OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. november 19.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

18. Ki kit vezet?

Egy csoport vezetője soha nem a csoport legkiválóbb tagja. Sokkal inkább a csoport legátlagosabb tagja: a prototípus. Ő az, aki a leginkább megszemélyesíti a csoportot, mert a gondolkodásmódja, értékei és céljai a legtöbb csoporttag számára vonzónak és elérhetőnek látszanak.

Egy csoport választott vezetője tehát az lesz, aki rendelkezik olyan személyes jellemzőkkel, amelyek a csoportot is jellemzik, és így a csoport céljainak megfelel. Így egy csoport választott vezetője leképezi a csoportot. Igaz ez akkor is, ha egy informális gyerekcsoportról, és akkor is, ha egy nép vezetőjéről van szó. Egy ország választott vezetői az ország népét tükrözik. (Például Obama, Clinton és Trump megtestesítik jelenleg az USA népét.)

Adjatok egy fix pontot és kimozdítom a világot a helyéből1

Archimédesz bölcsessége nem korlátozódik a fizika tananyag fogalmaira. A fix pontot nem csupán fizikai pontként lehet értelmezni, hanem fogalomként vagy bármi egyéb módon is. „Mondd, hogy mihez képest nézzem és tudni fogom, hogy a többi hogyan alakul.”

A világban való eligazodásunkhoz a meggyőződéseink adnak biztos támpontot. Érthető, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a meggyőződéseinket megerősítsük. Kell egy fix pont, és aki ezt a fix pontot megerősíti, az lesz a „barát”, aki pedig elbizonytalanítja, az lesz az „ellenség”.

Minden emberi kapcsolat a kognitív sémák, meggyőződések, szabályrendszerek, célok találkozása. A „madarat tolláról, embert barátjáról” közmondás is azt az egyszerű tételt írja le, hogy a hasonló gondolkodás megerősítő, ezért kedves. Ezen az alapon alakulnak – többek között – a Facebook csoportok vagy a baráti társaságok. Az egyén is a meggyőződései alapján dönt és választ, és a csoport is a meggyőződési rendszere alapján dönt és választ.

A kaméleon előretör

Az együttműködő, együtt élő emberi csoportok és közösségek tagjainak a kognitív sémái, meggyőződései, meghatározzák a csoport kognitív sémáit, meggyőződéseit, szabályrendszereit, céljait, ezek pedig azt, hogy ki lesz a csoport vezetője.

A vezetés szociális identitás-elmélete szerint a csoport prototipikus tagjai képesek befolyásolni leginkább a csoportot, egy vezető tehát annál hatékonyabb, minél inkább prototipikus csoporttag (Hogg és Reid, 2001).

Mindegy, mennyire képzett egy személy, vezetői hatékonysága nem csupán rajta áll. A hatékonyságot meghatározza, hogy a csoporttagok a vezetőt úgy látják-e, mint olyan valakit, aki „egy közülünk” (Reicher, Platow, Haslam, 2007).

Nem létezik tehát született vezető. Egy csoport vezetője a csoporttal való interakcióban fejlődik ki. A csoport a többségének igényeit kielégítő vezetőt „termel ki”. Az erre alkalmas személy lehet azután képes arra, hogy valóban befolyásolja a csoport működését.

Mérei Ferenc „Az együttes élmény” című könyvében írta le azt a nagyon hamar világsikert aratott óvodai kísérletét, amelyben idősebb, vezetői készségekkel rendelkező gyereket tett egy erős tradíciókkal, szokásokkal rendelkező csoportba. A csoport eleinte nem engedett a vezetőnek, a vezető „behódolt” a csoportnak, átvette játék-szokásait, hagyományait, és ezekben vált vezetőjévé.

Egy idő után azonban mégis érvényesült a „behódolt” vezető hatása. Ő ugyan átvette a hagyományokat, de továbbfejlesztette azokat. Átrendezte a korábbi játékot, új elemeket tett hozzá. Ettől kezdve a csoport egyre inkább az ő játékait játszotta, az ő szabályai szerint.

Homogenizálás=bebetonozás

A hatékony vezető tudják, hogy nem elég megszerezni a vezetést, azt meg is kell tudni tartani. A fentiek szerint ehhez a legbiztosabb út, ha a csoportidentitást a saját identitásához hasonítja, hiszen így maradhat ő a legprototipikusabb, és képes lesz megőrizni a hatalmát. Az alapértékek és a gondolkodásmód egységesítésével, a csoportidentitás határainak kijelölésével tudja a vezető a hatalmát hosszútávra bebetonozni.

A hatalmát biztosítani kívánó vezető, az identitásközösséget megerősítendő, verbálisan is jelzi az összetartozást a csoportnak, mégpedig többes szám első személyben tett kijelentésekkel: „Mi szeretjük a palacsintát.” „Nem hagyjuk, hogy a palacsintát elvegyék tőlünk.”

A határok kijelölése, a csoportértékek megerősítése többféle lehet, és ezek gyakran egyszerre jelennek meg, amennyiben a vezető biztos akar lenni a hatalmában. Az egyik út az eltérő belső irányok gyengítése, és a prototipikusak megerősítése (például Homans és Greer, 2013; Platow, Reid, és Andrew, 1998). A másik út a külső határok erősítése, valamint a csoporttól való eltérések és a más értékekkel rendelkező csoportok veszélyként történő azonosítása (Hogg, 2005).

Az értékek, meggyőződések bebetonozása könnyebb, ha azok háttere teljesen koherens. Ezen a lehetőségen a tanítás és nevelés terén érdekelteknek is érdemes elgondolkodniuk. Szakemberek és laikusok egyaránt profitálhatnak a vezetési praktikákból.

A nevelés és tanítás, mint vezetés

A vezetésről jellemzően a gazdasági menedzselés és a politika kapcsán gondolkodunk, pedig a legfontosabb területen, a nevelés és tanítás világában legalább akkora, ha nem nagyobb jelentősége van az egyének és csoportok irányításának.

Az egyik nyilvánvaló és nagyon konkrét terep az osztályfőnöké. A pedagógus és az osztály kapcsolata azonban általában is jellegzetes vezető-csoport kapcsolat, bár nem választott, hanem kijelölt vezetőről van szó. Az ilyen kapcsolat eleve kockázatos. Általános tapasztalat, hogy egyes pedagógusok bizonyos típusú gyerekekkel, csoportokkal tudnak jól dolgozni, mások másmilyenekkel érzik hatékonynak magukat.

A pedagógus fontos képessége, hogy rá tud hangolódni a gyerekekre, a gyerekcsoportra. Ugyanez érvényes a pszichológusra, és minden olyan szakemberre, aki emberi kapcsolatokon keresztül dolgozik. A kliensből kiindulva lépésről lépésre haladva –ahogy Mérei óvodáskorú vezetői tették – hatalmas változásokat lehet elérni.

A sikeres fejlesztő és tanító munka mindig az egyén illetve csoport adottságaiból, képességeiből, motivációiból, attitűdjeiből, kognitív sémáiból, meggyőződéséből, céljaiból indul ki, és a szakmailag meghatározott, de elérhető célok felé halad.

A gyerekek irányításában nagy szerepe van az értékek átadásának és megerősítésének. Ebben is nagyon hasonló eszközök állnak rendelkezésre, mint amit a vezető használ, amikor a saját értékei irányába tereli a csoportot.

Az eltérő irányok gyengítése, és a prototipikus, vagyis a csoport és társadalmi normák megerősítése, illetve a határok kiépítése, valamint a normáktól való eltérések és eltérő értékek veszélyként való azonosítása nem ördögtől való manipuláció, ha mindez nem érzelmi, hanem értelmi síkon történik, és ha a gyerekek tapasztalatok és minták alapján sokféle saját élményen keresztül alakíthatják ki a határaikat. Így a gyakorlat által rugalmas marad a tudás, és mindig lesz lehetőség az új tapasztalatok alapján felülvizsgálni az értékeket, szokásokat, sémákat, meggyőződéseket.

A valódi tanulás és nevelés tevékenységek közben valósul meg. Ahhoz, hogy a gyerekek a felnőttek értékeit átvegyék, nem etikai kódex bemagolására, hanem közös élményekre van szükség. A konkrét, tevékenységek közben megjelenő helyzetekben van lehetősége a gyerekeknek a viselkedési minták kipróbálására és átvételére.

Társas helyzetek

A felnőttnek nem egyszerű a gyerekekhez közeli attitűdöket, viselkedést, meggyőződést, de akár beszédstílust is használni. Nem is hiteles, ha egy felnőtt ezt próbálja tenni. A diákjaihoz nagyon hasonló viselkedést magára erőltető tanár inkább nevetséges, mint hatékony vezető. A használható közös szálaknak hiteleseknek kell lenniük. A felnőtt identitásának rugalmassága sokat segít, mert sokféle érték irányában tud elfogadó lenni. Ennek azonban vannak határai, különösen a viselkedés szintjén.

Ezért a gyerekek gyakran hatékonyabbak egymás befolyásolásában és tanításában. Természetes csoportot alkotnak, és különösen, ha többféle életkorú, heterogén csoportban tevékenykedhetnek, rendkívül gyors fejlődés érhető el velük.

Miközben a gyerekek egymást tanítják, maguk is jobban megértik, amit tanítanak, mert ismételnek, új szempontokat látnak meg. A kommunikációjuk is könnyebb, mert két gyerek gondolkodása és kifejezési készlete közelebb áll egymáshoz, mint akár a legszorosabb szülő-gyermek kapcsolat esetében.

Nagy tévedés, hogy a legnagyobb szocializációs és tanítási erőt a felnőtt társadalom jelenti. És rossz hagyomány az is, hogy az iskolai tevékenységek során a pedagógus a gyerekek együttműködését csökkenteni igyekszik: ne másolj, ne beszélgess. Pedig ezek a legalapvetőbb tanulási eszközeink.

Az ember utánzással és nyelvi kommunikációval nagyon hatékonyan képes tanulni. A 21. századi tanítási módszerek összekötik, és nem elválasztják a diákokat, ezt bizonyítják a kooperatív tanulás, projekt módszer, probléma-alapú oktatás, komplex instrukciós program, stb. eredményei.

A leghatékonyabb tanulás azonban a gyerekek szabad tevékenysége során történik. Ilyenkor önmaguk lehetnek, és a szabad játék során kipróbálhatnak bármit, amit a közösség felkínál.

A vezetők példáján okulva

  • Ha olyasmit akarunk mások torkán lenyomni, ami távol áll a gondolkodásuktól, sémáiktól, értékeiktől, biztos a kudarc.
  • Ahhoz, hogy megváltoztassunk valamit vagy valakit, először meg kell ismernünk, és hidakat építeni a régi és az új megoldások közé. Fokozatosan erjesztve mindent el lehet érni.
  • Egy csoport vezetését nem feltétlenül a legjobb tanulóra kell bízni, hanem a csoport identitását leginkább megtestesítő diákot kell partnerré tenni.
  • A hasonló gondolkodásúak eleve könnyebben befolyásolják egymást, mint azok, akiknek a megoldásai, megfogalmazásai, céljai és értékei jelentősen eltérnek. Emiatt a gyerekek sokkal könnyebben tanulnak egymástól, mint a felnőttektől.

Gondolja ezt mindenki tovább a saját terepén!

Hivatkozások
Hogg, M. A., van Knippenberg, D. (2003). Social identity and leadership processes in groups. In M. P. Zanna (Ed.), Advances in experimental social psychology (Vol. 35, pp. 1-52). San Diego, CA: Academic Press.
Homans, A.C., & Greer, L. L. (2013). Considering diversity: The positive effects of considerate leadership in diverse teams. Group Processes and Intergroup Relations, 16(1), 105–125. House, R. J., & Aditya, R. N. (1
Mérei Ferenc (1948) Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken. Budapest, Officina.
Platow, M. J., Reid, S. A., & Andrew, S. (1998). Leadership endorsement: The role of procedural and distributive behaviour in interpersonal and intergroup contexts. Group Processes and Intergroup Relations, 1, 91–103. doi: 10.1177/1368430298011004
Reicher, S. D., Platow, M. J., Haslam, S. A. (2007) The New Psychology of Leadership. Recent research in psychology points to secrets of effective leadership that radically challenge conventional wisdom. Scientific American, August 1

1Pontosabban: „Adjatok egy elég hosszú kart és egy elég erős támaszpontot, és én kimozdítom sarkaiból a világot.”

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek