OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. június 6.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub – Mustang

Az OFOE Budapest Filmmel közös filmklubjának évadzáró vetítésén a 2015-ban készült Mustang című török filmet nézzük meg. Rendező Deniz Gamze Ergüven. A filmet az elmúlt évben Oscar-díjra is jelölték

Időpont: június 7. 17.30.
Helyszín: Kino Café (Szent István krt. 16.)
Jegyár: 700 Ft

Öt lánytestvér egy török faluban él nagybátyjukkal és nagyanyjukkal. A kamaszlányok felhőtlen boldogságban vágnak neki a nyári szünetnek, de a bigott török közeg a legkisebb kilengést sem tűri: az egyik szomszédasszony jelenti a lányok erkölcseire vigyázó nagymamának, hogy azok együtt fürödtek a tengerben a falubeli fiúkkal. A nyári vakáció a lányok számára nem azt a szabadságot hozza, amire számítottak, éppen ellenkezőleg, nevelőik egyre drasztikusabb módszerekkel próbálják betörni őket és megakadályozni, hogy az ezeréves tradíciók ellenében viselkedjenek. Az öt lány öt különböző választ ad az elnyomásra.

Részletek a filmről készült írásokból

Az elsőfilmes Deniz Gamze Ergüven (elsősorban francia pénzből, ők is nevezték Oscarra) nőként mesél a török lányok keserű sorsáról. Öt tizenéves nővér érkezik haza eldugott falujába a városi iskolából szünidő elején, de mielőtt hazamennének a szüleik halála óta őket nevelő nagyanyjuk házába, strandolnak egyet a tengerparton néhány fiú osztálytársukkal. Amint ennek híre megy, a nagyanya és a nagybácsi a lányok jó hírnevének megőrzése érdekében radikális változásokat eszközöl. A börtönszerűen megerősített házból feleséggyárat csinálnak, ahol az iskolától eltiltott lányok egyetlen feladata a házimunka elsajátítása, majd pedig a megvalósulás részleteiben megdöbbentő elrendezett házasságok elfogadása és beteljesítése.

(….)Ugyanakkor a török társadalom legnagyobb tragédiája nem az egyének általunk avíttnak vélt gondolkodásmódja és értékrendje, mert ezek a korszerű kommunikációs eszközök és az általuk közvetített szekuláris tartalmak révén viszonylag rövid idő alatt megingathatóak lennének. Az igazán komoly probléma – és ez az, amire a Mustang néhány momentuma rávilágít – a nyilvánosságnak az a szerkezete, amely akkor sem engedi a változásokat érvényesülni, ha már a közösség jelentős része valamelyest másképp gondolkodik. A film néhány jelenetéből kiderül például, hogy a nagymama nem feltétlenül és mindig ítéli el a lányok szabadosságát, csak akkor lép fel határozottan, mikor rájön, hogy a közösség rosszallja azt. Az archaikus közösségekben olyan ereje van a nyilvánosságnak, hogy a megbélyegzéstől és/vagy kirekesztéstől való félelem miatt szóba sem kerülhet az alapértékek megvitatása, netán megkérdőjelezése. Ezért ezen közösségek együttes tehetetlensége a változással szemben sokkal nagyobb, mint az egyéneké lenne külön-külön (Gyenge Zsolt: Majd megszeretitek egymást, Revizor).

Öt lánytestvér tehát, vele öt különböző reakció a nagymama kőkorszakinak ható párkeresési és családalapítási elképzeléseire: megszoksz vagy megszöksz, esetleg van C terved, ha elég jó az alkalmazkodó képességed. A legnagyobb lázadó éppen a legkisebb gyermek, aki a legjobban kitűnik mind közül, aki a történetet is narrálja, mondhatni, ő a főszereplő. Még ha ez valójában nem is így van, hiszen ezt a filmet az öt lány közösen élteti, hajtja, az ő különböző személyiségükön, ugyanakkor egységes álláspontjukon a nagyszülői terrorral szembekerülve áll vagy bukik a film. A produkció nagy szerencséje pedig a kiváló casting: az első pillanattól az utolsóig világosabb a napnál a tény, hogy valami nagyon működik a lányok között, az összetartozás valami olyan elementáris élménye érte őket a forgatás alatt, ami érzelmekkel telíti a történetet, ami könnyet csal a néző szemébe is. Hiába erős az üzenet, hiába akar átadni valamit a rendező, ami a mai európai trendekkel is egybehangzik, ez a film nem ettől jó: hanem a mindent felforgató, őszinte, eredeti, hiteles színészi játéktól, mindezt úgy, hogy az öt testvérből négy most állt először kamera előtt (Sergő Z. András: Török lánytestvérek a cukiság határán. Filmtekercs).

A történetvezetés kicsit az „ez elment vadászni, ez meglőtte” mondókához hasonlít. Ahogy a kézfejünkön lévő öt ujjunkat egyesével felemeljük, úgy megyünk sorba a lányok esküvőin, sorsán. A legkisebb lány a főszereplő és a narrátor is egyben, így a történet dinamikája hozzá igazodik. Érezzük, hamarosan ő következik, és ahogy ehhez közeledünk, a szívverésünk is egyre hevesebbé válik. A dramaturgiával tehát nincs gond, és bár maga a film voltaképpen egy kis térben játszódik, nem látszik úgy, hogy ez keretek közé szorítaná a cselekményt. A nézőben fokozódó izgalom pedig annak is a következménye, hogy a szereplők annyira árnyaltak és szerethetők, hogy egy óra elteltével már úgy aggódunk értük és drukkolunk nekik, mintha saját lányainkról, testvéreinkről lenne szó. Az alaptéma igen komoly, és ezt nem is bagatellizálja el a rendező, mégis okos módon helyezett el humorosabb részeket a drámaiak közé, mintegy feloldásképp. A legviccesebb jelenet a falu áramtalanítása, ami már-már azt a hatást keltheti bennünk, hogy egy vígjátékot nézünk, Ergüven mégis percek alatt vissza tud rántani minket a szereplők kiábrándító valóságába, mi pedig egyáltalán nem érezzük erőltetettnek a váltást (Bánóczi Beáta: Bazi nagy török lagzik, kulter.hu).

A súlyos téma ellenére a Mustang – a cím az amerikai vadlovak elnevezéséből ered, ezek akkor igazán szépek, ha szabadon vannak – egyáltalán nem lehúzó film. A lányok optimizmusa, tenni akarása, a nevelőik titokban gúnyolása vagy az, ahogy kijátsszák a szigorú szabályokat, mind zseniális életképek. Mert hiába nevelik őket középkori szokások szerint, ezek a lányok már ízig-vérig 21. századiak, akik flörtölni akarnak, kirándulni, világot látni, vagy csak elmenni, hogy végre élőben lássanak egy focimeccset. A film egyik legszebb jelenete pont az, amikor az öt lány elhatározza, hogy ők bizony bármi áron elmennek egy focimeccsre, ahová a férfiak randalírozása miatt csak női nézőket engednek be, de ehhez ki kell játszani a házi őrizetüket, és fel kell jutniuk a buszra, ami odaszállítja őket. Amikor a nagyi felfedezi őket a tévében, zseniális taktikát eszel ki, hogy a lányok le ne bukjanak. Persze hiába a vidám pillanatok és a pozitív főhősök, akárhonnan nézzük, ők végül is csapdában élnek, ahol elkerülhetetlen a tragédia. Egy olyan világ ez, ahol, ha kétely merül fel a lány ártatlansága felől – nem vérzik az első együttlét során –, azon nyomban elviszik az orvoshoz szüzességvizsgálatra, és egy olyan hely, ahol a szabályosan fogva tartott lányokat csak akkor „terelik ki” a városba, amikor úgy döntenek, itt az ideje férjet találni számukra (Öt belevaló lány lázadása a kényszerházasság ellen, NLCAFE).

Sokan vádolták azzal Ergüvent főképp a saját hazájában, hogy rendszerellenes propagandafilmet csinált, ami Erdogan török államfő rezsimjének kritikáját tűzte elsősorban a zászlajára. Illusztris példa ez a csőlátásra, a kisstílűségre, arra, amikor valaki nem tud tovább tekinteni az orra hegyénél, mert ugyan a rendezőnő által felvetett problémák valóban a szűkebb pátriájából táplálkoznak, de azok boncolgatása, kérdései és arra adott lehetséges válaszai messzemenőkig globálisak. A Mustangban ugyanis szemléletek, gondolatok, értékrendek, különböző világok ütköznek egymással, amit lehet ideológiai alapvetésekbe és köntösbe csomagolni, csak nem érdemes, mert végtelenül leegyszerűsít és mindössze figyelemelterelő mozzanatként vehető számításba. Itt ez az öt lány a korlátok nélküli, talán kissé naiv szabadság és boldogság érzetet képviselik, a felhőtlenséget, a romlatlanságot, a vidámságot, ami egyrészt fiatal korukból adódik, másrészt a jellemükből. Mert nem értik és nem érthetik mi a baj azzal, hogy együtt élvezik a gondtalanság derűjét a fiúkkal és nem tudják elképzelni, hogy miért késztet egy ilyen ártatlan momentum bárkit is arra, hogy erkölcsileg és morálisan ítélkezzen felettük. És velük szemben áll a hagyományt torz csökevénnyé degradáló nagymama, valamint a beteg hajlamait egyfajta hatalmi gőggel és ellentmondást nem tűrő felsőbbrendűséggel kompenzáló nagybácsi, akik erőddé alakítva a házat, valóságos börtönbe zárják a lányokat, megfosztva őket a külvilágtól és mindattól, ami a felszabadultságot jelenthetné számukra. Ergüven úgy teremt éles kontrasztot, hogy az ezt hangsúlyozó képeket döbbenetes feszültséggel tölti meg, mert lélegzetvisszafojtva figyeljük, ahogy a mama kiárusítja a lányokat, ahogy piaci portékaként adja el őket és a házasságot feleségvásárrá minősíti le (frími: Mustang – Filmkritika, 30/40 blog).

Nem véletlen az sem, hogy török nyelvű és tematikájú filmként, mindössze koprodukciós kredittel ez lett Franciaország hivatalos Oscar-jelöltje az idén: az üzenet nagyon univerzális, ám erőteljesen ott hordozza magán Amerika már-már betegesen naiv-romantikus szabadságszeretetét. S az is egyértelmű, hogy miért jelölték az Európai Unió parlamentjének Lux-díjára az idén: az EU (jelenlegi) határain kívül játszódik ugyan, viszont erős szociális üzenete is van, helyenként olyan, mint egy alaposan kibontott társadalmi jellegű hirdetés. Ezek közül viszont egyik sem baj, mert így együtt a film elsőfilmesen bájos, lendületes, személyes, nem politikai értelemben véve liberális és társadalomtudatos. Pont jó. Az már csak hab a tortán, hogy zseniális gyerekeket/kamaszokat találtak a veterán török színészek mellé (Jakab-Benke Nándor: Öngyilkos szűzek, Filmtett).

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek