OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. február 1.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
         

OFOE Filmklub

A szoba (Room)

A BudapestFilm Zrt-vel közös filmklubunk következő vetítésén egy 2015-ben készült ír-kanadai filmdrámát nézünk meg. Rendező: Lenny Abrahamson. A film Emma Donaghue azonos című regényéből készült, a forgatókönyv is az írónő műve.

A filmhez kapcsolódó beszélgetés vendége dr. Gyarmathy Éva, klinikai szakpszichológus. A beszélgetést Kovács Gellért vezeti.

Időpont: február 7., 17.30
Helyszín: Kino Café, Budapest, Szent István krt. 16.
Jegyár: 700 Ft (négy alkalomra érvényes bérlet ára: 2000 Ft)

Az ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Ám ötödik születésnapja után Anya közli vele, hogy a világ a szobán kívül folytatódik, és ideje megtapasztalni azt, ami a falakon túl van. Ehhez azonban tervre és szökésre van szükség, amit Jacknek egyedül kell megtennie. Jack pedig kezdi megérteni, hogy a Szoba igazából börtön volt, ők pedig fogvatartottak benne. Amikor pedig végre szabadok lesznek Jack és Anya számára is új élet kezdődik. Olyan, amire egyikük, és családtagjaik sem készültek fel (port.hu).

A szoba című regényről1

A szoba egy horrorsztori lehetne, ám Emma Donoghue nem a borzalmakat óhajtotta feldolgozni, hanem valamiféle humánumot akart csempészni egy egyébként embertelen történetbe. Ez sikerült neki – méghozzá anélkül, hogy elbagatellizálta volna a történések rémségeit.

24 év. Ennyit volt egy szűk, földalatti bunkerben fogva tartva az osztrák Elisabeth saját apja által, aki rendszeresen megerőszakolta. Hét gyereket szült a nő ez idő alatt, hármat fent nevelt mit sem sejtő anyja, egy meghalt napokkal születése után, három pedig lent élt vele a pincében. A lenti gyerekek sosem láttak napvilágot szabadulásuk előtt – a legidősebb 19 éves volt ekkor, az egész gyermekkorát a sötétben töltötte. Bár több hasonló esetre derült már fény világszerte, a „Fritzl-ügy” mindközül a legsokkolóbb volt. Még így, három mondatban összefoglalva is kavarog a jóérzésű ember gyomra, ha belegondol a történtekbe. Emma Donoghue ír-kanadai írónőt ez a lélekgyötrő, embertelen eset ihlette meg, hogy egy felemelő, emberi történetet írjon. (Dobi Ferenc: Emberség az embertelenben. Emma Donoghue: A szoba, Filmtekercs.)

Részlet az írónővel készül interjúból

A forgatókönyvet ön adaptálta a saját regényéből. Vett észre új dolgokat benne, amikor egy másik műfajra dolgozta át?

Persze, főleg a szerkezetében. Az egyik dolog, ami feltűnt, hogy a film jellege miatt egyszerűen nincsen idő annyi mindenre, mint amit szeretnék. Ezért csak a sztori bizonyos elemeire kell összpontosítani. A történet is gyorsabban halad. A könyvben rengeteg idő van bemutatni Anya és Jack világát, és a formátum megengedi, hogy ráérősen, hétköznapi tempóban tegyem ezt. De a mozi közönsége nagyon hamar elkezdene nyugtalanul viselkedni, ha nem kezdődne el a cselekmény. A filmben a bevezető után szinte azonnal elindul a szökési kísérlet. A másik pedig a történet második felével kapcsolatos. Itt is szintén az idő a fontos, sokkal több idő van a társadalmi kritikára. Jack a regényben többféle helyzetbe keveredik: megfordul egy plázában, elmegy a nagymamája könyvklubjába, az egész egy nagyon visszafogott, kanyargós stílusban. A filmben muszáj volt ezeket az eseményeket leszűkíteni, és inkább Anya családjára, és új nevelőapjára fókuszáltunk. Közben ez a film előnyére is vált, a nagymama figurája például az előtérbe került, és vele sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az anya-lánya kapcsolat. Ez pedig a könyvben nem olyan hangsúlyos, mert más dolgok történnek. Szóval érdekes volt írni, mert bármilyen kis változás fontos következményekkel jár. (Ez a film egy tündérmese, a gonoszról szól, Klág Dávid interjúja az Emma Donoghue-val, Index).

Részletek a filmről készült írásokból

Emma Donoghue forgatókönyvíró saját regényét adaptálta, így nem volt kérdés, hogy hű marad-e a filmváltozat a könyvhöz. Ám míg a regény a kisfiú szemén keresztül mesél, Lenny Abrahamson adaptációja ritkán alkalmaz narrációt, és Danny Cohen kamerája is nagyrészt objektív megfigyelő marad. Már az is bravúros, ahogy az operatőr egy kicsi, zárt helyiségben komponál és a különböző lencsék váltogatásával hol tágabbnak, hol szűkebbnek ábrázolja a teret, de az igazán hatásos rész akkor jön, amikor kilépünk ebből a térből. Jack szökésjeleneténél ugyanis felvesszük a fiú nézőpontját, és míg a korábbi objektív látószögek elsősorban a vizuális befogadásra épülnek, addig itt az optikus érzékelést felváltja a haptikus. Ahogy egy egész életében szűk, sötét térben nevelkedett gyereknél felerősödnek a látószervekkel szemben a szagló-tapintó szervek, úgy erősödik fel a Jack nézőpontját rögzítő kamera képében is a megmutatóval ellentétben a letapogató szerep (Dobi Ferenc: Bebörtönözhetetlen szeretet, Filmtekercs).

Egy fiatal anyát látunk a gyerekével, akit egy kerti sufniban tart fogva egy őrült, majd megszöknek, és új életet próbálnak kezdeni. Nem látunk erőszakot, látványos szenvedést, csak megnyomorított lelkeket és félelmet mindentől, sok mindent az elhullajtott részletekből nekünk kell összeraknunk, és ez valószínűleg többet ér. A szoba minden mozzanatában lebilincselő, akárcsak Brie Larson játéka, és bár Abrahamson nem tudta igazán látványosan lezárni a történetet, erre elsősorban az a válasz, hogy a rendező került minden hatásvadász megoldást (Az Oscar – Melyik a legjobb film?, port.hu)

Baromi olcsó húzás lett volna annyival letudni a témát, hogy a film végén anyának és fiának sikerül megszökni a tömlöccé alakított fészerből, ezért is kifejezetten örvendetes, hogy erre már a film közepén sor kerül. Az idáig vezető jelenetek a legerősebbek, hiszen megtudjuk milyen a gyerek szemszögéből ráébredni, hogy az egész eddigi élete hazugság volt, és tényleg létezik egy hatalmas világ a szobán kívül. Mennyire ijesztő lehet egy ötéves kisgyereknek, amikor az anyja beavatja a valóságba, majd különböző trükkökkel próbálja megmenteni az életüket? Az egész lelki horrorba mégis fért egy gyönyörű jelenet, amikor a kis Jack életében először meglátja a türkizkék eget, na, akkor még én is beleborzongtam a filmbe (Sajó Dávid: Az anyai szeretet mindent túlél, Index).

Válogatás a nézői véleményekből

  • Megrázó film, anya és fia kapcsolata egész különleges benne. Az anya a gyerek nélkül valószínű nem tudta volna megőrizni az ép eszét.
  • Alapvetően gyönyörű az egészben, hogy az anya tudja úgy nevelni a kisfiú ilyen körülmények között is, hogy az semmit ne érzékeljen abból, hogy ők bezárva élnek és a kisfiúnak teljes élete van a szobában és számára tényleg az az egész világ. Hatalmas hatással van az emberre a film érzelmileg.
  • A történet kezdődhetne magával az elrablással, de nem már 5 éve él az áldozat elzárva a világtól és már itt szembesülünk az erőszak gyümölcsével Jackal aki nélkül Ma talán ki sem bírta volna ész vesztés nélkül. A szűk tér és a fényképezés bravúrja, hogy érzem, részese vagyok a történteknek. Ma és Jack mindennapjainak és szenvedéseinek. A szűk térnek, az égett sajt orrfacsaró szagának, akár a székről figyelném kettőjük alvó lélegzetét.
  • Mo meséi a világról Jack számára nem a valóságot tükrözik csak egy másik mesét ami a képzeletben fogant Hiszen Jack nem látott és nem érzékelt mást mint a szobát, ez a világa, ez számra a valóság. A másik elmondott világ csak valami kusza, idegen képzelet visszatükrözése. Ezt érezvén a valóságnak gyermeki öt évével, biztonságnak és létezőnek. Így aztán szinte dermesztőnek hat rá mikor anyja ki akarja innen "szakítani" és egy számára idegen helyzetbe kényszeríti. A film egyik drámai pontja a szökési előkészületek valamint maga a szökés végrehajtása Jack találkozása a külvilággal, amiben pontosan olyan elveszett mint mondjuk egy dzsungelben talált gyermek újra szocializálása.
  • Rég láttam ebben a témában ilyen jó alkotást. Nagyon tetszik, hogy a lélektani részre helyezik a hangsúlyt, azon belül is a kisfiú szemszögéből mutatják be azt. Annak aki szereti az ilyen lélektani drámákat, szívből tudom ajánlani.
  • Megrendítő mély film. Gyönyörű példája, annak ,hogy a világ kerek lehet egy gyermeknek-aki beleszületett abba, amibe- ,még egy kis szobában is ,bezárva is, hogyha szeretet veszi körül. Mert ez minden. Ez az az üzenet, ami számomra átjött, és magával ragadott.

1A regényt 2015-ben az Alexandra Kiadó jelentette meg, a magyar fordítás Csonka Ágnes munkája

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek