Remény az életre 
H. R. a közelmúltban azzal a kéréssel keresett meg bennünket , hogy valamilyen formában megoszthassa az állami gondozásban eltöltött évei tapasztalatait és az azt követő időszak nehézségeit, kihívásait. „Ezzel az a legfőbb célom – írta –, hogy példát mutathassak azok számára, akik hasonló helyzetbe kerültek, vagy épp már kikerültek az állami gondozásból”. Mivel a témát és a célt magunk is fontosnak tartjuk, úgy döntöttünk, hogy folytatásokban közre adjuk H. R. történetét. A szerző neve és címe megtalálható a szerkesztőségünkben, ezt azonban a történetben szereplők személyiségi jogainak védelmében nem hozzuk nyilvánosságra.
Akkor indul a történet...
1. A kezdetek
1979. februárjában születtem Esztergomban. Születésem után csecsemőotthonba kerültem, amennyire tudom, a nem megfelelő otthoni körülmények miatt. Valószínűleg közrejátszott az is, hogy egyedülálló és hallássérült édesanyám volt. Kétéves koromban kerültem vissza hozzá Dorogra egy igen kicsi lakásba, mely nem állt másból, mint egy pici szobából, és egy pici konyhából. A szobában volt két ágy és egy szekrénysor, a konyha helyiségben állt egy asztal, egy fatüzelésű kályha és egy gázpalackkal működő gáztűzhely.
Nem sok mindenre emlékszem ebből az időszakból, csupán két eseményre, amely ma is élénken jelen van bennem. Egy este a szomszédunk valamin összeveszhetett édesanyámmal, melynek eredménye egy kiadós verés lett – anyám részére. Szörnyű volt ott állni tehetetlenül, és látni, ahogy anyámra záporoznak a pofonok, ahogy befejeli az üvegajtót, és az utcára menekül. A verekedésnek egy szolgálaton kívüli rendőr vetett véget. Hogy milyen következményei lettek az ügynek, nem tudom, csak örültem, hogy anyám egyben van. Soha többet nem létezett az a szomszéd számomra.
A másik élénk emlékem ahhoz a férfihoz köthető, akiről sokáig azt hittem, az apám. Anyám több műszakban dolgozott egy közeli üveggyárban. Azon a napon este lefektetett, és miután elaludtam, ő elment dolgozni. Az éjszaka közepén a szobában lévő egyetlen nagy ablak, ami az utcára nézett, egyszer csak betört, és bejött rajta az „apám” és egy idegen nő, akit aztán a velem szemben lévő ágyon tett magáévá. Emlékszem egy-két részletre, de nem értettem igazán mi is történik. Az aktus után a nő még teát is csinált nekem, és ahogy jöttek, úgy mentek. Reggel hazaérve anyám teljesen kiborult, én meg tüdőgyulladást kaptam.
Dorogon kezdtem meg az általános iskolai tanulmányaimat. Szerettem elsős lenni, élveztem, hogy iskolás vagyok! Ebben az időben ismerkedett meg anyám egy pesti hallássérült férfivel, aki néhányszor eljött hozzánk. Nem igazán foglalkozott velem, nekem sem volt rokonszenves. Állandóan úgy itta a tejeskávéját, hogy előtte százszor megkeverte, és ezt közben számolta.
Nem sokkal később Pestre költöztünk anyám újdonsült vőlegényéhez és annak családjához egy kétszobás, nagy kerttel megáldott ház egyik szobájába. Az oda utazásból csak a teherautón megtett út varázsa maradt meg.
Anyám férjhez ment, és ezzel meghozta életünk legrosszabb döntését. Nem tudtam, hogy ez a férfi elmebeteg, és kezelés alatt áll. Nem bánt jól velem. Rengeteget dühöngött, vert engem, sőt az anyámat is.
Később megismertem a keresztszüleimet, akik szintén hallássérültek voltak. Szerettem velük lenni. Többnyire azt csinálhattam, amit akartam, így bármikor el is menekülhettem otthonról. Amikor náluk voltam, mindig voltak ott mások is, ittak, kártyáztak, cigiztek, én mégis jól éreztem magam, főleg keresztapámmal. Sajnos benne is csalódnom kellett, mert az ott alvásaim során többször is molesztált szexuálisan, ami nagyon zavart. Nem értettem mért teszi ezt velem. …Senkinek nem beszéltem erről, csak évekkel később anyámnak, de nem lett olyan mértékű következménye, amit szerettem volna.
Amikor a problémák súlyosbodtak, már második osztályos voltam. Sokat lógtam, ha be is jártam, anyámék nem jöttek értem. Otthon állandó balhék, utáltam hazamenni, sosem tudtam mi vár rám. Féltem.
Aztán egy szép nap kivettek az iskolából, és bekerültem a Makarenkó utcai „gyűjtőbe”, ahová anyám személyesen vitt el. Az okot csak évekkel később tudtam meg. Anyám mondta, hogy csak péntekig kell ott lennem, és akkor értem jön. Utólag visszagondolva, nem volt rossz hely, napközben volt némi foglalkozás, de a délutánok szabadok voltak, ám az épületből nem mehettünk ki.
Aztán eljött a bűvös péntek, és örültem, hogy anyámmal lehetek újra. Óriási csalódás volt számomra, mikor vasárnap este visszavitt, és mondta, hogy ettől kezdve ez így lesz. Összetörtem. Nem akartam anyám nélkül lenni.
--
-- » Kommentálom
Hozzászólások
Tari Klaudia | 2016. július 29. Mélyen megérintett a gyermeki kiszolgáltatottság, és az, ahogy a felnőttek kihasználják egy gyermek velük szembeni tehetetlenségét. Kustyán Csilla | 2016. július 28. Ez még csak a kezdet. A további fejezetek is biztosan érdekesek lesznek sokak számára. Személy szerint nagyon várom a folytatást. |
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége
--
Hesz Dóra Virág Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág
--
OFOE Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.
--
Hesz Dóra Virág T. Cím!
Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...
Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág
--
OFOE Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot
((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).
--
Tóth Zoltán Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán
--
ofoe Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)
--
ofoe Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)
--
Mohácsi Katalin Tisztelt OFOE!
Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.
Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin
--
Sasváriné Rita Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése