OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. október 3.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

15. Kreativitás és érdekek

Kreativitás – a bizonytalan helyzetek toleranciája

A kreativitás az a nehezen megragadható pillanat, amikor a korábban össze nem illő elemek között kapcsolat alakul ki, és új megoldás születik.

A kreatív megoldás jellemzője, hogy összekapcsolja az összekapcsolhatatlannak látszót, olyasmit hoz létre, ami még nem volt: „kreál”, alkot. A kreatív személy nem kapaszkodik görcsösen a biztos, már meglévő tudásba, el tud térni bejárt utaktól, és ha kell, elviseli azt a feszültséget, amelyet az újdonság és az össze nem illés okoz.

Az összeegyeztetéshez kell, hogy legyen mit összeegyeztetni, vagyis tudás és gondolkodás útján minél tisztábbá kell tenni a terepet. Így jobban látszanak a lehetséges kapcsolódási pontok. Nem véletlen, hogy az intelligencia és a kreativitás tesztek eredményei rendre korrelálnak, bár nem teljesen fedik egymást. A tudásra szükség van ahhoz, hogy az ember minél messzebb jusson a gondolkodásban. Ami pedig más, az a kis többlet, a feszültség elviselése, a bizonytalanba történő ugrásra szánt energia. Amikor valaki képes nem csupán az addig kitaposott utat követni, hanem arról letérve új utakra lépni, akkor nem csak a már meglévő tudását növeli, hanem új tudást alkot.

A kreativitás még mindig a leginkább lila ködösnek tartott művészet és az elérhetetlennek látszó tudományos-feltalálók privilégiumaként lebeg a legtöbb ember szeme előtt. Pedig a kreativitás a mindennapi sikeres megküzdés alapeleme.

Érdekek és észlelés

Aki hosszútávon szeretne sikeres lenni, annak érdemes tisztában lennie a „nyer-nyer” és a „zéróösszegű játszma” fogalmával.

A „nyer/nyer játszma” esetén mindegyik fél nyer, a mindenki számára előnyös új megoldásokat az teszi lehetővé, hogy elérésük érdekében, első lépésként mindegyik fél áldozatot hoz.

A „zéróösszegű játszma” lényege: az egyik nyer, a másik veszít, vagyis egymás elől kell elhappolni a zsákmányt.

Az, hogy egy megoldás zéróösszegű vagy nyer/nyer lesz-e, azt nem annyira az adott szituáció, hanem inkább a résztvevők helyzetészlelése határozza meg. Ez az észlelés viszont a korábbi tapasztalatoktól és az így kialakult belső indíttatástól, valamint az aktuális lelki állapottól függ.

Azok számára, akik szocializációjuk során megszokták, hogy az erősebb pozícióban lévők mások érdekeit figyelmen kívül hagyva, a saját érdekeik szerint határozzák meg helyzeteket, ez a megoldás a természetes. Megtanulták, hogy nincs kegyelem, a két követendő viselkedésforma, a taposs vagy a húzzad meg magad. (Ilyen közeg például az a fajta oktatás is, amelyik a gyerekek sajátosságait figyelmen kívül hagyja.)

Az ilyen közegben sok a vesztes, tehát a többség nagy valószínűséggel vesztesként kezdi meg a pályafutását, és nyerni csak akkor fog, ha nála gyengébbel találkozik. Vesztesnek lenni pedig nagyon rossz, ezért az ilyen indíttatás eleve a gyengébbek lenyomására irányul.

A versengésben győztesként kikerülők érdeke, hogy minden helyzetet zéróösszegűvé tegyenek, és folyamatos legyen a küzdelem. A veszteseknek pedig nem lesz bátorságuk ahhoz, hogy felvállalják a nyitottság és megosztás kockázatát, ami a nyer/nyer helyzet esetén elkerülhetetlen.

Az érdekegyeztetés kockázat és nyereség

A megosztás, az együttműködés, a partneri helyzetek jelentős kockázattal járnak, viszont, ilyenkor garantáltan új megoldások születnek. Az együttműködés során mérlegelni kell, hogy miképpen lehet a résztvevők érdekeit, illetve megoldási útjait összeegyeztetni. Jellegzetesen kreatív sémáról van szó: összeegyeztetni az összeegyeztethetetlennek látszókat.

A helyzet bizonytalanságát fokozza, hogy a sikerhez szükség van a felek nyitottságára, az információk megosztására, hiszen csak az igények és lehetőségek ismeretében lehet egyeztetni, együttműködni. A nyitottsággal viszont védtelenebbé, kihasználhatóbbá válhatunk.

Nagy kockázatot jelent továbbá lemondani a megszokottról, és bármi újat elfogadni, befogadni, vagyis képessé válni a megszokottak megkérdőjelezésére, és közben megőrizni belőle a lényeges, nem feladandó elemeket. Ezért bármilyen ígéretes és vonzó, hosszútávon a partneri kapcsolat nem igazán népszerű.

Sokkal biztosabbnak tűnik megoldatlanul hagyni a problémát, illetve ráerőltetni másokra a saját, megszokott megoldást. Saját térfélen, ismert terepen könnyen maradhat az ember nyerőpozícióban. Ez esetben mindenképpen lesznek vesztesek: a balekok, akik ezt az utat lehetővé teszik.

Akadnak természetesen olyanok is, akik nem vállalják sem a problémamegoldás kockázatát, sem a nyílt tarolást, és sunyi módon becsapnak mindenkit, járják a pávatáncot: egyet ide, egyet oda.

Aki mást mond itt és mást ott, sőt, mást tesz, mint amit mond, rövidtávon nagyon könnyen nyertes lehet, mert mindenki más úgy lesz vesztes, hogy nem is érti, mi történik körülötte. Az alamusziság igen népszerű viselkedési forma, különösen a zavaros, homályos, sötét közegben sikeres.

Az ábra kísértetiesen hasonlít a személyes hatékonyság esetén felrajzolt „I am OK, you are OK” ábrára1. A hasonlóság nem véletlen, mert a személyes hatékonyság esetében érvényes mechanizmusoknak egyik alkotó eleme a problémahelyzetek kezelése.

A probléma szó egészen pontosan feladatot jelent, így a problémamegoldást minden feladat megoldásán keresztül gyakorolhatjuk.

A nevelés felkészít a megküzdésre – de milyenre?

A fenti sémák alapján könnyen adódik az eredmény: a kudarcban, szorongásban és tudatlanságban tartott gyerekből alkalmazkodó, a feladatokat hárító, alamuszi és/vagy agresszív felnőtt lesz, akinek sem képessége sem bátorsága nem lesz kiállni önmagért és/vagy másokért. Egy a gyerekek számára nem megfelelő oktatási rendszer egész nemzedékek lelki fejlődését gátolhatja meg.

A nevelésnek meghatározó szerepe van abban, hogy a gyerek vajon megtanulja-e az érdekek összeegyeztetését, vagy az újtól való félelem, az elutasítás lesz az alapviszonyulása a világhoz.

A 20. század végén már erősen terjedő együttműködésre építő tanulási módszerek nem csupán az egyre kevésbé hatékony frontális módszerek felváltására való igényt jelzik. A csoportfeladatok, a kooperációs technikák, a problémaalapú oktatás és a sokféleség értékként való kezelésére irányuló eljárások a megosztáshoz szükséges bátorságot erősítik és gyakoroltatják, miközben a kreatív gondolkodást is fejlesztik.

Az emberiség eljutott arra a fejlődési szintre, amikor már nem lehet felosztani az életteret, amikor megosztásra van szükség. Ez pedig a korábban megszokott egyirányú úton nem oldható meg.

A nyer/nyer felállás a kölcsönösen előnyös együttműködéshez vezet, és így új lehetőségeket nyit. Ha nem legyőzni, hanem győzni tanulunk, akkor lehet mindenki győztes. Ehhez azonban a mentális energiákat a problémamegoldáshoz szükséges erőfeszítésekre kell irányítani.

„Imagine”

Ha a háború és gyűlölet helyett az emberi alkotó erőre építünk, mindenki nyertes lehet. Nem kell félteni az életteret másoktól, nem kell a „zéróösszegű játszmát játszani”, és folyton azzal foglalkozni, hogy ki a jobb, ki az erősebb, ki az „alfa hím”. Lehet az állati léten túlmutató szellemi megoldásokat keresni, és a „nyer/nyer” helyzetekre irányulni.

Az életteret sokféleképpen lehet növelni, nem csak mások rovására. Meg lehet például hódítani a világűrt, és van sokféle megoldás, amelyet a bátor és nyitott alkotóelme képes létrehozni.

A II. világháború is elkerülhető lett volna, ha az emberek az alkotást és együttműködést, nem pedig a gyűlölködést és pusztítást választják. Az 1930-as években Atlantrópa2 terve is ott volt a német mérnökök kezében, nem csak a szokásos fegyverkezési irányba mutató rakéta tervek.

Sajnos a győztesek akkor a rakéta terveket szerezték meg, és nem foglalkoztak Atlantrópával. Azóta azonban már sokat tapasztaltunk, jót és rosszat egyaránt, és egyre többen képesek új megoldásokat is elképzelni.

John Lennon-nal pisztolylövések végeztek alkotó korszakának derekán.

1Ld. a sorozat 6. részét: Magabiztosság = bizalom és önbizalom

2http://falanszter.blog.hu/2013/08/09/atlantropa_a_nemetek_mesterseges_kontinense

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek