OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. augusztus 29.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
         

PSZICHOháttér

12. Tartsd sikerben, hagy örüljön!

Még éppen csak elkezdődött az iskola, és a főszereplők még csak az első gyomrosokat kapják. Az egész évi gyomorgörcsöt megalapozandó indulnak az ismétlő felmérők, hogy kiderüljön, mit mosott le a nyár mindabból, ami az előző tanévben kemény küzdelmek árán a diákra ragadni látszott.

És ki fog derülni, hogy ha valaha meg is volt, már nincsen igazán a készletben mindaz a tudás, ami az aktuális év terjedelmes tananyagának megtanulásához elengedhetetlen. Innen pedig mind a pedagógus, mind a diák kezelhetetlen hátránnyal indul.

És akkor jönnek a neveléskutatók, meg a „gyengédlelkű” pszichológusok, és azt mondják, hogy „tartsd sikerben”.

Ami nincsen, arra nem lehet építeni

A jelenlegi rendszerben az óvoda nagycsoportjában már kiderül, hogy a gyerekek nem fognak megfelelni az iskola elvárásainak. Valójában az óvodapedagógusok tudják, hogy már a háromévesen az óvodába érkező kicsik lemaradásban vannak. Nem tudnak figyelni, utasítást követni, alapvető koordinációs problémáik vannak, stb. Az óvoda megteszi, amit tud, de a hiányok azért hiányok maradnak.

Az iskolába kerülve a kisdiákokról ez hamar kiderül. Van, aki erről papírt is kap, van, aki nem, van, akin látszik, van, akin nem. A tananyag azonban hajt, ezért éretlen iskolai készségekkel kerülnek a gyerekek a felső tagozatba, onnan pedig már a készséghiány mellé a jelentős ismeretbeli elmaradást is beszerezve a középiskolába. Az egész rendszerben az a csapda, hogy mindenki a saját feladatát akarja végezni, és egyértelműnek látszik, hogyha előtte hiányok keletkeztek, akkor a hiba ott van, ahonnan a hiány ered. A pedagógusokat nem arra készítették fel, hogy gyerekeket tanítsanak, hanem arra, hogy egy folyamatot végigvezessenek a diákok tanítása során. A folyamat rendben lenne, csak a gyerekek nem illenek a képbe. Soha sem illettek bele teljesen, de most ez egyre erősebben megmutatkozik

Nem a generációk különböznek

Külsőre pedig ugyanolyanoknak tűnnek a gyerekek, mint száz éve: van kezük és lábuk, sőt fejük is. Csak ebben a fejben a huzalozás megváltozott, és a kezüket-lábukat sem ugyanannyit és ugyanúgy használják, mint korábban.

Ahogy mindannyian, ők is sokkal többet ülnek, kevesebbet mozognak, mint korábbi kortársaik, több vizuális információt dolgoznak fel, mint nyelvit, mégis – minthogy az információk száma hihetetlen mértékben megnőtt – több verbalitás is jut mindenkinek, mint azelőtt. Ami azonban a legfontosabb: a végtelenné duzzadt ingergazdagságban a gyerekek agya a fejlődés során sokkal szélesebb spektrumból válogathat. Ennek következtében az egyéni fejlődés különbségek sokkal erőteljesebben jelennek meg.

A jelen szocializációs közeg, avagy a környezet, szabad utat enged a fejlődésnek, ezért egyre több lesz a gyorsan fejlődő, nagyon okos gyerek. Ugyanakkor, minthogy még a legokosabbak sem tudnak végtelen számú ingert befogadni, bizonyos területeken előreszaladhat a fejlődésük, más területeken pedig hiányok jelenhetnek meg. Az infokommunikációs korszak gyermekei nem okosabbak vagy butábbak, mint az előző generációk, hanem másképp okosak és buták. Főképpen pedig egymástól különböznek nagyon. Jelzem: jobban különböznek egymástól, mint a korábbi generációktól.

A kihívás tehát nem csupán abban áll, hogy a mai gyerekek fejlődése különbözik a korábban megszokottól, hanem abban is, hogy az egyes területeken végbemenő fejlődésük eltérő. Mivel a változás felgyorsult, már nem igazán beszélhetünk a szó korábbi értemében vett generációról, hiszen nincs elég idő egy sajátságaiban valamelyest is homogén nemzedék kialakulására. Már a digitális bevándorlók is annyi időt töltöttek az infokommunikációs technikával, hogy jobban hasonlítanak a jelenlegi generációkra, mint korábbi önmagukra. A környezeti hatások ugyanis egész élete során rendkívüli mértékben befolyásolják az ember képlékeny agyát, és így a viselkedését is.

A környezeti hatás mi vagyunk

A leglényegesebb feladatunk az, hogy a gyerek fejlődéséhez minél optimálisabb környezetet teremtsünk. Ebben a környezetben fontos tényező a társak és felnőttek világa, valamint a társadalom a maga valamennyi kulturális és technikai sajátosságával, de kiemelten hatnak a szülők és a pedagógusok, akik közvetlenül befolyásolják a gyerek fejlődését és érzéseit, meghatározzák a mindennapjait.

Túl mindenféle ingergazdagságon, gyorsuló változáson és technikai fejlődésen, a legnagyobb hatást az jelenti, hogy a gyerek mit gondol önmagáról, a körülötte lévő világról és ezek kapcsolatáról.

A hibás oktatás nem azért ártalmas, mert a felnövekvő nemzedék esetleg nem tud majd írni, olvasni, számolni, és nem tudja ki volt Radnóti (ami persze elég nagy baj). Az igazi gondot azonban az okozza, amit a rossz oktatási rendszerben a diák megtapasztal: hogy

  • a tanulás nehéz és értelmetlen tevékenység, nem nekem való,
  • én pedig értéktelen vagyok, hiszen nem tudok megfelelni az elvárásoknak.

A sikeres élethez pedig élethosszig tanulni kell, és bízni önmagunkban. Az iskola azonban a kudarcgyártással eleve veszteseket nevel.

Az iskolai erőszak érzékelhető növekedése bizonyítja az iskolában felgyülemlő feszültség fokozódását. A gyerekek egyre távolabb kerülnek az irántuk támasztott követelményektől, és így egyre nagyobb a mindennapi kudarcok valószínűsége. A minősítő-büntető nevelés most azért ártalmasabb a korábbinál, mert nagyobb az esély a hibázásra, kudarcra ott, ahol a gyerekek nagy diverzitása miatt a még legnagyobb gondossággal a gyerekekhez igazított tanítási környezetben is sokan nem tudnak megfelelni a merev elvárásoknak.

Ezért van szükség a megelőző-fejlesztő nevelésre, aminek a lényege, hogy értő figyelemmel követve a gyerekek fejlődését, minél inkább az egyéni fejlődési utakhoz igazodik.

Megelőző-fejlesztő környezet – nem teher, hanem könnyítés a pedagógusnak

Eddig rendben is van, de mit csináljak hétfőn? Hogyan biztosítsam a megelőző-fejlesztő környezetet?

Szeptember van, és indulnak az ismétlő felmérők. Ha nem az a cél, hogy előre lenyomjuk a gyerekeket, akkor lehetőségünk van megkönnyíteni a siker elérését olyan módon, hogy közben dolgozzon is az a kölök.

A cél, hogy lássuk, mit tudnak már a gyerekek, milyen tudásra építhetünk. Ezért olyan feladatsort kell összerakni, amiből ez kiderül. A korábbiakhoz képest az a lényeges különbség, hogy ezúttal a diákok maguk választhatják ki az x számú (x = a pedagógus által meghatározott szám) feladatsorból, azt az y számú feladatot (y= a pedagógus által meghatározott szám), amelyet meg kell oldani. Lehetőség szerint y ne legyen nagyobb, mint x fele. Így elég nagy tere van a diák választásának.

Egy „normális” diák dolgozat helyzetben nyilván a számára legkönnyebb feladatokat fogja választani. Így nagy eséllyel sikeresebb lesz, mint ha előre kijelölt feladatokat kellene megoldania. Ráadásul biztonsággal kiderül, mit tudnak valójában a diákok. Azok a feladatok, amit kevesen választanak, esetleg senki sem akarja megoldani, mutatják a hiányt, azokat a területeket, amelyekre a diákok nincsenek felkészülve. Tehát elsősorban ott van szükség az ismétlésre, ráadásul az eltérő egyéni szükségletekhez igazodva. A hiányok feltételezhetően nagyobbak lesznek, mint a tudás, az így felépített fejlesztés elhúzódhat, s ezáltal a „szent tananyag” késésbe kerül. Ezen a ponton alakulhat ki a konfliktus. Mi a fontosabb: a tananyag, vagy a gyerek tudása? Vajon mit vár el tőlem a szülő, az igazgató és a szaktanácsadó?

A pedagógus ilyenkor általában magára marad a problémával. Szemben a tananyag mindenek feletti voltával, a szakmaiság azt kívánja, hogy a diák a teljesítmény angyali körébe kerüljön, ehhez pedig a siker vezet1. Hiszen ez adja meg a hozzáértés örömét, hordozza azt az üzenetet, hogy meg tud küzdeni a problémákkal, vagyis biztonságban van. Ezt az érzést pedig gyakran szeretné megélni az ember, ezért erőfeszítéseket tesz, s ez jobb teljesítményhez majd további sikerekhez vezet.

Ha szeptemberben egy diák elhiszi magáról, hogy tőle függ, mennyire lehet sikeres, akkor ez már jó kezdet. A továbbiakban viszont állandó megerősítés kell annak a még új érzésnek, hogy érdemes az iskolában erőfeszítést tenni.

A pedagógus is ember, és ha hatékonynak érzi magát, megsokszorozódik az ereje. A kérdés tehát még mindig nyitott: mit jelent a pedagógus hatékonysága?

Gyarmathy Éva

1http://www.slideshare.net/gyarme/angyali-ordogi

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek