OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. augusztus 29.
» Hozzászólások (0)

Merre tovább?

A most induló sorozat a szerző egyedi tapasztalataiból kiindulva próbál általánosítható jelenségeket is megmutatni a szegénység világából. Szereplői általában halmozottan hátrányos helyzetű kamaszok. Merre tovább? Csak az előre kikövezett utak maradnak, vagy lehet a szokványostól eltérő is az út? És ha lehet, akkor hogyan? Válaszok nincsenek. Kérdés annál több.

1. A számláját nem fizeti, bezzeg okostelefonja van!

Sokszor hallani, általában mélységesen elítélő felhanggal, hogy a közmunkás (szegény, segélyből élő) a számláit nem tudja kifizetni, alig jut neki ennivalóra, bezzeg mobilja, sőt okostelefonja van. Amikor elkezdek erről beszélgetni az ezt hangoztatókkal, többnyire kiderül, hogy nem ismernek közelről egyetlen általuk megítélt embert sem, fogalmuk sincs az életükről. Ha elmondom az érveimet, – reményeim szerint – változik a véleményük.

Valóban, a szegények többségénél is ott a telefon. Az idősebbeknél valami régi, rozzant nyomógombos, amit több havonta tudnak csak feltölteni. De legalább el lehet őket érni, és szükség esetén tudnak visszahívót küldeni (ha akad valaki körülöttük, akinek van még egység a telefonján). Ezzel tudnak üzenni a gyereküknek, hogy induljon el, vagy tegyen meg valamit, amit megbeszéltek. Jelezhetnek a kollégáiknak, a munkahelyüknek, ha valami problémájuk van. Bármilyen korlátozottan is, de lehetőséget kapnak a kapcsolatfelvételre.

A kamaszoknak többnyire okostelefonjuk van, gyakran a testvérekkel közösen. Valahonnan kerül ez is. Csereberélik a holmijukat, kapják születésnapra, esetleg valamelyik rokon nekik adja, ha neki már újabb van. Sajnos előfordul az is, hogy lopnak maguknak. Ritkán van rajta egység, sok esetben még a kártya is hiányzik, de tudják, hogy hol van szabad wifi, esetleg van valamilyen kódjuk, amivel legálisan wifizhetnek. (Egyes szolgáltatók adnak kódot az előfizetőiknek, akik így akár három készülékkel is szabadon használhatják a hálózatot).

Mert a Facebook, az kell. Nekik is, nem csak a jobb sorba született társaiknak. Hiszen ott zajlik minden, ott lehet ismerkedni, ott lehet megbeszélni a délutáni focit, ott lehet egyeztetni, hogy ma éppen ki megy be a suliba, és előtte hol találkozzanak. A kamaszok élete a neten zajlik, és attól még, hogy szegény, egyetlen tizenéves sem akar másképpen élni, mint szerencsésebb kortársai.

A diákmunka vállalásánál is feltétel, hogy emailben el lehessen érni az illetőt, és egyes helyekre éppen a Facebookon lehet jelentkezni. Ha nem lenne telefonjuk (mert asztali gépük vagy laptopjuk végképp nincs), teljesen elvágnák magukat a világról, a maradék esélyektől is meg lennének fosztva. Tehát lehet fanyalogva fintorogni: „nahát, nem fizeti a számláit, bezzeg okostelefonja van”, előbb azonban érdemes végiggondolni, hogy ma már a legegyszerűbb dolgokat is nehéz elintézni enélkül.

Egy pozitív hatást én magam is megtapasztaltam. Van egy fiú, erősen korlátozott nyelvi kóddal, 16 évesen végzi a hetedik osztályt. Gyakran keresi a lehetőséget, hogy beszélgethessen velem. Ha máshogy nem, hát csetelve. Amikor az első üzeneteit írta, alig lehetett érteni, mit akart kifejezni, a helyesírása, a mondatfűzése, szókincse mind-mind nagyon kezdetleges volt. Másfél évnyi rendszeres csetelés után már egyre érthetőbb, amit ír, a helyesírása is javult, a mondatai szerkesztettebbek lettek, a szókincse is fejlődött. Megjegyzem: azóta folyamatosan csetel, évek alatt nem írt ennyit kézzel, mint a telefonján néhány hét alatt. Ha nem lett volna ez a lehetősége, feltételezhetően soha sem használta volna ennyit írásban a nyelvet, és nem is fejlődött volna ekkorát.

És ha már kezükben a telefon, és rendelkezésükre áll valamilyen netes hozzáférés, akkor másra is gyakran elkezdik használni, csak legyen, aki megmutatja a lehetőségeket, segít nekik. A szüleik generációja, ha ügyet akar intézni, általában elsétál a hivatalhoz, megnézi, hogy mikor van félfogadás. A gyerekeknek azonban már eszükbe jut, hogy a neten tájékozódjanak. Ha nagyritkán telik valamilyen programra, strandra vagy mozira, online keresik meg az ehhez szükséges információkat. Fokozatosan majd arra is rájönnek, hogy azt is megtalálhatják a világhálón, ami az iskolában kell. A középosztályba tartozó kamaszoknak ez már magától értetődik, de a szegénységben felnövő fiataloknak mindezt meg kell tanulniuk. De erre nyilván csak akkor adódik lehetőségük, ha egyáltalán hozzáférhetnek a nethez. Ha másképp nem megy, hát az okostelefon segítségével.

Gyulai Zsuzsa vagyok, magyar-történelem szakos tanár és mentálhigiénikus. 27 éve a szakmunkásképzőtől a gimnáziumig, a szakközépiskolától az esti gimnáziumig sokféle iskolatípusban tanítottam. 2004-ben az elsők között kezdtem szakmai blogot írni egy azóta megszűnt felületen. Írni azóta is írok, jelentek meg írásaim az ofoe.hu-n és a Facebookon, a Neveljük Együtt! oldalon.

Leginkább az emberi sorsok és történetek érdekelnek, a mindennapokban általában észrevétlenül maradó apró jelenségek. Mindig is vonzottak a problémás diákok, az un. „rosszgyerekek”, és ők is bizalommal voltak irántam. Amikor megtapasztaltam ezt a felém fordulást, elvégeztem a mentálhigiénia szakot, hogy a jószándékon túl szakmai tudással is rendelkezzem a segítő szakterületen. Be kell vallanom, még ma is úgy kell visszafognom magam, hogy már – nem is annyira ifjonti – hevületemben ne akarjam a világ összes nyomorúságos sorsú emberét megmenteni.

Két örökbefogadott kamaszfiamat nevelem, a kisebbik vélhetően roma származású. Az utóbbi két évben az ő barátai és iskolatársai által több halmozottan hátrányos helyzetű, szegénységben élő fiúval ismerkedtem meg, az egyikük a napjai nagy részét nálunk is tölti. Bizalmába fogadott. Írásaimban gyakran a vele való beszélgetések élményei köszönnek vissza. Sokat tanultam tőle. Főleg azt, hogy bármennyire is szeretnék segíteni, amíg a saját értelmiségi/középosztályi nézőpontomból fordulok felé, nincs esélyem az igazi beavatkozásra. És itt nemcsak a korlátozott nyelvi kód okozta nehézségekről van szó, hanem alapvető értékrendbeli különbségekről. Hiszen a szegénységben élők értékrendje nagyon más, mint az enyém. Nehéz feladat az elfogadás, ha a saját világomtól idegen dolgokat kell elfogadnom.

Nap mint nap két világ között mozgok. a Rózsadomb alján lévő iskolámat és a Józsefvárost, ahol lakom alig néhány villamosmegálló választja el. Mégis oly kevés közöttük a kapcsolódási pont.

Tapasztalataim másik fontos forrása az esti gimnázium, ahol évtizedek óta tanítok. Puszta pénzkeresetnek indult még 1997-ben, azután fontossá vált ez a terület is. Hiszen a valósághoz köt, segít realistának maradnom főállásomban: a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban is. Az estiben tanítva rengeteg értékes embert, hatalmas küzdelmeket és fájdalmas sorsokat ismerhettem meg.

Megélt tapasztalataimból születtek az írásaim, s reményeim szerint sikerült olykor általánosan érvényes jelenségek megértéséhez, ábrázolásához is eljutnom.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kih...
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
--
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek