OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. január 28.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
     

PSZICHOháttér

25. A szerelem és a párkapcsolat fejlődése

A szerelem különös és csodás érzés. A művészettől a biokémiáig minden oldalról leírt és elemzett jelenség. Ugyanakkor olyan rendkívüli érzésről beszélünk, amit igazán csak az ismer, aki megélte. A kapcsolódás egészen mély formája, ami nem is maradhat fenn hosszasan, mert felemészti a lelket. Ezért jó esetben mély szerető kapcsolattá alakul, amely viszont rendkívül tartós lehet.

Ahhoz, hogy egy kapcsolat tartóssá váljon, igen sok feltételt kell teljesíteni, és sok akadályt leküzdeni. A párkapcsolat is természetes kríziseken keresztül fejlődik, és ha sikerül a hétfejű sárkány mindegyik fejét levágni, igazi királyfi/királylány a jutalom. Az éltető kapcsolatokért azonban meg kell dolgozni.

Szerelmes lélek és szerelmes agy

A szerelem annak adatik meg, akiben megvan az önfeladásra, a feltétel nélküli elfogadásra való képesség, a teljes odaadásra képessé tevő mély bizalom. Olyan észlelés ez, amely nem a felszínt, a gyarlóságokat láttatja, hanem a másik ember lényegét.

Akarat által nem irányítható a folyamat, de például az intenzív együttlét, akár testi, akár szellemi összhang elősegíti a kialakulását. Emiatt lesz gyakran szerelem az együttélésből, az intenzív szexuális kapcsolatból vagy a közös munkából.

A szerelmet, ezt a teljes lelket elöntő érzést első lépésben a dopamin nevű idegi átvivő anyag termelés támogatja, ami által rózsaszínben látjuk a világot, és így a szerelmünk tárgyát is. A dopamin felerősíti az érzelmeket, így a vonzódást is.

Ha a rózsaszín ködöt nem stabilizálja a feltétlen elfogadás, akkor azonban minden a visszájára fordulhat. Ha a bizalom helyett a bizalmatlanság, az odaadás helyett a birtoklás vezérli az érzéseket, akkor a szerelem helyét felválthatja a gyűlölet is, amelyet ugyanaz a dopamin erősít fel, amely a szerelem felé nyitott utat. Ezért válhat a nagy szerelem érzés gyűlöletté, és nem múló fájdalommá. Aki nem kapta meg sem gyermekkorában sem később az odaadó szeretetet, annak számára ez az állapot nem elérhető, és csupán a heves érzelmek megéléséig jut el. Ez biztosan nem szerelem.

A szerelem azért tud gyógyító hatású lenni, mert a feltétlen elfogadás által a lélek megnyílhat a bizalom irányába. A feltétlen elfogadás terjeszthető, és megváltoztatja az embert.

A bizalom csodálatos érzését a biokémia az oxitocin nevű agyi hormonhoz köti. Ez a hormon növeli a bizalmat, csökkenti a fájdalomérzetet. A szerelméért mindent el tud viselni az ember, ha valóban szerelemről van szó.

A szerelem nem a birtoklásról szól, és nem szorítható szabályok közé. Mindent elöntő érzés, egyszerűen eluralja a létezést. A dopamin mindenki számára adott, az oxitocin csak annak, aki képes a feltétlen elfogadásra.

A „kamasz szerelmek” a kapcsolatnak a kezdeti szakaszát próbálgatják, ritkán jutnak el a stabilitásig, de rendkívül mélyek lehetnek a mindent elsöprő szeretet, a teljes odaadás érzése miatt, nem is beszélve a hormonok tombolásáról.

A szerelem vak. Legalább is egy ideig. Ahogy már tisztul a kép, a szerelemből kialakulhat a tartósabb párkapcsolat, amihez azonban nem elegendő a feltétlen elfogadás.

A párkapcsolattá fejlődő szerelem

A szerelem csupán a kezdet. Ahhoz, hogy a szerelem kölcsönös szereteten alapuló párkapcsolattá váljon, a feltétlen elfogadás mellett szükség van egymás igényeinek és érdekeinek a figyelembevételére is. Ebben a szakaszban dől el, hogy egymás hibáinak ismeretében is képesek vagyunk-e együtt maradni.

Össze kell egyeztetni például olyan apróságokat, hogy kinek mennyire fontos a pontosság, vagy hogy otthon vagy étteremben jobb-e enni. Számos szerelmi kapcsolat éppen azért romlik el, vagy szakad meg, mert elmarad egymás igényeinek és érdekeinek összeegyeztetése.

A párkapcsolat alapja a feltétlen elfogadás, amikor szinte teljesen mindegy, hogy milyen, és mit tesz a másik, úgy szeretjük, ahogy van. A párkapcsolat stabilitását viszont a keretek, a szabályozás, a „mi” létrehozása adja. A hasonló értékrend megkönnyíti a kapcsolat elmélyítését. Ezért is lesz könnyebben harmonikus a hasonló gondolkodású partnerek viszonya.

Mégis, mi lehet az oka annak, hogy „az ellentétek vonzzák egymást”? A kihívás. Ha harmóniát keresel, válaszd a hasonlót, ha fejlődni akarsz, akkor olyasmit keress, ami belőled hiányzik, de be szeretnéd építeni magadba. Ez a fejlődési vágy ösztönös vonzódást jelent a másság felé, de nem mindenki tud és akar megküzdeni a feladattal. Hiszen annyi egyéb kihívást lehet felvállalni!

Tehát: amikor a partnerek szembesülnek egymás hibáival, a közös szabályok segíthetik őket abban, hogy ezek ne zavarják, hanem építsék a kapcsolatot. Képzeljük el például, hogy az egyik fél kutyabarát, a másik viszont nem annyira. Ez az ellentét feloldható úgy, hogy a kutya bejöhet ugyan a lakásba, de nem mehet be a hálószobába. Más a helyzet persze, ha mindkét fél kutyabolond, hiszen ilyenkor nincs korlátozás, a kis kedvenc még a kanapéra is felugorhat.

A „ A „mi ilyenek vagyunk, és így élünk” érzése erőt ad, egy lépést jelent a párkapcsolat identitásának megteremtéséhez. A hosszabb távú párkapcsolathoz azonban elengedhetetlen a kapcsolat gazdagítása. Ehhez új ötletekre, új programokra van szükség, különben könnyen beszűkül és elszürkült a viszony.

A szerelmesek kezdetben kizárják a barátokat, állandóan csak kettesben lennének. A kapcsolat fejlődését jelzi, amikor képesek nyitni, és erre megadják a partnerüknek a szabadságot. Ha megvan a bizalom, és működnek a szabályok, akkor lehet szabadon szárnyalni, és a külső élményekkel gazdagítani a kapcsolatot.

A közös tevékenységek során alakul ki a közös „munkaforma”. A feladatok tartalommal töltik meg a kapcsolatot. Ekkor már a közös felelősség irányába halad a pár. Ha megragadnak a szabad kalandozás, a szórakozás a „könnyű élet” szintjén, akkor az együttlét céltalan, felelőtlen. Ez az éretlen kapcsolat is sokáig fenntartható, de a kiüresedés egyre extrémebb élmények keresésére ösztönöz. Vagy sikerül ezekkel kitölteni a valódi tartalom helyét, vagy vége lesz a kapcsolatnak.

Megeshet az is, hogy éppen ezek az extrém élménykeresések vezetnek valódi feladatokhoz. Például a pár elmegy barlangászni, és a barlangászat válik közös céllá. Vagy ellátogatnak egy ír táncházba és végül az ír tánc lesz a közös hobbijuk, sőt megszállottságuk tárgya. Az új célok által a kapcsolat új tartalmat nyerhet, viszont közben alaposan át is alakul.

A párkapcsolatok általában a családalapítás felé haladnak, de nem csupán ez lehet az egyetlen cél. Sokféle módon lehet együtt élni, és sokféle cél megvalósítása adhat tartalmat az együttlétnek. A párkapcsolat azonban csak akkor fejlődik, ha a tevékenységek során kialakul az egymásért vállalt felelősség.

Ha mindkét fél számára optimális feladatokat, tevékenységeket, közös célt és kihívásokat találnak az együttlétben, és megtanulnak egymásért felelősséget vállalni, van esély arra, hogy a kapcsolat egyedi formát öltsön. Kialakulhat a „mi” érzése, az identitás. Jó esetben ez egyedi kapcsolat, és a pár nem a konvencionális elvárásoknak akar megfelelni.

A pár identitásának kialakítása is veszélyes időszak. Egy éretlen partner nem meri felvállalni az egységet, fél önmaga identitásának elvesztésétől, félti saját függetlenségét. Esetenként nem hagyja, hogy a partnere megőrizze önnön identitását, teljes feloldódást vár el tőle a „mi” szintjén. A kapcsolatok igen nagy része ezen a ponton akad el, és ha nem szakad meg időben, hosszú távú pokollá válik.

Az érett párkapcsolat

A valódi érett párkapcsolat az intimitás kialakításával indul. Az intimitás nem egyenlő a szexualitással. Annál sokkal nagyobb nyitást jelent a partner felé, sokkal mélyebb közös élmény. A szexualitás sok esetben az intimitást helyettesíti, és lelki intimitás nélkül fizikai kapcsolattá fokozza le a párkapcsolatot.

Az intimitás nem elsősorban testi, inkább lelki „sminknélküliség”. A kölcsönös nyitottság teszi lehetővé, hogy rezdüljünk egymás érzéseire. Ez az az állapot, amikor már fél szavakból is megértjük egymást. Az intimitás azt jelenti, hogy akkor is ott a rezonancia, amikor nem vagyunk együtt, a közös gondolatok akkor is ott visszhangoznak a fejünkben. Ez az együttes gondolkodás segít bennünket a közös célok kijelölésében és az akadályokkal való megküzdésben.

A sikeres kapcsolat leghosszabb időszaka az alkotó időszak: a pár céljainak megvalósítása. Ez pedig lehet bármi, illetve bárminek az ötvözete: három gyerek és négy kerék, tíz gyerek és nagy család, a világ bejárása, megismerése, közös kutatói élet, iskolaalapítás, jótékonykodás stb.

Mostanában új fogalomként jelent meg az „életszakasz partner”, ami arra utal, hogy a sikeres párkapcsolatot nem feltétlenül a holtodiglan-holtomiglan jellemzi. Ahogyan a munkakapcsolatok is egyre inkább egy-egy feladat, projekt megoldása irányába tartanak az egész életen át tartó munkaviszony helyett, a párkapcsolatok is változnak.

Ha a pár új célokat tűz ki, akkor az identitása is átalakul. Ez természetes, ahogy az ember egyedi identitásfejlődése is ciklikus lehet. A kapcsolat sikeresen zárul, ha közös megegyezéssel véget ér, és ez sok esetben akkor következik be, amikor a közös feladat lezárul. A továbbiakban vagy közösen indulunk az új célok felé, esetleg más partnerrel fogjuk megvalósítani azt.

A párkapcsolat megújítása: adj tartalmat a kapcsolatnak

A családot felnevelő párkapcsolat számára jelentős váltás, amikor a gyerekek kirepülnek a fészekből, és így a gyereknevelés intenzív feladata befejeződik. Gyakran krízis ez nem csupán az egyén, de a párkapcsolat számára is. Ha nincsen más valós tartalom, a kapcsolat szétesik, szükség van tehát más közös tevékenységre. Új célt, új tartalmat kell találni, más identitást kialakítani, és ehhez meg kell ismerni egymás új oldalait, ami által az intimitás új terei nyílhatnak meg.

Ha a családba gyorsan érkeznek unokák, akkor adott az újabb feladat. Persze kérdés, hogy ezt választja-e a pár, vagy a nagyszülői szerep helyett más elköteleződést talál. A kapcsolatépítés folyamatos közös feladat, és addig tartja össze a partnereket, amíg ugyanazon az úton akarnak járni. Ha nincs közös tartalom, szerencsésebb a kapcsolatot teljesen megszűntetni. De akkor is szükséges lezárni a korábbi szakaszt ha a pár új tartalommal akarja feltölteni a kapcsolatát.

Az eriksoni rendszerben ez az integritás, a bölcsesség, versus hanyatlás, elkeseredés szakasza. Egy eddig jól működő párkapcsolat esetében van esély arra, hogy a partnerek képesek az összegzésre, és távlatból tudnak visszatekinteni a kapcsolatukra.

Az egész életen át tartó örömteli párkapcsolat során a partnerek újra és újra építik azt, megújítják identitását, célját és tartalmát.

A hosszan együtt élő párok egy idő után kezdenek hasonlítani egymásra. A gesztusaik, a szófordulataik, ízlésük közelít egymáshoz. A hosszú együttlét alatt a mozdulatok, a beszéd bevésődnek az idegszálakba, észrevétlenül hasonulhatunk a párunkhoz. Így könnyebb megérteni egymást, könnyebb közös célokat találni, és együtt megújulni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a folyamat nem kíván erőfeszítést.

A sikeres befejezést hátráltatja az a szemlélet, amely a kapcsolatot az együtt eltöltött évek számában és nem a kapcsolat minőségében, gazdagságában méri. Ha a partnerek valóban partnerek, és a kapcsolat fejlődésének minden szakaszát viszonylag sikeresen vették, akkor egy rövidebb, bölcsen lekerekített párkapcsolat is sokkal gazdagítóbb lehet, mint egy élethossznyi üresség és hamisság.

Nem az együtt töltött idő hossza, hanem a ráfordított lelki energia határozza meg egy-egy párkapcsolat minőségét. A bizalomnak, a szabályoknak, a szabadságnak és a feladatoknak állandóan ott kell lenniük, mert ezek adnak erőt a párkapcsolatnak, amely természetes kríziseken át fejlődik. Ha valóban erős, akkor minden válságot túlél, sőt a bajokból képes erőt is meríteni.

Gyarmathy Éva

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek