Merre tovább?
4. Felesleges(?) tárgyak 
Karácsony közeledik. A város tele van kisebb-nagyobb vásárokkal, a kirakatok óriási kínálatról árulkodnak, a reklámok is újabb és újabb tárgyak megvételére ösztönöznek. A tárgyak hol státuszszimbólumként gyűlnek otthonainkban, hol emlékként őrizzük őket, esetenként a mindennapjaink nélkülözhetetlen kellékei, esetleg a kényelmünket szolgálják.
De mi van azoknál a családoknál, ahol a szegénység fontos tárgyak hiányában is megmutatkozik?
Karácsony közeledik. Ilyenkor megsokasodnak az egyéni vagy szervezett gyűjtések, jótékonysági akciók. Jó lenne, ha minél több ember tudna akármilyen kicsi dologgal is segíteni, akár szervezetnek adományozva, akár a közelében élő rászoruló embertársunknak közvetlenül adva! 
Számos tárgy vesz körül minket a jól kipárnázott – jobb híján nevezzük így – középosztályi létünkben. Sose használt konyhai bigyók, félig kiürült tisztálkodószeres flakonok, kisollók és nagyollók, könyvek, folyóiratok, régi gyerekrajzok, bizonyítványok, kiskosarak, műanyag dobozok, irattartó papucsok átvizsgálásra évek óra váró papírokkal, telefonok, vezetékek, hosszabbítók, ventillátor nyáridőre, félig kihasznált hűtőláda, tollak, beszáradt szemceruzák, jóleszmajdmégvalamire tárgyak a gyűjtögető típusoknál, a nagymama iránti kegyeletből megőrzött aranyozott szélű műanyag fényképkeretek és kicsorbult műnépművészeti dísztányérok. Őrizgetjük ezeket, mert a folytonosságot és az állandóságot jelentik; mert lusták és félősek vagyunk nekilátni, hogy 30-40 év hordalékát szétválogassuk; hiszen jó lesz az még valamire.
Tárgyaink nagy részét természetesen használjuk is, ezek hozzátartoznak a mindennapjainkhoz. Ha szükséges, fogjuk a hajvágót, hogy igazítsunk a fiunk frizuráján, benyúlunk a szekrénybe, ha kifogyott a tusfürdő, hogy elővegyük a másikat. Van körömollónk, és néhány hajkefénk, többnyire találunk még egy hosszabbítót, ha újabb vezetéknek kell férőhely. Van egy tartója a tollainknak, egyáltalán vannak tollaink, ceruzáink, kicsorbult színeseink. A konyhaszekrényben van egy tekercs alufóliánk, sokféle már régen illatát vesztett fűszerünk, és lapul valahol egy kulacs is a kirándulásokhoz. Sokféle konyhai kütyünk is van, elvétve használjuk őket, de a tudat, hogy nekünk is van salátacentrifugánk, vagy forgó faalátétünk megnyugtat. Tudjuk, hogy a rendelkezésünkre állnak, ha szükségünk lesz rájuk, bármikor elővehetjük őket. A fenti polcon megvan még a nagyitól örökölt porcelán levesestál, amit sose használunk, mert a modern étkezőasztalon nem fér el, és különben is, más az ízlésünk már. De ott van, és marad is, hiszen a nagyié volt, akárcsak a szobában a képkeret.
És mi van a létminimum alatt? Hiány. Mindenből. Most nem a nagy dolgokra gondolok, nem az igazán fontosakra, mint például a lakás, az élelem, a ruházat, hanem azokra a jelentéktelen dolgokra, amelyeket általában észre sem veszünk, hiszen annyira természetes, hogy vannak, csak bele kell nyúlnunk valamelyik fiókba az éppen szükséges apróságért, egy igazolványtokért, egy kulcstartóért, vagy egy Aszpirinért. Ezek a kicsinységek biztonságot adnak, kényelmesebbé teszik a napjainkat, díszítik a szobáinkat, berendezik az életünket. Emberivé és élhetővé teszik a mindennapokat.
A szegénységben ezek az apróságok sincsenek meg.
- Ha az olló kicsorbult, a szomszédtól kell kérni, mivel csak a következő fizetéskor tudok újat venni – ha csak nem jön közbe valami fontosabb.
- Ha fáj a gyerek feje, igyon vizet, tablettát csak akkor veszek, ha már nagy a baj.
- A hó elején veszek a kínainál egy szűrőkanalat, mert különben nem tudom kiszedni a sült krumplit, pedig azt szeretik, egy kis ételízesítővel megszórva!
- Elromlott a telefonom töltője, de most, az iskolakezdés idején nem tudom pótolni. Sebaj. majd a munkahelyen kölcsönkérem a kollégáét, és ott bent feltöltöm a mobilt.
- Alig van már cérnám, a fekete el is fogyott, de még este meg kell varrnom a gyerek zokniját. Majd rejtve öltök, nehogy csúfolják azért, hogy kék a stoppolás.
- Holnap kicsit csinosítok a lakáson: a szekrény tetejéről leveszem a régóta ott lévő italos üvegeket, még a nagyapa kezdte el évekkel ezelőtt gyűjtögetni őket, a karácsonyi vendégségek után.
- Most kaptam néhány ív színes csomagolópapírt, azokat felragasztom a kartondobozokra, és szép színesek lesznek, még tárolni is lehet bennük! Az egyik kolléganőtől kaptam egy fehér vázát, azt is odateszem, befelé fordítva, hogy az a kis csorbulás ne látszódjék!
- Most nem gondolok arra, hogy a fiam fodrászhoz akar menni, hogy a kislány annyira szeretne egy szemceruzát, hogy lassan cipő is kell, meg jön az iskola, és megígértem a gyerekeimnek, hogy idén egyszer elmehetnek strandra...
A tárgyaknak jobb esetben van egy körforgásuk. A stabilitásban élők néha lecserélik a már keményedő frottírtörölközőt, meg vesznek új étkészletet, és felkínálják a már feleslegessé vált apróságokat az ingyenes Facebook oldalakon. És a szegények örülnek ezeknek, hiszen így ők is lecserélhetik a szétfoszlott törölközőt, hozzájuthatnak egy sereg félig még üres kifestőhöz a kicsinek. És ez a jobbik változat, Gyakran ugyanis a kukába kerülnek a feleslegesnek ítélt tárgyak, amelyek sokak számára még használhatók lehetnének, amelyekkel ők is kicsit élhetőbbé tehetnék az életüket.
A tárgyak kapcsán elgondolkodhatunk a túlfogyasztásról, meg arról is, hogy valójában mi mindenre van szükségünk ahhoz, hogy komfortosan érezzük magunkat. A szegénységben élőkben azonban egy ilyen kérdés fel sem merül. Számukra csak a hiány létezik.
Gyulai Zsuzsa
--
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése