OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. szeptember 23.
» Hozzászólások (17)
Címkék:
     

A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében

Miért lehet érdekes számunkra, hogy a PISA adatbázis alapján készült elemzésekkel megismerkedjünk? A PISA adatok nem csak rangsorok készítésére alkalmasak. Az eredmények szakértelemmel történő elemzése számos meglepő összefüggést tár fel. Nekünk, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkozóknak is érdemes megismerni és átgondolni ezeket az összefüggéseket. Izgalmas és gondolatébresztő előadással kezdjük az új iskolaévet.

Előadó: Lannert Judit (oktatáskutató) T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.

A rendezvény időpontja: szeptember 28. szerda, 18 óra

Helyszín: Villányi úti Konferenciaközpont (XI. Villányi út 11-13.)

Minden érdeklődőt szeretettel vár a Dyslexiás Gyermekekért Egyesület.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2017. május 27.
Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól csináltam? Elértem mindegyikükhöz? Megérintettem őket? Adtam belőlem, nekik? Ismertem annyira őket, hogy ez mind építő is volt? Ki ez a gyerek? Ő volt bajban vagy én? A saját sajnálatomban láttam őt? Négy év, nyolc év, amit együtt töltünk! Nagy a felelősség, amit a személyiségemből neki átadok! Feltérképeztem? Struktuláltam? Ott avatkoztam be, ahol kellett? A többit csak analizáltam! kellően felkészültek vagyunk-e erre? felkészítettek-e erre? Kontraszelektált vagyok-e? Mekkora a felelősségem a jövő nemzedékének nevelésében? tudatában vagyok ennek? Kedves társak? ne egymást hibáztassuk! csak gyakoroljunk önkontrollt! Én csinálom, és csak általánosságban kérdeztem! ha ezen nem jutunk túl, nincs értelme semminek! egyénként, szakmai egyéniségként az egyénért vagyunk felelősséggel!
nem akartam vitát gerjeszteni! csak azt írtam, amit tapasztalok és kérem a magunkba nézést!
Lehet hangzatosan terelni, mindig mindenki másra fogni a felelősséget, de olyat még nem olvastam itt, hogy én ezt ekkor elrontottam! a környezettel együtt éltem veletek! de mindig mindenki más volt a hibás! miért nem keressük néha magunkban is az okokat?
Péter | 2017. május 27.
Laszlo vicces beszólása tetszik nekem.
Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták.
Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális kormányzásra használták a kudarcos kollégáink.
Ugye, Laszlo?
Laszlo | 2017. május 25.
@Peter:
"Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt."
Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
Péter | 2017. május 15.
Csilla a lényegre tapintott:
"...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? "
Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt.
Ami -kis túlzással- az oktatásra igaz, (egy jó tanár meg egy kréta kell hozzá), némi áttéttel a nevelésre is ül.
Ez a rapasztalatom.
A mindig elégedetlenkedő, mindenkivel hadban álló szülők és tanerők kezei közül szabadulnak ki a lelki fejlődésben lemaradó, sőt, sérült gyermekek.
csilla | 2017. május 4.
Ábelt látjuk a rengetegben!őt megrajzolta nekünk Tamási Áron! de a mi, mai gyerekeinket nem tudjuk így körvonalazni! ez az elmúlt hetek dilemmája nálam! Köszönöm Lannert Judit! Én a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozom és látom a papír szerinti halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sorsát a közoktatási rendszerben! Vannak pedagógusok, iskolák, ahol van még most lehetőség türelmesnek lenni! vannak helyek, ahol nagy a harc a fennmaradásért, a szinvonal, a fizikai, polgári, vallási érzelmi, finanszírozási környezet által elvárt színvonal megőrzéséért! Tudom, hogy mindenkinek, számos indokból nehéz! mindezt tolerálom! de ott van a gyerek! akiről nagyon keveset tudunk! mert van egy bonyolultan össze nem érő jelzőrendszer és elveszik a gyerek, aki egy individum, akit mi csináltunk! a szülő, a közvetlen társadalom, a sokdimenzionált, sok fenntartású társadalom, az aktív és passzív társadalom és szociálpolitikai eszközei, az oktatási rendszer, a kontrakszelektált pedagógusok! közvetítő hatása, ők most 7-13 évesek! tele impulzusokkal! holnap felnőttek és nem tudjuk elemezni sem, hogy kik ők! zs-generáció? vagy hogyan folytatjuk? nincs annyi betűje az ÁBC-nek! A? vagy? soha sem fogjuk tudni megérteni már őket! lesznek és élnek! és majd nevelnek, gondoznak gyerekeket és csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? nincs módszertan hozzájuk, nincs eszköz! nincs oktatáspolitika! nincsenek elvek! célok! A leszakadó társadalom a szemünk előtt keletkezik!
gyönytyúk | 2017. május 4. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

"Bizonyítsa be, hogy a megbuktatott magyar tanulók valóban jobban jártak, mintha nem buktak volna meg."

Az a baj, hogy ez szinte senkit sem érdekel. A tanár szabadulna tőlük, a szülő szeparálná tőlük az ő csodaokosédibédi gyerekét. Pedig mi mindent tanulhatna őédibédisége a bukdácsoló gyerekektől! És egészen szörnyű dolgok történnek ennek ürügyén: osztályon belüli "jó" csoportok szervezése, nem törődve a "maradék" sorsával, érzéseivel, az osztály szétzilálásával. (És az ebből adódó teljesen logikus, a portás által feltett kérdéssel: ez azt jelenti, hogy a tanárok között is kialakul a "jókkal foglalkozhatóak" köre, meg a maradék?)
Péter | 2017. május 4.
Lannert Judit hozzászólása lényegével egyet is értek, ám azt feltétlenül hozzá kell tennem, hogy a gyenge tanulmányi eredményt magam sem buktatásokkal gondolom leküzdeni.

De fenn kell tartanom azt a tényekre alapozott negállapítást, hogy a továbbhaladásra hatalmi rendelettel kényszerítés nagyon sok gyermeket hozott lehetetlen helyzetbe, és helyrehozhatatlan károkat okozott. A kortársaktól való tudás-, illetve személyiségfejlődésbeli lemaradás évről évre fokozódott, és ezáltal esélyt sem kaptak arra, hogy a lemaradásukat behozzák, ledolgozzák. Erről szólnak az eddigi kommenteim.

A "buktatás" nem azonos azzal, amit korrekt értékelésnek nevezünk. A BUKTATÁS egy hatalmi döntés. Az osztályismétlés ezzel ellentétben egy szükséges lehetőség arra, hogy ha a gyermnek egészséges fejlődésének érdeke megkívánja, akkor a rászoruló, jelentős mértékben lemaradott behozhassa a hátrányát.
Lannert Judit | 2017. május 4. | lannertjudit[kukac]gmail[pont]com
Válasz „Péter” nevű kommentelőnek
Széles körben fennáll az a nézet, hogy a buktatással emeljük az oktatás színvonalát, miközben erre vonatkozó tudományos tény nincsen. Éppen ellenkezőleg, tudományos tények tucatjai mutatták ki, hogy a buktatás csökkenti a tanuló önértékelését, motivációját, károsítja a mentális egészségét. A buktatott tanulók nagyobb valószínűséggel lesznek korai iskolaelhagyók. http://www.cdl.org/articles/grade-retention-achievement-and-mental-health-outcomes/
A buktatás és a PISA eredmények közt negatív az összefüggés, különösen igaz ez akkor, ha a buktatás az iskoláztatás korai szakaszában történik. http://retentionpisa.weebly.com/conclusions.html
A buktatás nagyobb arányban érinti a hátrányos helyzetű tanulókat és az adott kohorsz fiatalabb tagjait. http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0166431
A magasabb bukási arány alacsonyabb összteljesítménnyel jár együtt, a PISA eredményekben való országonkénti különbségek 15 százalékát magyarázza ez a tényező, vagyis a többet buktató országok rosszabbul teljesítenek! A családi háttérrel kontrollálva a legnagyobb csökkenést a bukott és nem bukott tanulók közötti teljesítmény-különbségben Magyarországon mutatták ki. Vagyis nálunk a buktatást nem annyira a tanuló teljesítménye, mint inkább családi háttere határozza meg. https://www.oecd.org/economy/grade-repetition-a-comparative-study-of-academic-and-non-academic-consequences.pdf
És hogy miért? A magyar pedagógusok körében pedig igenis létezik a Pygmalion-Gólem hatás. A hátrányos helyzetű tanulókat hajlamosabbak alulértékelni, ezáltal pedig hosszabb távon az alulértékelt tanulók valódi tesztteljesítménye is romlik, vagyis a pedagógus leértékelő jóslata beteljesül. Ezt magyar adatokon az Országos Kompetenciamérés adatbázisán be is mutattuk: http://www.t-tudok.hu/files/2/reziliencia2015.pdf
A buktatással éppen azok az eszközök nem kerülnek előtérbe, amelyek valójában segíthetnek. Ilyenek a szociális és kognitív szkillek speciális fejlesztése, vagy egyáltalán azoknak a tényeknek, faktoroknak az azonosítása, ami a gyengébb teljesítményhez vezet. A buktatott tanulók pedig gyakran túlkorosként egy olyan stigmát kapnak, amiből már nem tudnak kitörni.
A kommentelőnek egy dologban van igaza. A buktatás tilalmát és a szöveges értékelést megfelelően kellett volna implementálni. Felkészítéssel, továbbképzéssel és sok-sok támogatással, elsősorban többlet szakemberek biztosításával a – hangsúlyozom – jól specifikált többletfeladatok ellátására. Attól, hogy egy eszközt nem implementáltak jól, még nem jelenti azt, hogy az eszköz maga ne lenne hatékony. A PISA romlást pedig ennek betudni teljesen alaptalan. A nemzetközi kutatások evidenciák széles tárházát mutatják ennek az ellenkezőjére.
Ha valaki ezek után is fenntartja a véleményét, hogy a buktatás hatékony eszköz az oktatás minőségének javítására és a gyerekek fejlesztésére, akkor kérem, hogy ennek megalapozásához valódi tudományosan megalapozott érveket hozzon fel és ne egyéni, személyes benyomásokat vagy vélekedéseket. Bizonyítsa be, hogy a megbuktatott magyar tanulók valóban jobban jártak, mintha nem buktak volna meg. Erősen kétlem. De ki járt akkor jól ezzel? Hát a tanárok, mert nem kell vesződniük ezekkel a tanulókkal. Ezért szoktuk mondani, hogy a magyar oktatásban a tanárközpontú szemlélet dívik. Ha majd tényleg a gyermekközpontú szemlélet lesz az uralkodó, akkor biztosan nem fogunk már ilyen kommenteket olvasni, és a PISA eredmények is javulni fognak.
gyönytyúk | 2017. május 2. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

Az azért roppantul érdekelne, hogy lehet-e "erkölcsben fölötte álló" az, aki gond nélkül használja az "erkölcsben fölötte álló" minősítést.

Üdv:
Gyönytyúk
Péter | 2017. május 2.
Nagyon sajnálok mindenkit, aki gerincből gyűlöl másokat, különösen a teljesítményben, erkölcsben fölötte állókat.
Csak azt nem értem, hogy miért próbálja ezt az alantas érzést másokban is felkelteni. Önmagát alázva meg ezzel.
gyönytyúk | 2017. május 1. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

Ó, már bő hete felfedeztem Péter korábbi hozzászólását. Úgy gondoltam, felesleges lenne reagálni valakinek a szövegére, aki az örömöt, a derűt a marháskodással azonosítja.

Most is csak egyetlen szó miatt szólok. Számomra nyomatékosabb, hitelesebb, súlyosabb lenne, ha ezt írná: "egy fantasztikus kollégám", "egy nagy formátumú kollégám", "egy rengeteget dolgozó kollégám" stb., stb.
Az "egy mestertanár kollégám" kifejezéstől én nem esem hanyatt, az egész kategorizálás végtelenül hazug, nálunk például a legnagyobb sz*rkeverő, a legretrográdabb kolléga a mestertanár... (Péter kollégája természetesen lehet zseniális, de akkor ő maga maradna leginkább csendben mestertanári címével kapcsolatban.)
Péter | 2017. április 26.
Hadd idézzem ide - hozzájárulásával - egy mestertanár kollégám belső használatra szánt vélemémyét. Talán segít megérteni a történteket. 35 éves szakmai tapasztalat áll mögötte, több iskolatípusban tanított. Csak a liberális "szakma" agresszivitása tartja vissza attól, hogy a nagy nyilvánosság előtt is kiálljon a tanítványait és a szakmát óvó véleményével.

"Tisztelt Kollégák!
Mitől olyan gyenge a Pisa-felmérés eredménye? Gyakorló gyógypedagógusként látható, hogy nagyon egyszerű oka van.
Az évfolyamismétlésre történő kötelezés lehetőségének elbírálását Magyar Bálint minisztersége idején elvették a tanítóktól, sőt nem adhattak osztályzatot. (Most pedig a gyenge teljesítmény okozóiként rájuk/ránk mutogatnak.) Pedig mi akkor is tanítottunk, fejlesztettünk és most is ezt tesszük.
Az oktatáskutató szakemberek figyelmét szeretném felhívni - a tanítók számára nehezen felejthető „tiltó rendelkezésre”, nevezetesen- a kisdiákok lelkét állítólag kímélő szöveges értékelésre.
BEVEZETÉS FELMENŐ RENDSZERBEN 2004. 09.01-TŐL.
1. évfolyam 2004. 09.01.
1. 2. évfolyam 2005. 09. 01.
1. 2. 3. évfolyam 2006. 09. 01.
1. 2. 3. 4. évfolyam 2007. 09. 01.
2007 és 2010 között már egyetlen alsós tanulót sem lehetett osztályismétlésre utasítani.
Amennyiben a tanuló az alsó tagozatban 1-3 évfolyamon „FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL” – minősítést kapott, be kellett vonjuk a szülőt a tanuló munkájának értékelésébe. Az osztályfőnök illetve a szaktanár feltárta a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kellett tegyen azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.
Kinek volt erre szakembere, pénze? A gyakorlatban, valójában senkinek.
A szülővel együtt elkészítették el a személyre szabott felzárkóztatási programot, amelyben a tanuló köteles volt részt venni a továbbhaladása érdekében.
Ezt ki ellenőrizte? A gyakorlatban, valójában senki.
Az iskola a tanulót 1-3. évfolyamon évfolyamismétlésre csak abban az esetben utalhatta, amennyiben a tanuló a tanítási órákról minimum 250 órát hiányzott.
Mindezek következtében az alsó tagozatból a tanulók fokozatosan növekvő arányban, végül mintegy 20-25%-ban úgy kerültek a felső tagozatba, hogy a szövegértésük nem érte el az első osztályban elvárható szintet. A tanító állandó harcban állt az idővel. Kit tanítson? Mert a 45 perc nem elég új tananyag feldolgozására, gyakorlásra, az integrált sni tanulók egyéni fejlesztésére stb.
A debilis gyermekek úgy léptek tovább tudás nélkül a normál osztályokba integráltan, hogy közben a sajátos nevelési igényű gyermekek számára fenntartott speciális osztályokban a felére, negyedére csökkent a tanulói létszám. És ez eltartott 2010-ig, amikor Hoffmann Rózsa államtitkár vezetésével a 2. Orbán kormány egyik legelső intézkedéseként (Közokt. Tv. 71. §ˇ(1) bek-e) megszüntette ezt az elképesztően felelőtlen, és súlyos károkat okozó, liberális szabályozást. A következmények csak most, ám magasra tornyosulva jelentkeznek.
Ugyan várható, hogy az érintett évfolyamok kikerülése után, mintegy 4-6 év múlva megszűnik ez a következmény, de nem azért, mert most nagy rössel és látványos elhatározással elkezdenek különféle „kutakodásokat és következtetéseket” kidolgozni, hanem egyszerűen azért, mert az alsó tagozaton újra értékelnek a tanítók, tanítanak, vizsgálatokra, fejlesztésekre, és ha a gyermek fejlődése érdekében szükséges, akkor pótvizsgára vagy évfolyamismétlésre kötelezhetik a gyermekeket.
Ugyanazoknak a tanítóknak, gyógypedagógusoknak a lelkiismeretes munkája miatt javul az eredmény, mint akikre most a jobb és a baloldalról egyaránt mutogat.
A 2010. óta belépő kisiskolásokat már nem sújtja az említet intézkedés. Ők majd 2020-ban lesznek 10-esek, és 2022-ben fognak érettségizni.
A mért eredmények katasztrofális gyengesége várható volt, és Hoffmann Rózsa felelős államtitkárként jól mérte fel a helyzetet 2010-ben, de most a PISA felmérés révén végre észre véteti magát a szocialisták és liberálisok által politikai döntéssel elkövetett súlyos hiba a közvélemény és a szakmai vezetők előtt is.
Elég sajnálatos, hogy a jelenlegi főhatóság vezetői, a miniszter és az államtitkár, és a „tényfeltáró sajtó” nem vesz annyi fáradságot, hogy ezt a könnyen és nagyon egyszerűen nyomon követhető és felismerhető okot, tényt kiderítse, megnevezze, ismertesse a közvéleménnyel. Holott most ez lenne tőlük a minimálisan elvárható.
Az eddig megszólalók igen riasztó és többnyire hozzáértést nélkülöző véleménye nagyon sokat árt a pálya iránt érdeklődőknek, és rontja annak az esélyét, hogy az elhivatottságot érző tehetséges fiatalok a tanári életpályát válasszák. De a tapasztalat szerint a politika és a média munkásai ezt soha nem lesznek képesek belátni."
Péter | 2017. április 26.
Kétségtelen, hogy sok igazság van abban, amit Molnár Csilla leír.
A jó hangulat valóban nem akadálya az eredményes tanításnak, a tisztelt és szeretett tanár biztosan vonzó a tanítványoknak, és megkönnyíti a tudás megszerzését. De ennek az ellenkezőjét én sem állítottam. Tehát ha az általam leírtakat így értette, akkor valamit nagyon félreértett.
Mint ahogy a tisztességes értékeléstől elzárt évfolyamok 2015-ben nem 10-13 évesek voltak, hanem 10-18 évesek. (Ugye, aki 2005-ben 8 éves volt, az 2015-ben 18.)
A példaként megelmített középiskolák teljesítményét pedig úgy tessék értelmezni, mint ahova pozoitiv diszkriminációval válogatott átlagon felüli adottságú, és főként átlagból kiemelkedő jó családi hátterű tanulók tömörülnek, ott el is várható a jó eredmény.
Természetesen sok kiváló pedagógus is ott áll mögöttük. A Pisa felmérés azonban nem rajtuk múlott, és nem róluk szól.
Érdemi felvetéseire ennyiben tudok reagálni.
Molnár Csilla | 2017. április 23. | csi[pont]molnar[kukac]gmail[pont]com
Kedves Péter!

Ha ebben a tanévben 6-8. osztályosak azok a gyerekek, akiket alsóban nem lehetett megbuktatni, akkor a 2015-ös PISA-felmérést még nem ők írták, hiszen azt a 15 évesekkel íratják meg. Az Ön által említett 3 évfolyam 2015-ben 4-6. osztályos volt, azaz 10-13 éves.

Súlyos tévedés azt gondolni, hogy akár a zord, akár a jó hangulat önmagában változtat a diákok teljesítményén. De még akkor is lehet jó hangulatú iskolát csinálni, jó hangulatban tanítani, ha közben a tananyaggal foglalkozunk. A tanár pedig lehet jó fej, és közvetlen a diákokkal, ez nem rontja a tanítás hatékonyságát, sőt! Valójában az a tanár tud eredményesen tanítani, akit szeretnek a diákjai. (Önt elkerülte az anekdota, mely szerint Arisztothelész nem vállalta egy gazdag ember fiának tanítását, mert: "Nem tudom a fiadat tanítani, mert nem szeret engem"? - Már pár ezer évvel ezelőtt rájöttek a fentiek igazságára! De vannak mai példák is:)
Ajánlom a figyelmébe a Winkler Márta alapította Kincskereső Iskolát, illetve Winkler Márta osztályait egészen a '60-as évektől kezdve. Az ő kiemelkedő eredményeik is annak voltak köszönhetőek, illetve köszönhetőek ma is, hogy a gyerekekre odafigyelve és személyes kíváncsiságuknak és kívánságaiknak is teret engedve tanítanak. A pszichikai jólét jele a derű, és a pszichikai jólét a legoptimálisabb a hatékony tanuláshoz és a jó teljesítményhez. Nem üldözendő, hanem nagyon is kívánatos, nem véletlen, hogy a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban Bp-en, vagy az Eötvösben milyen a látogatók számára is érzékelhetően jó hangulat van, és hogy erre törekszik a többi elit gimnázium is! Nem véletlen, hogy az AKG-ban, és Pannonhalmán is mentorokat állítanak minden diák mellé!

Szétnézett már a világban? A saját országunkban? A finneknél?
Elgondolkodott már ezeken?

Tisztelettel:

egy szülő, aki nem pedagógus
Péter | 2017. április 10.
Attól, hogy önfeledten röhögnek a tanerők meg a gyerekek, elmarháskodják a gyerekek drága - és rövid - tanéveit, attól nem lesznek jobbak a Pisa eredmények.

Kapitális butaság azt képzelni, hogy az által tanul eredményesen egy gyerek, ha bratyizik vele a tanító vagy éppen letegezheti a tanárát.
gyönytyúk | 2017. január 16. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu
Kedves Péter!

Móricz ezt írta: "nem a muszka van a másik parton... hanem a másik parton vannak a gazdagok..."
Ennek analógiájára: a két parton nem a buktatás tilalma és a buktathatóság áll. Még csak nem is az egyes rezsimek oktatáspolitikája. A két parton a következők vannak:
Az iskolapolitika megengedi-e az örömöt vagy nem.
Megengedi-e a derűt, megértést vagy sem.
Fontosnak tartja-e a gyereket vagy nem.
Értelmiségnek tartja-e a tanárt vagy nem.
Lehetővé teszi-e az értelmes munkát vagy nem.
Stb. Egy derűs iskolában akár meg is buktathatom a gyereket, egy reménytelen hangulatúban buktatásmentesen sem érek el semmit.

(Ön szerint Hoffmann hol áll ebben a koordinátarendszerben? Ahol az iskolák hangulata túlteljesíti a kriptáékét? - márpedig kriptában nem lehet a PISÁ-ra felkészülni. Nagyobb baj, hogy az életre sem.)
Péter | 2017. január 15.
Nagyon jó a kérdés. Miért fontos megismernünk a PISA eredményeket?

Mert kézzelfogható bizonyítását kapjuk annak, hogy milyen mérhetetlen károkat okozott az a közoktatásszabályozás, ami a most 6-8. osztályosokat sújtotta 1-4. évfolyamon.
Annak idején ráeröltették az iskolákra azt a rendelkezést, ami lehetetlenné tette a teljesítmények mérését, hogy szükség esetén osztályt ismételjen az, akinek a továbblépése helyrehozhatatlan fejődési lemaradást okoz.
Még mérni és a mérést osztályzattal értékelni is tilos lett.

Olvasási, számolási vagy szövegértési problémái voltak a gyereknek? Sebaj. Tovább kellett léptetni, és vitte magával a felsőbb évfolyamokon már kezelhetetlen problémáit.

Ez a lehetetlen helyzet egészen addig tartott, amikor Hoffmann Rózsa egyik első intézkedésével eltörölte ezt az ártalmas szabályozást. Ennek köszönhetően hozzávetőlegesen 2020-ra kinőnek a közoktatásból az érintett évfolyamok, és akkorra várható, hogy a PISA eredmények jelentősen javulnak majd. Függetlenül minden féle elemezgetéstől és okoskodó álkutatástól. Akinek szüksége van rá, az megkapja azt a lehetőséget, hogy adott évfolyamot megismételve bepótolhassa a lemaradását, felzárkózhasson a társaihoz és teljesítse a továbbhaladás követelményeit. Azokat a követelményeket, amik számos tantárgyban nélkülözhetetlen alapot képeznek, és azokra a képességekre is szert tehessen, amire szüksége van a felsőbb évfolyamokon.

Az ok-okozati összefüggés teljesen nyilvánvaló, de sokak érdeke, hogy ezt leplezzék. Különösen az elkövetők és lelkes támogatóik próbálják félrevezetni a közvéleményt, és mindenféle féricskéléssel és kutakodással ott keresik az okokat, ahol azoknak nyoma sincsen, ahol pedig lenne, arról mélyen hallghatnak..
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.15.
Fegyverrel, maszkban raboltak ki embereket a budapesti tizenévesek (videó)
A nyomozás adatai szerint az öt fiú – különböző „felállásban”, arcukat maszkkal eltakarva – 2019. november 7. és december 11. között nyolc alkalommal, 11 ember sérelmére követtek...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.15.

Hátrányos helyzetű magyar gyerekek rajzai láthatók a meglehetősen drága kézműves tűzzománc ékszereiről ismert osztrák cég kendőin. A limitált számú – mindössze száz darabos –...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.15.
A szakképzés és az ország sorsa
Csaknem egy évtizede sulykolja a hatalom: „Nincs szükség érettségire. A jó szakma többet ér egy diplománál.” Ennek jegyében számolták fel az oktatás szabadságát. A tanuláshoz való...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.15.
Egyre homályosabb a szakoktatók jövője, friss adatok a tanárok leterheltségéről
"Önként vállalt túlmunkában" tartanák a betöltetlen munkakörhöz tartozó órákat a szakoktatók, a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében pedig nincs szó a megígért béremel...
(Forrás: eduline)
--
2019.12.12.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.12.12.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan é...
(Forrás: Klubrádió)
--
2019.12.12.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk,...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2019.12.12.
Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás
És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült...
(Forrás: Független Diákparlament)
--
2019.12.12.
A gyerekek minden reggel kirázzák az iskolatáskát, ha a poloska nem is, de a csótány legalább kiesik
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van...
(Forrás: abcug.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek