OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. szeptember 24.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

13. – Kockázat

„Egy gyorsan változó világban az egyetlen stratégia, amely garantáltan vesztes az, ha nem kockáztatunk”.
Mark Zuckerberg

Tehetség: kockázatok és mellékhatások

A fejlődésre és fejlesztésre irányuló jelentős természeti erő a tehetség. A változtatás a lényege. A filozófiája egyszerű és tiszta: „Nem érdekel, hogy lehetetlen.” Ettől lesz szokatlanul nagy erő. Nem azzal foglalkozik a tehetség, hogy meg lehet-e tenni valamit, hanem azzal, hogy miképpen lehet azt megtenni.

A változtatás, az új, a szokatlan utak kockázatosak. Minden tehetségjellemzőket tartalmazó értékelő listában ott is van, a jelző: kockázatvállaló.

Ha valaki ugyanazon az úton jár, amelyen mások, akkor ugyanoda fog jutni. A tehetség és fejlődése eltér a megszokottól. A csupán a külső elvárásoknak megfelelő kiválóak számára éppen a megfelelni akarásuk jelenthet akadályt az alkotó tehetséggé válásban, és ha ezt erősíti a környezet, csak az akadályt növeli.

Az új utak kockázattal járnak

A kíváncsiság felfedező viselkedés. William James már 1890-ben leírta, hogy a kíváncsiság egyik elsődleges ösztönünk. Az új ingerek iránti vonzódásnak adaptív értéke van – az új tárgyak, megoldások, helyzetek megismerése segítheti a túlélést.

Ugyanakkor az újdonságtól való félelemnek is adaptív ereje van – valami nem ismert dolog veszélyes, káros lehet. A kíváncsiság és a félelem között belső, antagonisztikus kapcsolat van, amelynek feloldása az egyén idegrendszeri állapotától, korábbi tapasztalataitól és környezetétől függ.

Ahogy nő a feszültség, és az arousal, az éberségi potenciál magassá válik, úgy indul be a szorongás drive, és ezután az újdonságok már nem érdekesek, hanem veszélyesek lesznek az agy számára.

Berlyne (1960) elmélete szerint az agyi jutalmazó és büntető központok játszanak szerepet abban, hogy a felfedezés vagy az elkerülés lesz-e meghatározó viselkedés.

Két típusa van a kíváncsiságnak, a diverzív és specifikus kíváncsiság.

A diverzív kíváncsiság az unalom elleni védekezés, az újdonságok keresése. Ha kevés az inger, és/vagy kicsi a feszültség, akkor a felfedezés indul be.

A specifikus kíváncsiság információszerzésre szolgál, csökkenti a bizonytalanságot, de ahhoz, hogy ez megtörténjék, először fel kell vállalni a megközelítés kockázatát, feszültségét.

Minthogy az újszerű ingerek kíváncsiságot és félelmet is kiválthatnak, a kíváncsiság és szorongás egyaránt megjelenik. Mindkettő újszerű, váratlan ingerre lép fel, de a kíváncsiság megközelítést, a félelem visszahúzódást vált ki. Ezek összeegyeztethetetlen viselkedések. Erős ingerek inkább a visszahúzódást, gyenge ingerek inkább a megközelítést erősítik.

Minden veszéllyel fenyegetés, büntetés növeli a félelmet, a feszültséget, és ezzel csökkenti kíváncsiságot, a kockázatvállalást. Emiatt csökken az alkalmazkodás, és így a túlélés esélye.

A bizonytalan, a kockázatokat nem vállaló közegben a tehetség is csak bajnak van. A büntető, félelmeket gerjesztő helyzetekben ne is várjunk érdeklődést, vagy bármi újra való nyitottságot.

A tehetség a változtatás maga

A 21. század egyértelműen a változásról és így a változtatás szükségszerűségéről szól. Nem is véletlen, hogy világszerte megnőtt a tehetség iránti érdeklődés. Amíg a régi utak járhatók, a megszokott, a bizonyosság biztonsága adott. Ahogy azonban új helyzet alakul ki, a régi válaszok már nem érvényesek, nem adnak megoldást, nem csökkentik, hanem növelik a bizonytalanságot.

A régi megoldásokhoz való ragaszkodásból ördögi kör alakulhat ki. Adaptív válaszok hiányában ugyanis egyre több lesz a megoldatlan probléma, és ez növeli a szorongást. A szorongás viszont visszatart a változtatástól, és a régi, már nem működő megoldások látszatbiztonságában bemerevedik a viselkedési repertoár.

A megoldatlan problémákból bajok lesznek, amelyek újabb szorongások forrásává válnak. Minél hosszabb ideig marad fenn a régi viselkedéshez való ragaszkodás, az új problémákra régi, nem működő megoldásokkal történő reakció, annál nehezebb lesz kitörni. Ráadásul a félelmek be is igazolódnak, mert változtatás hiányában egyre nagyobb bajok jönnek. Így az ördögi kör egy önmagát beteljesítő jóslattal megerősítve biztos vesztes pozíció.

A tehetségek, akik felvállalják az új utakat, lehetőséget jelentenének új helyzetekben, de ehhez teret kell engedni nekik. Vagy legalábbis nem minden erővel támadni azokat, akik eltérő megoldásokat mutatnak. Teljesen normális reakció, hogy az újdonságok feszültséget keltenek. Ismert jelenség, hogy az emberek az újítókat először ignorálják, aztán kinevetik, majd üldözik, végül szobrot állítanak nekik.

Az újdonságra történő első reakció általában a kizárás, a teljes elutasítás. Ha azonban már nem lehet kizárni, feszültséget kelt, furcsának hat, ekkor következik a kinevetés. Amikor pedig az invenció egyértelműen veszélyezteti a megszokott megoldást, a félelem átlendül támadásba. És ha ezt is túléli, akkor jön a szoborba öntés. Ez a legveszélyesebb, mert a szoborrá válással a bemerevítés miatt a rugalmasság, a változtatás esélye csökken. Így lesznek a forradalmárokból diktátorok, az egykor talentumként megjelenő elmékből az újítás legmegátalkodottabb ellenségei. Ők a „múmiák”, akik lehet, hogy valaha értékesek voltak, de már nem maradt bennük mindabból semmi, s a valódi megoldások gátjaivá válnak.

A tehetségfejlődés lehet állandó, de meg is akadhat. Lényegében addig tart, ameddig működik az új irányok felé való változtatás, hiszen a tehetség hatványozott fejlődés.

A tehetség kihívás

A tehetség igen sok kockázattal és mellékhatással jár. Igazi kihívás, ami ösztönösen keresi a kihívásokat. Ahhoz, hogy hatványozott teljesítményt érjen el, hatványozottan kell fejlődnie. Sőt, egy sereg egyéb területen is hatványozottan mutatkozik meg.

A tehetség tökéletességre törekvésével különösen zavaró tud lenni olyan közegben, ahol beérik a látszatokkal, a habfújással, a Patyomkin világgal.

A fejlődéshez szükséges tudás megszerzéséhez tapasztalatokra van szükség, amiket gyakorlással, fokozott tevékenységgel lehet csak elérni. A fokozott tevékenység következtében azonban könnyen megszülethet a diagnózis: hiperaktivitás. Meg is szerzi ezt számos tehetség.

A belső út követése, az elkötelezettség, a „nem érdekel, hogy lehetetlen” attitűd hajtja új megoldások felé, ez az öntörvényűség viszont sok esetben viselkedészavarként, vagy akár autizmus diagnózisként nyerhet visszajelzést a környezettől.

Miközben keressük a tehetséget, ha felbukkan, gyakran megijedünk tőle. A tehetség ugyanis nem az, aminek gondoljuk. Nem olyan, amilyennek a tehetség belső feszültségét, változtatni vágyását, a kockázatot eszközként használó attitűdjét nem ismerő közeg elképzeli.

Ezért a tehetséggondozásban inkább azok részesülnek, akik, még többet és jobban teszik azt, amit mindenki más is tesz. Ez azonban még csupán a kiváló képességet, és nem a tehetség attitűdöt jelzi. A tehetség sokszor nem is kiváló képességekben mutatkozik meg, sőt, akár komoly gyengeségei lehetnek. Egy diákot, aki nem tud jól olvasni, egy színészt, aki dadog, egy matematikust, aki nem tud számolni, vajon mekkora eséllyel akarna bárki tehetségként fejleszteni, „tehetséggondozásban” részesíteni? A képességek mérése alapján történő kiválasztás azokat a tehetségeket éri el, akik a megszokott utakon haladnak.

A tehetség azonban nem csak a sima utakat, hanem a rögösebbeket is használja, és ilyen módon többet is tapasztal. A tehetség attitűd, a változtatásra való igény. A „nem érdekel, hogy lehetetlen” a saját gyengeségére is vonatkozik. A tehetség a gyenge pontjaival való küzdelemből is előnyt kovácsol. A diszlexia nem akadályozta például Carol Greidert, hogy élettani Nobel díjat nyerjen, Bruce Willis dadogását a színészettel gyógyította meg, Benoit Mandelbrot az IBM kutatója pedig a fraktál geometriával hidalta át számolási nehézségeit.

Ugyanezt teszik azok a gyerekek is, akik a környezet károgása ellenére olyan területeiket dolgoztatják, amelyek a gyengéikhez tartoznak. A figyelemzavarával zongorázni, a diszkalkuliájával robotikázni, a diszlexiájával verset mondani akaró gyerek igazi tehetség lehet. Csak el ne ijessze őket a környezet, amely nem vállalja azt a kockázatot, amit ők: a tökéletességre törekvést és megátalkodott megküzdést.

A szabálytalan fejlődés nem feltétlenül jelent tehetségfejlődést. A tehetség szempontjából közömbös, hogy az érintett mennyire illik a környezetéhez, a másik oldalról azonban jelentősége van annak, hogy a környezetben akadnak-e olyanok, akik nem a kész tehetségekből akarnak megélni, hanem vállalják a kockázatot.

A tehetség nem csupán a már hírnevet szerzettek között lelhető fel. A tehetség maga a kihívás, a kockázatvállalás. Az óvónő, akinél az ötéves, sokféle diagnózissal érkező gyerek kiválóan teljesítő közösségi taggá válik, nem azzal foglalkozott, amit a diagnózis jelzett, hanem a feladatot akarta megoldani. Amikor a sikere titkáról kérdezték, ennyit mondott: „valamit ki kellett találni.”

Egyre több lesz az olyan gyerek, ahol „valamit ki kell találni”, de a kitalálás alóli felmentés is sokféle lehet. A szülők, az iskola, a pedagógusok elvárásai, a tananyag, a diagnózis, a többi gyerek érdeke és a pedagógus olykor jogos önvédelme, mind lehet akadály.

A gyerekek, a szocializációjuk során a környezetet képezik le, a régi megoldásokhoz már nem illeszkednek. Ezt a jelenséget tekinthetjük kihívásnak, fejlődésre való lehetőségnek, de tekinthetjük bajnak, a bevett, megszokott eljárásokat felülíró, zavaró tényezőnek.

Jelenleg a gyerekek 30% kap papírt arról, hogy nem illeszkedik az iskolához. Mikor látjuk végre be, hogy az előrelépés érdekében nem csak a gyereken, hanem a rendszer egészén is változtatni kell?

Változtatni nehéz és kockázatos. Nem változtatni viszont végzetes.

Hivatkozás
Berlyne, D.E. (1966) Conflict and arousal. Scientific American 215, August, pp 82-87.
Wundt, W. (1874) Grundzüge der physiologischen Psychologie. Leipzig, Engelmann.

Gyarmathy Éva

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.17.
Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye!
Eltartja és konzerválja a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló, tömeges árvaházak létezését, sőt, akár családokat szakíthat szét az a mai napig általános gyakorlat, hogy a fejlett...
(Forrás: index)
--
2019.06.16.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfeh...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.16.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.06.16.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.16.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
--
2019.06.13.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.13.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja...
(Forrás: kormány.hu)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek