Remény az életre
12. A jelen 
Miután a hivatalos rész elintéződött, elkezdtem dolgozni egy fólia-gyártó cégnél sofőrként, nem túl sok pénzért. Nem terveztem itt hosszú távra, csak amíg nem adódik egy jobb lehetőség. Fél év elteltével megjött a jobb lehetőség, egy olyan cég alakjában ahova bekerülni csak kihalásos alapon lehetett. Felvettek, nagyon tetszett, szerettem is, de az első hónap után a cégben különböző változások történtek, főleg anyagi téren. Így a fizetésem radikálisan csökkent. Nyolc hónapig húztam, nem volt váltási lehetőség. Azután átkerültem egy másik céghez, ami az egyik magyar élelmiszerláncnak szállítja saját boltjaiba a termékeit. Jelenleg is itt dolgozom.
Negyedik éve élek Győrben, kialakult baráti körrel, csodás környezetben, egy csodálatos feleséggel. Persze itt sem fenékig tejfel az élet! Hiába kicsi a város, itt is akadnak ostoba emberek és minden egyéb is, akárcsak Budapesten. Viszont még most is élvezem a lassúbb tempót és a város azon csodás helyeit, ahol – ha akarok – elbújhatok egy kicsit a világ elől.
A mindennapok munkával, iskolával (érettségire készülök) telnek. Hétvégenként a gyerekek, barátok és a család szeretetét élvezem.
Hogy mit hoz a jövő?
Nincsenek világmegváltó terveim, de az biztos, hogy amennyire csak rajtam áll, szeretnék nyugodt, harmonikus életet élni, segíteni azoknak az embereknek, akik hozzám hasonló módon nevelkedtek.
Ennyit tehát az eddig eltelt életemről.
Már csak egy személyes üzenet van hátra, számodra, kedves Olvasó.
Kedves Olvasó!
Életem történetét osztottam meg. Lehetett volna részletesebb, talán több sztorival, de így sikerült. Már csak az van hátra, hogy személyesen Hozzád intézzem a szavaimat. Ezt, ha nem bánod tegező viszonyban teszem. Nekem könnyebb így.
Nem ismerlek, nem ismerem a körülményeidet, az életedet, lehet, hogy Te is nevelőotthonban nevelkedsz, vagy már kikerültél onnan. Lehet, hogy tök boldog életet élsz, családod van. Mindegy is, csupán néhány bátorító gondolatot szeretnék Veled megosztani.
Az életre nincs recept, ami előírná, hogyan lehet jól élni, sikeresnek lenni, mindig boldognak érezni magunkat. Az otthon elhagyása óta két dolog tartott meg engem, és hozott el odáig, ahol most vagyok: az Istenbe vetett hitem, és az alázat.
Tévedsz, ha azt gondolod, hogy azért menekültem a vallásba, mert gyenge vagyok és kell egy mankó. A vallásnak semmi köze nincs a hithez. A vallás egy élő kapcsolat Istennel, aki olyannak fogad el engem, amilyen vagyok, feltétel nélküli szeretettel tekint rám. Ez az én hitem alapja. Erre persze bármit lehet mondani, de higgy nekem! Sok kemény helyzetet megéltem már, amikor az a tudat, hogy Isten így tekint rám, mindig tovább segített. Veled sincs ez másképp, csak el kell fogadnod. Gondold át alaposan!
A másik dolog az alázat. A mai napig küzdelmet jelent ez az életemben, de már eddig is sok mindent tanított nekem. Küzdök a céljaimért, a családomért, de közben tudom, hogy annyira kevés dolgot uralok az életemben, és ez alázatra int. Nem gondolom magamról, hogy über király erős vagyok, mert tudom: csak idő és nyomás kérdése, mikor fogok térdre rogyni. A jellemünk abban mutatkozik meg leginkább, ami megállít, és nem abban, ami tovább hajt. Belátni és elfogadni, hogy nem vagyunk mindenhatók – nos, ehhez alázat kell. Merd vállalni az alázatot!
Szeretném, ha tudnád, bármi is vesz körül, bármit is teszel: ÉRTÉKES VAGY! Hallod? Az vagy! Teljesen mindegy milyen mélyről jössz, milyen képességekkel rendelkezel, mindenképpen értékes vagy. Sokszor éreztem ennek az ellenkezőjét, mert ezt jelezték a körülmények, ezt mondták az emberek, és én magam is azt gondoltam. Te ne hidd el ezt a hazugságot!
Az emberek, a világ nem képes elfogadni a hibákat, a gyengeséget. De tudod, mi segít? Tanulj meg hibázni, úgy értem, adj lehetőséget magadnak arra is, hogy hibázhass! Attól még nem leszel más ember. A te életed utánozhatatlan muzsika, még ha mások nagyon hamisnak is hallják.
Szerinted a sikeres emberek, akik nagy autókban ülnek, nagy házakban laknak, akiknek sok pénzük van, soha sem hibáznak? Dehogynem! És az, hogy sikeresek, még nem jelenti azt, hogy boldogok is. Tudod: mindenki a saját szintjén szenved!
Tudod, kit tekintek én sikeres embernek? Aki képes bocsánatot kérni, ha kell. Képes elfogadni attól is, aki kevésbé okos. Tud őszintén szeretni, ölelni, ki tudja mutatni az érzéseit. Aki észreveszi az apró dolgokban rejlő csodát. Sokat vagyok úton, sokat vezetek, de olykor megállok egy puszta közepén, kiszállok, és csak hallgatom a csendet. Nagyokat lélegzem, és hálát adok azért, hogy ezt megtehetem. Vagy egyszerűen csak megállok egy erdőnél, nézem a fákat, és rájövök, mekkora csoda is vesz körül minket. Tettél már Te is ilyet? Vagy csak rohansz, belesüppedsz a szürke hétköznapokba, a teendők sűrűjébe? És elmegy melletted az élet! Néha állj meg, és csodáld meg azt, ami körülvesz.
Még egy dolog. Ha esetleg mélyről jössz, ne hidd, hogy hátrányban vagy! Nem mi tehetünk arról, ha pocsék körülöttünk az élet. Ha komoly mélységeket élsz meg, az olyan emberré tehet, amit el sem hinnél. Látod azt, amit nagyon sokan nem. Meríts erőt ebből!
Ha azon gondolkodom mi a legtöbb, amit kívánhatnék Neked, az jut eszembe, hogy bárcsak megélhetnéd azt a kapcsolatot Istennel, ami nekem megadatott Ez az egyetlen fix pont, amit ajánlhatok. A többi Rajtad áll. Soha ne add fel! Ha megteszed, eldobod magadtól azt a lehetőséget, ami a dolgokat jobb irányba fordíthatja.
Ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm, ha elolvastad a történetemet, megtiszteltél vele!
Hasenfratz Róbert
--
-- » Kommentálom
Hozzászólások
csilla | 2016. november 2. Köszönöm!
Végig követtem a történetet! Gondozóként dolgozom. Szeretném megosztani, ha lehet a történeteket a gyermekeimmel! (az általam gondozott) |
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése