OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. szeptember 23.
» Hozzászólások (17)
Címkék:
     

A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében

Miért lehet érdekes számunkra, hogy a PISA adatbázis alapján készült elemzésekkel megismerkedjünk? A PISA adatok nem csak rangsorok készítésére alkalmasak. Az eredmények szakértelemmel történő elemzése számos meglepő összefüggést tár fel. Nekünk, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkozóknak is érdemes megismerni és átgondolni ezeket az összefüggéseket. Izgalmas és gondolatébresztő előadással kezdjük az új iskolaévet.

Előadó: Lannert Judit (oktatáskutató) T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.

A rendezvény időpontja: szeptember 28. szerda, 18 óra

Helyszín: Villányi úti Konferenciaközpont (XI. Villányi út 11-13.)

Minden érdeklődőt szeretettel vár a Dyslexiás Gyermekekért Egyesület.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2017. május 27.
Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól csináltam? Elértem mindegyikükhöz? Megérintettem őket? Adtam belőlem, nekik? Ismertem annyira őket, hogy ez mind építő is volt? Ki ez a gyerek? Ő volt bajban vagy én? A saját sajnálatomban láttam őt? Négy év, nyolc év, amit együtt töltünk! Nagy a felelősség, amit a személyiségemből neki átadok! Feltérképeztem? Struktuláltam? Ott avatkoztam be, ahol kellett? A többit csak analizáltam! kellően felkészültek vagyunk-e erre? felkészítettek-e erre? Kontraszelektált vagyok-e? Mekkora a felelősségem a jövő nemzedékének nevelésében? tudatában vagyok ennek? Kedves társak? ne egymást hibáztassuk! csak gyakoroljunk önkontrollt! Én csinálom, és csak általánosságban kérdeztem! ha ezen nem jutunk túl, nincs értelme semminek! egyénként, szakmai egyéniségként az egyénért vagyunk felelősséggel!
nem akartam vitát gerjeszteni! csak azt írtam, amit tapasztalok és kérem a magunkba nézést!
Lehet hangzatosan terelni, mindig mindenki másra fogni a felelősséget, de olyat még nem olvastam itt, hogy én ezt ekkor elrontottam! a környezettel együtt éltem veletek! de mindig mindenki más volt a hibás! miért nem keressük néha magunkban is az okokat?
Péter | 2017. május 27.
Laszlo vicces beszólása tetszik nekem.
Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták.
Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális kormányzásra használták a kudarcos kollégáink.
Ugye, Laszlo?
Laszlo | 2017. május 25.
@Peter:
"Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt."
Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
Péter | 2017. május 15.
Csilla a lényegre tapintott:
"...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? "
Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt.
Ami -kis túlzással- az oktatásra igaz, (egy jó tanár meg egy kréta kell hozzá), némi áttéttel a nevelésre is ül.
Ez a rapasztalatom.
A mindig elégedetlenkedő, mindenkivel hadban álló szülők és tanerők kezei közül szabadulnak ki a lelki fejlődésben lemaradó, sőt, sérült gyermekek.
csilla | 2017. május 4.
Ábelt látjuk a rengetegben!őt megrajzolta nekünk Tamási Áron! de a mi, mai gyerekeinket nem tudjuk így körvonalazni! ez az elmúlt hetek dilemmája nálam! Köszönöm Lannert Judit! Én a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozom és látom a papír szerinti halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sorsát a közoktatási rendszerben! Vannak pedagógusok, iskolák, ahol van még most lehetőség türelmesnek lenni! vannak helyek, ahol nagy a harc a fennmaradásért, a szinvonal, a fizikai, polgári, vallási érzelmi, finanszírozási környezet által elvárt színvonal megőrzéséért! Tudom, hogy mindenkinek, számos indokból nehéz! mindezt tolerálom! de ott van a gyerek! akiről nagyon keveset tudunk! mert van egy bonyolultan össze nem érő jelzőrendszer és elveszik a gyerek, aki egy individum, akit mi csináltunk! a szülő, a közvetlen társadalom, a sokdimenzionált, sok fenntartású társadalom, az aktív és passzív társadalom és szociálpolitikai eszközei, az oktatási rendszer, a kontrakszelektált pedagógusok! közvetítő hatása, ők most 7-13 évesek! tele impulzusokkal! holnap felnőttek és nem tudjuk elemezni sem, hogy kik ők! zs-generáció? vagy hogyan folytatjuk? nincs annyi betűje az ÁBC-nek! A? vagy? soha sem fogjuk tudni megérteni már őket! lesznek és élnek! és majd nevelnek, gondoznak gyerekeket és csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? nincs módszertan hozzájuk, nincs eszköz! nincs oktatáspolitika! nincsenek elvek! célok! A leszakadó társadalom a szemünk előtt keletkezik!
gyönytyúk | 2017. május 4. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

"Bizonyítsa be, hogy a megbuktatott magyar tanulók valóban jobban jártak, mintha nem buktak volna meg."

Az a baj, hogy ez szinte senkit sem érdekel. A tanár szabadulna tőlük, a szülő szeparálná tőlük az ő csodaokosédibédi gyerekét. Pedig mi mindent tanulhatna őédibédisége a bukdácsoló gyerekektől! És egészen szörnyű dolgok történnek ennek ürügyén: osztályon belüli "jó" csoportok szervezése, nem törődve a "maradék" sorsával, érzéseivel, az osztály szétzilálásával. (És az ebből adódó teljesen logikus, a portás által feltett kérdéssel: ez azt jelenti, hogy a tanárok között is kialakul a "jókkal foglalkozhatóak" köre, meg a maradék?)
Péter | 2017. május 4.
Lannert Judit hozzászólása lényegével egyet is értek, ám azt feltétlenül hozzá kell tennem, hogy a gyenge tanulmányi eredményt magam sem buktatásokkal gondolom leküzdeni.

De fenn kell tartanom azt a tényekre alapozott negállapítást, hogy a továbbhaladásra hatalmi rendelettel kényszerítés nagyon sok gyermeket hozott lehetetlen helyzetbe, és helyrehozhatatlan károkat okozott. A kortársaktól való tudás-, illetve személyiségfejlődésbeli lemaradás évről évre fokozódott, és ezáltal esélyt sem kaptak arra, hogy a lemaradásukat behozzák, ledolgozzák. Erről szólnak az eddigi kommenteim.

A "buktatás" nem azonos azzal, amit korrekt értékelésnek nevezünk. A BUKTATÁS egy hatalmi döntés. Az osztályismétlés ezzel ellentétben egy szükséges lehetőség arra, hogy ha a gyermnek egészséges fejlődésének érdeke megkívánja, akkor a rászoruló, jelentős mértékben lemaradott behozhassa a hátrányát.
Lannert Judit | 2017. május 4. | lannertjudit[kukac]gmail[pont]com
Válasz „Péter” nevű kommentelőnek
Széles körben fennáll az a nézet, hogy a buktatással emeljük az oktatás színvonalát, miközben erre vonatkozó tudományos tény nincsen. Éppen ellenkezőleg, tudományos tények tucatjai mutatták ki, hogy a buktatás csökkenti a tanuló önértékelését, motivációját, károsítja a mentális egészségét. A buktatott tanulók nagyobb valószínűséggel lesznek korai iskolaelhagyók. http://www.cdl.org/articles/grade-retention-achievement-and-mental-health-outcomes/
A buktatás és a PISA eredmények közt negatív az összefüggés, különösen igaz ez akkor, ha a buktatás az iskoláztatás korai szakaszában történik. http://retentionpisa.weebly.com/conclusions.html
A buktatás nagyobb arányban érinti a hátrányos helyzetű tanulókat és az adott kohorsz fiatalabb tagjait. http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0166431
A magasabb bukási arány alacsonyabb összteljesítménnyel jár együtt, a PISA eredményekben való országonkénti különbségek 15 százalékát magyarázza ez a tényező, vagyis a többet buktató országok rosszabbul teljesítenek! A családi háttérrel kontrollálva a legnagyobb csökkenést a bukott és nem bukott tanulók közötti teljesítmény-különbségben Magyarországon mutatták ki. Vagyis nálunk a buktatást nem annyira a tanuló teljesítménye, mint inkább családi háttere határozza meg. https://www.oecd.org/economy/grade-repetition-a-comparative-study-of-academic-and-non-academic-consequences.pdf
És hogy miért? A magyar pedagógusok körében pedig igenis létezik a Pygmalion-Gólem hatás. A hátrányos helyzetű tanulókat hajlamosabbak alulértékelni, ezáltal pedig hosszabb távon az alulértékelt tanulók valódi tesztteljesítménye is romlik, vagyis a pedagógus leértékelő jóslata beteljesül. Ezt magyar adatokon az Országos Kompetenciamérés adatbázisán be is mutattuk: http://www.t-tudok.hu/files/2/reziliencia2015.pdf
A buktatással éppen azok az eszközök nem kerülnek előtérbe, amelyek valójában segíthetnek. Ilyenek a szociális és kognitív szkillek speciális fejlesztése, vagy egyáltalán azoknak a tényeknek, faktoroknak az azonosítása, ami a gyengébb teljesítményhez vezet. A buktatott tanulók pedig gyakran túlkorosként egy olyan stigmát kapnak, amiből már nem tudnak kitörni.
A kommentelőnek egy dologban van igaza. A buktatás tilalmát és a szöveges értékelést megfelelően kellett volna implementálni. Felkészítéssel, továbbképzéssel és sok-sok támogatással, elsősorban többlet szakemberek biztosításával a – hangsúlyozom – jól specifikált többletfeladatok ellátására. Attól, hogy egy eszközt nem implementáltak jól, még nem jelenti azt, hogy az eszköz maga ne lenne hatékony. A PISA romlást pedig ennek betudni teljesen alaptalan. A nemzetközi kutatások evidenciák széles tárházát mutatják ennek az ellenkezőjére.
Ha valaki ezek után is fenntartja a véleményét, hogy a buktatás hatékony eszköz az oktatás minőségének javítására és a gyerekek fejlesztésére, akkor kérem, hogy ennek megalapozásához valódi tudományosan megalapozott érveket hozzon fel és ne egyéni, személyes benyomásokat vagy vélekedéseket. Bizonyítsa be, hogy a megbuktatott magyar tanulók valóban jobban jártak, mintha nem buktak volna meg. Erősen kétlem. De ki járt akkor jól ezzel? Hát a tanárok, mert nem kell vesződniük ezekkel a tanulókkal. Ezért szoktuk mondani, hogy a magyar oktatásban a tanárközpontú szemlélet dívik. Ha majd tényleg a gyermekközpontú szemlélet lesz az uralkodó, akkor biztosan nem fogunk már ilyen kommenteket olvasni, és a PISA eredmények is javulni fognak.
gyönytyúk | 2017. május 2. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

Az azért roppantul érdekelne, hogy lehet-e "erkölcsben fölötte álló" az, aki gond nélkül használja az "erkölcsben fölötte álló" minősítést.

Üdv:
Gyönytyúk
Péter | 2017. május 2.
Nagyon sajnálok mindenkit, aki gerincből gyűlöl másokat, különösen a teljesítményben, erkölcsben fölötte állókat.
Csak azt nem értem, hogy miért próbálja ezt az alantas érzést másokban is felkelteni. Önmagát alázva meg ezzel.
gyönytyúk | 2017. május 1. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

Ó, már bő hete felfedeztem Péter korábbi hozzászólását. Úgy gondoltam, felesleges lenne reagálni valakinek a szövegére, aki az örömöt, a derűt a marháskodással azonosítja.

Most is csak egyetlen szó miatt szólok. Számomra nyomatékosabb, hitelesebb, súlyosabb lenne, ha ezt írná: "egy fantasztikus kollégám", "egy nagy formátumú kollégám", "egy rengeteget dolgozó kollégám" stb., stb.
Az "egy mestertanár kollégám" kifejezéstől én nem esem hanyatt, az egész kategorizálás végtelenül hazug, nálunk például a legnagyobb sz*rkeverő, a legretrográdabb kolléga a mestertanár... (Péter kollégája természetesen lehet zseniális, de akkor ő maga maradna leginkább csendben mestertanári címével kapcsolatban.)
Péter | 2017. április 26.
Hadd idézzem ide - hozzájárulásával - egy mestertanár kollégám belső használatra szánt vélemémyét. Talán segít megérteni a történteket. 35 éves szakmai tapasztalat áll mögötte, több iskolatípusban tanított. Csak a liberális "szakma" agresszivitása tartja vissza attól, hogy a nagy nyilvánosság előtt is kiálljon a tanítványait és a szakmát óvó véleményével.

"Tisztelt Kollégák!
Mitől olyan gyenge a Pisa-felmérés eredménye? Gyakorló gyógypedagógusként látható, hogy nagyon egyszerű oka van.
Az évfolyamismétlésre történő kötelezés lehetőségének elbírálását Magyar Bálint minisztersége idején elvették a tanítóktól, sőt nem adhattak osztályzatot. (Most pedig a gyenge teljesítmény okozóiként rájuk/ránk mutogatnak.) Pedig mi akkor is tanítottunk, fejlesztettünk és most is ezt tesszük.
Az oktatáskutató szakemberek figyelmét szeretném felhívni - a tanítók számára nehezen felejthető „tiltó rendelkezésre”, nevezetesen- a kisdiákok lelkét állítólag kímélő szöveges értékelésre.
BEVEZETÉS FELMENŐ RENDSZERBEN 2004. 09.01-TŐL.
1. évfolyam 2004. 09.01.
1. 2. évfolyam 2005. 09. 01.
1. 2. 3. évfolyam 2006. 09. 01.
1. 2. 3. 4. évfolyam 2007. 09. 01.
2007 és 2010 között már egyetlen alsós tanulót sem lehetett osztályismétlésre utasítani.
Amennyiben a tanuló az alsó tagozatban 1-3 évfolyamon „FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL” – minősítést kapott, be kellett vonjuk a szülőt a tanuló munkájának értékelésébe. Az osztályfőnök illetve a szaktanár feltárta a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kellett tegyen azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.
Kinek volt erre szakembere, pénze? A gyakorlatban, valójában senkinek.
A szülővel együtt elkészítették el a személyre szabott felzárkóztatási programot, amelyben a tanuló köteles volt részt venni a továbbhaladása érdekében.
Ezt ki ellenőrizte? A gyakorlatban, valójában senki.
Az iskola a tanulót 1-3. évfolyamon évfolyamismétlésre csak abban az esetben utalhatta, amennyiben a tanuló a tanítási órákról minimum 250 órát hiányzott.
Mindezek következtében az alsó tagozatból a tanulók fokozatosan növekvő arányban, végül mintegy 20-25%-ban úgy kerültek a felső tagozatba, hogy a szövegértésük nem érte el az első osztályban elvárható szintet. A tanító állandó harcban állt az idővel. Kit tanítson? Mert a 45 perc nem elég új tananyag feldolgozására, gyakorlásra, az integrált sni tanulók egyéni fejlesztésére stb.
A debilis gyermekek úgy léptek tovább tudás nélkül a normál osztályokba integráltan, hogy közben a sajátos nevelési igényű gyermekek számára fenntartott speciális osztályokban a felére, negyedére csökkent a tanulói létszám. És ez eltartott 2010-ig, amikor Hoffmann Rózsa államtitkár vezetésével a 2. Orbán kormány egyik legelső intézkedéseként (Közokt. Tv. 71. §ˇ(1) bek-e) megszüntette ezt az elképesztően felelőtlen, és súlyos károkat okozó, liberális szabályozást. A következmények csak most, ám magasra tornyosulva jelentkeznek.
Ugyan várható, hogy az érintett évfolyamok kikerülése után, mintegy 4-6 év múlva megszűnik ez a következmény, de nem azért, mert most nagy rössel és látványos elhatározással elkezdenek különféle „kutakodásokat és következtetéseket” kidolgozni, hanem egyszerűen azért, mert az alsó tagozaton újra értékelnek a tanítók, tanítanak, vizsgálatokra, fejlesztésekre, és ha a gyermek fejlődése érdekében szükséges, akkor pótvizsgára vagy évfolyamismétlésre kötelezhetik a gyermekeket.
Ugyanazoknak a tanítóknak, gyógypedagógusoknak a lelkiismeretes munkája miatt javul az eredmény, mint akikre most a jobb és a baloldalról egyaránt mutogat.
A 2010. óta belépő kisiskolásokat már nem sújtja az említet intézkedés. Ők majd 2020-ban lesznek 10-esek, és 2022-ben fognak érettségizni.
A mért eredmények katasztrofális gyengesége várható volt, és Hoffmann Rózsa felelős államtitkárként jól mérte fel a helyzetet 2010-ben, de most a PISA felmérés révén végre észre véteti magát a szocialisták és liberálisok által politikai döntéssel elkövetett súlyos hiba a közvélemény és a szakmai vezetők előtt is.
Elég sajnálatos, hogy a jelenlegi főhatóság vezetői, a miniszter és az államtitkár, és a „tényfeltáró sajtó” nem vesz annyi fáradságot, hogy ezt a könnyen és nagyon egyszerűen nyomon követhető és felismerhető okot, tényt kiderítse, megnevezze, ismertesse a közvéleménnyel. Holott most ez lenne tőlük a minimálisan elvárható.
Az eddig megszólalók igen riasztó és többnyire hozzáértést nélkülöző véleménye nagyon sokat árt a pálya iránt érdeklődőknek, és rontja annak az esélyét, hogy az elhivatottságot érző tehetséges fiatalok a tanári életpályát válasszák. De a tapasztalat szerint a politika és a média munkásai ezt soha nem lesznek képesek belátni."
Péter | 2017. április 26.
Kétségtelen, hogy sok igazság van abban, amit Molnár Csilla leír.
A jó hangulat valóban nem akadálya az eredményes tanításnak, a tisztelt és szeretett tanár biztosan vonzó a tanítványoknak, és megkönnyíti a tudás megszerzését. De ennek az ellenkezőjét én sem állítottam. Tehát ha az általam leírtakat így értette, akkor valamit nagyon félreértett.
Mint ahogy a tisztességes értékeléstől elzárt évfolyamok 2015-ben nem 10-13 évesek voltak, hanem 10-18 évesek. (Ugye, aki 2005-ben 8 éves volt, az 2015-ben 18.)
A példaként megelmített középiskolák teljesítményét pedig úgy tessék értelmezni, mint ahova pozoitiv diszkriminációval válogatott átlagon felüli adottságú, és főként átlagból kiemelkedő jó családi hátterű tanulók tömörülnek, ott el is várható a jó eredmény.
Természetesen sok kiváló pedagógus is ott áll mögöttük. A Pisa felmérés azonban nem rajtuk múlott, és nem róluk szól.
Érdemi felvetéseire ennyiben tudok reagálni.
Molnár Csilla | 2017. április 23. | csi[pont]molnar[kukac]gmail[pont]com
Kedves Péter!

Ha ebben a tanévben 6-8. osztályosak azok a gyerekek, akiket alsóban nem lehetett megbuktatni, akkor a 2015-ös PISA-felmérést még nem ők írták, hiszen azt a 15 évesekkel íratják meg. Az Ön által említett 3 évfolyam 2015-ben 4-6. osztályos volt, azaz 10-13 éves.

Súlyos tévedés azt gondolni, hogy akár a zord, akár a jó hangulat önmagában változtat a diákok teljesítményén. De még akkor is lehet jó hangulatú iskolát csinálni, jó hangulatban tanítani, ha közben a tananyaggal foglalkozunk. A tanár pedig lehet jó fej, és közvetlen a diákokkal, ez nem rontja a tanítás hatékonyságát, sőt! Valójában az a tanár tud eredményesen tanítani, akit szeretnek a diákjai. (Önt elkerülte az anekdota, mely szerint Arisztothelész nem vállalta egy gazdag ember fiának tanítását, mert: "Nem tudom a fiadat tanítani, mert nem szeret engem"? - Már pár ezer évvel ezelőtt rájöttek a fentiek igazságára! De vannak mai példák is:)
Ajánlom a figyelmébe a Winkler Márta alapította Kincskereső Iskolát, illetve Winkler Márta osztályait egészen a '60-as évektől kezdve. Az ő kiemelkedő eredményeik is annak voltak köszönhetőek, illetve köszönhetőek ma is, hogy a gyerekekre odafigyelve és személyes kíváncsiságuknak és kívánságaiknak is teret engedve tanítanak. A pszichikai jólét jele a derű, és a pszichikai jólét a legoptimálisabb a hatékony tanuláshoz és a jó teljesítményhez. Nem üldözendő, hanem nagyon is kívánatos, nem véletlen, hogy a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban Bp-en, vagy az Eötvösben milyen a látogatók számára is érzékelhetően jó hangulat van, és hogy erre törekszik a többi elit gimnázium is! Nem véletlen, hogy az AKG-ban, és Pannonhalmán is mentorokat állítanak minden diák mellé!

Szétnézett már a világban? A saját országunkban? A finneknél?
Elgondolkodott már ezeken?

Tisztelettel:

egy szülő, aki nem pedagógus
Péter | 2017. április 10.
Attól, hogy önfeledten röhögnek a tanerők meg a gyerekek, elmarháskodják a gyerekek drága - és rövid - tanéveit, attól nem lesznek jobbak a Pisa eredmények.

Kapitális butaság azt képzelni, hogy az által tanul eredményesen egy gyerek, ha bratyizik vele a tanító vagy éppen letegezheti a tanárát.
gyönytyúk | 2017. január 16. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu
Kedves Péter!

Móricz ezt írta: "nem a muszka van a másik parton... hanem a másik parton vannak a gazdagok..."
Ennek analógiájára: a két parton nem a buktatás tilalma és a buktathatóság áll. Még csak nem is az egyes rezsimek oktatáspolitikája. A két parton a következők vannak:
Az iskolapolitika megengedi-e az örömöt vagy nem.
Megengedi-e a derűt, megértést vagy sem.
Fontosnak tartja-e a gyereket vagy nem.
Értelmiségnek tartja-e a tanárt vagy nem.
Lehetővé teszi-e az értelmes munkát vagy nem.
Stb. Egy derűs iskolában akár meg is buktathatom a gyereket, egy reménytelen hangulatúban buktatásmentesen sem érek el semmit.

(Ön szerint Hoffmann hol áll ebben a koordinátarendszerben? Ahol az iskolák hangulata túlteljesíti a kriptáékét? - márpedig kriptában nem lehet a PISÁ-ra felkészülni. Nagyobb baj, hogy az életre sem.)
Péter | 2017. január 15.
Nagyon jó a kérdés. Miért fontos megismernünk a PISA eredményeket?

Mert kézzelfogható bizonyítását kapjuk annak, hogy milyen mérhetetlen károkat okozott az a közoktatásszabályozás, ami a most 6-8. osztályosokat sújtotta 1-4. évfolyamon.
Annak idején ráeröltették az iskolákra azt a rendelkezést, ami lehetetlenné tette a teljesítmények mérését, hogy szükség esetén osztályt ismételjen az, akinek a továbblépése helyrehozhatatlan fejődési lemaradást okoz.
Még mérni és a mérést osztályzattal értékelni is tilos lett.

Olvasási, számolási vagy szövegértési problémái voltak a gyereknek? Sebaj. Tovább kellett léptetni, és vitte magával a felsőbb évfolyamokon már kezelhetetlen problémáit.

Ez a lehetetlen helyzet egészen addig tartott, amikor Hoffmann Rózsa egyik első intézkedésével eltörölte ezt az ártalmas szabályozást. Ennek köszönhetően hozzávetőlegesen 2020-ra kinőnek a közoktatásból az érintett évfolyamok, és akkorra várható, hogy a PISA eredmények jelentősen javulnak majd. Függetlenül minden féle elemezgetéstől és okoskodó álkutatástól. Akinek szüksége van rá, az megkapja azt a lehetőséget, hogy adott évfolyamot megismételve bepótolhassa a lemaradását, felzárkózhasson a társaihoz és teljesítse a továbbhaladás követelményeit. Azokat a követelményeket, amik számos tantárgyban nélkülözhetetlen alapot képeznek, és azokra a képességekre is szert tehessen, amire szüksége van a felsőbb évfolyamokon.

Az ok-okozati összefüggés teljesen nyilvánvaló, de sokak érdeke, hogy ezt leplezzék. Különösen az elkövetők és lelkes támogatóik próbálják félrevezetni a közvéleményt, és mindenféle féricskéléssel és kutakodással ott keresik az okokat, ahol azoknak nyoma sincsen, ahol pedig lenne, arról mélyen hallghatnak..
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.09.
Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve
„Már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.” Nagyjából így érvel a sikerorientált történelemoktatás mellett a 9-12. osztályos gimnáziumi kerettanterv (KTT). Ami meglepő,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
A gyerekekkel mi lesz?
Azok a gyerekek, akik meleg étkezést az iskolában kaptak eddig, most otthon esznek, ha van mit.A járvány idején a gyerekek a leginkább veszélyeztetett csoportot alkotják – nem egészségileg...
(Forrás: g7.hu)
--
2020.04.09.
Nem kötelező érettségiznie most annak, aki nem felvételizik
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot. Mint közleményükben írták, örülnek, hogy az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát arról, hogy...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.09.
Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ
Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.09.
Csak írásbeli érettségi lehet idén
Ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az oktatásért felelős akciócsoport azt javasolja...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
Maruzsa: Nem lesznek szóbeli érettségik
AZ OKTATÁSI AKCIÓCSOPORT AZT JAVASOLJA, HOGY HA A JÁRVÁNYHELYZETBEN VAN RÁ MÓD, AKKOR ÉRDEMES AZ ÉRETTSÉGIT MEGSZERVEZNI.Javaslatuk szerint az előrehozott, valamint az érettségi bizonyítv...
(Forrás: index)
--
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek