Megjelent a Fejlesztő Pedagógia új száma
Kedves kollégák, tisztelt olvasók! 
A Fejlesztő Pedagógia 27. évfolyamának első számát nyújtjuk át Önöknek. Az elmúlt év elég sok nehézséget tartogatott számunkra, de most az új kiadóval vállvetve igyekszünk a lapot életben tartani, hagyományait megőrizni; a neveléssel-oktatással kapcsolatos elméleteket és gyakorlati értékeket bemutatni: hagyományos, bevált, már klasszikusnak mondható módszerek, eljárások és új megoldások, jó gyakorlatok, amelyek a megváltozott világban eredményre vezethetnek. Sajnos az utóbbi időben a pedagógia mindennapjaiban a bevált, eredményeket hozó gyakorlatok háttérbe szorultak, teret kapott az a fajta gondolkodás, amely feltételezi, hogy „egy méret mindenkire jó”. Különösen vonatkozik ez a problémákkal küszködő vagy fogyatékos gyermekekre. A fogyatékos gyermekek épekkel történő együttnevelése megrekedt; a gyermekek, a pedagógusok és a szülők szenvednek a feltételek – személyi és tárgyi – hiánya miatt kialakult helyzetektől. Tudjuk, hogy vannak jó példák, jó gyakorlatok, de 1993 óta – amióta az integrációra törvényi lehetőség nyílott – már jelentősebb eredményeket kellene látnunk annak a szép elvnek a kibontakoztatása és megvalósulása mentén, hogy a gyermekek, a későbbi társadalmi integráció érdekében együtt nevelődjenek.
A túlterhelt pedagógusnak sem ideje, sem ereje nincs az ön- és továbbképzésre. Közismert és egyre többen említik meg, hogy a pszichés-, magatartási, tanulási és beilleszkedési zavarral élő gyermekek száma nő. A „szakértői papírral” rendelkező gyermekek szülei szembesülnek azzal a ténnyel, hogy azok a törvények és rendeletek, amelyek ezeknek a gyermekeknek az oktatását-nevelését segíteni hivatottak, a gyakorlatban nem működnek; nehéz megfelelő iskolát találni (adminisztratív feltétel: életvitelszerűen lakjon a gyermek abban a kerületben vagy városban, ahol megfelelő iskolát találtak számára), és kevés a szakember.
A Tallózás rovatunkban bemutatott könyvről1 Földes Petra írását idézzük: „A gyógypedagógus szerző nem enged: fogva tart a szöveg, a mesélő mélységes érdeklődése és elköteleződése, a megszólalásig pontosan megrajzolt helyzetek. Nem a mindannyiunkban tagadhatatlanul ott rejtező borzongásvágy, sokkal inkább a feltámadó felelősség visz egyre beljebb a történetekben az elfogadás, megértés, tenni akarás felé. Ezekben a történetekben nem az integrációé a főszerep; a szegregáltan nevelt fogyatékosok helyzete is ugyanúgy változásért kiált.”
Lapunkban a közreadott írásokkal továbbra is segíteni szeretnénk azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik naponta szembesülnek a gyermekek kudarcaival és saját vívódásaikkal. De szeretnénk a sikeres megoldásokról, a hasznos, szívmelengető eseményekről, jó tapasztalatokról is hírt adni. A lapszámban ismét sokféle írással találkozhatnak. A beszédészlelés és -megértés a tanulásban játszott meghatározó szerepét boncolgatja új rovatunk a Beszéd – Olvasás – Írás. A NEBULÓK rovat a készség- és képességfejlesztéshez nyújt segítséget, visszanyúlva a fejlesztésben iskolát teremtő Porkolábné dr. Balogh Katalin munkásságához. A történelemtanításról szóló esszében a szerző vitára, közös gondolkodásra invitáljaa téma iránt érdeklődő kollégákat. A Hogyan tanítom? rovat lehetőséget ad mindenkinek a megjelenésre, aki közkinccsé szeretné tenni saját, bevált metódusait.
Nem szokatlan, ha egy pedagógiai lap címlapján gyermekfotó szerepel. Címlapunkon lévő gyermek a főszerkesztő 10. unokája, Martin. Ez is hagyománya a lapnak, eddig minden unoka szerepelt a címlapon, így osztva meg Önökkel örömünket...
dr. Salné Lengyel Mária
alapító-főszerkesztő
A lapszám tartalomjegyzéke itt olvasható (pdf).
1Leiner Károly: Az én gyerekeim. OFOE Könyvek, 2016
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot
((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).
--
Tóth Zoltán Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán
--
ofoe Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)
--
ofoe Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)
--
Mohácsi Katalin Tisztelt OFOE!
Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.
Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin
--
Sasváriné Rita Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné
--
ofoe Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.
--
Márta Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm
--
 Eleonóra Kedves OFOE!
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)
Üdvözlettel: Németh Eleonóra
--
ofoe Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése