PSZICHOháttér
10. A pszichopátiás fejlődés vizsgálata, kezelése és a szabadság magasiskolája
Pszichopátia teszt 
Néhány jellegzetessége alapján a pszichopátia, ami gyerekkorban még csupán magatartászavarként azonosítandó, könnyen felismerhető.
|
Állítások |
Mérték |
| 1. |
Nem érdekli mások érzése |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 2. |
Hazudik, csal |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 3. |
Nincs bűntudata soha |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 4. |
Lop otthonról vagy máshonnan |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 5. |
Nem tartja be az ígéreteket |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 6. |
Másokat okol mindenért |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 7. |
Megszegi a szabályokat |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 8. |
Kérkedik |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 9. |
Másoknak tudatosan bajt okoz |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 10. |
Kötekedik |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 11. |
Akkor kedves, amikor el akar érni valamit |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 12. |
Társai tartanak tőle vagy vakon követik soha |
soha |
előfordul |
gyakran |
| 13. |
Másoknál fontosabbnak tartja magát |
soha |
előfordul |
gyakran |
- Ha a fentiekből 5 állítás a „gyakran” kategóriába esik, bizonyos a pszichopátiás fejlődés.
- Ha az „előfordul” és a „gyakran” kategóriába összesítve legalább 10 állítás kerül, akkor szintén megerősített a zavart fejlődés.
A teszt állításai segítik a megfigyelést, és a magatartászavar jeleinek korai azonosítása esetén korai beavatkozás lehetséges. Ez pedig nagyobb sikerrel kecsegtet, mint ha a már kialakult pszichopátiás fejlődésbe kell beavatkozni.
A korai megelőző fejlesztés a feltétlen elfogadás, a tiszta, következetesen betartott szabályok és az értő odafigyelés triászából áll. Kisgyerekkorban, nagyjából 7-8 éves korig a megelőző fejlesztés különösen hatékony lehet, ha nagyon intenzív és következetes. Amikor azonban kialakul a magatartászavar, a mindennapi nevelés lehetőségeit meghaladó terápiára van szükség, és sajnos ennek a kimenetele sem garantált.
A magatartászavar terápiája
A magatartászavar illetve a pszichopátia szokásos környezetben nem kezelhető zavar. Zárt intézményekben a „Valóság Terápia” hozhat némi eredményt, de az eredmény tartóssága kérdéses, ha a korábbi betegítő, büntető, manipulatív környezetbe kerül vissza valaki.
A „Valóság Terápia” terapeutáinak adott tanácsok mindenképpen segítenek egészségesebb környezetet kialakítani, ezért érdemes megismerni és alkalmazni néhányat. Itt van pár lehetőség, amely adaptálható a mindennapi életben a tanácsadás és egyéb támogató kapcsolat esetén is:
- Foglalkozz a jelennel, és kerüld a múlton való rágódást. Minden emberi probléma a jelen kapcsolatok elégtelenségén alapul.
- Kerüld a kritizálást, vádaskodást vagy panaszkodást, és segíts másokat is ezt elérni. Így kevésbé tudnak manipulálni.
- Ne ítélkezz, sokkal inkább segítsél másokat abban, hogy önmagukra reflektáljanak.
- A bocsánatkérésnek és bocsánatnak nincsen helye. Ezek megakadályozzák a felelősség kiépülését.
- Minden tettnek következménye van, és ezeket vállalni kell.
- Mindig legyenek a fejlődéshez közép és hosszú távú célok és tervek. Ezek aztán természetesen módosíthatók az érintettek közös megegyezésével.
A szabadság rögös útja
A „Valóság Terápia” tanácsai az önnevelés szempontjából is hasznosak. A „Valóság Terápia” megerősít abban, hogy a jelenben éljünk, és a problémák megoldására koncentráljunk a problémákon való rágódás, és mi rosszabb, a problémák generálása helyett.
Kis eséllyel lesz áldozata a pszichopatának az, aki a jelenre és a problémák konstruktív megoldására törekszik. Ez a személyes hatékonyság, az asszertivitás magas foka.
A személyes hatékonyság az érdekek egyeztetésének köszönhetően a problémák kreatív, azaz adott esetben új megoldást hozó megoldására irányul. Együttműködésen alapul, és gyakoroltatja az egyensúlyozást, hogy megérezzük, hogy mikor van szükség kitartásra, és mikor és miről kell lemondani, hogy új utakat nyisson az ember.
A pszichopata úgy nyer, hogy kikapcsolja az emberi érzéseket, nem köti őt az ember legfontosabb megküzdési eszköze, az együttműködés. Sőt, élősködik az együttműködéshez szükséges bizalmon, türelmen, békeszereteten, és a szabadságot nem használja, hanem kihasználja. Ez a könnyű út, és ahogy Yoda Mester mondja, a „sötét út”.
A szabadsághoz vezet azonban egy univerzális, de rögös út is, és ez a lemondás. Minden, amihez ragaszkodunk, az megköt. Minden, amiről le tudunk mondani, az szabadabbá tesz, legyen az a dohányzás, egy szerelem, egy jól fizető állás vagy akár egy győzelem.
Válasszad a kihívást és sikeres leszel, válasszad a lemondást és szabad leszel.
A pszichopaták nem tudnak megélni ott, ahol a kreatív megküzdés által többféle utat és erőforrást használnak az emberek. Az alternatív erőforrások használatával kikerülhető a zsarolás és az elfogadhatatlan feltételeknek való alávetettség, vagyis a szolgaság. Csak ne gondoljuk, hogy mindezt ingyen kapjuk. A szabadságért kell a legnagyobb kihívást, a lemondást felvállalni. Aki viszont megtanult lemondani, azon nincsen hatalma senkinek.
Gyarmathy Éva
--
- PSZICHOháttér - 1. Tanulási és viselkedési zavar helyett zsonglőrködés
- PSZICHOháttér - 2. Motiváció
- PSZICHOháttér - 3. "Nem érdekel, hogy lehetetlen"
- PSZICHOháttér - 4. A tehetség talentummá fejlődése
- PSZICHOháttér - 5. Tehetség és lehetőség
- PSZICHOháttér - 6. Magabiztosság = bizalom és önbizalom
- PSZICHOháttér - 7. A zavarosban a manipulátor a nyertes
- PSZICHOháttér - 8. A hazug embert könnyebb utolérni
- PSZICHOháttér - 9. Kedves gyilkosok, avagy az egészség álarca
- PSZICHOháttér 10. - A pszichopátiás fejlődés vizsgálata, kezelése és a szabadság magasiskolája
- PSZICHOháttér 11. - Állatok, gépek, emberek
- PSZICHOháttér 12. - Tartsd sikerben, hagy örüljön!
- PSZICHOháttér 13. – Kockázat
- PSZICHOháttér 14. – Megküzdés, kockázatvállalás, kreativitás
- PSZICHOháttér 15. – Kreativitás és érdekek
- PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is
- PSZICHOháttér 17. - Információigazítás
- PSZICHOháttér 18. – Ki kit vezet
- PSZICHOháttér – 19. Az Uralkodók és a Jedi lovagok
- PSZICHOháttér 20. – A vész és a válság menedzselése
- PSZICHOháttér 21.– A kritikai gondolkodás elementáris szükségessége
- PSZICHOháttér 22. – Krízisben
- PSZICHOháttér 23. – A krízisek által fejlődünk
- PSZICHOháttér 24. – Élő kapcsolatok
- PSZICHOháttér 25. – A szerelem és a párkapcsolat fejlődése
- PSZICHOháttér 26. – Bizalom 1.
- PSZICHOháttér 27. – Bizalom 2.
- PSZICHOháttér 28. – Korlátok, fékek és a csalók
- PSZICHOháttér 29. – Korlátok, uralkodók és az öntudatos személyiség
- PSZICHOháttér 30 – Szabadság + Felelősség = Autonómia
- PSZICHOháttér 31 – A szabadság az, hogy önmagad lehessél bárki engedélye nélkül
- PSZICHOháttér 32.– Feladat (1)
- PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság
- PSZICHOháttér 34 – A félelem ára
- PSZICHOháttér 35 – A félelem több álmot öl meg, mint a kudarc
- PSZICHOháttér 36 – Amikor az agyad hazudik
- PSZICHOháttér 37. – Öröm és boldogság
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése