OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. december 2.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub

Reményvasút – Train to Adulthood

Az OFOE Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett Filmklubjában legközelebb egy 2015-ben készült, magyar dokumentumfilmet nézünk meg: Trencsényi Klára Reményvasút című alkotását. A nemzetközi forgalomba került film angol címe: Train to Adulthood (vonat a felnőttkorba) jelzi, hogy ezúttal is felnövekvés történetet (coming of age) láthatunk, hasonlóan olyan a filmklub keretében korábban látott filmekhez, mint – többek között – a Sráckor, a Csajkor vagy a Madárkák.

Reményvasút címmel nemzetközileg díjazott dokumentumfilmet készített az HBO, ami látszólag a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedő legendás Gyermekvasútról szól, ám valójában az ott dolgozó nehéz sorsú magyar gyermekek szívhez szóló történetét mutatja be. Trencsényi Klára dokumentumfilmjének főszereplői olyan kiskamaszok, akik szerint a legjobb dolog a világon a Gyermekvasúton szolgálni. Vajon mi örömüket lelik ezek a fiatalok abban, hogy az egykori Úttörővasúton vaskos egyenruhákba bújva dolgozhatnak? A Lipcsei Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon Arany Galamb-díjat nyert film arra keresi a választ, hogy anyagi és érzelmi nehézségekkel küzdő mai kamaszok miért találnak menedéket ebben a múlt történelmét hordozó, ám hiánypótlóan szeretetteljes és biztonságot adó intézményben (tv24.hu).

Időpont: december 6., 17.30
Helyszín: Kino Café Mozi
Jegyár: 700 Ft, a négy alkalomra érvényes bérlet ára: 2000 Ft
A vetítést követő beszélgetés vendége a film alkotója, Trencsényi Klára, és a filmben szereplő gyerekek. A beszélgetést Kovács Gellért vezeti.

Interjú Trencsényi Klárával (részlet)

Trencsényi Klára szabadúszó rendező és operatőr. A budapesti Színház és Filmművészeti Egyetemen végzett operatőr szakon. Legújabb egész estés dokumentumfilmje, a Reményvasút (Train to Adulthood, 2015) az 58. Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon Lipcsében debütált, ahol egyből az Arany Galamb díjjal jutalmazták.

A fiatal alkotót Amszterdamban kerestem meg, amikor az IDFÁ1-n mutatkozott be.

Sok nemzetközi produkcióban dolgoztál operatőrként magyar és külföldi rendezőkkel egyaránt, és rengeteg díjra is jelöltek már. Mégis milyen érzés volt átvenni az Arany Galambot Lipcsében, hiszen az egy nagy múltú fesztivál, és a Next Masters szekció elismerése komoly eredmény?

A lipcsei díj (DokLeipzig, Next Masters Competition) nagyon nagy boldogsággal töltött el mindannyiunkat – mert a fesztiválon nemcsak a stáb legkitartóbb tagjai, hanem a film három főszereplője közül kettő is velem volt. Valójában a film készítése közben folyamatosan azon aggódtunk, hogy vajon a külföldi közönség fogja-e érteni a film magyar vonatkozású poénjait, a szereplők “nagyon magyar” problémáit és egyáltalán – a film díszletéül szolgáló úttörővasút-gyermekvasutat. Nagyon jó volt látni a világ minden tájáról érkező közönség reakcióit, és hallani a filmet követő beszélgetések közben elhangzó mondatokat, amik arról tanuskodtak, hogy más országokban is értik a filmet és együttéreznek a szereplőimmel.

Honnan jött egyébként az ötlet, hogy a Gyermekvasútról forgass filmet? – volt vagy van valami kötődésed hozzá?

Három éve találtam rá a Gyermekvasútra, mert mint olyan sokan itthon, én sem tudtam, hogy az egykori Úttörővasút még ma is létezik, sőt több gyerek dolgozik ma rajta, mint fénykorában, akár az ötvenes, akár a hatvanas években. Amikor először találkoztam – véletlenül – az itt dolgozó nagyon felelősségteljes, komoly, ugyanakkor nagyon is mai, „facebookozó” kamaszokkal, akkor már egy ideje tudtam: a mai tizenévesek világáról, problémáiról szeretnék filmet csinálni. Ehhez választottam aztán díszletül a vasutat. Persze, a filmben is és az én életemben is a vasút aztán sokkal több lett, mint díszlet: engem teljesen levett a lábamról az a szeretet, közösségépítő erő, összetartás, amit a vasúton találtam – a filmben pedig egyfajta szimbólum lett a vasút. A fel nem dolgozott múlt, a rajtunk átsuhanó érzelmek szimbóluma (4cut.hu).

Részletek a filmről készült írásokból

Úgy ültem, be a Reményvasút sajtóvetítésére, hogy majd biztos egy keserédes retrómaratont kapok, amiben idős MÁV-osok mesélnek 75 percen át arról, milyen jó dolog volt az Úttörővasút, aztán meg a rendszerváltás után született fiatalok mondják el csillogó szemekkel, hogy milyen szuper dolog ez most is, hogy már Gyermekvasútnak hívják. Aztán úgy jöttem ki a moziból, mint akit fejbe vertek. A Kádár-nosztalgia valóban rátelepedett az HBO új dokumentumfilmjére, a Reményvasútra. De nem abban a vidám formában, mint Papp Gábor Zsigmond retrófilmjeiben, ahol a beton virágtartó is ugyanolyan szép, mint a pöttyös bikinik, hanem inkább nyomasztóan: például hogy a Gyermekvasúton még mindig ugyanazok a váltók és telefonok vannak rendszeresítve, amik valószínűleg az 1948-as megnyitáskor kerültek oda, sőt, az egyik-másik állomáson még a táborozó úttörők is ott vigyorognak a falakon (Szűcs Gyula: Jól fejbe kólintott minket a gyermekvasutas film, Index).

Lehet, hogy csak én vagyok naiv, hogy egy Reményvasút című, gyermekvasutasokról szóló filmtől előzetesen valami pozitívat vártam, valamint azt, hogy majd sok érdekességet megtudhatok az évtizedek során ott dolgozó gyerekekről. Trencsényi Klára rendező nem így gondolkodott. A Wikipédia Gyermekvasútra vonatkozó szócikkének elolvasásából sokkal több izgalmas infót tudunk meg a témáról, mint a Reményvasút című film másfél órájából, de ezt nem szeretném hibaként felróni. A vasút ugyanis csak a kiindulópontot jelentette a rendező számára ahhoz, hogy bemutasson néhány nehéz sorsú, jellegzetesen magyar háttérrel bíró, a Gyermekvasúton szolgáló gyereket, valamint a családjukat, és ebből egy erős szociodrámát építsen fel. Persze vannak a filmben régi, még rendszerváltás előtti híradós/propagandafilmes bejátszások is, amelyekből megtudhatjuk, hogy míg nyugaton a kapitalista gyerekek éheztek, addig nálunk vígan vasutasdit játszottak, de ezek egyáltalán nem dominálnak, inkább csak színesítik és egy kis humort csempésznek ebbe az amúgy meglehetősen depresszív történetbe.(Tócsa: Zakatolás felnőttlét és gyerekkor között – ütős film a budai Gyermekvasútról, Nők Lapja Café)

A film központi tere és motívuma maga a Gyermekvasút, melyet az alkotás metaforává emel: az átmenetiséget, a megdermedt időt jelképezi. Néhány felhasznált archív felvétel tanúskodik arról, hogyan vált az átkos Rákosi-korszak talán egyetlen, mai napig jóváhagyott és támogatott vívmánya, az Úttörővasút a mai Budapest közlekedési látványosságává. A Gyermekvasút tehát egyrészről a szocializmus továbbélő szellemeként is értelmezhető, mely napjainkban kellemes nosztalgiával és a retró érzéssel „kísért”. Valami olyan felemelő közösségi tudat hatja át, mely a gyökereiben talán tényleg jellemezte a régi rendszer ideológiáját. Másrészről a Gyermekvasút a gyerek- és felnőttkor közötti ingoványos, átmeneti időszakot is megjeleníti: fegyelmezetten menetelő, apró felnőttek tisztelegnek, vonatot menesztenek és jegyeket kezelnek fáradhatatlanul. Erre a bizonytalanságokkal és szorongással teli periódusra utal a doku angol címe, a Train to Adulthood, illetve az egyik főszereplő, Viktor filmindító monológjának egyik mondata is, mely a plakátra is rákerült: „Se felnőtt, se gyerek nem akarok lenni.” (Petz Anna: Sínen vannak? Filmtett).

Nézői vélemények

Ajánlom a filmet minden szociálisan érzékeny, mások életére kíváncsi embernek. Nem mintha ezen meg kéne lepődni, de egyre jobb magyar dokumentumfilmek készülnek. Szívesen csatlakoznék egy közösségi finanszírozási kampányhoz, ahol mondjuk a film alkotói valami más témát dobnak fel. Szerintem fontos munkát végeznek, és még sok a téma...

Szíven ütött nagyon ez a doku. Végigkísérni - akárha virtuálisan is - egy háromgyerekes család kilakoltatását, amikor ott ülnek a csomagjaikon a lakásuk előtt, amiből immár végleg kizárták őket, a tudattal, hogy ennyi volt, vége, nincs többé biztonságos meleg otthon, ahová haza lehet menni, és egyáltalán, sehová nincs hazamenni ezután... hát, mit mondjak, erre nem számítottam az ismertető alapján...

Sőt, az ismertető alapján nem is igazán vonzott a film, de az Aranyélet aktuális epizódjára várva gondoltam, jobb híján belenézek, azután ott ragadtam, de nagyon. Hihetetlen jó lett, és el nem tudom mondani, mennyivel többről szól, mint a volt Úttörővasút, ma Gyermekvasút kis rajongó „dolgozóiról”, csak ajánlani tudom mindenkinek megtekintésre, de főleg elgondolkodásra - pl. arról, hogy mennyire nem az ismert sztereotípiákban kell gondolkodnunk akkor, amikor nehéz sorsokról beszélünk, mert a nehéz sorsok gyakran itt vannak a közvetlen szomszédságunkban (port.hu).

1International Documentary Film Festival Amsterdam (IDFA) a világ legnagyobb dokumentumfilm fesztiválja, amelyet 1988 óta Amsterdamban rendeznek meg.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek