OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. október 16.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

17. Információigazítás

„Az embert nem maguk a dolgok, hanem az a mód zavarja,
ahogyan a dolgokat látja.”

(Epiktétosz)

Nem a világ zavar minket, hanem ahogyan értelmezzük. Az értelmezési keretet pedig mindenki önmagában hordozza. Ezt nevezhetjük életfilozófiának, meggyőződések rendszerének, hitnek. Sokféle környezeti és lelki hatás alakítja ki és tartja fenn.

Ez az értelmezési keret meghatározza az új információk és tapasztalatok helyét és értékét, sőt, ezeket erőteljesen befolyásolja is. Az értelmezési keret ad magyarázatot arra, hogy ugyanazok az események, információk miért jelennek meg különböző emberek fejében egészen különböző gondolatok formájában.

A tudatos csúsztatás és hazugság nem ide sorolandó, mert ezek már a szándékos megtévesztés kategóriájához tartoznak.

Az emberi lélek természetes működése a kognitív információigazítás, amely nem tudatos folyamat, de tudatosan befolyásolható, mivel kognitív, azaz gondolkodás útján létrejövő jelenség.

Kognitív sémák

Az új helyzetek értelmezését a korábbi tapasztalatok segítik. Az információk felvételére és feldolgozására az úgynevezett kognitív sémák tesznek alkalmassá.

  • Elhelyezik a rendszerben az új tudást.
  • Kizárják vagy átalakítják az oda nem illő információkat.

A séma előzetes beállítódás és felderítési terv. A sémákból épül fel az, az általános értelmezési keret, amely a viszonyulásainkat meghatározza, illetve magukat a sémákat is fenntartja. Vagyis egy önmagát megerősítő rendszer védi a gondolkodási kereteinket.

A kognitív sémák legalább kétféle módon vesznek részt az információk feldolgozásában.

Egyrészt a sémák segítségével különböztethető meg a releváns információ az irrelevánstól. Lényegében amiről nincs sémánk, azt nem tudjuk befogadni. Ez így van a legegyszerűbb észlelési szituációkban is. Egy jól ismert arc nehezen felismerhető, ha a szokásostól eltérő helyen találkozunk vele, ha nagyon más hajjal látjuk. Vakfoltunk lesz.

A szélhámosok nagyot kaszálnak ezen. Egy tisztességben megőszült, mosolygós nagymama, egy gyermekét magához ölelő anya láttán nem az átverés vagy a gyilkos szándék jelenik meg a képzetünkben. A közgondolkodás sémájában egy intézmény a megbízhatóságot jelenti, egy vezetőről, vezetőségről nem feltételezhető hozzá nem értés és aljasság. Ezért ezek a sémák elfedik, ha mégis ott van a csalás, gyilkos szándék, hozzá nem értés.

A sémáink azonban nem érik be azzal, hogy kizárják, ami nem a sémához illő. Arról is gondoskodnak, hogy a sémának megfelelő információval bármit kiegészítsenek.

Teszteljünk. X egy pedagógus. Y vajon ki lehet?

X: Nem használok semmilyen elektromos kütyüt. Ezek teljesen elbutítják a gyerekeket is.

Y: Ilyen egy kövület gondolkodásmódja, amely pusztítóbb mint akármennyi kütyü. Jobb, ha nem is foglalkozol gyerekekkel.

Kérdés tehát, hogy Y kicsoda?

A – Y egy iskola igazgató, B – Y egy piercinges tizenéves, C – Y egy óvodás gyerek

A sémáink szerint a választásunk valószínűleg A, esetleg B, legkevésbé C. Ha pedig behelyettesítjük Y helyébe bármelyiket, akkor Y mondatának megítélése jelentősen változik. Az igazgató esetében némi fenyegetést érzünk, a tizenéves szemtelen, az óvodás kissé koravén, esetleg cuki szövegelő.

Ennyike. Ilyenek vagyunk.

A sémákra építenek a projektív pszichológiai tesztek is, hiszen egy nem befejezett, homályos képre, helyzetre a sémának megfelelő tartalmat vetít ki az ember. A sémákon keresztül pedig felgöngyölíthetők a vezérfonalak.

A sémákra építenek azok is, akik be akarnak csapni, mert amellett, hogy vakfolttá válik a sémához nem illő információ területe, a sémánk ki is egészíti, értelmezi a hiányokat.

Így működik az agyunk minden szinten. Nagyon hatékony az információk feldolgozásában, mert a kész sémák segítik felismerni mintázatot, és kész megoldásokat mozgósítanak.

Sémák segítenek még az olvasásban is. A fejünk a korábbi tapasztalatok alapján kialakult belső mentális lexikonból előhívott szavakká alakítja még a káoszt is. Ez egy ismert példa, ami jól mutatja a lényeget:

Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szímát melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteuk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn btűut mgaát, hneam a szót eszgébéen.

Ami az erősségünk, az a gyenge pontunk is. Rendszeres tudatos kontroll nélkül a sémáink nem segítséget, hanem csapdát jelentenek.

Belső kontroll és a GYROS BÜFÉ

A viselkedésünk 90%-a szokásokon alapul. A gondolkodásunkat a sémák vezetik. Ahogyan a szokások a viselkedés szintjén, úgy a kognitív sémák a gondolkodás szintjén tesznek minket hatékonnyá. Ez azonban csak akkor lesz valóban hatékonyság, ha nem hagyatkozunk teljesen ezekre a kényelmes eszközökre.

Éppen, mint az elektronikus kütyük: „Az a jó, ha nekem dolgoznak, és nem helyettem.” (Mark Helprin)

A tudatos ellenőrzéssel lehet biztosítani, hogy az információk a feldolgozás során ne csússzanak el. Amikor a mentális feldolgozó rendszerünket a környezet megüti egy kihívással, átváltunk a tudatos kontrollra. Ilyen például az olvasás esetén a gyros szó, amilyen a magyar nyelv szerint nem létezhetne, és így nem jelentene problémát, de a globalizált inyenckedés behozta a kultúránkba és így a szókészletbe is. Emiatt a GYORS BÜFÉ akármikor gyros-os lehet, de a mentális kontrollt beépítve nem tévedünk.

A mentális kontroll rendszeres alkalmazásával ellenőrizhető a sémák érvényessége, és szükség esetén lehetővé válik új séma kialakítása. A sémák fokozatos változása lehet tudatos és tudattalan, és a meggyőződés teljes változásához vezethet. A sémarendszer hirtelen átalakulása: a pálfordulás akkor következik be, ha a sémák változtatását hosszú távon erővel igyekszünk elkerülni, és a változás szükségszerűségét a tudatalattinkba szorítjuk.

Pálfordulás

A pálfordulást, a meggyőződés hirtelen, teljes átalakulását sokszor összemossák a köpönyegforgatással, pedig a két kifejezés egészen mást jelent, és nagyon jól megkülönböztethető.

A köpönyegforgatás külsődleges alkalmazkodás, és ahogy egy ruhát gyorsan lehet cserélni, úgy a véleményt is, de nem a meggyőződést. A köpönyegforgatók jó szélkakasok, mindig jelzik, merről fúj a szél. A véleményüket az érdekeik határozzák meg.

A pálfordulás viszont sokszor fájdalmas belső történés, amikor a korábbi értelmezési keretek már nem tarthatók fenn, és új hit, életfilozófia alakul ki. Ez esetenként még egzisztenciális hátrányt is okozhat. Semmi garancia nincs ugyanis arra, hogy –Pál apostolhoz hasonlóan, aki csak rövidtávon járt rosszul a „pálfordulásával” – hosszútávon egy új paradigma felépítését alapozza meg.

Amikor homlokegyenest másképpen gondolkodunk, mint korábban, gondolkodási sémáink ennek megfelelően átalakulnak. Például akinek megváltozik az anyagi javakhoz fűződő viszonya: a pénz, a gazdagság már nem érték a számára, a gazdagság nem a siker jele, mivel más értékeket preferál. nem lehet pénzzel megvásárolni.

Kicsi szemétdombocskáim

A pálfordulással járó lelki felfordulás igen nagy megterhelés a léleknek, és sokan nem vállalják azt a sokszoros g-s gyorsulást, amivel ilyenkor a lélek zuhan vagy emelkedik. Emiatt is népszerűbb megoldás a beérkező információknak a sémákba szorítása és az ezzel együtt történő végtelen torzítása.

A kognitív disszonancia kemény formája, amikor a kialakult sémáival összeegyeztethetetlen információkkal találjuk szembe magunkat. Ilyenkor nem hogy az értékrendszerünket, de még a sémácskáinkat is védjük, hiszen a változtatás mindenképpen veszteséggel jár. Valamiről le kell mondanunk, ami már otthonos, és nem igényel lelki energiákat. Aztán észre sem vesszük hogy lassanként minden energiánkat a sémák védelme köti le.

Miért ragadunk benne elavult vagy már kezdetben is ártalmas sémákban?

A sémák megkérdőjelezéséhez nagy lélegzetet kell venni, és hangosan kimondani a lelki „nemet”, vagy legalább is egy lelki kérdőjelet tenni mellé.

A sémához való igazodás persze könnyebb, mert csak kicsi korrupciót, apró rongálást igényel. Egy kis szemét a rendszerben. Aztán még egy, még egy, és ez már szemétdomb. Igaz, a nagy ugrást nem kellett megtenni, de nap mint nap megbotlunk a szemétdombocskáinkban. Nem értjük, mi az a kis rossz érzés a halántékban, vagy a tüdő csúcsban, a vállban, szívbillentyűben, és mitől nem igazán jó még a jó sem. Mint valami rosszindulatú daganat mételyez a meg nem oldott feladat.

Nagy kérdőjeleim

A kérdőjel is áthatja a testet-lelket, de míg a szemétdombocskából mérgező anyagok szivárognak mindenfelé, addig a kérdőjel tisztító folyadékot termel.

A kérdőjel elbizonytalanít, egy időre legyengít, érzékennyé, fogékonnyá tesz. Elveszi a régit, és amíg az új sémák ki nem épülnek, nyitott az agy és a lélek.

Ilyen esetben nagyon sokat segít a tudatos kontroll. A fájdalmas veszteséget, a bizonyosság elvesztését a fejlődési lehetőségek megnyílása kárpótolja. Persze erőfeszítés nélkül nincs tanulás, befektetés nélkül nincs nyereség.

A pálfordulással egyszerre alakulnak át a sémák , és új sémák, új meggyőződés is felépülhet. Emiatt annyira fájdalmas és annyira átszellemült, csodálatos történése ez a léleknek.

A lassabb és tudatosabb út, amikor az ember a sémáit módszeresen újraépíti. Ennek eszköze a kritikai gondolkodás: az információk, a gondolatok tudatos kontrollja is.

A kritikai gondolkodás az értelem által irányított, fegyelmezett gondolkodási folyamat, amely az összegyűjtött információk és információrészek elemzése, szintetizálása, és / vagy ezeknek a megfigyelés, tapasztalat, gondolkodás, érvelés, illetve a másokkal folytatott kommunikáció által történő feldolgozása. A kritikai gondolkodás eredményei útmutatók lehetnek az új hit, az új meggyőződés kialakításához.

Hivatkozott irodalom
Helprin, Mark (1989) Téli mese. Árkádia, Budapest. https://www.scribd.com/doc/181034048/Mark-Helprin-Teli-mese-pdf
Mulnix, J. W. (2010). "Thinking critically about critical thinking". Educational Philosophy and Theory: 471. doi:10.1111/j.1469-5812.2010.00673.x.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek