PSZICHOháttér
21. A kritikai gondolkodás elementáris szükségessége 
Az átverés, a csúsztatás, a hazugság, az intrika régi „fejlesztései” az emberiségnek, de most kerültek ezek jobban előtérbe, amikor a korábbi értékeink és biztos tudásaink megkérdőjeleződnek, általános az elbizonytalanodás. Az információk rengetegében nem nehéz eltévedni, illetve másokat megtéveszteni.
A mindent elöntő infokommunikációs világ a tiszta gondolkodás, a fogalmak tisztázása, a tiszta kommunikáció iránt is megnövelte az érdeklődést, és a kritikai gondolkodásról is kötetek szólnak már. Megvan a butaság és a hazugság elleni szérum, csak lassan terjed, mert könnyebb ostobának maradni, mint gondolkodni, ezért sokan kerülik a fényt, inkább maradnak a sötétben.
Hatványozott infokommunikációs működés 
Buddha nem mostanában írta le ezt a bölcsességet: Ne higgy valamiben, csupán azért mert hallottad, vagy mert sokan mondták, és pletykaként terjed. Ne higgy valamiben, mert a vallási könyvekben olvastad. Ne higgy valamiben, amit tanítóid és az idősek állítanak csak autoritásuk miatt.
Ma Buddha talán említené még a celebeket, akiknek nem kellene hinni csak azért, mert híresek, és talán említené az internetet is, ahol az információtömeg duzzadásával nem növekszik a tudástartalom.
Az emberiség birtokába veszi az internetet, amelynek a tartalma leképezi a használóját. Az interneten nem az emberiség tudása, hanem infokommunikációs működése tükröződik.
A megnövekedett információs térben minden hatványozódik. Az alaptalan állítások, a tudatos megtévesztés és a butaság aránya mindig is nagyobb volt a tudásénál, és most exponenciálisan növekedve látványosabban és átütőbben jelenik meg, mint a valóságos tudás. Ebből is látszik, hogy az emberiség közel sem ismeretekre és tudásra épít, sokkal inkább információkra. Az ismeretek megszerzése és a tudáshoz jutás nehéz munka, mert gondolkodást igényel, míg locsogni könnyű és felelősségmentes tevékenység.
A tartalom 
Gyakran szinonimákként is használatosak a lényegükben eltérő értelmű szavak: adat, információ, ismeret, tudás. Pedig a különbség alapvető:
- Adat: tények, a világ leírása
- Információ: rögzített, közvetített adat, ismeret, vélemény
- Ismeret, tudás: az ember személyes és általános tudása, modellje a világról
- Bölcsesség: az emberiség által alakított és elfogadott értékrendszerbe szerkesztett tudás, gondolkodás a világról.
Egy adat lehet téves, de nem hamis, mert tény. Közvetlen tapasztalat által jutunk hozzá. Ha megnézzük a tulipánt, látjuk, hogy piros vagy fekete, ha megmérjük az újszülöttet, kiderül, hogy például 3 kiló 50 grammal született.
Ha valaki tudatja velünk, hogy a kertjében fekete a tulipán, és 3 kiló 50 grammal született a kisfia, akkor információt kapunk. A tapasztalás azonban befolyásolható, és számos probléma zavarhatja meg az adatokból való tájékozódást. Az észlelésünk ugyanis torzíthat, nem objektív. Ezért az adatok, tények sem feltétlenül megbízhatók.
Az adat rögzítése és közvetítése lehet pontos, hibás vagy hamis. Ekkor azonban már információról van szó. Például ha a kedves ismerős 5 kiló 30 grammos gyerekről számol be, miközben 3 kiló 50-et mutatott a mérleg, akkor vagy hibásan rögzítette az adatot, vagy meghamisította.
Az ismeret a módszeresen kialakított, rendszer a fejünkben. Tudjuk, hogy a tulipán sokféle lehet, és ha az újszülött súlya, 3 kiló 50 gramm, az nagyjából normális. Ezek az ismeretek jó esetben megfelelnek az emberiség folyamatosan fejlődő ismerettárának, itt tehát a tudásról beszélhetünk. Természetesen mindenhol ott van a tévedés, a hiba lehetősége, ezért érdemes számolni azzal, hogy lehet téves az információ és egyúttal a tudás is. Emellett minden információ és tudás lehet tudatosan is torzított, vagyis hamis.
Igazságtartalom 
A tévedések és hamisítások a múltban is léteztek, most azonban már nagyban megy mindez. A tudás változik, a tudomány is sokat téved, ez a fejlődésével is jár. Ami egykor igaz volt, mára már nem biztos, hogy az. Így a Föld már nem lapos, és már nem vagyunk a világ közepe, de tudjuk, hogy már a Napunk sem az. Idegsejtek keletkezhetnek egész életünkben, és szerzett tulajdonságaink is átadódhatnak az utódoknak.
A vezérek mindig úgy gondolják, hogy a hatalommal együtt a tudást is birtokolják, és akár a természet törvényeit is meghatározhatják. Ez mindig is jelentős hamisításokhoz és károkhoz vezetett, hiszen a természet törvényeinél nincsenek kiskapuk. A társadalomtudományok különösen nagy veszélyeknek vannak kitéve. Politikai nyomásra esetleg Trója neve az őse Tarján, Traján neveinkből származhat, ahogy Asbóth Oszkár találhatta fel a helikoptert, bár az ő konstrukciója soha nem tudott rendesen magasba emelkedni, miközben a francia Oehmichen gépe már évekkel korábban felszállt.Hol az igazság?
A média pontosan tudja, hogy az emberek többségének sokkal fontosabb, hogy egy hír szenzációs, mint hogy igaz legyen. Ennek egészen egyszerű oka van. Az újdonságok mindig nagyon fontosak, mivel vagy veszélyt, vagy aktuális lehetőséget hordoznak. Ezért is kihegyezett az ember a különleges információkra.
Az igazságtartalom tekintetében az emberek mindig is szívesen hárították át a felelősséget az autoritásokra: az öregek tanácsára, a nyomtatott sajtóra, a tankönyvre, a vezérre. A guru és az internet azt mond, amit akar. A hasonlóan gondolkodók többnyire jobban hisznek egymásnak, mint a másképp gondolkodóknak.
Fontos jutalom mindannyiunk számára a megerősítés. A kognitív sémák adják a biztos pontokat, a gondolkodás keretét. Azok, akik hasonló kereteket használnak, könnyen szót értenek egymással, ráadásul hitelesítik is egymás gondolkodási kereteit. Sokan azért válnak szinte függővé a Facebook csoportjuktól, mert onnan rengeteg finom megerősítést kapnak a hit- és ismeretrendszerük tekintetében. Saját csoportjuk információit általában bátran elfogadják, hiszen a csoport maga hitelesíti a folyamatosan érkező híreket. A zárt csoportokban oly mértékben erősítik meg egymást a tagok, hogy stabil közös kognitív sémájuk alakulhat ki. Annyira stabil lehet ez a séma, hogy a realitások már nem tudják megzavarni, és ez gyakran a legvadabb összeesküvés elméletek létrejöttéhez vezet
„Mit lehet tenni a trágya-özön ellen?
Orrunkat befogni, semmi egyebet. Mert aki valamelyik ganajtornyot le akarja bontani, csak egyik helyről a másikra hordja és közben maga is szaporítja a rondaságot. A trágya-özön magától fog lefolyni, lassan, míg a trágya-korszak embere az utolsóig bele nem fullad. Aki bármilyen iránynak, rendszernek, emberi kigondolásnak szívvel-lélekkel behódolt, azt elborította a trágya-özön; aki a tiszta érzést, szabad látást, örök mértéket őrzi, bárkában lebeg a trágya-özön felett. S ahogy a vízözön után megjelent az égen a szivárvány, jeléül, hogy vízözön nem lesz többé: majd megjelenik az égen a tiszta fehérnemű, jeléül, hogy trágyaözön nem lesz többé.”
Weöres Sándor: Jóslás a trágyaözönről
Az orr befogása szimbolikusan tekinthető a bölcsességnek, és kritikai gondolkodásnak, amelynek éppen az a lényege, hogy nem teszi le a voksát egyik vagy másik oldalon, hanem szellemi erőfeszítés által a kognitív kereteket állandóan felülvizsgálva elemzi, értékeli és beépíti az információkat, és így hoz létre ismereteket.
A bölcsesség az a képesség, hogy egy adott helyzetben az ember képes a körülményeket mérlegelve reagálni. Az értékelésnek nem csupán az ismeretek, hanem etikai szempontok is részét képezik.
És végre a kritikai gondolkodásról
Michael Scriven és Richard Paul 1987-ben vezette be a fogalmat, tehát nagyon új jelenségről van szó. A 21. századnak egy jellegzetes és lényeges szellemi működése a kritikai gondolkodás, amely intellektuálisan fegyelmezett folyamat, aktív, értelmes fogalomalkotás.
A tapasztalat, megfigyelés, gondolkodás vagy kommunikáció során gyűjtött információk elemzése, szintetizálása által ismereteket, tudást lehet létrehozni. A folyamat egyetemes szellemi értékeken alapul: tisztaság, pontosság, következetesség, relevancia, szilárd bizonyíték, mélység, szélesség és méltányosság.
A kritikai gondolkodás azzal kezdődik, hogy a fogalmakat is értékeljük. Mindig tisztázandó, hogy az információ hihető forrásból származik-e, az új tény beleillik-e a világképünkbe és igazolják-e ezt megfelelő és elfogadható bizonyítékok. A mindenféle hiteken és mítoszokon alapuló elképzeléssekkel szemben leginkább a józan ész és a számok tudják felvenni a versenyt.
Lehet-e tanítani? 
A kritikai gondolkodást nem lehet tanítani, de lehet tanulni. És lehet megismerni, elemezni, rászoktatni.
Ha van fontos feladata az iskolának a mindent elözönlő információ-tengerben, az a gondolkodásra való képesség fejlesztése és a kritikai gondolkodásra szoktatás. A kritikai gondolkodás olyan szellemi szint, amihez hosszú út vezet. A tanítás ezt az utat tudja erősíteni.
Ha valakinek hirtelen az az ötlete támad, hogy kritikai gondolkodás órákat fog tartani, akkor nem sokat tud magáról a kritikai gondolkodásról. Ennek ellenére egy ilyen órát is ki lehet tölteni megfelelő tartalommal.
A kritikai gondolkodás jellegzetesen a tapasztalat, gyakorlat és gondolkodás által fejlődik. Ezért a projektek és a probléma-alapú tanulás kiváló lehetőség a fejlesztésére. Azért nem lehet tanítani, mert ahhoz, hogy egy gondolkodásszintet léphessünk , végig kell járnunk egy kognitív fejlődési utat. A tanulás háromféle szintje és útja jelentik e fejlődési út lépéseit:
1. Szabad kalandozás: Ez a tapasztalatszerzés, megismerés, a világgal való játék, próba-szerencse tanulás. Még nincsen ismert rendszer, és szabály az adott területen, tehát az önálló megismerést tanulja a felfedező.
2. Módszeres tanulás: Ennek során a tapasztalatok rendszerbe sorolása által használható ismeretek alakulnak ki. A tanítás a tudomány által összegyűjtött szabályok, törvények megmutatásával gyorsíthatja a megalapozott, rendezett tudás kialakulását. Logikus, elemezhető formában már használható tudás áll rendelkezésre a szintetizáláshoz.
3. Értő tanulás: A tudás és a szabály meghaladása, amikor megtörténik a szabályszerűségek átlátása. A szintetizálás által a tudások összehozhatók. A kritikai gondolkodás nem fogadja el feltétel nélkül a szabályokat, hanem mérlegel. Nincsen jó vagy rossz, hanem valamire jó, valamire nem jó. Egyik „ganajkupac” mellé sem áll, hanem a kupacokat látja, és ezeket a helyükön kezeli.
Mind a három szint jelentős szellemi erőfeszítéseket kíván. A szabad kalandozás során a kreativitás alapja: a fantázia dolgozik. A módszeres tanulás fegyelmezett logikát feltételez. Az értő tanulás szintjén az egyén újra alkotja magának a tudást. Ez e lépés egyszerre kívánja mindkettőt: a fantáziát és a fegyelmezett logikát. Ez lényegében a kreativitás.
Sajnos a bölcsesség oldal mindig vesztésre áll, mert könnyebb elhinni valamit, mint átgondolni, ezért az előbbi a népszerűbb és gyakoribb.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy fel kell adni az értelmen alapuló tudásszerzést és kommunikációt. Sőt, ennek éppen most van igazán nagy tere és jelentősége. Hiszen az, ami ritka, különösen értékessé válik.
Szakirodalom
Rowley, Jennifer (2007) The wisdom hierarchy: representations of the DIKW hierarchy. Journal of Information and Communication Science. 33 (2): 163–180. doi:10.1177/0165551506070706.
Michael Scriven, Richard Paul (2003) Defining Critical Thinking. (http://www. criticalthinking.org/University/univclass/Defining.html
Gyarmathy Éva
--
- PSZICHOháttér - 1. Tanulási és viselkedési zavar helyett zsonglőrködés
- PSZICHOháttér - 2. Motiváció
- PSZICHOháttér - 3. "Nem érdekel, hogy lehetetlen"
- PSZICHOháttér - 4. A tehetség talentummá fejlődése
- PSZICHOháttér - 5. Tehetség és lehetőség
- PSZICHOháttér - 6. Magabiztosság = bizalom és önbizalom
- PSZICHOháttér - 7. A zavarosban a manipulátor a nyertes
- PSZICHOháttér - 8. A hazug embert könnyebb utolérni
- PSZICHOháttér - 9. Kedves gyilkosok, avagy az egészség álarca
- PSZICHOháttér 10. - A pszichopátiás fejlődés vizsgálata, kezelése és a szabadság magasiskolája
- PSZICHOháttér 11. - Állatok, gépek, emberek
- PSZICHOháttér 12. - Tartsd sikerben, hagy örüljön!
- PSZICHOháttér 13. – Kockázat
- PSZICHOháttér 14. – Megküzdés, kockázatvállalás, kreativitás
- PSZICHOháttér 15. – Kreativitás és érdekek
- PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is
- PSZICHOháttér 17. - Információigazítás
- PSZICHOháttér 18. – Ki kit vezet
- PSZICHOháttér – 19. Az Uralkodók és a Jedi lovagok
- PSZICHOháttér 20. – A vész és a válság menedzselése
- PSZICHOháttér 21.– A kritikai gondolkodás elementáris szükségessége
- PSZICHOháttér 22. – Krízisben
- PSZICHOháttér 23. – A krízisek által fejlődünk
- PSZICHOháttér 24. – Élő kapcsolatok
- PSZICHOháttér 25. – A szerelem és a párkapcsolat fejlődése
- PSZICHOháttér 26. – Bizalom 1.
- PSZICHOháttér 27. – Bizalom 2.
- PSZICHOháttér 28. – Korlátok, fékek és a csalók
- PSZICHOháttér 29. – Korlátok, uralkodók és az öntudatos személyiség
- PSZICHOháttér 30 – Szabadság + Felelősség = Autonómia
- PSZICHOháttér 31 – A szabadság az, hogy önmagad lehessél bárki engedélye nélkül
- PSZICHOháttér 32.– Feladat (1)
- PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság
- PSZICHOháttér 34 – A félelem ára
- PSZICHOháttér 35 – A félelem több álmot öl meg, mint a kudarc
- PSZICHOháttér 36 – Amikor az agyad hazudik
- PSZICHOháttér 37. – Öröm és boldogság
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése