OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. május 16.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

OFOE Filmklub

Csajkor

A Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett filmklubunkon egy 2015-ben készül francia film kerül műsorra, rendezője Céline Sciamma. A film központi alakja a tizenéves Marieme. Az afrikai bevándorló családból származó lány menekülni szeretne családi háttere, kilátástalan iskolai viszonyai és az őt körülvevő, fiúk által uralt közeg elől. Megismerkedik egy háromfős, szabad szellemű lánycsapattal. Nevet és öltözéket változtat és az iskolát is otthagyja: egyetlen vágya, hogy teljes jogú tagként kerülhessen be a bandába. Abban reménykedik, hogy ez az identitásváltozás jelenti majd számára a szabadsághoz vezető utat és személyisége kiteljesedését.

Időpont: 2016. május 17., 17.30
Helyszín: Kino Café,
Jegyár: 700 Ft.

Részletek a filmről készült kritikákból

Marieme átlagos fruska a telepen, suli után trécsel és amerikai focizik barátnőivel, otthon a húgát neveli, mert takarítónő anyjuknak nincs rá ideje, tán ereje se. A családfői pozíció mégsem az övé, hanem a bátyé, aki mellett sunyni kell a fejeket, hiszen elég csak egy pimaszabb pillantás, és már repül is a pofon. A helyi csajbanda mellé azért sodródik, mert köztük szóba állhat a sráccal, akibe titokban szerelmes, és aki nem mellesleg a bátyja legjobb barátja. A nagyszájú, magabiztos lánygeng rövidúton felszabadítja Marieme személyiségét: bátrabb lesz és önbizalmat növeszt, kiáll magáért és barátaiért, és lassan képes lesz dönteni is a saját életéről. Miközben barátnőivel ugyanazokat a sunyiságokat követik el, mint a többi rossz életű fiatal: a suliból lógnak, az áruházból lopnak, a megfélemlített fehér lányoktól pedig az uzsonnapénzt zsarolják ki.

A gyerekbandafilmek ezen a ponton szokták elvetni a sulykot: vagy túl szimpatikussá teszik a radikalizálódó galeri erőszakos húzásait, vagy moralizáló alapállásukból a könnyű ítélethozatalt sürgetik. Sciamma egyensúlyérzéke jóval arányosabb: ő a lánycsoportba tartozás felszabadító érzetét, valamint bűntényeik ellenszenves pitiánerségét is vászonra festi. A Csajkor hangulatának tónusát épp ez a realitásból fakadó melankólia és a tinédzservágyak eufóriájának kettőse keveri ki. Mint mikor a csajbandába beolvadó Marieme először csak az ágyon ülve nézi, ahogy a lopott pénzből bérelt hotelszobában, olcsó szesztől és még letöretlen álmoktól lelkesülve, Rihanna popslágerére táncolnak a lányok, majd felbátorodva csatlakozik hozzájuk – a kizárt külvilág átadja helyét a popvideók feketéskék utópiájának, csak az elegáns ruhákon felejtett lopásgátlók repesztik meg az illúziókat. (Soós Tamás: Nincs természetesebb a másságnál, Revizor).

A francia Csajkor volt az Európai Parlament Lux-díjának három döntős filmjének egyike a friss Oscar-díjas Ida, illetve a szlovén Osztályellenség című filmek mellett. A három filmben közös, hogy egyik sem éppen könnyű témával foglalkozik: a Csajkor egy afrikai bevándorló család 16 éves lányáról szól, aki úgy dönt, hogy nem hagyja, hogy az élet tovább játsszon vele.

Vic életkörülményeinek állandó változásával párhuzamosan természetesen a lány személyisége is együtt fejlődik: hol pozitív, hol negatív irányba. Vic ugyan egyre önállóbb lesz, viszont a személyisége ezzel együtt torzul, idővel pedig agresszívan viselkedik – azaz kezd bátyja hibájába esni, akitől kezdetben minél messzebb akart kerülni. Jó kis kör, ugye?

A film címe nem véletlenül rímel a Sráckor című filmre: a Csajkor ugyanúgy egy tinédzser fejlődéstörténete, csak a francia leányzó sokkal rosszabb körülmények közül jön, mint Linklater amerikai középosztálybeli sráca. Céline Sciamma (Tomboy, Water Lilies) rendezőnő az utcáról toborozta főszereplőit, talán éppen ezért egy pillanatig sincs kétségünk felőle, hogy ezek a csajszik tudják, miről beszélnek. (Sallai László: A Csajkor kemény film, az utcáról toborozták a főszereplőit, Librarius)

A felnőtté válás, a világképformálás általános toposzát a Párizs környéki lakótelepek kilátástalanságával ötvözi Céline Sciamma harmadik filmje, a Csajkor. A rendező folytatta a fiatalok érzelmi és szexuális fejlődésének vizsgálatát (Vízi liliomok, Tomboy), ezúttal azonban a társadalmi feszültségek beemelésével egy hiteles szociodrámát is kaptunk a téma mellé. Így vált az év egyik legfontosabb francia filmjévé a Csajkor.

Érdekes, hogy a nemzetközi forgalmazás már a Sráckorral állította párhuzamba a Csajkort, pedig eredeti címének – Bande de filles, azaz Csajok bandája – semmi köze hozzá (a budapesti Lux-napokon is Csajok néven futott). Bár vannak közös vonások, a párhuzam sokkal inkább arra a különbségre világít rá, ami a két főhős sorsában mutatkozik. Mason jó értelemben véve átlagos: karakteres, de nem különleges, így a néző tud azonosulni a környezetével. Ahogy írtam: olyan, mintha a rokonom lenne. Vic ezzel szemben még a saját közegében sem átlagos, különleges, összetett lény, éppen ezért különösen nehéz neki a boldogulás egy nem nőknek való vidéken. A társadalmi periféria ugyanis pont akkor a legelviselhetetlenebb, ha egy belső vagy külső vonásunk miatt képtelenség a beilleszkedés. (Tóth Nándor Tamás: Megindokolható-e a társadalmi gyűlölet?)

A Csajkor a maga 4 elkülönülő részre osztott szerkezetével és a mély, tanulságos üzenetével komolyan elgondolkodtatja a nézőt. Utóbbi nem is konkrétan a felnőtté válásról szól (mivel a központi karakter mindvégig 16 éves a sztoriban), hanem az ahhoz elengedhetetlen felelősségvállalásról és ez életutat befolyásoló döntések súlyáról. Hősnőnk, Marieme márpedig a saját bőrén kénytelen ezt megtapasztalni, miután a megromlott tanulmányi eredményei következtében egy ponton a film elején a könnyebb utat választja és otthagyja az iskolát. Ebből kifolyólag aztán kezdetét veszi az elzüllés és az eltávolodás mindentől, ami egy szebb jövőt ígérhetne neki: a korához mérten szükséges egészséges közegtől, a családjától, na és persze a létfontosságú reménytől.

A Csajkor a maga minden sajátossága és bája ellenére összességében mégiscsak Marieme saját drámájáról szól, amelyet még az olykor önfeledt mulatozós és humoros részek is csupán ideig-óráig feledtetnek el mind velünk nézőkkel, mind vele a főszereplővel, egyaránt. A történet előrehaladtával Marieme aztán egyre lejjebb és lejjebb csúszik azon a bizonyos csúszdán. Mindeközben viszont a korából fakadóan szüntelenül növekvő nőiességének a felismerésével, az ellenállás és a fiús attitűd erőltetése helyett önmagának elfogadásával, és nem utolsósorban a titkolt, de fokozódó vágyaival is meg kell birkóznia. Mindezt még ha nem is briliánsan, de igen jól és nagyfokú beleéléssel hozza és adja át a vásznon Karidja Touré, akire legfeljebb csak azért nem olvashatom rá azt, hogy „elviszi a hátán a filmet”, mert valójában a cselekmény és a darab szerkezete viszik előre és adják is el végül az egészet. A konklúzió tehát az, hogy Céline Sciamma alkotása egyszerre szolgálhat egy kellemes, de elgondolkodtató szórakozási alapanyagként, ugyanakkor egy kiváló leckeként is, méghozzá nemtől és életkortól függetlenül bárkinek. Tinilányoknak egyenesen kötelező! (Sorsodat a döntés pillanataiban alakítod, roboraptor blog)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek