OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. november 27.
» Hozzászólások (0)

Merre tovább?

3. Emlékek az ártatlan(?) gyerekkorból

Egy 16 éves fiú mesélte nekem az alábbi történeteket az elmúlt másfél év során. Lassan és fájdalmasan törtek elő belőle a vallomások, amelyekből kirajzolódott az a kegyetlen gyerekkor, ami olyanná tette, amilyen. Már 16 éves, a felnőttkor küszöbén (törvényeink szerint nem is tanköteles). De még csak 16 éves, előtte az élet, de vajon milyen élet?

Emlékképek

Négyévesen az utcán játszottam és elcsapott egy autó. Felszakadt a fejbőröm, bevittek a kórházba. Agyrázkódásom lett. Apám kirángatta a sofőrt az autóból és egy doronggal verte meg, alig tudták lefogni. De ő mindig megvédi a családját.

10 éves lehettem, apám elvitt magával éjjel lopni, mert jól tudok lopódzkodni. Bementünk egy panelházba, volt nálunk egy fejsze, azzal mentünk be a lakásba. Bepakoltuk amit találtunk egy nagy sporttáskába. Lefelé jövet a liftben egy öreg nénivel találkoztunk, mondta, hogy milyen aranyos gyerek vagyok.

Nekem rossz a májam, mert apu kiskoromban sörrel itatott. Legalább egy láda sört megittam. Anyu mondta, hogy ez nem jó, de ordítozott vele, hogy férfi vagyok, innom kell.

10 éves koromban apu repülővel kivitt Görögbe. Ott futtatott kurvákat egy szállodában. Nagyon szép volt ott, olyan csúszdás strandon voltunk, mint ami a filmekben van! És olyan csokiboltban voltunk, hogy ott minden volt! Rengeteg csokit kaptam, a bárban is bármit megkaptam. Pezsgőt is ittam. Mindenki a kedvemben járt.

Kaptam egy Xboxot sok játékkal. Az jó volt. Egész nap játszottam, nem is aludtam. Volt játék, amit 23 óra alatt kivittem. Egyfolytában játszottam. Aztán apámnak egyszer nagyon kellett drog. Eladta az Xboxot 3000 forintért.

Apám drogozott, egyre többet. A lakásban velünk laktak a kurvái is. Minden tele volt tűkkel. Anyám csak kesztyűben mert takarítani. Apám egyszer úgy megverte anyámat, hogy eltört az orra, minden csupa vér volt. Utána elmenekültünk a mamához.

A bátyámnak volt egy nője, aki aztán lefeküdt apámmal is. Apám kurvává tette. Hát nincs bennük semmi szégyenérzet? Lefeküdni a fiúval és az apjával is? Velem is akart, de „istenmencs”. Apám és a bátyám után? Nem.

A bátyám be volt állva, és rátámadt anyura. Nem bírtam elráncigálni. Fogtam egy seprűnyelet és azzal vertem. Eltörtem a bátyám kezét. Mindig meg fogom védeni az anyámat.

Volt, hogy egy hétig csak olajos kenyeret ettünk. csak az volt. Meg vegetás kenyeret. Az finom. Én tudom, hogy mit jelent az éhezés. De ki lehet bírni. Mindent ki lehet bírni.

Szilveszterkor hívták a (nagy)bátyámat, hogy baj van és menni kell. Vidékre. Anyu nem akart engem elengedni, de a nagymamám nővére, a „nényém” azt mondta, hogy 16 évesen már férfi vagyok, és menni kell, mert meg kell védeni a családot. Bepréselődtünk vagy nyolcan a kocsiba és mentünk. Egy óra alatt ott voltunk. A (nagy)bátyám azt mondta, hogy maradjak szorosan mögötte, és ne csináljak semmit. Aztán mondta, hogy fussak, és üljek be a kocsiba. állítólag meg is késeltek valakit, de a mieink is megsérültek. aztán hazajöttünk.

Engem nem nevelt senki! Nem figyeltek rám! Elcseszték az életemet! Tessék elengedni, megyek és beszívok, mert addig legalább nem gondolok a bajokra!

Hol tart most ez a fiú,

miután az általánosból áttették egy másik iskolába: HÍD programba? Zavaros az egész történet. Raktárosnak vették fel őket, de nem tudtak számukra gyakorlatot biztosítani, ezért félévkor átkerültek eladónak. A fiú, nevezzük Ernőnek, eleinte ki volt akadva, hogy a többiek milyen csúnyán és tiszteletlenül beszélnek a tanárokkal, majd lassanként alkalmazkodott. Lógott is elég sokat, végül magyarból megbukott.

A kérdésére, hogy miből készüljön, csupán annyi választ kapott, hogy amit év közben tanultak. Se könyvük nem volt, de még fénymásolt anyagot sem kaptak. ő meg nem volt ott az órák nagy részén. Végül az egyik anyáskodó természetű szakmai tanár szerzett számára egy feladatlapot, hogy ezt kell megtanulnia, a vizsga írásbeli lesz. A vizsgáról szóló értesítésben – tévedésből – az angol pótvizsga is szerepelt, amiből pedig kettese volt. Ettől teljesen kétségbeesett, alig tudtam megnyugtatni. Végül mégis szóban kérdezték, amitől lefagyott, hiszen nem erre készült.

Az ilyen gyerekeknek nem mindegy ugyanis a vizsga módja. Ha írásban tanulnak meg valamit, azt nem tudják szóba áttenni, és fordítva. (Ráadásul Ernőnél – az általános iskolai fejlesztője tájékoztatása alapján – motoros afázia is áll a háttérben. Annak idején a nevtanban egyszerűen enyhe értelmi fogyatékosnak minősítettek, amivel a fejlesztője nem értett egyet.) Végül kapott még egy esélyt, október elején vizsgázhatott újra. Közben viszont verekedésbe keveredett. Nem ő kezdte – valóban nem verekedős fajta, vékonydongájú, cingár gyerek, általában inkább elfut. Ennek ellenére eltiltották az iskolalátogatástól (a másik gyereket nem).

Itt lett vége az ügynek, hiszen 3 hétig csak tengett-lengett, és már láttam, hogy nem fog visszaülni a padba. Közben összevonták az övét egy másik osztállyal, nem volt még osztályfőnökük sem (az első ofő négy hónap után, a másik pedig nyáron hagyta el a sulit).

A pót-pótvizsgán ismét megbuktatták, pedig készült, írni és beszélni is tudott az adott témából. Igaz, csak döcögve, akadozva, lassan. Az osztályukból mindhárom gyerek megbukott, egy fő maradt csak meg, akit a másik osztályba helyeztek át. Feltételezhetően meg akarták szüntetni ezt a tanulócsoportot.

Az iskolának semmiféle speciális programja nem volt arra, hogy ezekkel a gyerekekkel mit kellene és mit lehetne kezdeni. A tanórákon lediktálták az anyagot, a szülőkkel kizárólag e-naplón keresztül tartották a kapcsolatot, amihez azonban a szülők többségének nem hozzáférése. Az osztálynak nem volt „gazdája”, a szakmai képzést nem oldották meg.

Ernőt az anyja átíratta egy másik Híd-programos suliba, de oda már nem nagyon járt be. Most így hat befejezett osztálya van, s már nem tanköteles. Folyamatosan küzd a droggal, hol leáll, hol visszacsúszik, állandó libikóka. Alkalmi munkákat végez: kőműves és festő mellett dolgozik, de ő – saját bevallása szerint – kifejezetten szereti a fizikai munkát.

Most talán beiratkozik egy esti suliba, ahol egy év alatt leteheti a 7. és 8. osztályt. De erre is csak magántanulóként volt hajlandó. Megkért, hogy segítsek neki. Ebben a suliban takarít az anyja, aki tavaly itt fejezte be a hiányzó 8. osztályát. Most arról beszél, hogy össze akarja szedni magát, befejezni az általános iskolát és dolgozni, hogy tudjon segíteni az anyjának.

Az összes szörnyűség mellett még maradt benne valami ösztönös vágy a jóra, és az anyja is támogatja, jó irányba próbálja terelni a maga csekély eszköztárával.

A fotók forrásai:
1. kép: https://www.photoblog.com/utazo/2011/02/10/budapest-viii-jozsefvaros-dioszegi-samuel-utca-7-20101208-szerda/
2. kép: http://player.hu/uploads/2013/01/030_770.jpg
3. kép: https://www.photoblog.com/utazo/2011/02/10/budapest-viii-jozsefvaros-dioszegi-samuel-utca-7-20101208-szerda/

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek