OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. január 12.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

23. A krízisek által fejlődünk

A fejlődés folyamat, amelyet fokozat-ugrások tesznek szakaszossá. Amikor egy-egy jelentős változásra megérett az idő, akkor el kell hagyni a korábbi szintet, és egy következőre lépni.

A rovaroknál például ez nagyon egyértelmű és látványos változás. Minden vedlés természetes krízisnek tekinthető, és attól függően kisebb vagy nagyobb az átalakulás a krízisek során, hogy mennyire tér el a kifejlett, érett életmód a fejlődés korábbi szakaszainak életmódjától.

Az ember fejlődése esetében sincsen ez másként. A lényeges különbség azonban, hogy az ember nem csak testi, hanem – és elsősorban – szellemi fejlődésében lép szinteket. Ezeket a szakaszokat a legátfogóbban Erik Erikson írta le a pszichoszociális fejlődést helyezve középpontba.

Az eriksoni „vedlés”

A fejlődés egy-egy adott pontján szükség van jelentős változásra és változtatásra, mert ezáltal lehet egy újabb szakaszba jutni. A változtatás elkerülhetetlen, hiszen a fejlődés a korábbi kereteket meghaladta. A változtatás elkerülése végzetes, mert a régi páncél szűkké vált, és megnyomoríthat.

Ahogyan a vedlés, a fejlődési krízis is egyszerre veszély és lehetőség. A korábbi páncél, azaz a kialakult viselkedési és önvédelmi rendszer megszűnik, s ez védtelenné tesz. A változással járó kockázatot azonban fel kell vállalni, hiszen a biztonságot adó korábbi keretek már akadállyá váltak.

Az ember önészlelése, önmagával és a társas környezettel való kapcsolata és az ehhez tartozó szemlélet és viselkedésmód, az identitás, ugyanúgy ismétlődően vedlésre szorul, mint a rovar páncélja.

Minden szakaszban teljesítenünk kell egy fő feladatot, hogy a fejlődés következő stádiumába léphessünk. Ezeket a feladatokat Erikson pontosan kríziseknek nevezte.

Az identitásunkat ezeknek a válságoknak, változási kényszereknek a megoldása formálja. Minden krízis egy következő új lehetőséget kínál, új módokat a világgal való kapcsolatra és a világ megismerésére.

Feladatok és a végrehajtáshoz szükséges erőforrások

Erikson az identitás fejlődésének szakaszaihoz megoldandó fő feladatokat rendelt. Ezek a feladatok azonban csak akkor teljesíthetők, ha az adott szakaszhoz szükséges fő eszközöket megkapjuk, illetve fejlődésünk eléri azt a szintet, ahol már saját eszközeink is rendelkezésre állnak. A krízisek megoldásához külső és belső erőforrásokra van szükségünk.

A fejlődési szakaszok során megoldandó feladatokhoz tehát rendeljünk erőforrásokat, ha biztosra akarunk menni.

Az egyes szakaszokban elérendő lelki tartalmak: bizalom, akaraterő, feladatvállalás, identitás, intimitás, produktivitás, integritás az ember szellemi erejének összetevői.

Az egyes szakaszokban kifejlődő belső erőforrások a képességek. Ezek egyrészt támogatják az adott szakasz szellemi feladatának megvalósulását, másrészt a feladat megoldása által fejlődik a mozgás-észlelés, a beszéd, a képzelet, a koncentráció-memória, az érdeklődés, a döntésképesség, az alkotó képesség és a bölcsesség.

A külső erőforrásokra főképpen addig van szükség, amíg a belső tartás, az identitás ki nem alakul, vagyis a felnőtté válásig. Az identitás kialakulásáig tartó szakaszokban szükséges külső erőforrások: a feltétlen elfogadás, a szabályok, a szabadság és a feladatok.

Az út nem ér végett azzal, hogy az identitás formát öltött. A szellemi fejlődés az identitás egész életen át tartó kifejlése, és optimális esetben a külső erőforrásokból az identitás kialakulásával már belső erőforrások lesznek.

Bizalom – mozgás-észlelés: feltétlen elfogadásra van szükség

Újszülöttként teljesen kiszolgáltatottak vagyunk. A környezet hatásai által kezdenek fejlődni a belső lehetőségeink. Az identitás fejlődésében meghatározó, hogy ebben az időszakban milyen visszajelzéseket kapunk. A feltétlen elfogadás a bizalom, amely azt üzeni: mindegy, hogy milyen esendő és semmire sem jó vagy, látom benned a jövőt, a lehetőségeket, mindent megteszek érted.

Az igényeink kiszolgálása azt az érzést kelti, hogy a világ jó, így a külső, feltétel nélküli elfogadás növeli a külvilágba vetett bizalmunkat. Emellett, ha a reakcióinkkal hatni tudunk a külvilágra, megtapasztalhatjuk saját hatékonyságunkat is. Ha sírunk, ha nevetünk, ha jelezzük igényeinket, a környezet reagál, megérti, mire van szükségünk. A környezet hatékonysága növeli a belső hatékonyság érzést is.

Akaraterő – beszéd: szabályokra van szükség

A mozgás-észlelés fejlődésével növekszik a kisbaba hatótávolsága. Ekkor a legfontosabb, hogy megtanulja önmagát irányítani, különben veszélybe kerülhet. Az idegrendszerben ekkor alakulnak ki a kontroll működések, amihez a kisbaba kéri a külső korlátokat, szabályokat. Az akadályok segítik ebben. Ez a dackorszak. Már menni tud, most azt gyakorolja, hogy arra mehessen, amerre akar, és ne a késztetései irányítsák. Ehhez meg kell tanulnia fékezni, irányt váltani.

Ha a környezet következetesen megadja a használható és érthető szabályokat, ezek felépítik az önirányítást, és belső iránytűt adnak. Már rendelkezésre áll a beszéd, amely által az érzelmi kommunikációról az értelmi kommunikáció szintjére helyezhető a környezettel való megegyezés. A „hiszti” helyett a megállapodás, az érdekek kölcsönös figyelembe vétele nem csupán az önirányítást, hanem a gondolkodást is rendkívüli mértékben fejleszti.

Kezdeményezés – képzelet: szabadságra van szükség

Az identitás fejlődése során az egyik legnagyobb kihívás, hogy önmagunk lehessünk. Ehhez kevés, hogy megvan az akaratunk, kell, hogy kipróbálhassuk magunkat. Az önállósodáshoz el kell tudnunk képzelni önmagunkat. Csak azzá válhatunk, aminek el tudjuk magunkat képzelni.

Ha megvan a belső erő, a bizalom, és az önirányítás, az akarat, akkor a szabadság, a választás lehetősége segíti az önállósodást. A szabadság azt jelenti, hogy a választásainkért felvállaljuk a felelősséget.

A kezdeményezés, az elindulás rizikós, mert kevés saját tapasztalat áll rendelkezésre. Ezért is nem engedi el könnyen a kisgyerek kezét a környezet. Fokozatosan azonban fel kell vállalni a kockázatot, engedni a hibázást. A fantázia és a játékok által, a szerepjátékok és a szabad kalandozás során biztonságban próbálhatjuk ki magunkat.

Feladatvállalás – koncentráció-memória: feladatokra van szükség

A szabad kalandozás és játék biztonságában, sok mindent kipróbálhattunk, és eljutunk a fejlődésben a megvalósításhoz. Eljön a teljesítmények ideje. A kisiskoláskor a végrehajtó funkciók precizitásának fejlődési időszaka. Ekkor alakul ki a munkamód, a feladatvégzéshez szükséges módszeresség, a teljesítményekhez való viszony.

A feladatok felvállalására való hajlam akkor erősödik, ha a környezet optimális kihívásokat állít a még fejlődő képességek és lelki erők erősödéséhez. Mind a túl könnyű, mind a túl nehéz feladat ártalmas lehet, mert nem ad lehetőséget az optimális erőfeszítésre. Az éppen megoldható nehézségű feladatok, a koncentrált feladatvégzés gyakorolása közben ismerjük meg képességeinket, és ezzel összefüggésben alakul ki a teljesítményekhez való viszonyunk.

Identitás – érdeklődés: minden külső erőforrásra szükség van

Ebben a szakaszban a belső erőforrás a világra való nyitottság, az érdeklődés. Az identitás kialakítása keresési folyamat. Minél többet kell látni és kipróbálni, ehhez pedig nyitottság kell. A kamaszkor a legnagyobb „vedlés”, ekkor van a legnagyobb veszélyben az identitás fejlődése és maga a fiatal is. Az érdeklődés nem maradhat a környezet elvárásainak megfelelő keretek között, ha egyedi és egyéni identitásépítésről van szó, és nem bábok sorozatgyártásáról.

A krízis ebben a szakaszban elementáris lehet, ezért ilyenkor semmi nem elég. Tizenévesen valamennyi képességünk rohamosan fejlődik, vagyis a belső erőforrások ott lehetnek a háttérben, de szükségünk van minden külső erőforrásra is: a feltétlen elfogadásra, a szabályokra, a szabadságra és a feladatokra.

Intimitás – döntésképesség

Az első felnőtt szakaszban már egységes identitással bírunk. Ez nem azt jelenti, hogy az identitás fejlődése megáll. Sőt, ekkor van igazán lehetőség a továbbfejlesztésre, mert már akár a külső erőforrások nélkül is képesek lehetünk a fejlődésre. Ha ugyanis eddig megkaptuk a szükséges lelki energiákat, akkor már létre is tudjuk hozni ezeket. Jó esetben külső erőforrásokként még adni is tudunk, és ez jelzi, hogy identitásunk elég erős a továbblépéshez.

Az intimitásban megnyitjuk identitásunkat, feloldódódunk más identitásokban, és befogadunk új értékeket anélkül, hogy saját értékeinket feladnánk. Hatalmas gazdagodási lehetőség, de ha ez parttalanná válik, könnyen veszélybe kerülhetünk. Válogatni és dönteni kell, hogy kik legyenek a partnerek, kiknek az értékeiben osztozzunk. Mind a párkapcsolatok, mind a munkakapcsolatok sikeressége ezen múlik.

Produktivitás – munkaképesség

Az identitás építése tovább folytatódik a külső és belső alkotásokban. A család, a munka, a karrier, a hobbik, a tudásunk, újabb és újabb képességeink, belső értékeinek, minden, amit kívül és belül alkotunk, tanulunk, az identitást formálja.

Életünk leghosszabb szakasza az alkotásé, ezért nem is lehet homogén. Eleinte inkább kifelé irányuló extenzív, növekedést hozó a produktivitás, majd harmonikus fejlődés esetén ez átvált a befelé irányuló, intenzív elmélyülő alkotásba.

Integritás – bölcsesség

Akkor jutunk el az integritáshoz, ha a korábbi szakaszok feladatait megoldottuk. Azon a szinten érhető el a legmagasabb fokú identitás, ha már távlatokban vagyunk képesek látni önmagunkat és a világot. Lehetünk korábbi fejlődési fázisokban is bölcsek, de az adott korszak kihívásai mindig lekötik a lelki energiák egy igen nagy részét, és a tökéletes integritáshoz hiányzik a teljesség érzés.

Az integritás szó jelentése érintetlenség, sértetlenség, feddhetetlenség, tisztesség. Az identitásnak azon a szintjén leszünk önmagunk, amikor a korábbi szintek már nem külön-külön léteznek az énünkben, hanem mindaz lehetünk, amivé tettük magunkat.

Identitás vers

Az vagyok, amiben reménykedem,
Az vagyok, amit szabadon akarhatok,
Az vagyok, akinek el tudom képzelni magam,
Az vagyok, amit működtetni tudok,
Az vagyok, akivel azonosulok,
Az vagyok, akit szeretek,
Az vagyok, amit alkotok,
Az vagyok, aki vagyok.


(ismeretlen szerzőtől)

Szakirodalom
Erikson, Erik (1956). "The problem of ego identity". Journal of the American Psychoanalytic Association 4: 56–121.
N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. 7. fejezet: Az identitás alakulása. Osiris Kiadó.
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/ 2011_0001_520_pszichologia_pedagogusoknak/ch07.html

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek