OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. június 6.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub – Mustang

Az OFOE Budapest Filmmel közös filmklubjának évadzáró vetítésén a 2015-ban készült Mustang című török filmet nézzük meg. Rendező Deniz Gamze Ergüven. A filmet az elmúlt évben Oscar-díjra is jelölték

Időpont: június 7. 17.30.
Helyszín: Kino Café (Szent István krt. 16.)
Jegyár: 700 Ft

Öt lánytestvér egy török faluban él nagybátyjukkal és nagyanyjukkal. A kamaszlányok felhőtlen boldogságban vágnak neki a nyári szünetnek, de a bigott török közeg a legkisebb kilengést sem tűri: az egyik szomszédasszony jelenti a lányok erkölcseire vigyázó nagymamának, hogy azok együtt fürödtek a tengerben a falubeli fiúkkal. A nyári vakáció a lányok számára nem azt a szabadságot hozza, amire számítottak, éppen ellenkezőleg, nevelőik egyre drasztikusabb módszerekkel próbálják betörni őket és megakadályozni, hogy az ezeréves tradíciók ellenében viselkedjenek. Az öt lány öt különböző választ ad az elnyomásra.

Részletek a filmről készült írásokból

Az elsőfilmes Deniz Gamze Ergüven (elsősorban francia pénzből, ők is nevezték Oscarra) nőként mesél a török lányok keserű sorsáról. Öt tizenéves nővér érkezik haza eldugott falujába a városi iskolából szünidő elején, de mielőtt hazamennének a szüleik halála óta őket nevelő nagyanyjuk házába, strandolnak egyet a tengerparton néhány fiú osztálytársukkal. Amint ennek híre megy, a nagyanya és a nagybácsi a lányok jó hírnevének megőrzése érdekében radikális változásokat eszközöl. A börtönszerűen megerősített házból feleséggyárat csinálnak, ahol az iskolától eltiltott lányok egyetlen feladata a házimunka elsajátítása, majd pedig a megvalósulás részleteiben megdöbbentő elrendezett házasságok elfogadása és beteljesítése.

(….)Ugyanakkor a török társadalom legnagyobb tragédiája nem az egyének általunk avíttnak vélt gondolkodásmódja és értékrendje, mert ezek a korszerű kommunikációs eszközök és az általuk közvetített szekuláris tartalmak révén viszonylag rövid idő alatt megingathatóak lennének. Az igazán komoly probléma – és ez az, amire a Mustang néhány momentuma rávilágít – a nyilvánosságnak az a szerkezete, amely akkor sem engedi a változásokat érvényesülni, ha már a közösség jelentős része valamelyest másképp gondolkodik. A film néhány jelenetéből kiderül például, hogy a nagymama nem feltétlenül és mindig ítéli el a lányok szabadosságát, csak akkor lép fel határozottan, mikor rájön, hogy a közösség rosszallja azt. Az archaikus közösségekben olyan ereje van a nyilvánosságnak, hogy a megbélyegzéstől és/vagy kirekesztéstől való félelem miatt szóba sem kerülhet az alapértékek megvitatása, netán megkérdőjelezése. Ezért ezen közösségek együttes tehetetlensége a változással szemben sokkal nagyobb, mint az egyéneké lenne külön-külön (Gyenge Zsolt: Majd megszeretitek egymást, Revizor).

Öt lánytestvér tehát, vele öt különböző reakció a nagymama kőkorszakinak ható párkeresési és családalapítási elképzeléseire: megszoksz vagy megszöksz, esetleg van C terved, ha elég jó az alkalmazkodó képességed. A legnagyobb lázadó éppen a legkisebb gyermek, aki a legjobban kitűnik mind közül, aki a történetet is narrálja, mondhatni, ő a főszereplő. Még ha ez valójában nem is így van, hiszen ezt a filmet az öt lány közösen élteti, hajtja, az ő különböző személyiségükön, ugyanakkor egységes álláspontjukon a nagyszülői terrorral szembekerülve áll vagy bukik a film. A produkció nagy szerencséje pedig a kiváló casting: az első pillanattól az utolsóig világosabb a napnál a tény, hogy valami nagyon működik a lányok között, az összetartozás valami olyan elementáris élménye érte őket a forgatás alatt, ami érzelmekkel telíti a történetet, ami könnyet csal a néző szemébe is. Hiába erős az üzenet, hiába akar átadni valamit a rendező, ami a mai európai trendekkel is egybehangzik, ez a film nem ettől jó: hanem a mindent felforgató, őszinte, eredeti, hiteles színészi játéktól, mindezt úgy, hogy az öt testvérből négy most állt először kamera előtt (Sergő Z. András: Török lánytestvérek a cukiság határán. Filmtekercs).

A történetvezetés kicsit az „ez elment vadászni, ez meglőtte” mondókához hasonlít. Ahogy a kézfejünkön lévő öt ujjunkat egyesével felemeljük, úgy megyünk sorba a lányok esküvőin, sorsán. A legkisebb lány a főszereplő és a narrátor is egyben, így a történet dinamikája hozzá igazodik. Érezzük, hamarosan ő következik, és ahogy ehhez közeledünk, a szívverésünk is egyre hevesebbé válik. A dramaturgiával tehát nincs gond, és bár maga a film voltaképpen egy kis térben játszódik, nem látszik úgy, hogy ez keretek közé szorítaná a cselekményt. A nézőben fokozódó izgalom pedig annak is a következménye, hogy a szereplők annyira árnyaltak és szerethetők, hogy egy óra elteltével már úgy aggódunk értük és drukkolunk nekik, mintha saját lányainkról, testvéreinkről lenne szó. Az alaptéma igen komoly, és ezt nem is bagatellizálja el a rendező, mégis okos módon helyezett el humorosabb részeket a drámaiak közé, mintegy feloldásképp. A legviccesebb jelenet a falu áramtalanítása, ami már-már azt a hatást keltheti bennünk, hogy egy vígjátékot nézünk, Ergüven mégis percek alatt vissza tud rántani minket a szereplők kiábrándító valóságába, mi pedig egyáltalán nem érezzük erőltetettnek a váltást (Bánóczi Beáta: Bazi nagy török lagzik, kulter.hu).

A súlyos téma ellenére a Mustang – a cím az amerikai vadlovak elnevezéséből ered, ezek akkor igazán szépek, ha szabadon vannak – egyáltalán nem lehúzó film. A lányok optimizmusa, tenni akarása, a nevelőik titokban gúnyolása vagy az, ahogy kijátsszák a szigorú szabályokat, mind zseniális életképek. Mert hiába nevelik őket középkori szokások szerint, ezek a lányok már ízig-vérig 21. századiak, akik flörtölni akarnak, kirándulni, világot látni, vagy csak elmenni, hogy végre élőben lássanak egy focimeccset. A film egyik legszebb jelenete pont az, amikor az öt lány elhatározza, hogy ők bizony bármi áron elmennek egy focimeccsre, ahová a férfiak randalírozása miatt csak női nézőket engednek be, de ehhez ki kell játszani a házi őrizetüket, és fel kell jutniuk a buszra, ami odaszállítja őket. Amikor a nagyi felfedezi őket a tévében, zseniális taktikát eszel ki, hogy a lányok le ne bukjanak. Persze hiába a vidám pillanatok és a pozitív főhősök, akárhonnan nézzük, ők végül is csapdában élnek, ahol elkerülhetetlen a tragédia. Egy olyan világ ez, ahol, ha kétely merül fel a lány ártatlansága felől – nem vérzik az első együttlét során –, azon nyomban elviszik az orvoshoz szüzességvizsgálatra, és egy olyan hely, ahol a szabályosan fogva tartott lányokat csak akkor „terelik ki” a városba, amikor úgy döntenek, itt az ideje férjet találni számukra (Öt belevaló lány lázadása a kényszerházasság ellen, NLCAFE).

Sokan vádolták azzal Ergüvent főképp a saját hazájában, hogy rendszerellenes propagandafilmet csinált, ami Erdogan török államfő rezsimjének kritikáját tűzte elsősorban a zászlajára. Illusztris példa ez a csőlátásra, a kisstílűségre, arra, amikor valaki nem tud tovább tekinteni az orra hegyénél, mert ugyan a rendezőnő által felvetett problémák valóban a szűkebb pátriájából táplálkoznak, de azok boncolgatása, kérdései és arra adott lehetséges válaszai messzemenőkig globálisak. A Mustangban ugyanis szemléletek, gondolatok, értékrendek, különböző világok ütköznek egymással, amit lehet ideológiai alapvetésekbe és köntösbe csomagolni, csak nem érdemes, mert végtelenül leegyszerűsít és mindössze figyelemelterelő mozzanatként vehető számításba. Itt ez az öt lány a korlátok nélküli, talán kissé naiv szabadság és boldogság érzetet képviselik, a felhőtlenséget, a romlatlanságot, a vidámságot, ami egyrészt fiatal korukból adódik, másrészt a jellemükből. Mert nem értik és nem érthetik mi a baj azzal, hogy együtt élvezik a gondtalanság derűjét a fiúkkal és nem tudják elképzelni, hogy miért késztet egy ilyen ártatlan momentum bárkit is arra, hogy erkölcsileg és morálisan ítélkezzen felettük. És velük szemben áll a hagyományt torz csökevénnyé degradáló nagymama, valamint a beteg hajlamait egyfajta hatalmi gőggel és ellentmondást nem tűrő felsőbbrendűséggel kompenzáló nagybácsi, akik erőddé alakítva a házat, valóságos börtönbe zárják a lányokat, megfosztva őket a külvilágtól és mindattól, ami a felszabadultságot jelenthetné számukra. Ergüven úgy teremt éles kontrasztot, hogy az ezt hangsúlyozó képeket döbbenetes feszültséggel tölti meg, mert lélegzetvisszafojtva figyeljük, ahogy a mama kiárusítja a lányokat, ahogy piaci portékaként adja el őket és a házasságot feleségvásárrá minősíti le (frími: Mustang – Filmkritika, 30/40 blog).

Nem véletlen az sem, hogy török nyelvű és tematikájú filmként, mindössze koprodukciós kredittel ez lett Franciaország hivatalos Oscar-jelöltje az idén: az üzenet nagyon univerzális, ám erőteljesen ott hordozza magán Amerika már-már betegesen naiv-romantikus szabadságszeretetét. S az is egyértelmű, hogy miért jelölték az Európai Unió parlamentjének Lux-díjára az idén: az EU (jelenlegi) határain kívül játszódik ugyan, viszont erős szociális üzenete is van, helyenként olyan, mint egy alaposan kibontott társadalmi jellegű hirdetés. Ezek közül viszont egyik sem baj, mert így együtt a film elsőfilmesen bájos, lendületes, személyes, nem politikai értelemben véve liberális és társadalomtudatos. Pont jó. Az már csak hab a tortán, hogy zseniális gyerekeket/kamaszokat találtak a veterán török színészek mellé (Jakab-Benke Nándor: Öngyilkos szűzek, Filmtett).

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.08.11.
Szigorúan keresztény életvitelű takarítónőt keresnek egy szombathelyi iskolába
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is érdekesnek találhatja azt az álláshirdetést, amit a Sugó-parti Közéleti portál nevű Facebook-oldal talált és osztott meg. Az újságban közzétett hirdet...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.11.
A szülők szerint nem tiszta a magántanulókra vonatkozó új szabályozás
Szeptembertől az Oktatási Hivatal szakemberei döntik majd el, hogy ki lehet magántanuló. Az InfoRádiónak nyilatkozó Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője emlékeztetett...
(Forrás: infostart)
--
2019.08.11.
Nem érettségiztethet jövőre a Szinyei Merse Pál Gimnázium, leváltották az igazgatót
Leváltották az igazgatóját, és nem érettségiztethet a következő, 2019/2020-as tanévben a Szinyei Merse Pál Gimnázium az idei érettségi körül kialakult problémák miatt. Ezt a leváltott...
(Forrás: index)
--
2019.08.11.
A három hazai tanár, aki miatt tényleg jó iskolába járni
A Dívány.hu és a Lidl idén harmadik alkalommal hirdette meg Az Év Szupertanára versenyt, melyben olyan tanárok jelentkezését vártuk, akik kreatív és egyedi módszereikkel igyekeznek színt...
(Forrás: index)
--
2019.08.09.
Kiderült, milyen szerződés alapján ír bele a NAT-ba havi 480 ezerért Takaró Mihály
Most Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdéseire válaszolva Rétvári Bence államtitkár közölte, hogy a Hajnal Gabriella vezette, közel ötven szakértőből álló kerettantervi munkabizotts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.09.
Uzsora - Elszabadul a pokol
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója ismeri a helyzetet. Az alapítvány 27 településen dolgozik. A leglényegesebb tapasztalata az, hogy az állam nincs jelen a problémás terü...
(Forrás: KLubrádió)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek