OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. február 6.
» Hozzászólások (0)

Dráma az osztályfőnöki munkában

2. Iskola - osztály - dráma

Az iskola megfogalmazott céljai

Pszichológus: És ti miben látjátok az iskola célját?

Egyik tanár: Tájékozódásra, véleményalkotásra képes, önmagával harmóniában levő, döntésre képes, döntéseit érvekkel alátámasztani tudó fiatal „kibocsátása”.

Másik tanár: Na azért az érettségire való felkészítést se felejtsük el…

A két megállapításnak nem kellene ellentétesnek lennie. Mert ahhoz, hogy harmóniában legyek önmagammal, hogy megfontolt döntéseket hozhassak, rengeteget kell tanulnom. Másrészt ahhoz, hogy jól tudjak érettségizni, tudnom kell tájékozódni, harmóniában lenni önmagammal.

Mégis az oktatásügy két különböző szemléletét tükrözi a két válasz. Nagyon sarkítva: az iskola célja vajon a gazdaság szempontjából hasznosítható, a célszerűség paramétereinek megfelelő embertermék előállítása, vagy inkább valamiféle teljességre törekvés igénye, hosszú távú útravaló megteremtése? Radó Péter szerint: „mivégre tanítunk a Földön? A célok egyik csoportját hívhatjuk hagyományos pedagógiai céloknak: a kultúra átadása és a gyermekek személyiségének kibontakoztatása. (Ezek az úgynevezett inherens célok.) Vannak ezen kívül külső, vagy eszközjellegű célok, mint például a munkaerőpiac igényeinek kielégítése, bizonyos társadalmi csoportok integrációja vagy bizonyos modernizációs célok. Elméletileg e kétfajta célrendszernek nem lenne szabad ellentmondania, szakmailag a „nevelés” és „oktatás” szembeállítása tökéletesen értelmetlen. Legfőképpen azért, mert az iskola nevelési céljai társadalmilag releváns tudás, készségek és attitűdök fejlesztésére kell, hogy irányuljanak.”1

De mégis mi a cél? Mert a célok nélkül nehezen tudnánk értelmezni akár az osztályfőnökséget, akár a drámamunkát. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény így fogalmaz:

10. § (…) Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra.

11. § (1) A gimnázium(…), ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik.

Meglehetősen szűkszavú célkitűzés, de a törvényszövegek ilyenek... Ugyanakkor a tantestületek nagy százalékában sincs akár csak egy szervezettebb beszélgetés sem, amelyben tisztázódna, hogy az egy munkahelyen dolgozó szakembereknek egyáltalán mi is a célja. A célt sokan hiányolják: „sürgősen tenni kell valamit, hogy az iskola célja messze túlmutasson a gyerekek tárolásán, a fiatalok távoltartásán a munkaerőpiactól, és az egészséges felnőtt személyiség kialakítását segítse elő. Sajnos a mai iskoláról ez általában nem mondható el.”2 „Engem például zavar, hogy nincs válasz arra a kérdésre, és szemlátomást nem is nagyon keressük, hogy mi végre az iskola. Filozófiainak tűnő kérdés, no de eredményességet mérni vagy összehasonlítani, jutalmazni, büntetni, stratégiai tervet készíteni vagy módosítani konkrét, elfogadott és operacionalizálható célkitűzés nélkül abszurdum. Vannak mindenféle méréseink már, de számomra kevéssé legitimek. Például nem derül ki belőlük, hogy a diák képes-e szeretetet adni és elfogadni. Ennél pedig mi lehet fontosabb? Az sem tiszta, hogy meddig tart az iskola feladatköre, vagy hogy meddig kéne tartania.” 3

Reménykedjünk, hogy előbb-utóbb nálunk is megfogalmazódnak olyasfajta kormányzati célkitűzések, amelyeket például Halász Gábor említ Japánból:4

Társas kompetenciák fejlesztése a boldogulás érdekében: személyes autonómia és együttműködés vegyes összetételű és gyorsan változó társadalmunkban.(…)

Erős kötődéseken alapuló, élő közösségek kialakítása: olyan társadalom, amely támogatja gondoskodó tagjait, akik így építhetik a társadalmat.

Egy ilyen, a társas kompetenciákat és közösségi kötődéseket fontosnak tartó célrendszerben kiemelt fontosságú az osztályfőnök és a drámatanár munkája. Ha nem látunk ilyen szemléletű célrendszert, annál fontosabb…

Személyes érintettség

Eddig nyolc osztályom volt. A második osztályommal ránk jutott néhány iskolai műsor. Ekkor döbbentem rá, micsoda ereje van a színpadnak osztályfőnöki szempontból is. Egyik darabunk fesztiválokon is sikeres lett, ekkor kezdtem igazából tanulni a szakmát. Utolsó öt osztályomban órarendi keretben négy éven keresztül heti két óra drámára volt lehetőség.

A dráma nagyon személyiségfüggő. Van, aki a tanítási drámában jó, más a gyakorlatokban, közösségépítésben. Magamon azt vettem észre, hogy minden munkám törekszik a színpad felé, és ha nem is lesz előadás belőle, ott van a közlő és a néző szempontja, a logikus, dramatikus gondolkozás igénye. Így utolsó osztályaimmal több produkciót készítettünk, mint régebben. Ezen produkciókban lehetőség szerint a teljes osztály szerepel. A néhány kivétel számos belső gyötrődést okozott számomra: hogyan választódjon ki az a négy ember, aki végül színpadra kerül?

A kisvárosi lét is meghatározó: sok kérés érkezik városi ünnepségek, megemlékezések megtartására (még rendőrségi prevenciós programra is), ezek lefoglalják erőnk nagy részét, így e műsorok lehetőségeit kell kihasználnunk nevelési, gondolkodási céljaink eléréséhez.


A Teleki Blanka Gimnázium által szervezett városi holokauszt-megemlékezés Mezőtúron 

Az osztályfőnökség és a dráma

Ki is az az osztályfőnök?

„Tanár úr! Nem tudna adni egy tampont?”

Tulajdonképpen mindenes. Hatóság, vagyonőr, erkölcscsősz, házirend-betartató, logisztikai szakember, adminisztrátor, parancsnok, statisztikus, nyomozó, ápoló, pszichológus, üzletkötő, utazásszervező, szabadidő-szervező, szobafestő, dekoratőr, ügyvéd, jogi tanácsadó, szociális munkás, gyógyszer-kifizető, naplókülalak-koordinátor, szülőiigény-megbízott, szülőelhárító, balhélecsendesítő, ünnepségdíszlet, kollégák frusztrációinak orvosa: „azosztályodmármegintnemköszönt”, „azosztályodmármegintnemhozta”, stb.

Mégis, miért szeretjük ezt a munkát sokan? Mert szimmetrikusak az emberi viszonyok. Nemcsak a gyereknek van szüksége arra, hogy tartozzon valakihez, hanem a tanárnak is. Vannak tanárok, akik osztály nélkül kicsit a légüres térben érzik magukat. (Ahogy olyanok is, akiknek mindez nyűg: „A ma már egyetemista lányomnak nem volt szerencséje. Minden osztályfőnöke púpként viselte a feladatot.” Olga – egy pedagógiai honlap kommentelője)

És azért szeretünk osztályfőnökök lenni, mert fontosnak tartjuk, hogy a gyereknek útravalót adjunk. Hogy megerősítsük a jövő elviselésére. És mert naponta izgalmas kihívásoknak kell megfelelnünk. „Észrevenni az egészen apró, kicsi rossz gesztust egyik gyerektől a másik felé. Mindezt finoman megoldani. Észrevenni és megpróbálni feloldani a gátlást. Kezelni az akaratlan durvaságokat. Neki való feladatot adni az első látásra nehéznek tűnőnek. Bizalmi feladatot kitalálni az első látásra nem feltétlenül szimpatikusnak. Csitítani a túlzottan nagyszájúakat. Hangosítani a túlzottan kisszájúakat. Fölfedezni az értéket. Melléjük állni, kihozni azt, amiben jók.

És küzdeni mindenféle hierarchia ellen. Nem fölállítani sorrendeket, de vigyázni arra is: a jó tanuló egy idő után nehogy diszkriminációnak érezze, ha mindig a kevésbé kiemelkedőket bízzuk meg feladatokkal. Az év végén mindenkinek oklevelet adni. Olyat, amelyben nem valamiféle iskolai teljesítményért dicsérjük meg őket.

Tapintatosnak lenni pénzügyekben. Tapintatosnak lenni ízlésnevelgetésben. De azért valamiféle értékek felé orientálni.

Felelősséget adni. Bizalmat adni. Néha elnézni botlásokat. Néha kivárni akár fél évet is, hogy a botlásról a legalkalmasabb időben beszélhessünk.

Ja, ha nem esik nehezünkre, akár szeretni is őket...”5

Többen mondjuk: az osztályfőnökség a tanári munka csúcsa. Egy nyáresti társaságban végigkérdeztem mindenkit a huszonnégy évestől a hatvanegy évesig, kivétel nélkül a munka fontosságáról beszéltek: „Anyánk helyett anyánk volt.” „Akihez fordulhattunk a bajunkkal.” „Aki miatt nem féltünk.”

Úgy tűnik ebből a néhány válaszból is, hogy évekkel később elsősorban a munka érzelmi oldala jelenik meg. És bár a saját emberségünkből adódó spontán reakcióink hatnak a legjobban, ott kell lennie a tudatosságnak, de legalább az utólagos elemzés, a szükséges korrekció igényének is (akár a drámában).

A következőkben nem foglalkozom az osztályfőnök „hivatalos” feladataival (házirend-ismertetés, adminisztráció), csak azokkal a kérdésekkel, amelyek a jövő szempontjából fontos kompetenciáik kialakítását segítik.

Mi is az a dráma?

A dráma fogalmának részletes kifejtése nem ennek az írásnak a feladata. De árnyalásához idézni szeretném néhány régi diák véleményét.

Nagyon összehozza az embert, és hihetetlen, mennyire mások ezek a közös munkák, mint amikor csak beülünk az osztályterembe, és csak úgy elvagyunk. (T.B.)

Abban segít a dráma, hogy a gátlásos embereket fel tudja oldani. (L.Á.)

A drámában mindenki fontos volt. Ha csak a sarokban ültél, az is kellet, mert te is a képbe tartozol, te is kellesz hozzá, fontos vagy, része vagy egy egésznek (Sz.K.)

Nagyon sokat számított, hogy ilyen suliba jártunk, több oldalról tudom a dolgokat nézni, nem vagyok annyira elfogult. Kritikusabb lettem, de bizonyos dolgokat jobban tudok értékelni. Sikerült empatikusabbnak lennem. (L.D.)

Nem a külső szerint nézem az embereket, hanem a belső értékeket is. (P.H.)

Amikor látok egy embert, megfigyelem, azt nézem, hogy merre megy, mit csinálhat, elgondolom, hogy milyen lehet az élete… egy csomó mindent meglátok rajta, amit nem biztos, hogy meglátna az, aki nem volt drámán. (V.A.)

Annyi munka volt abban a produkcióban, hogy igazából akkor jöttünk rá: baromi sok munka kell ahhoz, hogy valami minőségi dolgot tudjunk nyújtani a színpadon. (L.D.)

Ez a műsor tette biztossá néhányunkban, hogy valami kreatív dologgal szeretnénk foglalkozni. (L.D.)

Amikor színpadra kerültünk, fordult egyet a világ, és nem számított más a színpadon kívül. (Sz.K.)

A mi osztályunkban elég heterogén volt a közeg, voltak ott elég nehéz családi körülményekkel rendelkező lányok, de a mindennapi családi problémájukat elfelejtették a színpadon. (L.Á.)

Nagyon látszódik, mennyit fejlődtünk három év alatt. (T. B.)

Annyira szerettük egymást, hogy az átlagon felüli. Nem láttam más osztályoknál, hogy így összetartanak (T.B.)

A drámás osztályok mindig összetartóbbak, ezt is a közös alkotásnak tudnám be. (L. Á.)

Huszonegyen tizenhét helyről jöttünk, és mégis ilyen életet adtunk egymásnak (T. B.) (Interjúrészletek egy filmből)

Itt jöttem rá, hogy jó szervezőkészséggel vagyok megáldva. Nem is egy drámaórán a szituációs játékoknál én voltam az ötletgazda és a rendező is egy személyben. E képességemnek ma is nagy hasznát veszem a munkahelyemen. (…) Itt könnyebben megy a gyerekeknek az előadás, hiszen nem is hasonlít a feleléshez. Szintén itt fedeztem fel, hogy lámpaláz nélkül tudok közönség előtt beszélni. Meg merem kockáztatni, hogy a TDK díjazásomhoz is hozzájárult az, hogy magabiztosan tudtam előadni a mondandómat. (T. É. – magánlevél)

Átküldöm a képeket. Azt hiszem, látszik rajtuk a drámás évek eredménye. Nem sikerült megkomolyodnunk. Viszont ezt egyikőnk sem bánja. Sőt!  (M.É. – magánlevél)

„Végignézek a színpadon, és mindenki mosolyog. Nem azért mert kell, hanem mert öröm van.(…) elsősorban a közös munkák során megtapasztaltak húznak ki mostanában a nehezebb szituációkból. Egy fél évig tartó próbafolyamat olyan szintű fegyelmet és odafigyelést igényelt harmadikos gimnazistaként, amellyel sok zenésztársam csak jóval később, felnőttként, legtöbbször már csak a színpadon, élesben szembesül először. (…) Alázatosságra neveltek ezek a munkák.(…) Ösztönösen megéreztem, hogy egy-egy szűkebb (alkotó) közösség egyike azon kevés helyeknek, amelyben könnyebben el lehet viselni és kicsit a saját képünkre formálni ezt az önmagából igencsak kifordult világot.”

„Tudtunk alázattal lenni a darab-, a rendező és egymás felé. Tudtuk, ha valami nem jó, az együtt nem jó, és ha valami zseniális, azt együtt hoztuk létre. (…) Egyikőnk sem lett színész. Mert nem a művészeten volt a fő hangsúly, hanem rajtunk: diákokon, embereken, majdani felnőtteken.” (Lázár Domokos és Túri Boglárka idézetei megjelentek az Új Pedagógiai Szemle 2015. 1-2. számában) 

Ahogy látható, a diákszövegek nagy százalékában ötvöződik az osztályhoz tartozás és a dráma élménye.

Achs Károly

1Radó Péter (2010): Pedagógusok elefántcsonttoronyban. OFOE, szeptember 19.

2Klein Sándor (2009): Az iskola felel. OFOE, január 19.

3Hanczár Gergely (2009): A Zöldkönyv-rejtély. OFOE, november 5.

4Halász Gábor (2015): Oktatási változás és innováció Japánban: az OECD-Tohoku iskolaprojekt. Új Pedagógiai Szemle, 1-2.

5Achs Károly (2011): Csak azért is osztály. In: Csak azért is iskola, Underground Kiadó

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek