OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. június 28.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

PSZICHOháttér

11. Állatok, gépek, emberek

Morális fejlődés

Kohlberg (1969) a morális gondolkodás fejlődésére vonatkozó modelljében leírja a fejlődés fázisait és ezzel a fejlesztés lehetőségeit.

A morális gondolkodás három szintje egymással felcserélhetetlenül, egymásra épülően követi egymást. A szinteken egyforma sorrendben megy keresztül mindenki, bár esetleg különböző sebességgel, és nem feltétlenül jut bárki a végére, sőt az alacsonyabb szinteken való megragadás nagyon gyakori.

1. A prekonvencionális szint (természetes fejlődése 0-9 éves kor), amikor az egyén minden magasabb „jó” vagy „rossz” fogalom nélkül szót fogad, tetteinek fizikai következményei, a büntetés elkerülése, és a jó viselkedés jutalma irányítja.

Az észlelés, a tapasztalat, a pavlovi tanulás szintjén van. Ilyet tudnak az állatok is, és az idomítás erre épül. Ha valaki ezen a szinten ragad, akkor fejlesztését is ezen a szinten kell megoldani. Vagyis azonnali következménye kell, hogy legyen minden cselekedetnek. Ezáltal a környezet határozza meg a szabályokat, amelyeket ha a következő szintre jut, az ember magáénak érez.

Egy, a morális fejlődésének elején tartó lény, függetlenül életkorától, mindent megtesz, ami jutalmat von maga után, és amit nem büntetnek. A környezet felelős, hogy az ilyen alacsony morális fejlettségű emberek mit tesznek, mert ők maguk saját felelősséget nem vállalnak, csak használják a világot.

2. A konvencionális szinten (természetes fejlődése 9-15 éves kor) a konformitás, a sztereotípiák, társas konvenciók, szabályok vezetik az egyént, aki szeretne megfelelni az elvárásoknak, és a szabályokat betartani.

Sokan vannak, akik ezen a szinten nem jutnak túl, és felnőtt korukban is meggyőződésük, hogy a törvények, szabályok azért vannak, hogy azokat betartsák. Azért viselkednek megfelelően, hogy mások tetszését elnyerjék. Ők a legjobb katonák, mert gondolkodás nélkül megteszik, amit parancsolnak nekik. A felelősséget ők sem viselik, hiszen a szabályok és azok felügyelői a felelősek. Ezen a fejlettségi szinten halljuk, hogy „parancsra tettem”, „ezt várják el tőlem”. Szemben az előbbi állati szinttel, itt már a programozott gépekkel találkozunk.

És hol van az ember?

3. A posztkonvencionális szinten az ember elfogadja az egyetemes erkölcsi elveket az autoritástól függetlenül. A helyes cselekedeteket az általános jogok és normák szerint határozza meg, felülvizsgálja, és újra elfogadja azokat.

Minthogy a folyton változó környezetben az elvek képlékenyek, nem stabilan meghatározottak, sok szempontot kell figyelembe venni. Az erkölcsi fejlődés harmadik szintjére jutott ember felelősséget vállal döntéseiért, tetteiért és másokért, akiket döntése érint. Nem menti fel sem a létért való küzdelem kényszerére hivatkozás, sem az, hogy mások döntéseinek nyomán cselekszik. Ezt a szintű kihívást már nem mindenki vállalja fel, emiatt az erkölcsi fejlődés kényelmesebb szintjei a kedveltebbek.

Az erkölcsi fejlettség harmadik szintjén a jogok és normák ésszerű változtatására lehetőség van. Sőt ezen a legfejlettebb szinten az önmagunk választotta elvek és etika szerint, az univerzális törvényekkel összhangban és egymás jogainak kölcsönös tiszteletben tartásán alapulóan kerülnek meghatározásra a szabályok és így a morál.

Kognitív fejlődés

A gondolkodás és megismerés szintjeit Bloom (1956) írta le. Taxonómiájában hat szintet különböztetett meg, de ezt a mindennapi használatra leegyszerűsíthetjük három szintre:

1. szabad kalandozás – pre-konvencionalitás

2. módszeres tanulás – konvenionalitás

3. értő tanulás – poszt-konvencionalitás

1. A szabad kalandozás a prekonvencionalitás, jellemzően nyolcéves korig tart, de aki ezt egész életében meg tudja tartani, az képes gyermekien rácsodálkozni és újként látni a világot. A gyermeki szinten még nem akadályozza a megismerést a tudás. Nincsen még szabály, jó vagy rossz megoldás. Ezért szorongásmentes tevékenység, és alkalmas az érdeklődés kialakítására.

Ezen a szinten a tanulás megfigyelés, utánzás, fantázia, próbálkozás, az észlelés és tevékenység által történő megtapasztalás, ahogy az erkölcsi fejlődésben is a tapasztalat, a környezet hatásai befolyásolják a gyereket az első szinten. Arra fordul, amerre a szél fújja.

2. A módszeres tanulás a szabályok, a konvencionalitás szintje. Ezen a szinten a szabályok tudatos követése segíti a szabályok betartását. A gondolkodásfejlődésben itt tanul meg a gyerek módszeresen, rendezetten gondolkodni, alkalmazni az ismereteket, amelyeket átvett, ahogy a morális fejlődésében is már szabályokat követ, szófogadásra képes. A kapott ismereteket kritika nélkül veszi át. Ezen a szinten a környezet hatásait egy az egyben beépíti a gondolkodásába.

3. Az értő tanulás szintjén már a szabályokon túllép a gondolkodás, és a szabályszerűségek meglátása segíti. Meghaladja a konvenciókat, ez a posztkonvencionalitás, az alkotó gondolkodás, az ismeretek szintetizálása, sajáttá alakítása. Az általános, az univerzális megragadásával már nem jó vagy rossz valami, hanem valamire és valamilyen módon jó, valamire nem. A kritikai gondolkodás szintjén már nem fogadja el vakon a tudást és a szabályt az ember, hanem az egyetemes szabályszerűségeket keresi. Ettől kezdve már alakítja a környezetet, és szükség esetén képes magát függetleníteni a hatásaitól.

Az erkölcsi fejlődés nem önmagában jön létre, hanem az emberi gondolkodás fejlődésével együtt. Nem a tudás, hanem a gondolkodás szintje támogatja. Rendkívül nagy tudással rendelkező emberek gondolkodása és erkölcsi fejlettsége is lehet alacsonyabb szinten, viszont az erkölcsi fejlődés harmadik szintjére jutó ember gondolkodása szükségszerűen magas szintű, mert szintetizál, és a környezettől függetlenül általános erkölcsi elveket követ. Tehát nem arról van szó, hogy minél intelligensebb egy ember, annál magasabb erkölcsi szintet ér el, de fordítva igaz: azok az emberek, akik az erkölcsi fejlődésben elérik a poszt-konvencionális szintet, szükségszerűen elérték a legmagasabb szintű kognitív fejlődési szintet, akár észleli ezt a környezet, akár nem.

Az „emberi” megragadása és az oktatás útja

Attól, hogy egy lény genetikailag emberként létezik, szellemileg még nem feltétlenül éri el az emberit. A morális és kognitív fejlődést segítheti a környezet, valamint az egyénnek a fejlődés érdekében tett erőfeszítése.

Az emberiség a fizikai világ szabályszerűségeinek megismerésében egyre nagyobb léptekkel halad előre. Egyénenként ki-ki eltérő szintekre jut, de az emberiségnek sikerült a harmadik szintet elérni a kognitív fejlődésben. A morális fejlődés harmadik szintjére is eljutottunk, de egyelőre csak nagyon halkan szólnak az egyetemes erkölcsi elvek hangjai.

A kognitív és a morális fejlődés egymásra támaszkodva teszi erőssé az embert. A művészet, a bölcsészet, és mindaz, aminek látszólag nincsen fizikailag megfogható, vagy gazdaságilag azonnal mérhető haszna, hanem önmagáért való kognitív tevékenység, önfejlesztés, a fejlődés harmadik szintjére jutást segíti mind kognitív, mind morális tekintetben.

1. Kizárólag az anyagi hasznosság miatt dolgozni, nem több mint fenntartani magunkat, ez a fiziológiai lét.

2. Azért tevékenykedni, mert dolgozni kell, nem több mint egy szabály követése, programozott lét.

3. A tevékenységért tevékenykedni, vagyis dolgozni, erőfeszítéseket tenni a tevékenység öröméért, a spirituális lét maga.

Az embernek mindig megvolt az önfejlődési igénye, de mindig csak a kevés szabadidejében lehetett önmaga. Sokáig a létéért kellett dolgoznia, majd most már azért, mert az a szabály, hogy dolgozni kell. A fejlődésnek közben azt a szintjét értük el, amikor az öncélú, vagyis közvetlenül hasznot nem hozó önfejlődésre egyre több időnk lehetne, ha nem értelmetlen munkákkal kötnék le az embereket.

A „dolgozni” szót a „tanulni” szóval felcserélve ugyanarra jutunk. Az oktatásnak is egyre inkább a gyerekek fejlődési és érdeklődési, vagyis belső indíttatásbeli sajátosságait kell figyelembe venni, és nem azt, hogy legyen megélhetése, ideális munkavállaló legyen, illetve hogy ezeknek a céloknak az elérését kitáblázó vizsgákon megfeleljen. A kimeneti szabályozást az önszabályozás kell, hogy felváltsa. A szellemi fejlődés nem akadálya, hanem megalapozása, és egész életünkben katalizátora a szaktudásnak, az alkotó életnek. Az oktatás azért nem tudja a jelen kisszerű céljait sem elérni, mert hiányzik belőle a szellem.

A spirituális létezést nem csupán templomok építésével, hanem a földigiliszta perspektívából öncélúnak tűnő tevékenységekkel, önfejlesztéssel lehet elérni. Túl nagy már az ökológiai lábnyomunk, most már jó lenne a spirituális lábnyomunkat növelni.

Gyarmathy Éva

Hivatkozások:

Bloom, B. S. (1956) Taxonomy of Educational Objectives: The Classification of Educational Goals. Longman Publishing Group, White Plains.
Kohlberg, L. (1969) Stages in the development of moral thought and action. Holt, New York.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.12.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.12.12.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan é...
(Forrás: Klubrádió)
--
2019.12.12.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk,...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2019.12.12.
Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás
És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült...
(Forrás: Független Diákparlament)
--
2019.12.12.
A gyerekek minden reggel kirázzák az iskolatáskát, ha a poloska nem is, de a csótány legalább kiesik
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.12.
Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.12.
Halácsy Péter: a gyerekeknek meg kell tanulni bánni a szabadsággal
A Budapest School Általános Iskola és Gimnázium kerettantervét az EMMI idén áprilisban fogadta el. A Budapest School célja a kezdeményezéssel az volt, hogy az általuk használt saját, szem...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Vendégünk: Setényi János, oktatáskutató
Kína nemrég még a világ összeszerelő és fröccsöntő üzemének számított, de ma már sokkal inkább a kreativitásra gyúrnak, és a friss PISA-felméréseken éppen kenterbe verték a vilá...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Pokorni: Az általános iskoláink kudarcosak
Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek