OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. január 3.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

22. Krízisben

A krízis még nem vészhelyzet, és nem is feltétlenül baj. Lehet akár a természetes fejlődés része is, és mint ilyen, inkább lehetőségként, mint zavarként érdemes azonosítani. Abban a szemléleti keretben azonban, amelyben a problémát is bajnak tekintik, miközben csupán feladatot jelent, a krízisből is jó eséllyel vészhelyzetet lehet generálni. A krízis ugyanis feladatok megoldását kívánja, kihívást jelent, amihez igen komoly lelki és szellemi erőket kell mozgósítani. Éppen ezért nem népszerű műfaj, általában igyekszünk is elkerülni, és ezzel csak még nagyobb válságot, akár komoly bajokat idézhetünk elő.

Itt a krízis, hol a krízis – avagy a múmiák fellépése

Minthogy a válság nem hirtelen csap le, hanem lassan lopódzik be, és szinte észrevétlenül hatalmasodik el, azt sem könnyű eldönteni, hogy valójában krízis van-e, szükség van-e tehát alapvető változtatásra. Egy sereg probléma adódhat a normál működés során is, amiket meg kell oldani. Az még nem krízis, ha a probléma az adott keretek között, az érvényes értékek megőrzésével, az eddig bevált módok szintjén megoldható.

Nem könnyű eldönteni, milyen határig lehet tűrni az adott helyzetet, és mikor kell váltani. Meddig kell kitartani például egy párkapcsolatban, ami már egy ideje sok szenvedést okoz, vagy egy munkahelyen, ahol sokasodnak a problémáink? Mikor váltson iskolát a gyerek, akinek egyre romlik a társas helyzete? Meddig lehet alkalmazni azokat a nevelési módszereket, amelyek korábban beváltak, de most egyre kevésbé hatékonyak? Mikor jött el az idő a költözésre? Mikor jutottam el az életem újabb szakaszához, amikor más viselkedésre és értékrendszerre kell váltanom? Ezekre a kérdésekre nehéz egyértelmű választ adni, és ha sokáig halogatjuk a döntést, elképzelhető, hogy addigra már nagyon nagy a baj. Jobb lenne hamarabb elindítani a változtatást!

A változtatásban azonban nem mindenki egyformán érdekelt, a kríziseknek is vannak haszonélvezői. Ha időben szembenéznénk vele, nem fordulhatna elő, hogy a válság nehezen kezelhető bajjá, vészhelyzetté váljon. A krízisben lévők bizonytalanságát azonban sok esetben igyekeznek kihasználni azok, akik erősebb pozícióban vannak, és a korábbi status quo fenntartásában érdekeltek. A fejlődésnek a tekintély, a minősítés, sőt a segítségnyújtás is gátat vethet.

A múmiák1 szinte mindig manipulációs folyamatokat indítanak be: a változásra törekvőket bajkeverőknek minősítik, lelkiismeretfurdalást gerjesztenek, lehetetlen elvárásokat támasztanak. Az általuk is előidézett bizonytalan helyzetben megmentőkként lépnek fel, amikor a biztonságos múlt, a korábban bevált módszerek megőrzésére biztatnak. A szülő, aki szeretné, ha gyermeke örökre aranyos kisbaba maradna, annak önállósodási törekvéseit rosszaságnak minősíti. Ha a gyerek megbotlik, hibát követ el, azonnal a segítségére siet, miközben felhívja a figyelmét szófogadatlansága veszélyeire. A munkahelyi vezetés lojalitást vár el, és támadásnak veszi , ha valaki felveti a problémákat. Egy megromlott partnerkapcsolat – hasonló módszerekkel – szintén bármeddig fenntartható.

A krízist fenntartó múmia felismerhető a következő viselkedési formákról:

  • a kritikát zavarkeltésnek minősíti,
  • az új utak, megoldások és értékek felvetését támadásnak, veszélynek titulálja,
  • titoktartásra kötelez a biztonságra való hivatkozással,
  • a változtatással járó hibákat felnagyítja, katasztrofizál,
  • a béke és nyugalom nevében száll szembe a változtatást követelővel,
  • bizonytalan helyzetekben megmentőként lép fel,
  • átgondolásra, megfontolásra hivatkozva húzza az időt,
  • a megkérdőjelezett megoldásokat hagyománynak nevezve védelmezi,
  • a múltat idilli állapotként értelmezi,
  • a lojalitás és hűség érzelmeire hivatkozik,
  • feltétel nélküli tekintélytiszteletet, engedelmességet vár el.

Mi a krízis, és hogyan lehet megállapítani, hogy valóban krízis van-e?

A betegségről azt mondja a bölcs, hogy egy angyal, aki eljön, hogy jelezze: itt az ideje a változtatásnak. A válság hasonló funkciót lát el, csak itt nagyobb a tét, és jelzésére egy egész angyali kar érkezik, harsonákkal.

A krízis olyan helyzet, amikor fontos életcélok megvalósításának útjába akadály gördül, és ez a problémamegoldás szokásos módszereivel nem szüntethető meg.

Más meghatározás szerint a krízis az egyensúly megbomlása, amikor a korábbi, hagyományos megközelítések kudarcot vallanak, és ennek eredményeképpen szervezetlenség, reménytelenség, szomorúság, zavar és a pánik keletkezhet.

Egyéb megközelítésben krízist akkor észlelünk, amikor egy esemény vagy helyzet tűrhetetlen nehézséget okoz, és felszámolásához nem elegendők a rendelkezésre álló források, hagyományos megküzdési stratégiák.

A krízis meghatározható úgy is, mint egy váratlanul bekövetkező, szokatlan esemény, illetve ilyen események sorozata, amely nagyfokú bizonytalansággal és fenyegetettséggel társul, s komolyan veszélyeztetheti az egyén vagy csoport kiemelt céljainak elérését.

Egy újabb meghatározás szerint a válság átalakulási folyamat, ami azért indul el, mert a régi rendszer már nem tartható fenn.

A krízis tehát akkor következik be, amikor elviselhetetlenné válik a helyzet, amikor betelik a pohár, amikor már nem lehet jól lépni a megadott keretek között, vagyis a kereteket kell megváltoztatni.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a krízis

1. nem várt történéseken alapul,
2. bizonytalanságot teremt,
3. fontos célok és értékek megkérdőjeleződnek általa,
4. a megoldás gyökeres változtatást igényel.

Az eddigiek alapján kijelenthetjük, hogy az oktatás jelenleg éppen krízisben van, de ugyanez elmondható az egész emberiségről is.

A krízisek kezelése

Több szabályrendszert áttekintve a következőket tartom lényegesnek kiemelni:

  • A régi megoldásokhoz történő ragaszkodással a krízis elhúzódik, hiszen az egész helyzetet éppen az váltja ki, hogy a korábbi megoldások már nem működnek.
  • A mihamarabbi beavatkozás segíthet elkerülni a válság okozta káoszból eredő negatív tendenciák, regressziók kialakulását.
  • Megalapozott döntések csak a helyzet és a lehetőségek ismeretében születhetnek. Erre azonban elegendő időt kell hagyni.

Minél hamarabb sikerül azonosítani a krízishelyzetet, annál nagyobb az esély arra, hogy ez nem mélyül el, és nem alakul ki kezelhetetlen zavar. Ami összeomlott, oda nem lehet visszatérni, ezért egy még korábbi szintre kell visszamenekülni, ez pedig regressziót eredményez, és hosszabb távon megakasztja a fejlődést.

A krízisek kezelésének menetét sokféle módon írták le. A lényeget kiemelve és a rendelkezésre álló kezelési javaslatokat szintetizálva a következő krízis-kezelési stratégiát vázolhatjuk fel:

1. A helyzet megértése

  • A krízis azonosítása, a helyzet többoldalú és alapos értékelése, az azonnali veszélyek felmérése
  • A fő problémák azonosítása, beleértve a válság okozta problémákat is

A válságban a tiszta fej és bátor szív segít leginkább. Amikor azonban minden összedőlni látszik, éppen ezek állnak legkevésbé rendelkezésre. A krízisben bárminek megsokszorozódhat a jelentősége, ezért is különösen veszélyeztetettek vagyunk, ha válságba kerülünk. Előfordulhat például, hogy olyasmihez ragaszkodunk, ami nem segít a megoldásban, hiszen a bizonytalanságban bárki vagy bármi, aki vagy ami egy kis biztonságot ígér, aránytalanul fontossá válik. A krízishelyzet ismerete segíthet abban, hogy szembe tudjunk nézni vele. Fel tudjuk mérni, és helyükön kezelni az esetleges veszteségeket, felkészülhetünk a potenciális veszélyekre, amelyek az ilyen helyzet elkerülhetetlen velejárói.

2. Lelki támasz biztosítása

  • Adaptív kapcsolatok kialakítása, az együttműködés biztosítása
  • Érzések és érzelmek azonosítása, megértése

A megoldáskeresésben az emberi kapcsolatok jelentik a legbiztosabb kapaszkodókat. A közösségek erejére lehet támaszkodni. Nem az az erős ember, aki nem kér segítséget, hanem az, aki képes belátni, hogy nem tud mindent egymaga megoldani. A mély gödörből nem látszanak a megoldási lehetőségek, ezért van szükség a kívülálló segítségére, s erre az a legalkalmasabb, aki tudja, hogy mit jelent a mélyben lenni. A bizonytalan helyzet által kiváltott érzések és érzelmek felismerése és megértése is könnyebb, ha többféle tükör áll rendelkezésre, több irányból van mód a rálátásra.

3. A tudatosítás

  • Az érzelmek felől a kognitív utak irányába terelés
  • Alternatívák és új megküzdési stratégiák feltárása

A tudatosított érzelmekből könnyebb továbblépni a problémamegoldás felé. Az alternatívák segítenek megtalálni azt az irányt, amely felé a krízis nyitotta meg az utat. A válságot éppen az váltja ki, hogy a régi út elzáródott, és zsákutca, szakadék és sötét verem érzés marad a helyén. Ebből segít ki a lehetőségek felmérése. Minden krízis új helyzetet teremt, és a továbblépés érdekében célszerű módszeresen számba venni a lehetőségeket, ezek előnyeit és hátrányait. A krízisből így megoldandó feladat lesz.

4. Az alapokra építés

  • A nem változtatandó alapműködés azonosítása
  • Az alapműködés helyreállítása

Mindenkinek megvannak az erősségei, amelyekre építeni tud, ezeket kell mihamarabb mozgósítani. Az erősségek segíthetnek a napi életet újraindítani. Ezekre épülhetnek majd az új viselkedési formák. A fizikai és szellemi létfenntartásra addig is szükség van, amíg az új megoldások kialakulnak. Az alapműködések segítenek a biztonság visszanyerésében.

5. Döntés

  • Új megoldások kiválasztása, tervezés
  • Az új megoldásokra való felkészülés

A döntés elkerülhetetlen, hiszen a krízis éppen e döntés szükségességét jelzi, arra figyelmeztet, hogy új szakasz következik. Az érzelmek tudatosítása, a lehetőségek átgondolása és az alapműködések helyreállítása után már jó esély van a hatékony, nem érzelemvezérelt döntésre, a döntés elfogadására, sőt, – jó esetben – üdvözlésére.

6. Operatív szakasz

  • A lépések megtervezése
  • Az új megoldások bevezetése

Ettől kezdve a módszeres tevékenység segít elkerülni a visszaesést. A tervezés-kivitelezés új viselkedések bevezetésével jár, és ebben számos hibalehetőség rejlik. A tanulási, fejlődési szakaszban elkerülhetetlenek a tévedések, ügyetlen megoldások. Ezt el kell tudni viselni, ezért fontos, hogy a válságfolyamatnak csak azon a pontján szülessen döntés, amikor már egy bizonyos biztonságérzet kialakult, és a hibákra képesek vagyunk nem csak érzelmi reakciók formájában reagálni. Amikor képesek vagyunk tudatosan kialakítani a probléma megoldás lépéseit.

7. Stabilizáció

  • Nyomon követés
  • Szükség esetén korrekció

A folyamat addig tart, amíg az új utak beépülnek a normális működésbe. Tudatában kell lennünk annak, hogy bármikor megtörténhet a visszaesés, a regresszió. A belső kontroll és az emberi kapcsolatok révén létrejövő külső tükör biztosíthatják azt, hogy a folyamatot a megkezdett irányban tartjuk.

Szakirodalom
Caplan, G. (1961) Prevention of Mental Disorders in Children. New York: Basic Books.
James, K. J., & Gilliland, B. E. (2001) Crisis Intervention Strategies. Pacific Grove, PA: Brook/Cole.
Lillibridge, E. M., & Klukken, P. G. (1978) Crisis Intervention Training. Tulsa, OK: Affective House.
Németh Margit, Virág György (2015) Krízisintervenció és terápia az áldozatsegítésben. http://eszteralapitvany.hu/wp-content/uploads/2015/04/Kr%C3%ADzisprotokoll-v%C3%A9gleges.pdf
Seeger, M. W.; Sellnow, T. L.; Ulmer, R. R. (1998) ”Communication, organization, and crisis”. Communication Yearbook. 21: 231–275.
Venette, S. J. (2003). Risk communication in a High Reliability Organization: APHIS PPQ`s inclusion of risk in decision making. Ann Arbor, MI: UMI Proquest Information and Learning.

1Múmiáknak nevezem azokat, akik valamikor lehet, hogy értékesek és tiszteletre méltóak voltak, de már bemerevedtek, és ami értékes volt bennük, az nincsen meg. Viszont itt maradtak, és útját állják az élőknek, akik változni és változtatni tudnak.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek