OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. december 11.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
         

PSZICHOháttér

20. A vész és a válság menedzselése

Könnyű lenne a fekete-fehér megoldás, mint a sakkban és a mesében: világossal játszik a demokratikus vezető, indul, és tíz lépésben győz a sötét autokratával szemben.

Ideje a 21. századi kihívásoknak megfelelő csoportlégkörről gondolkodni. Nincsen egyféle tökéletes vezetési stílus, mert nem csupán a csoport, de a csoport helyzete is meghatározza, milyen vezetésre és milyen légkörre van szükség. Eltérő vezetői stílus hatékony például vészhelyzet és válsághelyzet esetén.

Ahhoz, hogy ezeken az eltéréseken elmélkedjünk, pontosan meg kell fogalmazni a különbséget az egyes vezetői stílusok között. Emellett meg kell különböztetni a vészt a válságtól, mielőtt állandó háborús övezetté válunk.

A vezetői stílusok

Kurt Lewin a múlt század közepén írta le az autokratikus, demokratikus és laissez faire vezetői stílusokat. Ellentétben az általános elképzeléssel, miszerint a vezetés lazasága szempontjából kontinuumot képeznek a stílusok, sokkal inkább háromszög kapcsolatban érdemes gondolkodni.

Az autokratikus és demokratikus vezetés egyaránt szervezettséget és fegyelmet biztosít. A demokratikus és lassaiz faire vezetés szabadságot ad a csoporttagoknak, hogy belső motivációjuk által tevékenykedjenek. Az autokratikus és lassaiz faire vezetés a tagok együttműködését nem támogatja. Vagyis a csoporterő, a sokféleségből való gazdagodás a demokratikus helyzetben tud érvényesülni.

A szervezetlenség miatt a legkevésbé hatékony a lassaiz faire helyzet. Szabályok nélkül a csoport nem is csoport, inkább véletlenszerűen mozgó egyének összessége.

A demokratikus vezetés esetén a legnagyobb a lehetőség a sokféle szempont és megoldás mérlegelésére, ezért igen hatékony és kreatív formáció. A demokratikus légkör nagy lehetőséget ad a fejlődésre, változásra, és ha új helyzetekre kell megoldásokat hozni, és körültekintően kell mérlegelni, akkor a demokrácia bár lassú, de színes választékot felsorakoztató világa adhat biztos hátteret.

Az autokratikus vezetés eredményes, ha gyors megoldásokra van szükség, és nem kell többféle szempontot figyelembe venni. Emiatt is jellemzően autokratikus vezetésre van szükség vészhelyzetekben, illetve veszélyes üzem esetén.

Vész és válság

A vészhelyzet olyan körülményeket jelent, amelyek során súlyos baj történik, illetve azonnali veszély-fenyegetettség azonosítható. Ezek a helyzetek azonnali beavatkozást kívánnak. Katasztrófa esetén, vagy ha baleset, támadás történik, a mentés illetve a megmenekülés érdekében a gyors, gyakran a szokásos, akár az ésszerű viselkedéstől is eltérő és értékeket is felrúgó megoldásokra lehet szükség. Vészhelyzet esetén nincsen idő mérlegelésre, hanem tenni kell. Sokszor még a kevéssé jó megoldás is jobb, mint a késlekedés.

A válság egészen más jellegű, és a vészhelyzettől eltérően éppen a megfontoltság az, amely segíti a pozitív kimenetet.

A válság, krízis esetén egy korábbi megoldás már nem használható, és új megoldásokat kell kidolgozni. A válság-szituáció maga követeli a változást.

Vannak természetes krízisek, ilyenek például az életkori fejlődési krízisek, amelyek lehetővé teszik, hogy a korábbi viselkedéseket érettebbekre cserélje az ember.

Az emberiség fejlődésében megjelenő rendszeres axiális válságok is természetesek. Amikor egy újabb fejlődési szintre érkezik a kultúra és a társadalom, a korábbi értékeken és megoldásokon túlhalad. Ilyenkor a régi értékek már nem érvényesíthetők, és új értékeket, megoldásokat kell felépíteni.

A csoportok fejlődésében is vannak szakaszok. Másféle folyamatok jellemzik a csoportot a kezdeti udvarias, útkereső formálódó szakaszban, majd a viharos időszakban, amikor a feladatok és szerepek leosztása történik. Miután a konfliktusok időszaka által kialakulnak a normák és értékek, a csoport megszerveződik, kiosztódnak a szerepek és a feladatok. Ezután a teljesítmény felé fordul a csoport1. Eltérő a dinamika, eltérő a vezető feladata minden fázisban, de különösen a változásokra való felkészültség, ezek természetesként történő elfogadása a fontos.

Ami az egyik fázisban a helyén volt, a másikban már nincsen a helyén. Új viselkedésformák alakulnak ki, és ez természetesen változó menedzselést igényel. A változás mindig válságot, krízist okoz, de csak akkor válik vészhelyzetté, ha továbbra is a régi válaszokat adjuk az új kérdésekre.

A demokratikus légkör segít a válságban

A fejlődés tehát rendszeres, természetes krízisekkel jár, amelyek a fejlődési szakaszok közötti átmenetet jelzik. Az új helyzetre nincsenek bejáratott megoldások, ezeket meg kell alkotni. Vagyis kifejezetten kreatív helyzetről van szó, amikor a demokratikus légkör a legkedvezőbb:

  • sokféle utat és szempontot lehet figyelembe venni ott, ahol mindenki fontos része az egésznek, így jó esély van egy optimális megoldásra,
  • a csoport tartja ellenőrzése alatt a helyzetet, így a vezető vagy valamelyik csoporttag a bizonytalanságot nem használhatja ki jogosulatlan előnyök szerzésére.

A változás a helyzet felmérését, megismerését, a lehetőségek mérlegelését és ennek megfelelően új utak és megoldások keresését kívánja. A demokratikus szituációban közös a feladat és a felelősség.

Akik nem szeretik a felelősséget, illetve nem bíznak önmagukban, és félnek a feladatoktól, szívesen feladják a szabadságot, és rábízzák a megoldásokat egy vezérre.

Az autokraták szeretik a vészhelyzetet

Vészhelyzetekben a demokrácia nem működik. Nem lehet a mindenkinek megfelelő megoldásokat kialakítani, nincsen idő mérlegelésre, többféle szempont összeegyeztetésére. Gyors megoldásokra van szükség, vagyis az egyszemélyű vezetés és felelősségvállalás a hatékony. A hajóskapitány, a tűzoltó parancsnok, háborúban a tábornok – autokratikus vezető, hiszen kiélezett helyzeteket kell megoldani.

Az autokrácia fenntartásának legjobb módja a folyamatos vészhelyzet fenntartása, és ha éppen nincs a láthatáron baj vagy ellenség, akkor kreálni kell. Egy változó világban, ez nem túl nehéz feladat.

A válságot amúgy is gyakran vészhelyzetként élik meg az emberek, mert fel kell adni a régi, megszokott utakat, és a változás bizonytalansággal jár. Ezért nem nehéz egy változó helyzetet vészhelyzetként feltűntetni, hogy erős emberért kiáltson a csoport.

A háborúskodás, a megosztottság, a vészhelyzetek generálása az ellenségkép kreálása biztos út az autokrácia felé.

A kreatív klíma – kulcs a 21. századi válságok kezeléséhez

A demokratikus klíma jellemzői kísértetiesen hasonlítanak a kreatív klíma jellemzőihez. A munkahelyi klíma jelentőségének felismerését követően az iskolai osztályok hatékonyságának is lényeges mutatója lett a csoportklíma. A kapcsolódó vizsgálatok rendre azt mutatják, hogy a teljesítményt az olyan közeg erősíti leginkább, amelyben egyszerre van jelen a szabadság és a szabályozottság, a bizalom és a feladat. A kreatív klíma jellemzői egy az egyben megfelelnek ennek, sőt a válságok kezeléséhez szükséges elemek is mind egyeznek a kreatív klíma elemeivel.

Függetlenül a tananyagtól és tantárgyaktól, a tanítás légköre meghatározó a gyerekek fejlődésében. A pedagógusoknak mint vezetőknek, lehetőségük van befolyásolni az osztály hangulatát, meghatározni a csoportdinamikát. A kreatív klíma a 21. század lehetősége az állandó változással való megküzdésben.

A változás ugyanis mostanra olyan gyorssá vált, hogy nincs lehetőségünk arra, hogy az egyik válság lezárását követően bekövetkező stabilitás időszakában rendezzük sorainkat. Nincs időnk a konszolidációra, hiszen a válsághelyzetek sűrűn követik egymást.

A feladat, hogy felkészüljünk és felkészítsünk az állandó változásra. Ezt törekvést pedig a kreatív klíma támogatja a leginkább.

A kreatív klíma elemei a következők:

  • Kihívás felvállalása – értelmes feladatok által történik a fejlődés.
  • Szabadság – az egyéni utak, belsőleg motivált tevékenység kezdeményezővé tesz.
  • Új ötletek támogatása – a lehetőségek bevonzására ösztönöz.
  • Bizalom, nyitottság – tevékenységre bátorít, mivel lehet próbálkozni és szabad hibázni.
  • Dinamizmus, élénkség – a változatosság, élmények, események katalizátorként hatnak.
  • Játékosság, humor – könnyedséget, spontaneitást, szorongásmentességet ad.
  • Vita – a vélemények ütköztetésére való lehetőség, egymás tapasztalatainak, nézőpontjainak megismerése.
  • Kockázatvállalás – a bizonytalan helyzetek tolerálása, új lehetőségek megragadása.
  • Az elmélyüléshez szükséges idő biztosítása – a feszültséget csökkenti az idői nyomás nélküli feladatvégzés, lehetőség a problémák végiggondolására, kidolgozására.
  • Konfliktusok nyílt kezelése – a felmerülő ellentétek megoldása mintaértékű lehet, lehetőséget ad a szociális tanulásra.

Szakirodalom
Buda Mariann, Péter-Szarka Szilvia (2015). A kreatív klíma – Új irány az iskolai klíma és a konfliktuskezelés kutatásában. Iskolakultúra, 25(9): 3-17. http://epa.oszk.hu/00000/00011/00183/pdf/EPA00011_iskolakultura_2014_3_033-040.pdf
Hankiss Elemér (2015). Európa két világ között. http://www.matud.iif.hu/2013/11/15.htm
Lewin, Kurt (1944) The Dynamics of Group Action. Educational Leadership, Vol. I. No. 4, January, p 195-200.
Tuckman, Bruce (1965). Developmental sequence in small groups. Psychological Bulletin. 63 (6): 384–99.

1Tuckman leírásában angolul a frappáns forming, storming, norming, performing az elnevezése a szakaszoknak.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek