OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. február 1.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
         

OFOE Filmklub

A szoba (Room)

A BudapestFilm Zrt-vel közös filmklubunk következő vetítésén egy 2015-ben készült ír-kanadai filmdrámát nézünk meg. Rendező: Lenny Abrahamson. A film Emma Donaghue azonos című regényéből készült, a forgatókönyv is az írónő műve.

A filmhez kapcsolódó beszélgetés vendége dr. Gyarmathy Éva, klinikai szakpszichológus. A beszélgetést Kovács Gellért vezeti.

Időpont: február 7., 17.30
Helyszín: Kino Café, Budapest, Szent István krt. 16.
Jegyár: 700 Ft (négy alkalomra érvényes bérlet ára: 2000 Ft)

Az ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Ám ötödik születésnapja után Anya közli vele, hogy a világ a szobán kívül folytatódik, és ideje megtapasztalni azt, ami a falakon túl van. Ehhez azonban tervre és szökésre van szükség, amit Jacknek egyedül kell megtennie. Jack pedig kezdi megérteni, hogy a Szoba igazából börtön volt, ők pedig fogvatartottak benne. Amikor pedig végre szabadok lesznek Jack és Anya számára is új élet kezdődik. Olyan, amire egyikük, és családtagjaik sem készültek fel (port.hu).

A szoba című regényről1

A szoba egy horrorsztori lehetne, ám Emma Donoghue nem a borzalmakat óhajtotta feldolgozni, hanem valamiféle humánumot akart csempészni egy egyébként embertelen történetbe. Ez sikerült neki – méghozzá anélkül, hogy elbagatellizálta volna a történések rémségeit.

24 év. Ennyit volt egy szűk, földalatti bunkerben fogva tartva az osztrák Elisabeth saját apja által, aki rendszeresen megerőszakolta. Hét gyereket szült a nő ez idő alatt, hármat fent nevelt mit sem sejtő anyja, egy meghalt napokkal születése után, három pedig lent élt vele a pincében. A lenti gyerekek sosem láttak napvilágot szabadulásuk előtt – a legidősebb 19 éves volt ekkor, az egész gyermekkorát a sötétben töltötte. Bár több hasonló esetre derült már fény világszerte, a „Fritzl-ügy” mindközül a legsokkolóbb volt. Még így, három mondatban összefoglalva is kavarog a jóérzésű ember gyomra, ha belegondol a történtekbe. Emma Donoghue ír-kanadai írónőt ez a lélekgyötrő, embertelen eset ihlette meg, hogy egy felemelő, emberi történetet írjon. (Dobi Ferenc: Emberség az embertelenben. Emma Donoghue: A szoba, Filmtekercs.)

Részlet az írónővel készül interjúból

A forgatókönyvet ön adaptálta a saját regényéből. Vett észre új dolgokat benne, amikor egy másik műfajra dolgozta át?

Persze, főleg a szerkezetében. Az egyik dolog, ami feltűnt, hogy a film jellege miatt egyszerűen nincsen idő annyi mindenre, mint amit szeretnék. Ezért csak a sztori bizonyos elemeire kell összpontosítani. A történet is gyorsabban halad. A könyvben rengeteg idő van bemutatni Anya és Jack világát, és a formátum megengedi, hogy ráérősen, hétköznapi tempóban tegyem ezt. De a mozi közönsége nagyon hamar elkezdene nyugtalanul viselkedni, ha nem kezdődne el a cselekmény. A filmben a bevezető után szinte azonnal elindul a szökési kísérlet. A másik pedig a történet második felével kapcsolatos. Itt is szintén az idő a fontos, sokkal több idő van a társadalmi kritikára. Jack a regényben többféle helyzetbe keveredik: megfordul egy plázában, elmegy a nagymamája könyvklubjába, az egész egy nagyon visszafogott, kanyargós stílusban. A filmben muszáj volt ezeket az eseményeket leszűkíteni, és inkább Anya családjára, és új nevelőapjára fókuszáltunk. Közben ez a film előnyére is vált, a nagymama figurája például az előtérbe került, és vele sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az anya-lánya kapcsolat. Ez pedig a könyvben nem olyan hangsúlyos, mert más dolgok történnek. Szóval érdekes volt írni, mert bármilyen kis változás fontos következményekkel jár. (Ez a film egy tündérmese, a gonoszról szól, Klág Dávid interjúja az Emma Donoghue-val, Index).

Részletek a filmről készült írásokból

Emma Donoghue forgatókönyvíró saját regényét adaptálta, így nem volt kérdés, hogy hű marad-e a filmváltozat a könyvhöz. Ám míg a regény a kisfiú szemén keresztül mesél, Lenny Abrahamson adaptációja ritkán alkalmaz narrációt, és Danny Cohen kamerája is nagyrészt objektív megfigyelő marad. Már az is bravúros, ahogy az operatőr egy kicsi, zárt helyiségben komponál és a különböző lencsék váltogatásával hol tágabbnak, hol szűkebbnek ábrázolja a teret, de az igazán hatásos rész akkor jön, amikor kilépünk ebből a térből. Jack szökésjeleneténél ugyanis felvesszük a fiú nézőpontját, és míg a korábbi objektív látószögek elsősorban a vizuális befogadásra épülnek, addig itt az optikus érzékelést felváltja a haptikus. Ahogy egy egész életében szűk, sötét térben nevelkedett gyereknél felerősödnek a látószervekkel szemben a szagló-tapintó szervek, úgy erősödik fel a Jack nézőpontját rögzítő kamera képében is a megmutatóval ellentétben a letapogató szerep (Dobi Ferenc: Bebörtönözhetetlen szeretet, Filmtekercs).

Egy fiatal anyát látunk a gyerekével, akit egy kerti sufniban tart fogva egy őrült, majd megszöknek, és új életet próbálnak kezdeni. Nem látunk erőszakot, látványos szenvedést, csak megnyomorított lelkeket és félelmet mindentől, sok mindent az elhullajtott részletekből nekünk kell összeraknunk, és ez valószínűleg többet ér. A szoba minden mozzanatában lebilincselő, akárcsak Brie Larson játéka, és bár Abrahamson nem tudta igazán látványosan lezárni a történetet, erre elsősorban az a válasz, hogy a rendező került minden hatásvadász megoldást (Az Oscar – Melyik a legjobb film?, port.hu)

Baromi olcsó húzás lett volna annyival letudni a témát, hogy a film végén anyának és fiának sikerül megszökni a tömlöccé alakított fészerből, ezért is kifejezetten örvendetes, hogy erre már a film közepén sor kerül. Az idáig vezető jelenetek a legerősebbek, hiszen megtudjuk milyen a gyerek szemszögéből ráébredni, hogy az egész eddigi élete hazugság volt, és tényleg létezik egy hatalmas világ a szobán kívül. Mennyire ijesztő lehet egy ötéves kisgyereknek, amikor az anyja beavatja a valóságba, majd különböző trükkökkel próbálja megmenteni az életüket? Az egész lelki horrorba mégis fért egy gyönyörű jelenet, amikor a kis Jack életében először meglátja a türkizkék eget, na, akkor még én is beleborzongtam a filmbe (Sajó Dávid: Az anyai szeretet mindent túlél, Index).

Válogatás a nézői véleményekből

  • Megrázó film, anya és fia kapcsolata egész különleges benne. Az anya a gyerek nélkül valószínű nem tudta volna megőrizni az ép eszét.
  • Alapvetően gyönyörű az egészben, hogy az anya tudja úgy nevelni a kisfiú ilyen körülmények között is, hogy az semmit ne érzékeljen abból, hogy ők bezárva élnek és a kisfiúnak teljes élete van a szobában és számára tényleg az az egész világ. Hatalmas hatással van az emberre a film érzelmileg.
  • A történet kezdődhetne magával az elrablással, de nem már 5 éve él az áldozat elzárva a világtól és már itt szembesülünk az erőszak gyümölcsével Jackal aki nélkül Ma talán ki sem bírta volna ész vesztés nélkül. A szűk tér és a fényképezés bravúrja, hogy érzem, részese vagyok a történteknek. Ma és Jack mindennapjainak és szenvedéseinek. A szűk térnek, az égett sajt orrfacsaró szagának, akár a székről figyelném kettőjük alvó lélegzetét.
  • Mo meséi a világról Jack számára nem a valóságot tükrözik csak egy másik mesét ami a képzeletben fogant Hiszen Jack nem látott és nem érzékelt mást mint a szobát, ez a világa, ez számra a valóság. A másik elmondott világ csak valami kusza, idegen képzelet visszatükrözése. Ezt érezvén a valóságnak gyermeki öt évével, biztonságnak és létezőnek. Így aztán szinte dermesztőnek hat rá mikor anyja ki akarja innen "szakítani" és egy számára idegen helyzetbe kényszeríti. A film egyik drámai pontja a szökési előkészületek valamint maga a szökés végrehajtása Jack találkozása a külvilággal, amiben pontosan olyan elveszett mint mondjuk egy dzsungelben talált gyermek újra szocializálása.
  • Rég láttam ebben a témában ilyen jó alkotást. Nagyon tetszik, hogy a lélektani részre helyezik a hangsúlyt, azon belül is a kisfiú szemszögéből mutatják be azt. Annak aki szereti az ilyen lélektani drámákat, szívből tudom ajánlani.
  • Megrendítő mély film. Gyönyörű példája, annak ,hogy a világ kerek lehet egy gyermeknek-aki beleszületett abba, amibe- ,még egy kis szobában is ,bezárva is, hogyha szeretet veszi körül. Mert ez minden. Ez az az üzenet, ami számomra átjött, és magával ragadott.

1A regényt 2015-ben az Alexandra Kiadó jelentette meg, a magyar fordítás Csonka Ágnes munkája

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek