OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. április 8.
» Hozzászólások (0)

56. esélyegyenlőségi napló

Mi lesz veled, Brigitta?1

A Az Igazgyöngy Alapítvány 16 éve foglalkozik szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával, egy LHH kistérségben, 6 éve pedig egy olyan komplex esélyteremtő modell fejlesztésével. E modell sajátossága, hogy teljes problématérképet készítve keresi meg a legmegfelelőbb beavatkozási pontokat. Majd ezekre egyszerre hatva, a közösség erejét kihasználva próbál képessé tenni embereket, közösségeket a változásra.

Az alábbiakban Brigitta példáján keresztül mutatom be, hogy milyen kilátástalan jelenleg a szegregátumban élő gyerekek helyzete, és ha nem történik gyökeres változás, milyen jövő prognosztizálható a számukra. Bemutatom továbbá azt is, hogy az Igazgyöngy Alapítvány milyen kapaszkodókat épít ki Brigitta, és a hozzá hasonló gyerekek számára. Ez utóbbiak dőlt betűvel szerepelnek a szövegben.

1. A család

Brigitta egy hétgyermekes roma család tagja. Legnagyobb lánytestvére is velük él két kisgyermekével. Rajtuk kívül még egy nővére, két bátyja, egy húga és egy kisöccse van. Szülei a nyolc általános iskolai osztályt sem végezték el.. Anyja sosem dolgozott, a gyerekekkel volt otthon, főállású anyaként. Apja leginkább alkalmi munkából, feketemunkából szerzett némi jövedelmet, szakmája nincs. Most átmenetileg közmunkán van.

Lakhatási körülményeik meglehetősen szegényesek. Áram már van a házban, az alapítvány segíti kártyás villanyórához juttatni a családokat, vizet az utcáról, a közkútról szereznek. A népes család két lakótéren osztozik, ami magában foglalja a konyhát is. Az alapítvány lehetőséget nyújt nyáron biobrikett készítésére, akik részt vesznek benne, azoknak a téli fűtésgondjai enyhülnek, de ez a család egyelőre nem érez erre motivációt.

Önfenntartási képességeik hiányosak. A ház melletti kertnek egy kis részét már művelik, az alapítvány segít a kertek felszántásával, vetőmagot, kerti szerszámokat is adunk. Akik igénylik, azoknak az ól építésében is segítünk, ha baromfi, vagy disznótartással szeretnének foglalkozni, de ennél a családnál is még a folyamat elején tartunk.

A tervezési, pénzbeosztási képességeik is alacsony szintűek. Gyakori, hogy a hónap második felében már a megélhetésre sem futja. Gyakran kölcsönkérnek, kamatra is, és ez lehetetlenné teszi, hogy anyagi helyzetük stabilizálódjon. A gyámhatóság az otthoni környezetük és az egészségi állapotuk miatt már többször vette védelembe gyerekeket.

Gyakran nincs elég és megfelelő minőségű étel, nincs pénz a gyógyszer kiváltásra, a gázpalack cseréjére, még pelenkára sem. Előfordul, hogy a gyerekek nem mennek iskolába, mert elszakad a cipőjük, nincs megfelelő kabátjuk. Mindeközben, ha pénzhez jutnak, megveszik a számítógépet, a háztartási gépeket, játékokat, mobiltelefont, használtan, sokszor irreális áron.

Az alapítvány megismerve a családok problémáit, segít a krízishelyzetek elhárításában. Kérhetnek tőlünk használt ruhát, cipőt, bútorokat, osztunk élelmiszert, tisztítószert, kaphatnak pelenkát, gyógyszert a gyerekeknek, ha nem tudják megvenni. Viszont ennek van egy feltétele: nekik is tenniük kell valamit az élethelyzetük javításáért, a közösségért. Brigitta családjának a részvétele ebben változó. Néha hetekig együttműködőek, járnak a közösségi foglalkozásokra, a baba-mama klubba, részt vesznek a jövedelmet is adó kézműves projektben a hímzéssel, de gyakran konfliktusba keverednek a közösség tagjaival, főleg a tartozások miatt. Rosszul szocializálódott felnőttekről van szó, akik tanult tehetetlenségben élve úgy érzik, a segítség neki alanyi jogon jár. Ez a család is a szociális megélhetést látja a legbiztosabbnak, a családi pótlék elérése, és a GYES meghosszabbítása erős motiváció a gyermekvállalásban.

A családon belüli kommunikáció harsány, durva, a gyerekek ezt veszik át, ezt érvényesítik a az iskolában is. Az alapítvány pszichológusi segítséget is biztosít, és a közösségi foglalkozások egy része a kommunikációfejlesztésre irányul.

A család romungro, a roma identitást vállalják, bár, mivel rasszjegyeik nem erősek, a gyerekek sokszor letagadják, ha olyan közegbe kerülnek, ahol nem ismerik őket. Az alapítvány sok identitásfejlesztő programot szervez a közösségen belül, ezen szívesen vesznek részt.

Brigitta életét születésétől fogva ez az értékrend határozza meg. Most csak kilenc éves, még a háttérbe húzódik, de a nővére már az anya mintáját viszi tovább, gyakran agresszívan reagálva az olyan helyzetekben, ami nem az ő szándéka szerint alakul.

A kislány a hagyományos női szerepeket tanulja, amiben a legidősebb nővére már az anyjához hasonló életet él, alig húsz évesen két kisgyerekkel. A másik nővére középiskolás, de rengeteget hiányzik. Amikor befejezte e nyolcadik osztályt, egy, a mostaninál jobb szakiskolába szeretett volna menni, a megyeszékhelyre. Az alapítvány mindenben támogatta, a kollégiumi beköltözéstől az útiköltségig, remélve, hogy az elszakadás az itthoni közegből reményteljesebb jövőt körvonalazhat. De sajnos, mivel nem tudott beilleszkedni (igaz: a fogadó közeg sem volt megfelelő), otthagyta az iskolát.

Brigitta jó képességű kislány. Részese az Igazgyöngy-ösztöndíjprogramnak mint a faluban legjobban tanuló hat gyerek egyike. A 4. osztályos átlaga 3,8 volt, a félévihez képest javított is: angolból kettesről hármasra. Tanítói szerint önmagához képest nagyon szépen teljesített. Magatartása példás.

2. A helyi közösség

A kis zsákfalu a lakosság, saját bevallása szerint, kb. 70 %-ban roma (romungrók és oláh cigányok), betelepülők és őslakosok is vannak itt, de szinte mindenki a létminimum alatt él. A faluban nincs semmilyen szabadidős szolgáltatás, az alapítvány ottlétének hat éve alatt próbálja ezeket megszervezni. A kultúrházat üzemeltetjük, van könyvtár, internetes pont, hetente háromszor közösségi rendezvény is, és ezeken kívül sok fejlesztési lehetőség, a tanodától a baba-mama klubig.

Korábban közösségről nem beszélhettünk. Az alapítvány közösségfejlesztő munkájának eredményeképpen már egy kb. 40 családot magába foglaló csoportra számíthatunk, őket fokozatosan tesszük képessé önmaguk megszervezésére.

Az önkormányzat próbál mindenkit bevonni a közmunka programba, de annyi munka nincs, hogy mindenki értelmes feladatot kapjon. Így nincs lehetőség a munkavállalói kompetenciák fejlesztésére sem. Az alapítvány most hat helyi segítő munkatársat alkalmaz a folyamatos fejlesztésre.

Brigitta családja is részese ennek a fejlődő közösségnek. Még nem vesznek részt mindenben, de időszakosan kapcsolódnak hozzá, egyre hosszabb ideig, és egyre ritkábban megszakítva az együttműködést. A fejlesztésbe őket is bevonjuk, de nem erőltetve semmit, saját döntés alapján. Az alapítvány a következő generációért dolgozik. Azért, hogy Brigitta generációja más képességekkel rendelkezzen, más jövőkép alakulhasson ki benne.

3. Az iskola

Brigitta általános iskolája állami, ma már egyértelműen szegregált intézmény. A településen hat éve beindított egyházi iskola erős szegregáló hatást fejt ki, oda ugyanis nem vesznek fel halmozottan hátrányos helyzetű, vagy SNI, BTM, problémás roma gyereket.

Az általános iskola nem boldogul a halmozódó problémákkal. Ahogy a szülők átíratták a gyerekeiket az egyházi iskolába, és nőtt a HHH gyerekek aránya, úgy sokasodtak a gondok. A kompetenciamérés eredménye az országos átlag alatt van. Fellélegzik mindenki, ha sikerül egy-egy problémás gyereket magántanulóvá nyilváníttatni, és így megszabadulni tőle.

Az alapítvány tanodát is működtet, ahol elsősorban kompetenciafejlesztéssel foglalkoznak, korrepetálással is természetesen, a lemorzsolódókkal, magántanulókkal külön is, segítve az iskolai előmenetelt. A központosítás és a pedagógusok módszertani felkészültségének egysíkúsága nem segít a megoldásban.

A tanárok mentális állapota rossz, ez pedig meghatározza a tanórák hangulatát is. Az alapítvány próbálja a pedagógiai szemlélet megváltoztatatását segíteni. Képzési ajánlataink (pl. a társasjáték-pedagógia, vagy az erőszakmentes kommunikáció fejlesztése) egyelőre nem tudtak megvalósulni a gyakorlatban. Az alapítvány az iskolaépületben hetente kétszer szervez művészeti oktatást a gyerekeknek, melynek legfontosabb célja a szociális kompetenciák fejlesztése.

Brigitta jövőre a „nagyiskolába” jár majd. Tanárai eddig még valamennyire tudtak ügyelni a fejlesztésére, bár osztálytársai között sok egyéni bánásmódot igénylő, „nehéz” gyerek van, akikhez külön szakmai segítség kellene: iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus. A tanulási hátrányok, magatartási problémák azonban a felső tagozatban felerősödnek, a kortárs hatás is nagyobb lesz, a sokasodó gondok között nehéz lesz az egyénekre figyelni. Egy Brigittához hasonló hátterű gyerek pedig – támogatás híján – nem tud erős lenni.

Ebből a szegregált iskolából a gyerekek többsége a helyi szakiskolába kerül, távolabbi középiskolába jutni nincs esély, hiszen bérletre, kollégiumra nem telik, nincs pénz az iskolai étkezésre sem. Általános tapasztalat, hogy a 16 éves korukat betöltött gyerekek kimaradnak az iskolából.

4. Az intézményrendszer

Az a szociális háló, aminek a társadalom perifériáján élő családok segítése lenne a feladata, nem képes a funkcióját ellátni. A különféle ágazatok közötti egyeztetések formálisak, valós problémákat nem kezelnek, a protokollok különbözőek. Sem időben, sem módszerekben nincs megfelelően összehangolva a rendszer.

Akkora rések vannak a hálón, hogy ezeken keresztül egész családok tűnnek el a problémáikkal együtt, sokukra csak akkor derül fény, ha valami tragédia következik be. Az intézmények jellemzően nem építenek a helyi közösség erejére, csak és kizárólag egyedileg foglalkoznak a családokkal, de azokkal is csak akkor, ha nagyon muszáj. Prevenció és utánkövetés nincs, csupán tüneti problémakezelés.

Az alapítvány által működtetett társadalmi kerekasztal, az abban kialakult együttműködés sok településen elindított egy folyamatot, melyben sikeres közös gondolkodás valósulhat meg. Fontos elem ebben a munkában az a mediáló tevékenység, amit az alapítvány az intézményrendszer és családok, illetve az intézményrendszer tagjai között végez.

Brigitta családja sok munkát ad az intézményrendszernek. A védelembe vételek, a nagyobb lány hazakerülése, a lakhatási gondok, a család uzsorakölcsönei, a feljelentések, az agresszivitásba torkolló konfliktusok miatt minden területen találhatunk a családdal kapcsolatos aktákat.

5. Jövőkép

Brigitta, annak ellenére, hogy jó képességű gyerek, ebben a rendszerben nem sokat tud lefaragni a szocializáció okozta hátrányokból. A környezetéből eredő problémák az életkor előrehaladtával egyre jobban behatárolják majd a lehetőségeit.

Jövőre feltehetően drasztikusan csökkenni fog a tanulmányi eredménye, a szocializációs problémákat kezelni nem képes iskola nem tudja majd ellensúlyozni a negatív hatásokat. Ennek következtében valószínűleg csökken a tudásvágya, olvasási kedve, pedig korábban erre motivált volt. Az egyre kevésbé gyakorolt olvasás miatt romlik majd az olvasási tempója, a szövegértése, és ez a többi tantárgynál is hátrányt jelent majd. Nyolcadikra már egyesei-kettesei lesznek, a hiányzása pedig a büntethetőségi határt súrolja majd. Sokat jár orvoshoz, hogy a hiányzásait igazolja, a család ugyanis igyekszik megőrizni a családi pótlékot, csak arra fog ügyelni, hogy a megengedett határon belül maradjon a mulasztott órák száma.

Az említett okok miatt nyilván ő is a helyi szakiskolát választja, onnan pedig 16 évesen kimarad. Követve a szegregátumban élő lányok példáját hamar talál élettársat, korán vállal több gyereket (a növekvő családi pótlék vonzásában), főhivatású anyaként él, mint ahogyan ezt anyjától és nővérétől is látta. Felnőtt életében a családból hozott példát viszi majd tovább, ezt a tudást adja át gyerekeinek is. Rosszabb esetben a kriminalizálódás felé is elsodródhat.

Ha, mondjuk egy élettársi kapcsolat révén, mégis elmegy innen, valószínűleg hasonló társadalmi státuszú családba kerül majd, ahol az életvitel, a túlélési stratégia nem sokban különbözik az otthonitól. Mivel azonban a szokások az egyes cigány közösségekben eltérőek, könnyen meglehet (és erre a nővére hozta a mintát), hogy nem tud alkalmazkodni az új családhoz, és visszaköltözik a szüleihez.

Előfordulhat persze az is, hogy a gyámhatóság megelégeli az újabb és újabb védelembe vételeket, a helyzet változatlanságát, és kiemeli a gyerekeket a családból. A jelenlegi állami gondozási rendszer azonban nem garantál az felvázoltnál pozitívabb jövőképet.

xxx

Hol a megoldás? Mi lesz Brigitta, és a hozzá hasonló tíz-, sőt százezer gyerek sorsa? Hol kellene kezdeni a változtatást? Az iskolarendszerben? A helyi közösségben? A munkalehetőségek területén? A családban? Az egészségügyi és szociális ellátórendszerben? Valószínűleg mindenhol.

A állami rendszeren belüli hézagokat a civil szféra önmagában képtelen befoltozni, itt állami beavatkozásra van szükség. Érdemi változást csak a rendszerszintű, a valós problématérképre reflektáló, összehangolt stratégia hozhat. Amiben a felelősségnek az érintettekre hárítását végre elengedik. Mert a helyzet létrejöttében társadalmi felelősségek sora lelhető fel, ezek az emberek segítség nélkül nem tudnak változtatni az életükön.

Ám a valódi segítség, a lehetőségek valós megteremtése, a rendszerek átalakítása szakmai alapokon nyugvó politikai döntést feltételez. Az integráció azonban ma nem a legnépszerűbb szavazatszedő terület.

Amíg a döntéshozói szint nem vállalja fel egy a valós helyzethez igazodó átfogó rendszer létrehozását, addig nem lesz változás. Addig Brigitta és társai egyre gyorsuló tempóban termelik újjá a nyomort, ami mindannyiunk jövőképét meghatározza majd.

L.Ritók Nóra

1Az Andrássy Egyetem, A romák magyarországi integrációjának problémái c. konferenciasorozatának oktatási részébe kerülő tanulmány rövidített és szerkesztett változata.
A tanulmány pontos címe: Mi lesz veled, Brigitta? (Egy átlagos képességű gyerek esélyei napjainkban, Magyarországon, egy szegregátumban) Helyzetértékelő tanulmány az Igazgyöngy Alapítvány műhelyéből, napi terepi tapasztalatok alapján.
A tanulmány teljes szövege az Igazgyöngy Alapítvány honlapján olvasható el.
Az írásból korábban jelentek meg részletek a Hívatlanul honlapján és Facebook oldalán.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kih...
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
--
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek