OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. október 16.
» Hozzászólások (2)

PSZICHOháttér

16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is

„Könnyebb becsapni az embereket,
mint meggyőzni arról, hogy becsapják őket”

Mark Twain

Az ember gondolkodó lény. Bár ezt az állítást számos példával lehetne cáfolni, ha megnézzük a konkrét példákat, kiderül, hogy minden esetben ott rejlik a gondolat a tettek és érzelmek mögött.

Hogy gondolkodó lények vagyunk, még nem jelenti azt, hogy ne tennénk ostobaságokat. Sőt, épp azért, mert gondolkodó lények vagyunk, az ostobaságokhoz is gondolkodás útján jutunk.

Tudásaink

Vannak magunkról, másokról, a világról szóló tudásaink, és folyamatosan gyűjtjük is az ismereteket. Ezekből az ismeretekből tevődik össze a világlátásunk. Amíg ezek a tudáselemek szépen illeszkednek, és erősítik egymást, addig jól érezzük magunkat, mert a világképünket nem kell megkérdőjelezni. A konszonáns, vagyis a többi elemmel összhangban lévő információk kényelmesek, nem okoznak feszültséget:

„A szüleim szeretnek, és jót tesznek velem.”

Még akkor sincs gond, ha az ismeret negatív:

„Az ellenségem rosszat tesz velem.”

A feszültség akkor keletkezik, ha az elemek nem illenek össze:

„A szüleim szeretnek, és rosszat tesznek velem.”

„XY az ellenségem, és valami jót tesz velem.”

Az elemek disszonánsak, nem illenek össze. Az össze nem illés pedig feszültséget vált ki, kényelmetlen. Ezt a feszültséget sokféleképpen igyekszünk csökkenteni. A disszonancia felvállalása lenne az alkotó, bár a keményebb út, így érthető, hogy nem ez a legnépszerűbb. Pedig a bizonytalanság keltette feszültségben erősödhet a kreativitás, ami új megoldásokra késztet.

Ehhez azonban ki kell lépni a fekete-fehér gondolkodás bilincséből, és az árnyalatokat, változatokat, finom részleteket felismerni, elfogadni. Ez mentális erőfeszítést kíván, amire akkor kész az ember, ha

- van szellemi kapacitása,
- van bátorsága,
- van ereje.

A kreatív működés nem csupán ötletelés, hanem kognitív munka, amely során új kapcsolatokat épít ki az elme. A szellemi kapacitás azonban önmagában kevés, el is kell rugaszkodni a megszokottól. Az evvel járó megterheléshez pedig szükség van a megfelelő fizikai és lelki állapotra.

Ha a fentiek közül bármi hiányzik, a disszonanciát nem oldjuk fel, csupán átmenetileg kiiktatjuk a zavaró tényezőket. Így persze becsapjuk önmagunkat: aktuálisan ugyan sikerülhet a feszültséget csökkenteni, de a mélyben lappangó disszonancia később súlyos problémákhoz vezethet.

Ha például a szüleim valami rosszat tesznek velem, elfogadhatom a tettüket annak ellenére, hogy érzem: ezzel ártanak nekem. De lehetséges az is, hogy – nem törődve a szeretetükkel – szembefordulok velük. A másik példánál is hasonló a helyzet. Az ellenségemet automatikusan a barátomnak tekintem csupán azért, mert egy alkalommal számomra kedvező módon cselekedett. Vagy eleve elutasítom, hiszen egy ellenségtől semmiképpen nem jöhet semmi pozitív. Ilyen módon a disszonanciát csak átmenetileg oldottam fel, és ebből a későbbiekben nagyobb bajok származhatnak.

Nehéz leszámolni a korábbi meggyőződésekkel, sokan megrögzötten ragaszkodnak korábbi világlátásukhoz. Akkor is, amikor már vaknak kell lenniük ahhoz, hogy ne vegyék észre: a helyzet megváltozott, és újraértékelésre vár.

Választásaink

A disszonancia akkor is jelentkezik, ha nincsenek egymással ellentmondó jelenségek, de dönteni kell.

Ha az egyértelmű jó és rossz között kell választanunk, kisebb a disszonancia esélye, mint akkor, ha két, értékében hasonló lehetőség közül kell az egyiket preferálni. Két pozitív vagy két negatív alternatíva esetén nehéz a döntés.

Ilyenkor többféle úton járhatunk:

1. Nem választunk (előfordul azonban, hogy erre nincs módunk).

2. Felértékeljük, amit választottunk, és leértékeljük a nem választottat. Vagy – negatív alternatívák esetén – felértékeljük a választottat, lebecsüljük a negatív következményeket.

3. Nem élünk (esetleg nem élhetünk) választási szabadságunkkal (kényszer, szükségszerűség).

Az első változat is tragikus következményekkel járhat, hiszen a döntésről történő lemondással feladjuk a választás szabadságát.

A második esetben nem veszünk tudomást a választott alternatíva ellen szóló érvekről, miközben elnyomjuk a nem választott pozitívumait.

A harmadik esetben pedig elhárítjuk magunktól a felelősséget.

Happy end nem létezik? De igen. Bármelyik utat választjuk, az önreflexió segítségünkre lehet. El lehet dönteni például, hogy nem választunk a lehetőségek közül, de ezzel együtt tudatosan fel kell vállalnunk a nemdöntés következményeit. Ugyanez a dolgunk akkor is, ha döntünk. Sőt a kényszer alatt hozott döntéseinkért is felelősek vagyunk. Érthető, de nem elfogadható a „parancsra tettem” védekezés.

Ha legalább a bensőnkben megőrizzük az önkontrollt, van esélyünk arra, hogy korrigáljunk. Az önirányítás, a döntéseinkért való felelősség vállalása az emberi tartás alapja.

Szinte minden pillanatban kisebb nagyobb döntés előtt állunk. A felelősség vállalása azt jelenti, hogy nem a választásomat igyekszem megmagyarázni, hanem a következményeket elemzem. Ez utóbbi ugyanis segít abban, hogy a jövőben majd optimálisabban tudjak választani. Hosszabb távon adaptívabb én-védelem ez, mintha a feszültség csökkentése érdekében megmagyarázom magamnak, miért jó még a rossz is, és fordítva. Illetve ha vakfoltokat hozok létre csupán azért, hogy ne kelljen észrevennem azt, ami veszélyeztetheti az önmagamról kialakított képet, amely szerint értelmes lény vagyok. A strucc agya kisebb, mint a szeme.

Meggyőzés és korrumpálás

Hogyan lehet rávenni valakit olyasmire, amit nem akar? Építs a kognitív disszonanciára! Először elegendő csak kicsi, akár semmitmondó dologba belevinni. Utána már jöhet a következő, valamivel nagyobb ügy. (Lásd például a „keresztapa” közismert modelljét, de így építik ki a besúgók hálózatát is.)

A pedagógia is építhet a meggyőzés alapelveire, ha tudatosan és nem kontroll nélkül érvényesíti ezeket.

A kognitív kontroll hiányában a kognitív disszonancia az eredeti szándékunktól eltérő irányba sodorhat. A meggyőzés ráadásul nem is kerül sokba, mint ahogyan a korrumpálás sem.

A klasszikus kísérletben nagy pénzjutalom ellenében vették rá hazugságra az egyik csoportot, a másik csoportba tartozó kísérleti személyeknek viszont igen csekély összeg ellenében kellett valótlant állítaniuk. A feladat mindkét csoportban azonos volt: egy unalmas élményt kellett érdekesnek feltűntetni.

Vajon melyik csoport hitte el jobban a saját hazugságát?

Bizony az, aminek a tagjai csekély összeget kaptak. Ők később egybehangzóan igen szórakoztatónak ítélték az eredetileg unalmas eseményt. Ez azzal magyarázható, hogy disszonancia maradt bennük a hazugságuk miatt, ezért igyekeztek elhitetni magukkal, hogy az igazat mondták. A másik csoport tagjai számára viszont a magas fizetség kellő magyarázatot és felmentést adott a hazugságra.

A korrumpálás „elrontást” is jelent, vagyis nagyon pontosan kifejezi, hogy mi a különbség a meggyőzés és a korrumpálás között. De ez a különbség nem csak a külső szándék, hanem a belső erő függvénye is. A gyenge énkép, az önreflexiótól való félelem befolyásolhatóvá és döntéseinkben rugalmatlanná tehet.

Nem lehet adaptív megoldáshoz jutni, hogy kizárjuk a világot. Ha valakit nem lehet semmiről meggyőzni, igazi betonfej, soha nem fog változni, és bennragadhat olyasmiben, amiben már régóta csak szenved. A hatékony megküzdést az segíti, ha szembenézünk a problémákkal, és több forrásból tájékozódunk. A hiányos, illetve téves információk rossz döntésekhez vezethetnek, tévutakra sodorhatnak.

A rossz gyerek és az intrika

Kezdetben nem létezik rossz és jó gyerek. A rossz gyerek is a kognitív disszonancia terméke. Minden attól függ, mit minek tulajdonítunk. Ha egy gyerek sok bajt okoz, könnyen belekerül a viselkedésének megfelelő kategóriába. Innen pedig már nem lesz könnyű kikeverednie. Ha bármit tesz, azt már „rossz gyerekként” teszi. Ugyanez a helyzet a jó tanulóval és a rossz tanulóval. Minél kategórikusabb a megítélés, annál könnyebb belenyomni valakit egy szerepsémába.

A megítélés ugyanis visszajelzés, és a gyerek a felnőttek ítéletével konszonánsan viselkedik. Azaz elérhető, hogy a rossz magatartásúnak vagy rossz tanulónak nyilvánított gyerek már ne is akarjon megváltozni, megfeleljen a kapott címkének. A Pygmalion effektus mögött is ott húzódik a kognitív disszonancia elkerülésének igénye.

Azt gondolhatnánk, hogy a jó gyerekek és a jó tanulók lesznek végül a nyertesek, pedig nekik még árnyaltabb a csapdájuk. Ugyanis az ő címkéjük nem csupán az annak való megfelelésről, hanem a környezet elvárásainak a beteljesítéséről is szól. Szófogadóan mennek tehát abba az irányba, amerre vezetik őket.

A megoldás ugyanaz, mint az intrika esetében. Hiszen az intrika is arra épít, hogy az emberek a konszonáns információkat szeretik. Vagyis ha előzetesen egy adott kategóriába sorolnak valakit, az ő megítélése ennek mentén történik. Ha például azt állítják valakiről, hogy pénzéhes, akkor amint a pénzről kezd beszélni, máris megerősítette a státuszát. Hiszen az aktuális megnyilvánulása konszonáns a róla kapott előzetes információval: íme, megint a pénzt emlegeti, ez a legfontosabb neki. Innen pedig már csak egy lépés az előítélet.

A nyílt kommunikáció, amely nem csupán kívülre, de belülre is nyitott, segít árnyaltan tájékozódni. Ha ehhez még kreatív erő is társul: meg merünk kérdőjelezni határozott vélekedéseket, és új szempontokat behozni, máris eljutottunk a kritikai gondolkodáshoz.

Minél összetettebb a világ, annál inkább szükség van a bölcs mérlegelésre, amire a kritikai gondolkodás tesz alkalmassá. A dolgok nem egyszerűen jók vagy rosszak, hanem van, amire jók és van, amire nem. Ráadásul mindez nem marad változatlan, időről időre újra kell értékelni a korábbi tudásunkat, vélekedéseinket és saját magunkat is. Ha nem merünk szembenézni önmagunkkal, másokkal és a világgal, egyre jobban gúzsba kötjük gondolkodásunkat, és egyre nehezebb lesz ebből a gúzsból kikászálódni.

Látni és tudni azonban soha nem késő.

Gyarmathy Éva

Szakirodalom
Csepeli György (2001) Szociálpszichológia. Osiris Kiadó.
Festinger, L. (1957). A Theory of Cognitive Dissonance. Stanford, CA: Stanford University Press.
Festinger, L., James M. Carlsmith, J. M. (1959) Cognitive consequences of forced compliance. Journal of Abnormal and Social Psychology, 58, 203-210.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

OFOE | 2017. március 22.
Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, több ilyen mulasztást nem követünk el. Köszönjük a jelzést.
paligreg | 2017. március 22.
Ki a szerző?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.05.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témá...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.12.05.
Rossz jegy miatt késelhette meg tanárnőjét a győri középiskola jó tanuló diákja
az elkövető egy nagyon jó tanuló tizedikes fiú, aki most hármast kapott a dolgozatára, ezért támadt késsel a tanárára. Ezt az Indexnek is többen megerősítették, hozzáfűzve, hogy a k...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.12.05.
Életem legrosszabb napja volt, amikor rehabra vittem a gyerekemet
A ráckeresztúri rehabon külön csoportfoglalkozásokat tartanak a szülőknek, hogy tisztában legyenek, mivel jár a függőség. Sokszor ugyanis elbagatelizálják a problémát, vagy pont, hogy...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.05.
Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők
Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási ké...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.05.
Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez
A sok pénz mellett, ha nincs korszerű, hatékony oktatási rendszer, akkor nem lesz látványos eredménye a ráfordításoknak. Magyarország jóval az OECD-átlag alatt finanszírozza az oktatást...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.04.
Újra kiállította a bizonyítványt a magyar iskolákról a PISA-teszt
Kína mindent visz, a magyar diákok eredménye kicsit javult, de így is gyenge nemzetközi összehasonlításban: kijöttek a legfrissebb PISA-eredmények, beárazva az egyes országok oktatási rendszereit...
(Forrás: index)
--
2019.12.04.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezett hasonlót, de a kutat...
(Forrás: Pedagógusok Szakszervezete)
--
2019.12.04.
Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer
Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.02.
Megvizsgálják a tanárok további bérigényét
Konstruktívan állnak a minisztériumok a tanárok hétvégi akciójához és követeléseihez. A szombaton utcára vonuló pedagógusoknak azt ígérték: a kormány kész megvizsgálni a bérigényeket...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek