OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. január 3.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

22. Krízisben

A krízis még nem vészhelyzet, és nem is feltétlenül baj. Lehet akár a természetes fejlődés része is, és mint ilyen, inkább lehetőségként, mint zavarként érdemes azonosítani. Abban a szemléleti keretben azonban, amelyben a problémát is bajnak tekintik, miközben csupán feladatot jelent, a krízisből is jó eséllyel vészhelyzetet lehet generálni. A krízis ugyanis feladatok megoldását kívánja, kihívást jelent, amihez igen komoly lelki és szellemi erőket kell mozgósítani. Éppen ezért nem népszerű műfaj, általában igyekszünk is elkerülni, és ezzel csak még nagyobb válságot, akár komoly bajokat idézhetünk elő.

Itt a krízis, hol a krízis – avagy a múmiák fellépése

Minthogy a válság nem hirtelen csap le, hanem lassan lopódzik be, és szinte észrevétlenül hatalmasodik el, azt sem könnyű eldönteni, hogy valójában krízis van-e, szükség van-e tehát alapvető változtatásra. Egy sereg probléma adódhat a normál működés során is, amiket meg kell oldani. Az még nem krízis, ha a probléma az adott keretek között, az érvényes értékek megőrzésével, az eddig bevált módok szintjén megoldható.

Nem könnyű eldönteni, milyen határig lehet tűrni az adott helyzetet, és mikor kell váltani. Meddig kell kitartani például egy párkapcsolatban, ami már egy ideje sok szenvedést okoz, vagy egy munkahelyen, ahol sokasodnak a problémáink? Mikor váltson iskolát a gyerek, akinek egyre romlik a társas helyzete? Meddig lehet alkalmazni azokat a nevelési módszereket, amelyek korábban beváltak, de most egyre kevésbé hatékonyak? Mikor jött el az idő a költözésre? Mikor jutottam el az életem újabb szakaszához, amikor más viselkedésre és értékrendszerre kell váltanom? Ezekre a kérdésekre nehéz egyértelmű választ adni, és ha sokáig halogatjuk a döntést, elképzelhető, hogy addigra már nagyon nagy a baj. Jobb lenne hamarabb elindítani a változtatást!

A változtatásban azonban nem mindenki egyformán érdekelt, a kríziseknek is vannak haszonélvezői. Ha időben szembenéznénk vele, nem fordulhatna elő, hogy a válság nehezen kezelhető bajjá, vészhelyzetté váljon. A krízisben lévők bizonytalanságát azonban sok esetben igyekeznek kihasználni azok, akik erősebb pozícióban vannak, és a korábbi status quo fenntartásában érdekeltek. A fejlődésnek a tekintély, a minősítés, sőt a segítségnyújtás is gátat vethet.

A múmiák1 szinte mindig manipulációs folyamatokat indítanak be: a változásra törekvőket bajkeverőknek minősítik, lelkiismeretfurdalást gerjesztenek, lehetetlen elvárásokat támasztanak. Az általuk is előidézett bizonytalan helyzetben megmentőkként lépnek fel, amikor a biztonságos múlt, a korábban bevált módszerek megőrzésére biztatnak. A szülő, aki szeretné, ha gyermeke örökre aranyos kisbaba maradna, annak önállósodási törekvéseit rosszaságnak minősíti. Ha a gyerek megbotlik, hibát követ el, azonnal a segítségére siet, miközben felhívja a figyelmét szófogadatlansága veszélyeire. A munkahelyi vezetés lojalitást vár el, és támadásnak veszi , ha valaki felveti a problémákat. Egy megromlott partnerkapcsolat – hasonló módszerekkel – szintén bármeddig fenntartható.

A krízist fenntartó múmia felismerhető a következő viselkedési formákról:

  • a kritikát zavarkeltésnek minősíti,
  • az új utak, megoldások és értékek felvetését támadásnak, veszélynek titulálja,
  • titoktartásra kötelez a biztonságra való hivatkozással,
  • a változtatással járó hibákat felnagyítja, katasztrofizál,
  • a béke és nyugalom nevében száll szembe a változtatást követelővel,
  • bizonytalan helyzetekben megmentőként lép fel,
  • átgondolásra, megfontolásra hivatkozva húzza az időt,
  • a megkérdőjelezett megoldásokat hagyománynak nevezve védelmezi,
  • a múltat idilli állapotként értelmezi,
  • a lojalitás és hűség érzelmeire hivatkozik,
  • feltétel nélküli tekintélytiszteletet, engedelmességet vár el.

Mi a krízis, és hogyan lehet megállapítani, hogy valóban krízis van-e?

A betegségről azt mondja a bölcs, hogy egy angyal, aki eljön, hogy jelezze: itt az ideje a változtatásnak. A válság hasonló funkciót lát el, csak itt nagyobb a tét, és jelzésére egy egész angyali kar érkezik, harsonákkal.

A krízis olyan helyzet, amikor fontos életcélok megvalósításának útjába akadály gördül, és ez a problémamegoldás szokásos módszereivel nem szüntethető meg.

Más meghatározás szerint a krízis az egyensúly megbomlása, amikor a korábbi, hagyományos megközelítések kudarcot vallanak, és ennek eredményeképpen szervezetlenség, reménytelenség, szomorúság, zavar és a pánik keletkezhet.

Egyéb megközelítésben krízist akkor észlelünk, amikor egy esemény vagy helyzet tűrhetetlen nehézséget okoz, és felszámolásához nem elegendők a rendelkezésre álló források, hagyományos megküzdési stratégiák.

A krízis meghatározható úgy is, mint egy váratlanul bekövetkező, szokatlan esemény, illetve ilyen események sorozata, amely nagyfokú bizonytalansággal és fenyegetettséggel társul, s komolyan veszélyeztetheti az egyén vagy csoport kiemelt céljainak elérését.

Egy újabb meghatározás szerint a válság átalakulási folyamat, ami azért indul el, mert a régi rendszer már nem tartható fenn.

A krízis tehát akkor következik be, amikor elviselhetetlenné válik a helyzet, amikor betelik a pohár, amikor már nem lehet jól lépni a megadott keretek között, vagyis a kereteket kell megváltoztatni.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a krízis

1. nem várt történéseken alapul,
2. bizonytalanságot teremt,
3. fontos célok és értékek megkérdőjeleződnek általa,
4. a megoldás gyökeres változtatást igényel.

Az eddigiek alapján kijelenthetjük, hogy az oktatás jelenleg éppen krízisben van, de ugyanez elmondható az egész emberiségről is.

A krízisek kezelése

Több szabályrendszert áttekintve a következőket tartom lényegesnek kiemelni:

  • A régi megoldásokhoz történő ragaszkodással a krízis elhúzódik, hiszen az egész helyzetet éppen az váltja ki, hogy a korábbi megoldások már nem működnek.
  • A mihamarabbi beavatkozás segíthet elkerülni a válság okozta káoszból eredő negatív tendenciák, regressziók kialakulását.
  • Megalapozott döntések csak a helyzet és a lehetőségek ismeretében születhetnek. Erre azonban elegendő időt kell hagyni.

Minél hamarabb sikerül azonosítani a krízishelyzetet, annál nagyobb az esély arra, hogy ez nem mélyül el, és nem alakul ki kezelhetetlen zavar. Ami összeomlott, oda nem lehet visszatérni, ezért egy még korábbi szintre kell visszamenekülni, ez pedig regressziót eredményez, és hosszabb távon megakasztja a fejlődést.

A krízisek kezelésének menetét sokféle módon írták le. A lényeget kiemelve és a rendelkezésre álló kezelési javaslatokat szintetizálva a következő krízis-kezelési stratégiát vázolhatjuk fel:

1. A helyzet megértése

  • A krízis azonosítása, a helyzet többoldalú és alapos értékelése, az azonnali veszélyek felmérése
  • A fő problémák azonosítása, beleértve a válság okozta problémákat is

A válságban a tiszta fej és bátor szív segít leginkább. Amikor azonban minden összedőlni látszik, éppen ezek állnak legkevésbé rendelkezésre. A krízisben bárminek megsokszorozódhat a jelentősége, ezért is különösen veszélyeztetettek vagyunk, ha válságba kerülünk. Előfordulhat például, hogy olyasmihez ragaszkodunk, ami nem segít a megoldásban, hiszen a bizonytalanságban bárki vagy bármi, aki vagy ami egy kis biztonságot ígér, aránytalanul fontossá válik. A krízishelyzet ismerete segíthet abban, hogy szembe tudjunk nézni vele. Fel tudjuk mérni, és helyükön kezelni az esetleges veszteségeket, felkészülhetünk a potenciális veszélyekre, amelyek az ilyen helyzet elkerülhetetlen velejárói.

2. Lelki támasz biztosítása

  • Adaptív kapcsolatok kialakítása, az együttműködés biztosítása
  • Érzések és érzelmek azonosítása, megértése

A megoldáskeresésben az emberi kapcsolatok jelentik a legbiztosabb kapaszkodókat. A közösségek erejére lehet támaszkodni. Nem az az erős ember, aki nem kér segítséget, hanem az, aki képes belátni, hogy nem tud mindent egymaga megoldani. A mély gödörből nem látszanak a megoldási lehetőségek, ezért van szükség a kívülálló segítségére, s erre az a legalkalmasabb, aki tudja, hogy mit jelent a mélyben lenni. A bizonytalan helyzet által kiváltott érzések és érzelmek felismerése és megértése is könnyebb, ha többféle tükör áll rendelkezésre, több irányból van mód a rálátásra.

3. A tudatosítás

  • Az érzelmek felől a kognitív utak irányába terelés
  • Alternatívák és új megküzdési stratégiák feltárása

A tudatosított érzelmekből könnyebb továbblépni a problémamegoldás felé. Az alternatívák segítenek megtalálni azt az irányt, amely felé a krízis nyitotta meg az utat. A válságot éppen az váltja ki, hogy a régi út elzáródott, és zsákutca, szakadék és sötét verem érzés marad a helyén. Ebből segít ki a lehetőségek felmérése. Minden krízis új helyzetet teremt, és a továbblépés érdekében célszerű módszeresen számba venni a lehetőségeket, ezek előnyeit és hátrányait. A krízisből így megoldandó feladat lesz.

4. Az alapokra építés

  • A nem változtatandó alapműködés azonosítása
  • Az alapműködés helyreállítása

Mindenkinek megvannak az erősségei, amelyekre építeni tud, ezeket kell mihamarabb mozgósítani. Az erősségek segíthetnek a napi életet újraindítani. Ezekre épülhetnek majd az új viselkedési formák. A fizikai és szellemi létfenntartásra addig is szükség van, amíg az új megoldások kialakulnak. Az alapműködések segítenek a biztonság visszanyerésében.

5. Döntés

  • Új megoldások kiválasztása, tervezés
  • Az új megoldásokra való felkészülés

A döntés elkerülhetetlen, hiszen a krízis éppen e döntés szükségességét jelzi, arra figyelmeztet, hogy új szakasz következik. Az érzelmek tudatosítása, a lehetőségek átgondolása és az alapműködések helyreállítása után már jó esély van a hatékony, nem érzelemvezérelt döntésre, a döntés elfogadására, sőt, – jó esetben – üdvözlésére.

6. Operatív szakasz

  • A lépések megtervezése
  • Az új megoldások bevezetése

Ettől kezdve a módszeres tevékenység segít elkerülni a visszaesést. A tervezés-kivitelezés új viselkedések bevezetésével jár, és ebben számos hibalehetőség rejlik. A tanulási, fejlődési szakaszban elkerülhetetlenek a tévedések, ügyetlen megoldások. Ezt el kell tudni viselni, ezért fontos, hogy a válságfolyamatnak csak azon a pontján szülessen döntés, amikor már egy bizonyos biztonságérzet kialakult, és a hibákra képesek vagyunk nem csak érzelmi reakciók formájában reagálni. Amikor képesek vagyunk tudatosan kialakítani a probléma megoldás lépéseit.

7. Stabilizáció

  • Nyomon követés
  • Szükség esetén korrekció

A folyamat addig tart, amíg az új utak beépülnek a normális működésbe. Tudatában kell lennünk annak, hogy bármikor megtörténhet a visszaesés, a regresszió. A belső kontroll és az emberi kapcsolatok révén létrejövő külső tükör biztosíthatják azt, hogy a folyamatot a megkezdett irányban tartjuk.

Szakirodalom
Caplan, G. (1961) Prevention of Mental Disorders in Children. New York: Basic Books.
James, K. J., & Gilliland, B. E. (2001) Crisis Intervention Strategies. Pacific Grove, PA: Brook/Cole.
Lillibridge, E. M., & Klukken, P. G. (1978) Crisis Intervention Training. Tulsa, OK: Affective House.
Németh Margit, Virág György (2015) Krízisintervenció és terápia az áldozatsegítésben. http://eszteralapitvany.hu/wp-content/uploads/2015/04/Kr%C3%ADzisprotokoll-v%C3%A9gleges.pdf
Seeger, M. W.; Sellnow, T. L.; Ulmer, R. R. (1998) ”Communication, organization, and crisis”. Communication Yearbook. 21: 231–275.
Venette, S. J. (2003). Risk communication in a High Reliability Organization: APHIS PPQ`s inclusion of risk in decision making. Ann Arbor, MI: UMI Proquest Information and Learning.

1Múmiáknak nevezem azokat, akik valamikor lehet, hogy értékesek és tiszteletre méltóak voltak, de már bemerevedtek, és ami értékes volt bennük, az nincsen meg. Viszont itt maradtak, és útját állják az élőknek, akik változni és változtatni tudnak.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek