OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. november 30.
» Hozzászólások (0)

Digitális lábnyomok, digitális mérföldkövek

Plenáris előadások a digitális konferencián

November 26-án került sor a Digitális Pedagógus és Nemzedék Konferenciára az ELTE PPK épületében. A szakmai rendezvénysorozatot 2012 óra szervezzük, és ez a jubileumi alkalomról is örvendetesen jó visszajelzések érkeztek. Ez alkalommal a plenáris előadások tartalmi összefoglalóit adjuk közre1.

Fábri György2: Digitális lábnyomok, digitális mérföldkövek.

Már az előző évszázadban megjelent a magyar felsőoktatásban négy „digitális lábnyom”. Az első ezek közül az 1994-ben induló és mindössze két esztendeig létező ABCD interaktív magazin (Nyírő András kezdeményezése). A távoktatást (e-learning) is ebben az időben indították el a Műszaki Egyetemen, csatlakozva az európai távoktatási szervezethez . 1998-ban Nyíry Kristóf szorgalmazta a virtuális egyetem, majd még a Wikipédiát megelőzően, 1998-ban a Virtuális Enciklopédia elindítását.

Ezek a kezdeményezések azonban nem bizonyultak hatásosnak és tartósnak. Lehet, hogy azért, mert a társadalom számára túl korán érkeztek. Elképzelhető azonban az is, hogy a digitális érzékenység megvolt, de hiányzott a szükséges szakmai és módszertani tudás. A legvalószínűbb azonban, hogy akkoriban ez az ügy sem a politika sem a média számára nem volt elég fontos.

Az előadó említett egy a hazai lakosság körében tavaly végzett reprezentatív kutatást, amelyből kiderült, hogy a konzervatív és liberális nevelési profilok közül a túlnyomó többség a konzervatív szemléletet preferálja, amelynek rövid lényege, hogy a pedagógus neveli-oktatja a diákot, aki passzív befogadóként engedelmesen tűri ezt. A lényeg, hogy „leültessük a gyereket, és ő ne zavarjon minket.”

Napjainkra ez a szemlélet elavult, nem tartható. Az iskola, az oktatás erősen ki van téve a külső hatásoknak. Olyan hatásoknak, amelyeket az iskola képtelen befolyásolni, ráadásul a tudás jelentős részét a mai gyerekek nem az iskolában sajátítják el. Hiszen egy olyan korban nőttek fel, amelyben a média szerepe meghatározó. A média pedig „felzabálja az alrendszereket”. Minden, ami körülvesz minket: iskola, bíróság, sport stb. csak akkor van, ha a média beszél róla. A gyerekeket pedig csak akkor fogja érdekelni, amit mondunk nekik, ha tudomásul vesszük mindazt, amit a média révén tapasztalnak. A mai világban nem kommunikálunk és élünk, hanem kommunikálva élünk. A tartalom pedig az interneten, a közösségi oldalakon a tartalomszolgáltató és a felhasználó között folyik mindkét irányba, és ebben a folyamatban a felhasználó sem passzív befogadó, hanem maga is alakítja a tartalmat.

A 70-es években Allan Bloom Closing of the American Mind című könyvében már írt arról, hogy minden relativizálódik, hogy nem tények, hanem vélemények terjednek, s minden lehet így is meg úgy is. Az így elnyert szabadság számos csapdát rejt, hiszen nagyon sok hamis lábnyomot hagyunk magunk után. Lukács György az ÉSZ trónfosztásáról írt, jelenleg a faktológia trónfosztásáról beszélhetünk. Éppen ezért komoly kihívást jelent az autoritás (ezen belül az iskola, a pedagógus) számára segíteni a tények és nem tények közötti eligazodásban.

Gyarmathy Éva3: Túlélő felszerelés a 21. századhoz – avagy az iskola küzdelme a 2-es szinten

A digitális nemzedék mi vagyunk mindannyian. A korábban digitális bevándorlónak címkézett generációk mára már jobban hasonlítanak a digitális bevándorlóknak nevezettekre, mint korábbi önmagukra. Annyi időt töltött és tevékenykedett már mindenki az infokommunikációs korszakban, hogy idegrendszere átvette annak működését.

A lélek azonban nem adja meg ilyen könnyen magát az újdonságnak, és keményen ellenkezik a változással és a változás okozta bizonytalansággal. Sokan még továbbra is azt várják, hogy egyszer csak kialakul egy új kultúra, amely végre ismét valamelyes stabilitást hoz. Az új kultúra már kialakulóban van, ez a jó hír. A rossz hír, illetve ki-ki kedve szerint minősítheti, hogy az új kultúra lényege a változás. Emiatt a lelki túlélő felszerelésünk legfontosabb eleme, a bizonytalanság elfogadása. Nem fog könnyen menni, de a túléléshez szükséges egyéb értékeinkkel együtt hatalmas fejlődési lehetőség elé nézünk.

A teljes csomag tartalma:
- a bizonytalanság elfogadása,
- társas készségek,
- autonómia,
- harmónia
- kritikai gondolkodás,
- carpe diem.

Ezek az értékeink menthetik meg az iskolát is, amely végzetes lemaradásban van, és már egyre inkább csak bajt okoz. A vonat nem vár. Jelen van már az ipar4.0, kultúra4.0, web4.0 is. És még mindig csak az iskola2.0 – némi jó akarattal. Az oktatás nem találja a helyét, elakadt a 20. században, és termeli a kudarcokat. Még a diák3.0 sem kezelhető a rendszer számára. Egyre több papírunk lesz arról, hogy az iskola nem illeszkedik a gyerekekhez.

Turcsányi-Szabó Márta4: Kell-e? Miért? Hogyan? – Az elmúlt évek változó kérdései a digitális pedagógiában

A számítógépek megjelenésekor, csupán nagyon kevés arra képzett szakember kerülhetett a közelükbe. Ezen az állapoton a személyi számítógépek elterjedése változtatott igazán. Hazánkban a 80-nak évek elején törtek be a személyi számítógépek, lenyűgözve az értelmiségi réteget, felkeltve a programozás iránti érdeklődést, valamint a nagyközönség számítógépes játékok iránti vonzalmát. Az akkori kereskedelmi embargó miatt a kreatív elme „fából is megpróbált vaskarikát” csinálni, akár önmagát képezve a programozás fortélyaira, avagy a több mint 40 éve elinduló programozó-képzés útjára lépve vált világszerte elismert szakemberré ezen a téren, a megalapozott elméleti tudással együtt járó hazai specialitás miatt. A személyi számítógépek elterjedésével évtizedekig arról folytak a nemzetközi szakmai diskurzusok: kell-e informatikát tanítani vagy sem.

Ez évtől azonban nálunk is meghúzták a vészharangokat: „22 ezer informatikus hiánya van csak Magyarországon!”, és nem létezik már olyan munkakör, amihez ne kellene valamilyen informatikai tudás! Így a „Digitális írásbeliség” kritériumai az elmúlt öt évben nagy változásokon ment keresztül, nemcsak folyamatosan kiegészítve a „MIT tanítsunk?” kérdésre a listát, a „MIÉRT?”-ekkel egyre alaposabban megindokolva azokat, de a digitális eszközhasználattal egy időben a pedagógiai paradigmaváltást is hangsúlyozza a 21. századi átalakuló munkavállalói kép reális megalkotásához.

Nádori Gergely5: Az eszközöktől a módszerekig – miként változott az IKT szerepe az oktatásban az elmúlt években?

A tanítás technikai megújítása legalábbis Comenius óta napirenden levő kérdés. A tábla megjelenésétől kezdve a 19. század közepén az iskolarádión és az iskolatévén át a NAT-ban is hangsúlyosan megjelenő CD-ROMokig sok eszköz volt már, ami a tanítás revolúcióját ígérte. Mindeközben az alapvetések: tanár tanulókat tanteremben tantárgyakra tanít mégsem változtak meg.

A digitalizáció kezdetben hasonló pályán haladt és a fő hangsúlyt az új eszközök kapták, számítógéplaborok, projektorok, interaktív-táblák kerültek az iskolákba. A közoktatás vezetőinek kimondott elve volt, hogy elég új eszközöket vinni az iskolába és az magával hozza majd a módszertani változást is. A tanárok érdeklődése is elsődlegesen technikai jellegű volt: milyen eszközök vannak és azok miként működtethetők. Ezt tükrözte például 6-8 éve a Tanarblog.hu oldal cikkeinek népszerűségi listája is.

A technikai váltás sokáig nem hozott magával módszertani változást, a nagy áttörés elmaradt, úgy gondolhattuk, hogy a digitalizáció is a többi technikai megújulás sorsára jut. Az elmúlt 3-4 év azonban jelentős változásokat hozott a digitális eszközök iskolai használatában. Ennek egyik oka a technika gyors változása, a web2 és a hordozható személyes eszközök, az emberközeli interfészek megjelenése. A másik viszont, hogy a technikai változás a tudás koncepció átalakulását is magával hozta. A megváltozott tudás-koncepció: a Google-galaxis pedig maga után vonhatja a tanítás változását is, ahogyan ez történt az írás és a nyomtatás megjelenésével is.

Szekszárdi Júlia6: Kimerészkedés a komfortzónából – a nevelés esélyei

A nevelés célja mindig is a gyerekek, fiatalok jövőjükre történő felkészítése volt. A jövő azonban egyre kevésbé prognosztizálható, és nem létezik az a társadalom által visszaigazolt, biztonságos érték- és normarendszer, amit szülők és pedagógusok egyértelműen képviselhetnének. Felgyorsuló korunkból hiányzik az a stabilitás, amire támaszkodva kijelölhetnénk a nevelés távlati perspektíváit. Korunkban ezek a célok nem egészen azt jelentik, mint néhány évtizeddel korábban. A hagyományos hierarchia lebomlik, az alá- felé rendelésből mellérendelés lesz, felértékelődik a kooperáció a felnőtt-gyerek viszonylatban is, és ennek megfelelően a felelősség szintén megoszlik közöttük.

A nevelési célok lényegükben ma is ugyanazok, mint korábban, újra értelmezésük azonban elkerülhetetlen, ha a nevelő nem akarja elveszíteni a hitelességét.

1. Az énkép megalapozása, az önismeret fejlesztése, a belső erőforrások megismerése és mozgósítása a korábbiakhoz képest felértékelődik, hiszen egy olyan világban, amikor minden mozgásban, változásban van, nincs világos jövőkép, belső biztonság, döntési képesség, felelősségvállalás nélkül esély sincs a boldogulásra.

2. A virtuális tér jelenléte a társas készségek alakulását is erősen befolyásolja. Az offline világ kapcsolatrendszere az online lehetőségek megjelenésével feltétlenül gazdagodik. Olyan emberekkel kerülhetünk kapcsolatba, akikkel korábban elképzelhetetlen lett volna találkozni, olyan információkat kaphatunk másokról és önmagunkról is, amelyekre korábban nem lett volna módunk. Gyakorolhatjuk a kommunikációt, az elfogadást és önmagunk elfogadtatását, megtapasztalhatjuk a világra jellemző sokféleséget

3. A világban való boldogulás elengedhetetlen feltétele a jelenismeret, ehhez pedig az interneten (is) történő folyamatos tájékozódás minden pedagógus számára elengedhetetlen. Az információk bősége, az értékrendek és értékrend-töredékek egyidejű jelenléte nem könnyíti meg ugyan a dolgunkat, de lehetőséget ad a vélemények szembesítésére, a kritikai gondolkodás fejlesztésére. Sem pedagógusként sem szülőként nem tudjuk átlátni a gyerekhez eljutó információkat, tehát onnan kell indulnunk, hogy már az óvodás gyerek feje tele van mindenféle ismerettel, benyomással, érzelmi hatással. Ennek tudatában pedagógusként nem az már a dolgunk, hogy egy tiszta lapot teleírjunk, hanem hogy – megismerve a kisebb, nagyobb gyerek korábban szerzett és követve újabb tapasztalatait – tegyük a dolgunkat.

Rab Árpád7: Oktatás. Forradalmak. Újraprogramozott agyak és újragondolt tanulás a digitális kultúrában

Az információs társadalom változásai gyökerestül felforgatták a kultúra, a gazdaság, a család és az egyének mindennapi életének megszokott formáit. Mélyreható, és messze vivő változásokat, vagy azok illúzióját éljük át. Még összegyűjteni is nehéz a látványos, illetve a nehezebben azonosítható, de annál fontosabb mélyrétegi változásokat, nem hogy felfogni, mélységükben megérteni őket, ráadásul reagálni is rájuk.

Mégis, az átgondolt megértés és a tudatos válasz nem nélkülözhető. A digitális kultúra kettős körének elméletében írom le azt a holisztikus modellt, melyben összegyűjtöttem a digitális kultúra főbb jellemzőit, és azok egymásra hatását. Ez a megközelítés jól szemlélteti a digitális kultúra összetett hatástömegét az emberi gondolkodásra, kultúrára, érzékelésre és tanulásra.

A digitális kultúra hatása az oktatás és a tanulás világára alapvető fontosságú és nagymértékű. Az információs társadalom kulcsterülete az oktatás. Kiemelkedő fontosságát senki nem vonja kétségbe, mégis, mintha nem bírna kiszabadulni az újonnan létrejövő, feloldhatatlannak tetsző ellentétek vonzása alól: az új infokommunikációs eszközök egyszerre új lehetőséget jelentenek, de a figyelemelterelés eszközeit is, az internet újfajta tanulási és tanítási modelleket nyújt, de e mellett újszerű lélektani háborúk színtere, az információbőség egyszerre felkavaróan izgalmas és elmezavaró, a tanulás és tanítás motivációi és eszköztára a hiábavalóság érzetétől kezdve egészen a drasztikusan újszerű, innovatív és kreatív megoldásokig terjed.

Az előbbi ellentétek nem feloldhatatlan ellentmondások, annál inkább fontos üzenetek. Üzenik azt, hogy hiányzik a vízió, a magasabb rendű cél, és a tudatos tervezés az oktatásból szerte a világban. Az oktatás jövőjéről, a tanulás jövőjéről, a fontos képességekről és készségekről, stratégiáról beszélek a digitális kultúra relációjában. Összességében lehetőségeket látok, de ezek megragadásához az oktatás világát is érdemes újra gondolni, és látni kell azt is, hogy önmagában ez a szféra nem oldhatja meg saját kihívásait.

1Az előadások videófelvétele megtekinthető a rendezvény honlapján a Közvetítés címszó alatt. Ugyanitt találhatók információk az aktuális és a korábbi konferenciákról

2ELTE PPK, dékánhelyettes

3klinikai szakpszichológus, MTA

4ELTE, TTK, egyetemi docens

5Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára, a Tanárblog egyik szerkesztője

6Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete elnöke

7 BME, ITTK

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek