OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
   

Az iskolai osztály helyzetelemzése

A tanulócsoport állapotának jellemzése

Hagyományos modell

Amikor a pedagógus osztályfőnökként vagy szaktanárként kapcsolatba kerül a tanulócsoporttal, menet közben lép be egy rendkívül komplex és soktényezős folyamatba. Hatékonyabban végezheti dolgát, ha az általa vezérelt tevékenység kezdetén megkísérli diagnosztizálni a kiinduló helyzetet. Ezt a helyzetfeltárást tanácsos időszakonként megismételni, és az újabb eredményeket összevetni az előző állapottal. Az elmozdulások okainak elemzése segíthet a következő időszak pedagógiai feladatainak a körvonalazásánál, és alapot adhat az osztályfőnöknek ahhoz is, hogy önnön munkáját mérlegre tegye. Az elmozdulások valódi okait csakis a két diagnosztizáló időszak közötti folyamatkövetés tapasztalatainak birtokában lehet feltárni.

A komplex helyzetfeltárás szempontjai a következők:

  • A szűkebb társadalmi környezet jellemzőinek feltérképezése (szociális állapot, az iskolázás helyzete az adott településen, a lakosság iskoláztatás iránti igénye, a helyi önkormányzat közoktatáspolitikája, ennek hatása az adott iskolára stb.);
  • Az adott intézmény jellemzői, pedagógiai programja, írott és íratlan szabályai, ethosza, rejtett tanterve, működési feltételei, szakmai kondíciói stb.;
  • Az osztály előélete (pozíciója, hírneve az iskolában, tanulmányi eredményének alakulása, a csoport alakulásának története stb.), aktuális komplex struktúrája, amely az objektív adottságok (nemek, életkor, szociális helyzet, egészségi állapot stb.) szerinti összetételből, a pedagógiai értékelés által tükrözött szerkezetből, valamint az informális kapcsolatrendszerből, az osztályon belüli tekintélyhierarchiából és szociális szerepekből tevődik össze.1

(Az így nyert adatok elemzése alkalmas arra, hogy kijelölhessük az osztállyal kapcsolatos pedagógiai teendőket. Általában igaz, hogy ott találhatók a neuralgikus pontok, a legsürgetőbb feladatok, ahol az információk ellentmondásosak. Például egy különben egyenletesen teljesítő tanuló vagy tanulócsoport egyik vagy másik tantárgyból feltűnően gyengén produkál, vagy egy meghatározott időszakban visszaesik a tanulmányi munkája. Figyelemreméltóak lehetnek a szociometriai vizsgálat során feltárt rangsorok ellentmondásai (társai körében sztárhelyzetű tanuló például a pedagógiai értékelésben nagyon rossz helyzetű is lehet, s előfordulhat ennek fordítottja is, amikor a pedagógusok „favoritja” népszerűtlen az osztályban.) Az ilyen és hasonló esetekben érdemes utánanézni az okoknak, s a feladatokat ennek megfelelően megtervezni.

A vizsgálat menete és az ajánlott eljárások

Célok Eszközök
adatok, tények összegyűjtése Dokumentumelemzés (osztálynaplók, Anyakönyvek, statisztikák, gyermekvédelmi és iskolaorvosi nyilvántartás, jegyzőkönyvek, ellenőrzők stb.)
Különféle vélemények meghallgatása és összevetése Írás- és szóbeli interjúk az osztályt korábban és jelenleg tanító pedagógusokkal, napközis nevelőkkel, szülőkkel, egyéni és csoportos interjúk a tanulók körében
Betekintés az osztály életének mélyrétegébe Több szempontú szociometriai vizsgálat, mélyinterjúk

Példa a helyzetelemzésre

Az iskola a főváros egyik peremkerületében található. Járnak ide nehéz szociális körülmények között élő gyerekek a lakótelep önkormányzati lakásaiból és jobb módúak a kertvárosi negyedből. Ennek megfelelően a tanulói összetétel rendkívül heterogén.

Az iskola olyan intézmény hírében áll, ahol törődnek a gyerekekkel, fegyelmi problémák miatt nem tanácsolnak el senkit, és ezért is gyakori, hogy más iskolák nehezen kezelhető tanulóit ideirányítják. Ez visszariasztja az igényesebb szülők egy részét, viszont vonzza a problémásabb családokat.

Az iskola két évvel ezelőtt a tanulmányi nehézségekkel küzdő tanulók jelentős arányára való tekintettel kis létszánú fejlesztő osztályokat indított. Tavaly – tehetséggondozási igénnyel – a harmadik évfolyamon beindult a rajztagozat is.

Mint osztályfőnök idén kaptam meg az 5. a osztályt. Ez a tanulócsoport a jelenlegi formájában csak harmadiktól működik. Az első két évben más összetételű volt az osztály. Harmadikban kikerültek belőle a fejlesztőbe utalt tanulók (összesen 8 fő), és más iskolákból negyedikben három, most ötödikben pedig négy új gyerek került hozzánk.

Kilenc gyereket csak az egyik szülője nevel (nyolcat az anya, egyet az apa). Hét esetben elváltak a szülők, két esetben az egyik szülő meghalt. Hat tanuló szerepel gyermekvédelmi nyilvántartásban. G. Éva apja súlyos alkoholista. D. Balázs anyja mozgássérült. G. Erikának nem él az édesanyja, a nagyszülei nevelik. (Az apja vidéken vállalt munkát.) Zs. Szabolcs édesapja, Gy. Katalin édesanyja leszázalékolt, mindkét család igen nehéz anyagi körülmények között él. B. László apja nem él, anyja munkanélküli. A nyilvántartás ugyan nem jelzi, de további öt gyereknek az egyik, háromnak pedig mindkét szülője munkanélküli. A családdal együtt élő apák iskolázottság szerinti megoszlása a következő: értelmiségi 2 fő, szellemi foglalkozású 3 fő, szakmunkás 4 fő, segédmunkás 1 fő, vállalkozó 1 fő, munkanélküli 5 fő (közülük 1 fő diplomás, 2 fő szellemi dolgozó, 2 fő szakképzetlen). A családdal együtt élő anyák közül értelmiségi 1 fő, szellemi foglalkozású 7 fő, szakmunkás 5 fő, a többiek háztartásbeliek, illetve munkanélküliek.

Az osztály az iskolában átlagos hírnévnek örvend. Tanulmányi átlageredményük az elmúlt tanévben 3,8 volt, s ezzel az iskola középmezőnyében foglalnak helyet. (Az iskolai átlag 3,6.) Az osztály tanulói létszáma jelenleg 24, 10 fiú és 14 lány. Egy évvel túlkoros két lány, két évvel túlkoros egy fiú. Bár mindhárman évismétlők (ketten a másodikat, egy tanuló pedig az elsőt járta újra) a következő időszakban nyújtott teljesítményük nem indokolta a fejlesztő osztályba történő áthelyezésűket. A két ével túlkoros S. Zsolt egészségi okokból vesztett még egy évet. Egy kislány született augusztusban, lényegesen fiatalabb tehát a többieknél. Az előző osztályfőnök szerint az értelmi képességeivel nincs gond (négyes tanuló), de viselkedése éretlenebb a többiekénél, fáradékony, nehezére esik a huzamos ideig tartó koncentrálás.

A mulasztási statisztika azt mutatja, hogy az osztály tanulóinak megfelelő az egészségi állapota. Testnevelésből senkit sem kell felmenteni. Egy tanulónak kell gerincferdülés miatt gyógytestnevelésre járnia.

Kitűnő tanuló egy volt az osztályban: R. Zita. Neki első osztály óta még egyetlen négyese sem volt. Két tanulónak – T. Kálmánnak és N. Adrienn-nek volt 4,8 az átlageredménye. Az osztály túlnyomó többsége 3,6 és 4,5 között teljesített. Két tanuló volt ennél gyengébb: I. Márk és D. Csilla. Az osztály inkább humán érdeklődésű. A matematika átlageredménye viszonylag gyenge (3, 2) volt.

A szociometriai vizsgálat tanúsága szerint a fiúk és a lányok különválnak. (Ez ebben az életkorban természetes.) A fiúk „sztárja” T. Kálmán. Érdekes módon központi helyet foglal el (s Kálmánnal is szoros kapcsolatban áll) a viszonylag gyengén teljesítő I. Márk. Az előző osztályfőnök ezt Márk sportsikereivel és igen jó humorával magyarázza. A fiúk közül senki sem szorult peremre. A lányok csoportja közel sem ilyen egységes: egy három és egy négytagú csoportból, egy párosból és öt magányos egyénből áll. A háromtagú csoport tagjai a kitűnő tanuló R. Zita, N. Adrienn és még egy jó tanuló kislány. A négyes tagjai egymás közelében laknak. A baráti páros szoros kapcsolata már negyedik éve tart. Érthető módon magányos még a négy új gyerek. Nehezebb D. Csilla problémája, aki ötödik éve jár ebbe az osztályba, és egyetlen kapcsolata sincsen. Ezt csak részben magyarázza gyenge tanulmányi eredménye. Azt mondják róla, hogy nagyon zárkózott, szinte észre sem lehet venni, hogy a világon van.

A legnépszerűbb gyerek T. Kálmán. Előkelő helyet foglal el (a lányok egy része szerint is) L. Márk. A jó tanuló lányok (Zita, Adrienn) csak a 4. illetve 6. helyen szerepelnek.

Az előző osztályfőnök elmesélte, hogy évekre visszamenő ellentét feszül Z: Kálmán és R. Zita szülei között. Valószínűleg rivalizálás lehet a háttérben. Kálmán édesanyja szerint Zitával már első osztály óta kivételeznek a tanárok, ezért tiszta kitűnő. Zita édesanyja viszont arról panaszkodik, hogy Kálmán és fiútársai nem hagyják békén a lányokat, órák alatt is piszkálják, szünetekben gúnyolják őket. Ez az ellentét egyre inkább hangot kap az osztályban is.


A fentiekből a következő feladatok adódnak:
– utánanézni a gyermekvédelmi nyilvántartásba vett családok helyzetének, az esetleges segélyezés lehetőségeinek,
– beszélni a matematika tanárral, hogy előzze meg a tantárgyával adódó problémák súlyosabbá válását (tárja fel a hiányosságokat, beszélgessen a gyerekekkel a tantárgy tanulásának: módszereiről, segítse őket hiányaik pótlásában stb);
– tanítási órán kívüli programokon lehetőséget adni a gyerekeknek, hogy alaposabban megismerjék egymást;
– kezelni T. Kálmán és R. Zita (és szüleik) konfliktusát;
– foglalkozni D. Csilla osztálybeli helyzetével (megismerni peremhelyzete okait, az ő véleményét erről, megismerkedni az otthoni körülményeivel stb.).

Kooperatív modell

Az osztály önarcképe

Mélyebb, a valósághoz közelebb álló képet kaphat a pedagógus a tanulócsoportról, ha a vizsgálatba bevonja ennek tagjait, érdekeltté teszi őket önmaguk megismerésében és fejlesztésében. A tanulók számára főként a prepubertás és a pubertás idején rendkívül fontos, hogy jól érezzék magukat az osztályban, és ezért is könnyen motiválhatók a sajátmagokról alkotott kép elkészítésére.

Az osztályönarckép elkészítésének egy lehetséges menete

A tanulók először egyénileg írják fel, hogy melyik öt pozitív és melyik öt negatív tulajdonság jellemzi az osztályukat. Ezt követően párokat alkotnak, és társukkal konszenzusra jutnak az öt-öt jellemző tulajdonságot illetően. Ezután két-két csoport (négy fő) jut közös nevezőre az öt-öt pozitív, illetve negatív tulajdonság kérdésében. Majd (az összlétszámtól függően) két-három nagyobb (7, 8 vagy 9 fős) csoport jön létre. Ezek mindegyike – egymással a csoporton belük konszenzusra jutva – létrehozna a maga két öttagú listáját, s ezeket felírja egy nagy méretű poszterre. E posztereket mindenki számára jól látható helyre kifüggesztik a teremben, s elkezdődhet a vélemények most már osztályméretű egyeztetése, és ennek során elkészül a közös lista. Elképzelhető, hogy a vitát a csoportokban megválasztott szóvivők bonyolítják le. A megbeszélés végeredményeként elkészül a közös, tehát a mindenki által elfogadott osztályjellemzők jegyzéke. Néhány szempont a megbeszélés lebonyolításához:

  • A végső listán szereplő tulajdonságok számát már nem kell limitálni. Akárhány jellemző vonás felkerülhet.
  • Fontos, hogy minden gyerek tisztában legyen a listára került jellemzők pontos tartalmával. Tehát, ha valami nem világos, kérdezzenek rá, törekedjenek a közérthető és pontos megfogalmazásra.
  • Minden véleménynek jelen kell lennie a végső képben. Nem a többségi szavazás dönti tehát el, hogy mi kerül a listára. Olyan tartalmak és megfogalmazások kerülhetnek csak oda, amelyekkel kivétel nélkül mindenki egyetért.
  • Meg kell kérdezni, hogy az elkészült listát mindenki jellemzőnek tartja-e az osztályra, illetve hiányoznak-e lényeges vonások. Bárki javasolhat kiegészítést, ha javaslatát el tudja fogadtatni a társaival.
További munka az „önarcképpel”

Készítsen el az osztályfőnök is egy – lehetőleg – öt-öt jellemző vonásból álló listát, hasonlítsa össze ezt az osztály véleményével. Vitassák meg az eltérések okait, és gyűjtsék össze a további együttes munka feltételeit.

Tartson az osztály közvéleménykutatást arról, hogy ki milyen osztályban érezné igazán jól magát. A véleményeket evvel megbízott tanulók szedjék össze és összesítsék, majd készítsenek róla egy újabb posztert. Ezt összevetve az osztályt jellemző tulajdonságokat tartalmazó listával, meg lehet beszélni, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy jól érezzék magukat az osztályban. Miben kell változniuk, illetve mely tulajdonságaikat kell megerősíteniük? Milyen közös szabályokat kell betartaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek az együttélésre, és az együttműködésre?

Az osztályfőnök is elmondja, hogy ő mit vár az osztálytól, hogy elérhesse velük, amit szeretne, s a gyerekek is elmondják, hogy mit várnak az osztályfőnöktől. Olyan megállapodásra kell jutniuk, amelyek mindkét fél számára megfelelő.

Néhány szempont a megbeszélés lebonyolításához:

  • A végső listán szereplő tulajdonságok számát már nem kell limitálni. Akárhány jellemző vonás felkerülhet.
  • Fontos, hogy minden gyerek tisztában legyen a listára került jellemzők pontos tartalmával. Tehát, ha valami nem világos, kérdezzenek rá, törekedjenek a közérthető és pontos megfogalmazásra.
  • Minden véleménynek jelen kell lennie a végső képben. Nem a többségi szavazás dönti tehát el, hogy mi kerül a listára. Olyan tartalmak és megfogalmazások kerülhetnek csak oda, amelyekkel kivétel nélkül mindenki egyetért.
  • Meg kell kérdezni, hogy az elkészült listát mindenki jellemzőnek tartja-e az osztályra, illetve hiányoznak-e lényeges vonások. Bárki javasolhat kiegészítést, ha javaslatát el tudja fogadtatni a társaival.

--

Jegyzetek

1 Hunyady Györgyné: Kollektivitás az iskolai osztályokban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek