, kerti szerszámokat is adunk. Akik igénylik, azoknak az ól építésében is segítünk, ha baromfi, vagy disznótartással szeretnének foglalkozni, de ennél a családnál is még a folyamat elején tartunk.

A tervezési, pénzbeosztási képességeik is alacsony szintűek. Gyakori, hogy a hónap második felében már a megélhetésre sem futja. Gyakran kölcsönkérnek, kamatra is, és ez lehetetlenné teszi, hogy anyagi helyzetük stabilizálódjon. A gyámhatóság az otthoni környezetük és az egészségi állapotuk miatt már többször vette védelembe gyerekeket.

Gyakran nincs elég és megfelelő minőségű étel, nincs pénz a gyógyszer kiváltásra, a gázpalack cseréjére, még pelenkára sem. Előfordul, hogy a gyerekek nem mennek iskolába, mert elszakad a cipőjük, nincs megfelelő kabátjuk. Mindeközben, ha pénzhez jutnak, megveszik a számítógépet, a háztartási gépeket, játékokat, mobiltelefont, használtan, sokszor irreális áron.

Az alapítvány megismerve a családok problémáit, segít a krízishelyzetek elhárításában. Kérhetnek tőlünk használt ruhát, cipőt, bútorokat, osztunk élelmiszert, tisztítószert, kaphatnak pelenkát, gyógyszert a gyerekeknek, ha nem tudják megvenni. Viszont ennek van egy feltétele: nekik is tenniük kell valamit az élethelyzetük javításáért, a közösségért. Brigitta családjának a részvétele ebben változó. Néha hetekig együttműködőek, járnak a közösségi foglalkozásokra, a baba-mama klubba, részt vesznek a jövedelmet is adó kézműves projektben a hímzéssel, de gyakran konfliktusba keverednek a közösség tagjaival, főleg a tartozások miatt. Rosszul szocializálódott felnőttekről van szó, akik tanult tehetetlenségben élve úgy érzik, a segítség neki alanyi jogon jár. Ez a család is a szociális megélhetést látja a legbiztosabbnak, a családi pótlék elérése, és a GYES meghosszabbítása erős motiváció a gyermekvállalásban.

A családon belüli kommunikáció harsány, durva, a gyerekek ezt veszik át, ezt érvényesítik a az iskolában is. Az alapítvány pszichológusi segítséget is biztosít, és a közösségi foglalkozások egy része a kommunikációfejlesztésre irányul.

A család romungro, a roma identitást vállalják, bár, mivel rasszjegyeik nem erősek, a gyerekek sokszor letagadják, ha olyan közegbe kerülnek, ahol nem ismerik őket. Az alapítvány sok identitásfejlesztő programot szervez a közösségen belül, ezen szívesen vesznek részt.

Brigitta életét születésétől fogva ez az értékrend határozza meg. Most csak kilenc éves, még a háttérbe húzódik, de a nővére már az anya mintáját viszi tovább, gyakran agresszívan reagálva az olyan helyzetekben, ami nem az ő szándéka szerint alakul.

A kislány a hagyományos női szerepeket tanulja, amiben a legidősebb nővére már az anyjához hasonló életet él, alig húsz évesen két kisgyerekkel. A másik nővére középiskolás, de rengeteget hiányzik. Amikor befejezte e nyolcadik osztályt, egy, a mostaninál jobb szakiskolába szeretett volna menni, a megyeszékhelyre. Az alapítvány mindenben támogatta, a kollégiumi beköltözéstől az útiköltségig, remélve, hogy az elszakadás az itthoni közegből reményteljesebb jövőt körvonalazhat. De sajnos, mivel nem tudott beilleszkedni (igaz: a fogadó közeg sem volt megfelelő), otthagyta az iskolát.

Brigitta jó képességű kislány. Részese az Igazgyöngy-ösztöndíjprogramnak mint a faluban legjobban tanuló hat gyerek egyike. A 4. osztályos átlaga 3,8 volt, a félévihez képest javított is: angolból kettesről hármasra. Tanítói szerint önmagához képest nagyon szépen teljesített. Magatartása példás.

2. A helyi közösség

A kis zsákfalu a lakosság, saját bevallása szerint, kb. 70 %-ban roma (romungrók és oláh cigányok), betelepülők és őslakosok is vannak itt, de szinte mindenki a létminimum alatt él. A faluban nincs semmilyen szabadidős szolgáltatás, az alapítvány ottlétének hat éve alatt próbálja ezeket megszervezni. A kultúrházat üzemeltetjük, van könyvtár, internetes pont, hetente háromszor közösségi rendezvény is, és ezeken kívül sok fejlesztési lehetőség, a tanodától a baba-mama klubig.

Korábban közösségről nem beszélhettünk. Az alapítvány közösségfejlesztő munkájának eredményeképpen már egy kb. 40 családot magába foglaló csoportra számíthatunk, őket fokozatosan tesszük képessé önmaguk megszervezésére.

Az önkormányzat próbál mindenkit bevonni a közmunka programba, de annyi munka nincs, hogy mindenki értelmes feladatot kapjon. Így nincs lehetőség a munkavállalói kompetenciák fejlesztésére sem. Az alapítvány most hat helyi segítő munkatársat alkalmaz a folyamatos fejlesztésre.

Brigitta családja is részese ennek a fejlődő közösségnek. Még nem vesznek részt mindenben, de időszakosan kapcsolódnak hozzá, egyre hosszabb ideig, és egyre ritkábban megszakítva az együttműködést. A fejlesztésbe őket is bevonjuk, de nem erőltetve semmit, saját döntés alapján. Az alapítvány a következő generációért dolgozik. Azért, hogy Brigitta generációja más képességekkel rendelkezzen, más jövőkép alakulhasson ki benne.

3. Az iskola

Brigitta általános iskolája állami, ma már egyértelműen szegregált intézmény. A településen hat éve beindított egyházi iskola erős szegregáló hatást fejt ki, oda ugyanis nem vesznek fel halmozottan hátrányos helyzetű, vagy SNI, BTM, problémás roma gyereket.

Az általános iskola nem boldogul a halmozódó problémákkal. Ahogy a szülők átíratták a gyerekeiket az egyházi iskolába, és nőtt a HHH gyerekek aránya, úgy sokasodtak a gondok. A kompetenciamérés eredménye az országos átlag alatt van. Fellélegzik mindenki, ha sikerül egy-egy problémás gyereket magántanulóvá nyilváníttatni, és így megszabadulni tőle.

Az alapítvány tanodát is működtet, ahol elsősorban kompetenciafejlesztéssel foglalkoznak, korrepetálással is természetesen, a lemorzsolódókkal, magántanulókkal külön is, segítve az iskolai előmenetelt. A központosítás és a pedagógusok módszertani felkészültségének egysíkúsága nem segít a megoldásban.

A tanárok mentális állapota rossz, ez pedig meghatározza a tanórák hangulatát is. Az alapítvány próbálja a pedagógiai szemlélet megváltoztatatását segíteni. Képzési ajánlataink (pl. a társasjáték-pedagógia, vagy az erőszakmentes kommunikáció fejlesztése) egyelőre nem tudtak megvalósulni a gyakorlatban. Az alapítvány az iskolaépületben hetente kétszer szervez művészeti oktatást a gyerekeknek, melynek legfontosabb célja a szociális kompetenciák fejlesztése.

Brigitta jövőre a „nagyiskolába” jár majd. Tanárai eddig még valamennyire tudtak ügyelni a fejlesztésére, bár osztálytársai között sok egyéni bánásmódot igénylő, „nehéz” gyerek van, akikhez külön szakmai segítség kellene: iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus. A tanulási hátrányok, magatartási problémák azonban a felső tagozatban felerősödnek, a kortárs hatás is nagyobb lesz, a sokasodó gondok között nehéz lesz az egyénekre figyelni. Egy Brigittához hasonló hátterű gyerek pedig – támogatás híján – nem tud erős lenni.

Ebből a szegregált iskolából a gyerekek többsége a helyi szakiskolába kerül, távolabbi középiskolába jutni nincs esély, hiszen bérletre, kollégiumra nem telik, nincs pénz az iskolai étkezésre sem. Általános tapasztalat, hogy a 16 éves korukat betöltött gyerekek kimaradnak az iskolából.

4. Az intézményrendszer

Az a szociális háló, aminek a társadalom perifériáján élő családok segítése lenne a feladata, nem képes a funkcióját ellátni. A különféle ágazatok közötti egyeztetések formálisak, valós problémákat nem kezelnek, a protokollok különbözőek. Sem időben, sem módszerekben nincs megfelelően összehangolva a rendszer.

Akkora rések vannak a hálón, hogy ezeken keresztül egész családok tűnnek el a problémáikkal együtt, sokukra csak akkor derül fény, ha valami tragédia következik be. Az intézmények jellemzően nem építenek a helyi közösség erejére, csak és kizárólag egyedileg foglalkoznak a családokkal, de azokkal is csak akkor, ha nagyon muszáj. Prevenció és utánkövetés nincs, csupán tüneti problémakezelés.

Az alapítvány által működtetett társadalmi kerekasztal, az abban kialakult együttműködés sok településen elindított egy folyamatot, melyben sikeres közös gondolkodás valósulhat meg. Fontos elem ebben a munkában az a mediáló tevékenység, amit az alapítvány az intézményrendszer és családok, illetve az intézményrendszer tagjai között végez.

Brigitta családja sok munkát ad az intézményrendszernek. A védelembe vételek, a nagyobb lány hazakerülése, a lakhatási gondok, a család uzsorakölcsönei, a feljelentések, az agresszivitásba torkolló konfliktusok miatt minden területen találhatunk a családdal kapcsolatos aktákat.

5. Jövőkép

Brigitta, annak ellenére, hogy jó képességű gyerek, ebben a rendszerben nem sokat tud lefaragni a szocializáció okozta hátrányokból. A környezetéből eredő problémák az életkor előrehaladtával egyre jobban behatárolják majd a lehetőségeit.

Jövőre feltehetően drasztikusan csökkenni fog a tanulmányi eredménye, a szocializációs problémákat kezelni nem képes iskola nem tudja majd ellensúlyozni a negatív hatásokat. Ennek következtében valószínűleg csökken a tudásvágya, olvasási kedve, pedig korábban erre motivált volt. Az egyre kevésbé gyakorolt olvasás miatt romlik majd az olvasási tempója, a szövegértése, és ez a többi tantárgynál is hátrányt jelent majd. Nyolcadikra már egyesei-kettesei lesznek, a hiányzása pedig a büntethetőségi határt súrolja majd. Sokat jár orvoshoz, hogy a hiányzásait igazolja, a család ugyanis igyekszik megőrizni a családi pótlékot, csak arra fog ügyelni, hogy a megengedett határon belül maradjon a mulasztott órák száma.

Az említett okok miatt nyilván ő is a helyi szakiskolát választja, onnan pedig 16 évesen kimarad. Követve a szegregátumban élő lányok példáját hamar talál élettársat, korán vállal több gyereket (a növekvő családi pótlék vonzásában), főhivatású anyaként él, mint ahogyan ezt anyjától és nővérétől is látta. Felnőtt életében a családból hozott példát viszi majd tovább, ezt a tudást adja át gyerekeinek is. Rosszabb esetben a kriminalizálódás felé is elsodródhat.

Ha, mondjuk egy élettársi kapcsolat révén, mégis elmegy innen, valószínűleg hasonló társadalmi státuszú családba kerül majd, ahol az életvitel, a túlélési stratégia nem sokban különbözik az otthonitól. Mivel azonban a szokások az egyes cigány közösségekben eltérőek, könnyen meglehet (és erre a nővére hozta a mintát), hogy nem tud alkalmazkodni az új családhoz, és visszaköltözik a szüleihez.

Előfordulhat persze az is, hogy a gyámhatóság megelégeli az újabb és újabb védelembe vételeket, a helyzet változatlanságát, és kiemeli a gyerekeket a családból. A jelenlegi állami gondozási rendszer azonban nem garantál az felvázoltnál pozitívabb jövőképet.

xxx

Hol a megoldás? Mi lesz Brigitta, és a hozzá hasonló tíz-, sőt százezer gyerek sorsa? Hol kellene kezdeni a változtatást? Az iskolarendszerben? A helyi közösségben? A munkalehetőségek területén? A családban? Az egészségügyi és szociális ellátórendszerben? Valószínűleg mindenhol.

A állami rendszeren belüli hézagokat a civil szféra önmagában képtelen befoltozni, itt állami beavatkozásra van szükség. Érdemi változást csak a rendszerszintű, a valós problématérképre reflektáló, összehangolt stratégia hozhat. Amiben a felelősségnek az érintettekre hárítását végre elengedik. Mert a helyzet létrejöttében társadalmi felelősségek sora lelhető fel, ezek az emberek segítség nélkül nem tudnak változtatni az életükön.

Ám a valódi segítség, a lehetőségek valós megteremtése, a rendszerek átalakítása szakmai alapokon nyugvó politikai döntést feltételez. Az integráció azonban ma nem a legnépszerűbb szavazatszedő terület.

Amíg a döntéshozói szint nem vállalja fel egy a valós helyzethez igazodó átfogó rendszer létrehozását, addig nem lesz változás. Addig Brigitta és társai egyre gyorsuló tempóban termelik újjá a nyomort, ami mindannyiunk jövőképét meghatározza majd.

L.Ritók Nóra

1Az Andrássy Egyetem, A romák magyarországi integrációjának problémái c. konferenciasorozatának oktatási részébe kerülő tanulmány rövidített és szerkesztett változata.
A tanulmány pontos címe: Mi lesz veled, Brigitta? (Egy átlagos képességű gyerek esélyei napjainkban, Magyarországon, egy szegregátumban) Helyzetértékelő tanulmány az Igazgyöngy Alapítvány műhelyéből, napi terepi tapasztalatok alapján.
A tanulmány teljes szövege az Igazgyöngy Alapítvány honlapján olvasható el.
Az írásból korábban jelentek meg részletek a Hívatlanul honlapján és Facebook oldalán.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek