OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. október 2.
» Hozzászólások (0)

Lásd meg az embert a menekültben!

A Tanítanék mozgalom szeptember 23-án jelentette be, hogy csatlakozik a Lásd meg az embert! címen meghirdetett demonstrációhoz1. „Szerenénk felhívni a figyelmet arra, hogy a menekültek ellen folytatott gyűlöletkampány morálisan és pedagógiailag is rendkívül aggályos. Mert arra tanít, hogy egy olyan bonyolult és összetett problémára, mint amilyen a menekültek és a bevándorlók ügye készen kapott sablon-válaszokkal, bezárkózással, és a szolidaritás legkisebb jele nélkül reagáljunk. Hogy sutba dobjuk emberségünket akkor, amikor emberek a háború elől, az életben maradásukért menekülnek. Mi úgy gondoljuk, hogy felelőtlen és etikátlan dolog ilyen példát mutatni a fiataloknak. Ahelyett, hogy arra biztatnák őket, hogy tájékozódjanak, kérdezzenek, gondolkodjanak, és ennek megfelelően hozzanak döntéseket” – olvasható a mozgalom nyilatkozatában.

A demonstráció sikeresen le is zajlott szeptember 30-án a Kossuth téren. (A teljes esemény megtekinthető a Csillag Ádám által készített videófelvételen.) A kétórás programból mi – pedagógiai szakmai portál lévén – a Tanítanék háromtagú csapata Pilz Olivér, Sulyok Blanka, és Törley Kata szereplését emeljük ki.

Nem csupán a pedagógusoknak érdemes elgondolkodni az alábbi szöveg üzenetén2.


B. Molnár Béla fotója

Mi az, hogy migráns?
Mi az, hogy menekült?
Mi az, hogy betelepítés?
Mi az a kvóta?
Hol van a Közel-Kelet? És mi folyik ott?
Miről szól a népszavazás?
Kik a terroristák?
Mi az, hogy muszlim?
Mi az, hogy vallás?
Mi az, hogy szolidaritás?
Mit jelent segíteni? Az olyasmi, mint a sajnálat?
És én mit tehetek?
Ki az a Ferenc pápa?
Neked mit jelent az, hogy magyar?
Mit jelent számodra a hazád?
Mi az, hogy kultúra?
Hol van London?
Mit akar Brüsszel?
Mi az, hogy Európa?
Mi az, hogy arab tavasz?
Mi az az Iszlám Állam?
Hol van Aleppó?
Mit jelent éhezni?
Mit okoz a klórgáz?
Hol van Röszke? Kik azok ott?
Hogy néz ki egy menekült tábor?
Mi az a propaganda?
Mi az a letelepedési kötvény?
Mit jelent a polgárháború?
Mit jelent a népszavazás? Mi lehet a következménye?
Hányan élnek Európában?
Kik követték el a merényleteket Párizsban, Brüsszelben és Nizzában?
Normális, ha félünk? Mit kockáztatunk?
Tényleg milliók jönnek majd? Hányan jönnek és hova? És miért?
Tényleg háború van?

KATA: Szíriában háború van.3 Ezek a kérdések mégsem hangoztak el. Legalábbis nem elégszer. Nem hangoztak el a népszavazással kapcsolatos, legfontosabb kérdések, mert a kérdések feltevését, az értelmes vitát eleve ellehetetlenítette a szavazást előkészítő, politikai gyűlöletkampány.

BLANKA: A vizualitásra fogékony fiatalok elméjébe beleégnek az előre gyártott, zsigeri félelmekre ható sablonválaszok. Mit tehet a tanár? Mire szerződött? Pedagógiai felelősségünk, hogy a gyerekeket megtanítsuk kérdezni, és kérdéseken keresztül megismerni a világ jelenségeit. Morális felelősségünk pedig, hogy emberi példák alapján, személyes kiállással, akár projektek segítségével mutassuk fel a szolidaritás fontosságát.

KATA: Az iskolámban nemrégiben például diákok készítettek egy csodálatos filmet olyan iskolatársaikról, akiknek nem magyar vagy nem csak magyar az anyanyelve. A céljuk az volt, hogy megmutassák, e mögött a száraz tény mögött arcok és történetek vannak, és hogy micsoda gazdagság a nyelvi és kulturális sokszínűség egy közösségen belül.

Egy másik diákcsoport fotókiállítást rendezett. Itt különféle természeti csapások illetve háborús konfliktusok következményeit bemutató képekkel, és néhány szigorú adat segítségével arra kívánják rábírni társaikat és tanáraikat, hogy tájékozódjanak, kérdezzenek és gondolkodjanak el azon, hogy lehet, volt és van olyan helyzet, amikor az ember otthagyja az egykor biztonságos otthonát, és mindent kockáztatva nekivág a világnak, mert nincs választása.

OLIVÉR: Ezen a ponton arról is beszélnünk kell, hogy azokért a menekült fiatalokért is felelősek vagyunk mi, tanárok, akik már itt vannak az országunkban, vagy akik a jövőben ideérkeznek. Integrációjuk elsődleges terepe az iskola, és mivel látjuk, hogy az állam gyakorlatilag lemondott az integráció gyakorlatáról, és szívesebben szegregál – ahogyan ezt látjuk akár a roma, akár a fogyatékkal vagy más nehézséggel élők esetében –, személyes toleranciánkon, műhelyeink szaktudásán és elkötelezettségén múlik, hogy megvalósulhasson.

BLANKA: Én szakgimnáziumban tanítok. Az egyik osztályomban tanul egy török származású fiú is. Mikor valaki szóba hozta a népszavazást, szinte önkéntelenül és védekezően kiáltott fel: „Én nem vagyok migráns! Én már itt születtem!” – ez a felkiáltás csak megerősített abban, mennyire fontos ezekben az időkben a diákokat emberségre tanítani. És ez nem azon múlik, hogy ki hányasra írja az etika dolgozatát. Irodalmi alkotóműhelyünk van, ahol a diákok saját szövegeket írnak és adnak elő, és időről időre valódi írókkal, költőkkel találkoznak. Azt szeretném elérni, hogy a tanítványaim ne „túléljék”, hanem átéljék a költészetet, melyben önmagukra, saját érékeikre is rátalálhatnak, és így fogékonyabbá válhatnak mások értékei iránt is. Irodalmi kávéházainkban visszatérő vendégek hajléktalan szerzők, valamint roma származású diákok, akik cigány és magyar népzenét játszanak nekünk.

OLIVÉR: A tanárnak nem feltétlenül feladata a megtalált kérdésekre választ adni. A mi feladatunk az, hogy a gyerekeket képessé tegyük, hogy elkezdjenek tájékozódni és gondolkodni a körülöttük lévő problémákról, és így megtalálhassák a saját válaszaikat. Csak ilyen módon hozhatnak majd autonóm döntéseket – olyanokat, melyek meghatározzák a saját életüket, de akár azt is, hogy milyen országban fognak élni.

KATA: A kételkedés, a megkérdőjelezés útja nehezebb út, mint a kész válaszoké – ám meggyőződésünk, hogy magasabb szintű boldogsághoz, autonóm, szabad élethez, emberi méltósághoz vezet.

BLANKA: A megtalált kérdéseken keresztül fedezhetik fel saját emberségüket – és tanulhatnak meg kiállni önmagukért, értékeikért és az elesettekért is. Például azokért az emberekért, akik a halottaikat és otthonukat hátra hagyva teszik csónakba a gyerekeiket, hogy kimentsék őket a pokolból, és indulnak el a teljes bizonytalanságba.

OLIVÉR: Mind a pedagógiai, mind a morális problémáinkra végső soron az a megoldás, ha megtanítjuk a fiatalokat tájékozódni, kérdezni és gondolkozni, és egyben megteremtjük számukra azt a szabadságot, mely lehetővé teszi, hogy megtalálhassák a saját válaszaikat.

BLANKA: Te milyen országban szeretnél élni?

KATA: Ha bajba kerülnél, Te milyen bánásmódot szeretnél?

OLIVÉR: Tudod mit jelent az, hogy Ecce homo?

1A demonstráció kezdeményezői Alföldy Róbert, Horgas Péter és Schilling Árpád, akik a következő felhívást tették közzé: „Ha Téged is zavar az embertelenedés, ha akarsz tenni ez ellen, akkor gyere el a térre. Gyere, és hívj annyi embert, amennyit csak tudsz. Legyünk sokan, ez a cél!” A kezdeményezéshez a Tanítanék mozgalomhoz hasonlóan több civil szervezet is csatlakozott.

2Az itt idézett program videója a teljes felvétel 37. percénél kezdődik

3A szíriai Aleppo városának a bombázása ihlette azt a kollázst, amely a fotó háttérében is látható, és amelyet egy csapat magyar művész állított össze. Az óriáskép világ körüli útra indul, és mindenütt hozzátesznek még több darabot. A következő állomás Szerbia lesz. Itt látható három fotó a kollázs készítéséről. B. Molnár Béla képein – többek között – Ritók Nóra látható.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.09.
Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve
„Már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.” Nagyjából így érvel a sikerorientált történelemoktatás mellett a 9-12. osztályos gimnáziumi kerettanterv (KTT). Ami meglepő,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
A gyerekekkel mi lesz?
Azok a gyerekek, akik meleg étkezést az iskolában kaptak eddig, most otthon esznek, ha van mit.A járvány idején a gyerekek a leginkább veszélyeztetett csoportot alkotják – nem egészségileg...
(Forrás: g7.hu)
--
2020.04.09.
Nem kötelező érettségiznie most annak, aki nem felvételizik
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot. Mint közleményükben írták, örülnek, hogy az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát arról, hogy...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.09.
Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ
Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.09.
Csak írásbeli érettségi lehet idén
Ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az oktatásért felelős akciócsoport azt javasolja...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
Maruzsa: Nem lesznek szóbeli érettségik
AZ OKTATÁSI AKCIÓCSOPORT AZT JAVASOLJA, HOGY HA A JÁRVÁNYHELYZETBEN VAN RÁ MÓD, AKKOR ÉRDEMES AZ ÉRETTSÉGIT MEGSZERVEZNI.Javaslatuk szerint az előrehozott, valamint az érettségi bizonyítv...
(Forrás: index)
--
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek