Életszagú tankönyvek 
Még nem kezdődött meg a tanév. Még csak a szaga érződött. A sok éve használt, s mit tagadjuk, kissé büdös könyvek szaga, ahogy válogattunk az iskola könyvtárában. Ott álltak már osztályonként kupacolva, nevenként válogatva az újak is. Ezekhez raktuk a még csak részben oszlásnak indult „tartósakat”.
Az egyik asztalon hat kötetre eloszló tíz kilónyi papír álcázta magát: puha kötésű könyveknek látszottak. Csak a szagukat, a műanyagszagot, azt tudnám feledni! A tartalom azonnal feledhető. Ahogy a „könyvek” ára is. (Legalábbis az államtitkár úr hadarásából azt vettem ki, hogy egyéb rengeteg búja-baja közt éppen ezt az adatot nem tudta felidézni.)
Egy reggel, hogy érezze a tisztelt közönség, két uszítás közé más is befér, a tankönyvellátást elemezték. Úgy érzed, ez az ige túlzás? Hát igen, mint a közszolgálati vagy kormányhoz még annál is közelebb álló médiumok esetében általában. Azon kívül, hogy mindenki megtudhatta, hogy most már aztán alsó tagozaton minden kisdiák ingyen tankönyvből tanulhat majd, azt is elmagyarázták, hogy mekkora sikertörténet a tankönyvpiac megfojtása. Mert, azt azért beláthatjuk, hogy nagy baj, ha a tankönyvek tíznél kevesebb százalékából lett a tankönyvkiadók kis részének nagy haszna. Olyan nyolcvan százalék körül. Az adatok csupán elhangzottak, forrásuk megemlítése nélkül.
Ugye, milyen felháborító arányok? Tiszta kapitalizmus, hogy a fene enné meg! Oppardon, rosszkor mondom. Lemaradtam vagy 65 évet. Mert itten kérem, ezen a 93 ezer négyzetkilométeren huszonhat éve kapitalizmus van, heje-huja-haj. És ennek örülünk is, mert ennél igazságosabb és szebb rendszert még nem hordott hátán a Föld. Vagy e föld. Ez a föld, aminek zöme magánkezekben van, még ha birtoklás és a földön végzett munka el is szakadt egymástól. Ahogy a befolyó haszon is. Kiderült számomra, ahogy minden rádióhallgató számára, hogy rettentő csúnya dolog folyt a tankönyvek körül. Kedvelt kiadók jó tankönyveiből sok fogyott, s ebből bizony jól meg is éltek a kiadók tulajdonosai. Talán még az alkalmazottaik is. Ezt nem lehetett eltűrni. Meg pazarlás is volt. Új könyveket kaptak a tanulók.
Nem, most nem fogok beülni az időgépbe. Tíz körömmel kapaszkodom jelenbe és valóba. Nem fogok emlékezni az 1972. szeptemberében padomon talált sárga, keményfedelű ábécéskönyvre, melyen kék, mályvaszín s tán narancssárga mezőben követte egymást oszlopban a, b és c betű. Sem a zöld számolás-mérés tankönyvre, amelynek borítóján halványan látszott a négyzetrács s élénken a sok piros és kék korong. Hol volt akkor még az új matematika, halmazok és relációk? A küszöbön állt, de még nem szólt bele az életünkbe, csak ha vállalkozó kedvű tanítóink úgy akarták. Emlékszem az iskola illatára. Újonnan nyomott könyvek, frissen faragott ceruza és postairón, némi almaillattal vegyesen.
Vidékre sem utazom. Nem képzelem el, hogy ahol ágya sincs mindenkinek, a naponta iskolába és hazahordott könyvek milyen állapotba kerülnek egy év alatt egy elsős kisgyerek kezében. Tudom, 16 óráig kötelező. Ami azonban nem zárja ki a leckét, amit haza kell vinni. S hozzá a könyvet. Jó lesz majd az öccsének. Aztán a húgának, tán még az unokatestvérének is.
Itt van tehát ez az új, igazságos rendszer. A gyerekek zöme ingyen kapja, olyat, amilyet, szakadtat és büdöset, de nincs ellene szülői vagy pedagógusi fellebbezés, és senki nem gazdagszik rajta. Az igazságossághoz nem, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a rendszer fölött össze lehet kacsintani. Ha van kivel, ha van miből. Lehet egy mostani elsősnek is friss, nyomdaszagú tankönyve, ha a tartalom áporodott is, amennyiben szülő és iskola csendben megegyezik, hogy ezek vannak ingyen, ilyet fogunk használni, de ha a kedves szülő úgy gondolja, gyermeke első benyomásai az iskoláról ne elhasznált, levetett holmikból származzanak, vehet újat – nem ellenezzük. Így aztán az igazságos rendszerben az kap ingyen olyat, amilyet, aki… akinek a szülei még kacsintani sem tudnak...
Mivel a szöveget hol műsornak, hol interjúnak illik álcázni, hát kérdezett a riporter szerepét mérsékelt tehetséggel játszó ember. Imígyen tette volt:
- Vannak, akik kifogásolják a tankönyvek minőségét.
A válasz nem úgy kezdődött,hogy „A kis buták, ejnye-bejnye”, hanem így:
- A tankönyvek körüli kezdeti esetleges hibákat folyamatosan javítjuk. A használatukat elvállaló pedagógusok feljegyzéseket készítenek tapasztalataikról, és ha szükséges, javaslatokat tesznek a változtatásra. Ezért havi negyven ezer forintot kapnak.
Bruttó és nettó nem szerepelt a szövegben, de érdektelen is. Vélhetően többe kerül ennél a Vál-völgyi kisvasútba egyetlen talpfa-csavar, ahogy egy valamire való tanácsadó három mondatnyi tanácsa is. Hasznuk pedig össze sem hasonlítható. Éljen, éljen, hogy végre megfizetik a szakmai munkát, még ha mindjárt pedagógus végzi is. Remélem, ti ismeritek ezeket a kollégákat. Nekem egy ilyen ismerős sem jutott.
Nem, nem fogok én itt most azzal előhozakodni, hogy három erőst felnőtt gyermekem ingyen kapta a tankönyveit a középiskolában, s év végén kérte a könyvtár, hogy ha nem lett ronggyá a használatban, vigyék vissza. Ezt kérték azoktól is, akik fizettek érte. Kérés volt, nem több.
Egyetlen egy kérdés döngicsél a fejemben, miként Micimackó feje körül azok a zümmögő kis lények. Ha úgy nagy általánosságban kapitalizmus, piacgazdaság van ebben az országban, ami mellett a jóléti szó már csak halványuló emléknyom; ha föld, erdő, tó, bánya, üzem, gyár, hirdetési felület mind-mind valakié, akkor miért pont a tankönyvek, a minőségi tankönyvek nem keletkezhetnek s találhatnak gazdára piaci alapon? Miért ez fájt? Mert ez még másé – volt? Lehet, hogy ez az államosítás csak átmeneti? Lehet, hogy a minőség ugyan nem lesz jobb, de valahol már együtt suttogja Adyval a tankönyvkiadó, az egyetlen és állami, hogy „lennék valakié”?
Szabó Anna
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
Gyimesi Krisztina Kedves OFOE!
Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).
Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta
--
Láng Róbert T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm
--
Szodrai Csilla Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla
--
OFOE Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége
--
Hesz Dóra Virág Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág
--
OFOE Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.
--
Hesz Dóra Virág T. Cím!
Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...
Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése