OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. január 21.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

24. Élő kapcsolatok

Minden, ami él, kívül és belül is változik, fejlődik. A statikus állapot a lefagyás, a halál, az élettelenség, amikor legfeljebb külsődleges változások történnek, amelyek a belső feltételektől már függetlenedtek. A „minden” alatt valóban mindenről szó van, legyen az élőlény, élők tömege, de bármilyen egyéb élő entitás. A fejlődési folyamatok univerzálisak.

A fejlődésünk során az egy-egy szakaszban elért eredményeinket meghaladjuk, és az új értékek, attitűdök, viselkedések segítenek egy következő szint feladatait megoldani. Ha valami vagy valaki megragad a korábbi szinten, súlyos zavarok alakulnak ki, és akár pusztuláshoz is vezethet a változás elfogadásának elmaradása.

Univerzális fejlődésmodell

Erik Erikson az emberi identitás alakulásának leírására használt szakaszai túlmutatnak az ember pszichoszociális fejlődésen, és alkalmasak általában véve a szellemi értékek fejlődési szakaszainak, azok jellemzőinek és feladatainak, valamint a szintek eléréséhez szükséges alapelemeknek a leírására, mert az egyéb rendszerektől eltérően Erikson fejlődési rendszere nem áll meg a felnőtté válás, a huszonéves kor körül, amikor a fizikai növekedés véget ér.

A testi-fizikai növekedés csak egy része a fejlődésnek. A fizikai növekedésnél mélyrehatóbb szellemi növekedés kevésbé érzékelhető, szemmel nem mindig látható, bár jelentősebb változásokat hoz.

A felnőtté válás egy fontos határ, de nem a fejlődés vége, hanem az érés egyik csúcspontja. A folyamat kifejléséhez ekkor áll rendelkezésre a megfelelő belső erőforrás, az identitás, amely a továbbiakban már egységként fejlődik.

A kapcsolat fejlődése

Lehet az szerelmi vagy baráti, terápiás, tanulói, munka vagy egyéb partneri kapcsolat, életen át tartó vagy akár jelentősen rövidebb érintkezés, kontaktus, viszony, a kapcsolat addig élő, amíg fejlődik.

Az emberi kapcsolat fejlődése is elkerülhetetlenül követi a fejlődés univerzális szakaszait, valamint a legfontosabb lelki elemekre épül: 1. bizalom, 2. szabályok, 3. szabadság, 4.feladatok. Ha nem így történik, akkor sikertelen, sőt esetleg ártalmas, fájdalmas vagy akár megszakad.

Ha valakinek nincsen ideje továbbolvasni ezt az írást, ennyit is elég tudnia ahhoz, hogy társas kapcsolatot építsen és fejlesszen, de vannak még olyan finomságok, amelyek segíthetnek.

Minden sikeres emberi kapcsolat a bizalomból indul ki. Ha az indításkor hiányzik a feltétlen elfogadás, akkor a partnerek nem nyílnak meg, nem mernek megmutatkozni egymásnak, és emiatt a kapcsolat kereteinek kialakításakor képzelt, olykor hamis alapokra fognak építkezni.

A tanítványunkkal is akkor van esélyünk megalapozni a kapcsolatot, ha (legalább kezdetben!!!) nem kell tartania a minősítéstől, nem kell rejtegetnie a hibáit, és így engedi, hogy megismerhessük. Ez hasonló ahhoz a helyzethez, mint mikor a beteg bizalommal fordul az orvoshoz , őszintén elmondja a baját, levetkőzik. Ha az orvos ekkor leszidja, megszégyeníti, akkor a paciens legközelebb már nem megy oda, vagy ha mégis, nem mondja el, hogy valójában mi a baja.

A felnőtt-gyerek, tanító-tanítvány, segítő-segített kapcsolatok annyiban különböznek a szimmetrikusabb partneri kapcsolatoktól, hogy az erőt adó lelki elemeket főképpen, vagy akár teljesen, a kapcsolatot építő fél adja. De minél inkább érvényesül a kölcsönösség, annál jobb a viszony.

Ha megvan a kezdeti bizalom, a feltétlen elfogadás mellé hamar fel kell zárkózzon a feltételes elfogadás, vagyis a szabályozás. Ennek sikere segít elkerülni a káoszt, az anarchiát. Egyértelmű kereteket határoz meg, és ezzel biztonságot ad, s ennek révén autonómmá tesz.

A kölcsönösség megakadályozza azt, hogy a partnerek valamelyike túlzottan dominánssá váljon. Ha csak az egyik fél oldalán jelenik meg a feltétlen elfogadás, s kizárólag a másikén a szabályozás, abból , egyenlőtlen uralkodó-alattvaló viszony: uralkodás1, autokratikus kapcsolat alakul ki.

Az autokratikus kapcsolatokat a bizalmatlanság, az kölcsönösség hiánya, a szűk normarendszer és a fejlődés korlátozottsága jellemzi, mivel csupán az egyik fél kereteire épül. Az alulmaradó partner kiszolgáltatott lesz, a „nyertes” pedig bizonytalan, hiszen a magához ragadott hatalom nagy teher. Fél, hogy kicsúszik a kezéből az irányítás, ezért még erősebben akarja birtokolni a kontrollt, és meghatározni a kapcsolatot. Ehhez pedig folyamatosan bizonyítania kell, hogy képes uralni a helyzetet, és hogy az ő értékei általánosan érvényesek.

A határok közös kijelölésével viszont a kapcsolat és a partnerek is erősödnek, mert a felek érdekeit és igényeit, vagyis több szempontot figyelembe véve valóban biztonságot adó szabályok jönnek létre. Ha a bizalom kölcsönös, illetve a szabályok betartása mindegyik fél számára kötelező, akkor – bár a partnerek helyzete nem egyforma – egyenrangú lesz a viszony. Mindkét féltől elvárható, hogy bizalmat adjon, és jelezze az igényeit, érdekeit, amelyek a kapcsolat szempontjából fontosak. A támogató/tanító hitelessége, nyíltsága, szabályai mintaként szolgálnak a folyamat során.

Minden kölcsönösségen alapuló kapcsolat létrehozása és működtetése kreatív alkotás, mert különböző mértékben össze nem illő elemek összeegyeztetésével jár. Ezért a kölcsönösségen alapuló kapcsolatok rendkívüli kreativitást kívánnak, és egyben fejlesztik is ezt a képességet.

A kezdeti bizalom és a szabályok erős, megalapozó, biztonságot adó kötést alakítanak ki, és a kapcsolatot alkalmassá teszik a bővítésre. Az új kezdeményezések, külső hatások így nem veszélyeztetik, hanem gazdagítják a viszonyt.

A fejlődéshez szabadság és nyitottság kell. Ha zárt marad egy kapcsolat, akkor megreked, és önmagába fordulva felőrli önmagát. A szabad kalandozással lehetőség van sok mindent kipróbálni. A szabad választással erősödik az elköteleződés, mert a saját döntéseinkért felelősséget érzünk. Emellett ha szabadon kereshetünk, láthatunk, és sok mindent kipróbálhatunk, nagyobb esélyünk van a magunk számára optimális kihívásokat találni, A tanítvány kezdeményezéseinek, ötleteinek támogatása, a szabad választás lehetősége csökkenti a szorongást, növeli az érdeklődést. A tanuló új elemeket hozhat be a tanulásba, és az aktív részvétel által jobban megmutatkozhat, így a tanítása is személyre szabottabb lehet.

A pszichoterápia is gyorsabban halad, ha a kliens a saját megoldásait keresheti, mer kezdeményezni, lehetősége nyílik alternatív megoldásokat találni.

A parttalan, korlátlan szabadság azonban nem vezet igazi teljesítményekhez, legfeljebb ötleteket ébreszt. A teljesítmény létrehozásának elengedhetetlen feltétele a módszeres munka, a feladatok felvállalása és végrehajtása. A szabad kezdeményezések nyomán könnyebben kijelölhetők az optimális kihívást jelentő feladatok a tanuló, vagy akár a pszichoterápiában résztvevő kliens számára is. A szabadság önbizalmat ad, és így nagyobb a valószínűsége a sikeres megvalósításnak.

Amennyiben egy kapcsolatban hiányzik a kölcsönös bizalom, nincsenek kijelölve pontosan a keretek, a szabályok, a szabadság akár veszélyessé válhat. Emiatt is tartanak az autokraták a szabadságtól, és egyoldalúan meghatározott feladatokkal akarnak fejlődést elérni. Hasztalan, mivel az ilyen módon megbillent kapcsolatban nem a kompetencia, hanem a kisebbrendűség érzése uralja el mindkét fél lelkét.

A kapcsolat fejlődésének felnőtt szintjei

Ha a négy lelki elem integrálódik, a kapcsolat önálló identitást nyer. Ez az elköteleződés időszaka. Ekkor ölt formát a kapcsolat, ekkor válik komollyá a helyzet A kezdeti finom egyeztetések után ebben a szakaszban magát a kapcsolatot teszik próbára a partnerek.

Eldől, hogy a kapcsolat a partnerek elvárásainak, vagy a külvilágnak fog-e megfelelni. Sikerül-e egyedi tanár-diák viszonyt kialakítani, vagy az a külső sémához idomul?

Ahogyan a pszichoterápia esetében is nagy veszély, ha a terápiás kapcsolatról a fejekben élő képet követik a partnerek, úgy a tanuló-tanító helyzet is könnyen a sablonnak megfelelő lesz, és így – a személyesség híján – sokkal kevésbé hatékony. A partnerektől függ, milyen súllyal vannak jelen egy kapcsolatban a szerepsémák, illetve mennyire hangsúlyosak benne a résztvevő személyek.

Ha sikeres volt a kapcsolat identitásának kialakítása, bekövetkezik az első „felnőtt” szakasz: az intimitás, amikor a partnerek együtt tudnak rezdülni, értik egymást. Ez csak akkor lehetséges, ha a kapcsolat egyedi, és nem sematikus.

Ha mechanikusan követi a bevett tanár-diák mintát, akkor formálissá válhat. A látszat szintjén működhet ugyan, de a partnerek izolálódnak, nem alakul ki az a nyitottság, átjárhatóság, amely a közös célok és eszközök kijelöléséhez nélkülözhetetlen összhanghoz vezet. A közös munkához számos kompromisszumra lesz szükség, és ezek megkötéséhez csak azok készek és képesek, akik között működik a szoros érzelmi kapcsolat.

A kapcsolat tartalma az alkotás szakaszában jelenik meg. A sikeres kapcsolat mindenki számára fontos értékeket hoz létre. A partnerek fejlődésével maga a kapcsolat is fejlődik, és alkotó kapcsolattá lesz, amely a szélesebb közösség és a jövő szempontjából is előnyös.

Az alkotó szakasz a leghosszabb fejlődési szakasz, amelyen belül többszöri megújulásra van szükség. A kapcsolat minősége, mint minden alkotói fázisé, hullámzó. A kezdeti eredmények után a produktivitás magasabb rendű formái felé haladhatnak a partnerek, ha képesek az új helyzetekre megfelelően reagálni. Ennek elmaradása a kapcsolat stagnálásához és az alkotás elmaradásához vezet.

A tanítvány-tanár viszonylatban elsősorban a diák jelentős fejlődése jelenti az alkotást, de a tanár is állandóan változik a tanítás révén, amennyiben nem rutinból teszi a dolgát, nem a sablonokat követi.

A pszichoterápiának is megvan a szokásos menete, de ez csak keret. Tartalommal, attitűddel és viselkedéssel a résztvevők töltik meg. Minél személyesebb egy kapcsolat, annál mélyebb hatás érhető el.

Minden véget ér egyszer, így a kapcsolatok is. A kapcsolat lezárása az összegzés, az elért eredmények egységben való meglátása, és egy új kapcsolat alapjainak letétele. Az új kapcsolat lehet ugyanazon személyek között, de lehet, hogy a kapcsolat megszűnése egyben elválást is jelent.

Az integritás elérése azt jelenti, hogy az ember képessé válik lemondani a korábbi létezési módról, és ezzel egy új lehetőségnek helyet adni.

Előfordulhat például, hogy a diák-tanár kapcsolatból munkatársi vagy baráti kapcsolat lesz, de ebben az esetben újra kell azt építeni. Az elválás is lehet erőt adó, ha az eredmények összegzése nyomán elégedettek a partnerek. Ha a kapcsolat befejezését veszteségérzés, esetenként kétségbeesés kíséri, akkor az a kapcsolat nem töltötte be a szerepét, valahol elakadt a fejlődésben.

A kapcsolat élő entitás, ugyanúgy gondozást kíván, mint minden, ami élő, és egyszer véget ér, ahogy minden. Az, hogy miképpen tölti be a szerepét, és hogyan záródik, attól függ, mennyire adták meg a partnerek egymásnak és a kapcsolatnak a bizalmat, szabályozást, szabadságot és a feladatokat.

1Oscar Wilde: The devoted friend. (Az odaadó barát) (http://mek.oszk.hu/04900/04941/04941.htm#5)

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek