OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. március 14.
» Hozzászólások (0)

MINDENKI – Miért fontos a szabadság a szakgimnáziumban (is)? Miben rejlik a diákok esélye?

2010 óta dolgozom a Kozma Lajos Faipari Szakgimnáziumban, magyar-német szakos tanárként. Melyben egyébként a faipari képzés mellett dekoratőrképzés is folyik. Szakmai szempontból az egyik legrangosabb iskola, legjobb diákjaink sorra nyerik az országos szakmai versenyeket, sőt, nemzetközi sikereink is vannak. A szakmai órák jelentőségéhez, a versenyre felkészítő kollégák hozzáértéséhez tehát nem fér kétség – de hogy kapcsolható mindehhez a közismereti tárgyak kérdése? Az idegen nyelv és az informatika jelentőségét már nem „illik” elvitatni, de mi a helyzet a többivel? És mi van, mi lesz a „gyengébben teljesítőkkel”?

Amint a diákok sem egyformák, úgy mi, tanárok is nagyon különbözőek vagyunk, különbözőképp látjuk a tantárgyak szerepét, jelentőségét. Abban azonban egyetértünk, hogy egy iskolában a legfontosabbak a diákok – most az ő esélyeik szempontjából, pedagógiai szempontok és gyakorlati tapasztalatok alapján fogom a felmerült kérdéseket áttekinteni.

Levente és az unalomig ismételt kompetenciák

Egykori diákunk, a ma már egyetemista Kálnai Levente 2013-ben 16. helyezést ért el a lipcsei „WorldSkills”-en, a szakmák olimpiáján, 2014-ben pedig egyéni bronzérmet, csapatban ezüstérmet szerzett a Lille-ben megrendezett EuroSkills-versenyen. Leventének az iskolában nemcsak a szakmai eredményei voltak jók, szövegértésben, szövegalkotásban és matematikából is kiemelkedett tanulótársai közül. Gyors reakciója, ügyes szóbeli megnyilvánulása, kreatív problémamegoldása egyszerre fakadt magabiztos szakmai tudásából és a fent említett kompetenciák magas szintjéből. Azaz (a diák szorgalma, képessége mellett) a szakmai és a közismereti tanárok csapatmunkája kellett ahhoz, hogy kibontakozzon a tehetség. Biztos vagyok abban, hogy pl. a magyarórák számának csökkentése, a közismereti csoportbontások befagyasztása, a kompetenciafejlesztésre alkalmatlan tankönyvek bevezetése nemcsak a közismereti, de a szakmai eredményekre is negatív hatással van.

Magyartanárként különleges tapasztalat, hogy iskolánk diákjai közül milyen sokan érnek el sikerélményt a kreatív írás módszerével. Pedig a „magyar” önmagában nyilván nem a legfontosabb tárgy nálunk – de a művészetre, az alkotásra való fogékonyság összefügg a tanított szakmákkal, és ez nagyon szépen kamatoztatható az irodalomtanításban is. A „Kozmaköltészet-Friss Forgácsok”-facebook-csoport évek óta működő, online irodalmi műhelyünk, ahová a diákírók mellett valódi írók, költők is csatlakoztak – Lackfi Jánostól Kemény Zsófiig, akik időnként „élőben” is ellátogatnak hozzánk.

Természettudományos tárgyak

A PISA-tesztek a diákok természettudományos készségeit is mérik, tehát e tárgyak az alapkompetenciák fejlesztésében is fontos szerepet játszanak, de most a diákok pályaválasztási szempontjából nézzük meg! A mi iskolánkban a legtöbb diákot az évek alatt megfogja a tanult, faipari vagy dekoratőr szakma szépsége, melyet valóban megismerni csak az iskolában van lehetősége.

Ám mindig vannak olyan diákok, akikről kiderül, hogy nem való nekik az a szakma, amit 14 évesen választottak – minél többféle tantárgyak tanulhatnak középiskolásként, annál több az esély arra, hogy megtalálják azt, ami az ő útjuk. Tavaly érettségiző osztályomból az egyik fiúnak még volt lehetősége biológiából érettségizni, amit emelt szinten, 80%-ban teljesített. A sikerélmény és az idő közben alakuló érdeklődésének megfelelő lehetőség nagyon sokat jelentett neki.

Ráadásul vannak olyan diszlexiás, diszgráfiás tanulók, akiknek idegen nyelv helyett muszáj másik érettségi tárgyat választani – az általuk választható „kínálat” is nagyon beszűkül a természettudományos tárgyak kiszorulásával.

„Mindenki” – fontos a verseny, de az ember fontosabb

Nemcsak a tanulási nehézséggel küzdő, de a hátrányos családi helyzetű tanulók is nagyobb arányban vannak jelen a szakképzésben. Nagyon tisztelem azokat a diákjaimat, akik önfenntartóként végzik el sikerrel az iskolát. (Tisztelem őket és szomorú vagyok, mert ez nem valódi kamaszkor.) Szerencsére ez a csoda évről évre megtörténik, amiben mind a diáknak, mind a tanároknak rengeteg munkája van.

Van olyan kollégám, aki minden hajnalban ott ül az iskolában, hogy mehessenek hozzá különórára a korán kelők. De sokan tartanak még szakköröket, külön foglalkozásokat, egyrészt a tehetségesek kibontakozása, másrészt a nehéz helyzetben lévők felzárkóztatására. Nagy áldozat ez a kollégáktól, akik tele vannak órával, javítanivalóval, és akiknek persze még saját családjukban, esetleg az anyagi okokból vállalt másod- és harmad-állásukban is helyt kell állniuk. És nagy áldozat a diáktól, akiknek 35 vagy akár 40 tanórán és heti 10 vagy akár 20 munkaórán kell teljesíteniük. Biztos, hogy mindez egészségtelen és nem tartható hosszú távon. És nem is bírja mindenki – a lemorzsolódás okai szerintem alapvetően itt keresendők. Vezethetünk róla statisztikát és írhatunk tervet a csökkentésére – amíg nincs elég forrás az iskolákra, és nincs elég idő a diákokra, az ifjúságvédelemre, a felzárkóztatásra, addig ez a tendencia csak romlani fog.

A nehéz családi helyzetben lévő tanulóknak nagy segítség volt, hogy egészen az idei tanévig szabadon választhatták meg az ötödik érettségi tantárgyat, a szakmai érettségi csak (egyébként a többség által választott) opció volt. Mint arra már utaltam, nem mindenki marad a 14 évesen választott szakmánál, viszont vannak diákok, akiknek már egy érettségi megszerzése is komoly eredmény az adott életkörülmények között. Több esély volt erre úgy, ha egy olyan iskolába járhattak, ahol alapvetően emberséges bánásmóddal, biztonságos közegben tölthették a napjaikat, ugyanakkor nem voltak „beszorítva” az iskola profilját meghatározó szakterületre.

Érettségi most és jövőre

Iskolánk szakmai vezetősége óriási energiákat tett bele, hogy elérje, a diákok az eddigi tanulmányaiknak megfelelően vizsgázhassanak – de ez csak 2016 decemberében vált hivatalossá. És ezt nem is minden szakgimnáziumban sikerült elérni.

A szabadon választható érettségi tárgy erre a tanévre már biztosan „elúszott”, hiszen nem lenne idő egy újabb tantárgyra felkészülni. De hosszú távon fontos lenne azt visszaállítani. Már csak azért is, mert az a szakgimnazista, aki más szakon tanulna tovább, a kötelező szakmai érettségi miatt hat vagy akár hét tárgyból kénytelen vizsgázni, ami hátrány a gimnazistákkal szemben.

Országos probléma, hogy nincs elég szakmai tanár, és nem lehet mindent helyettesítéssel megoldani – ez ügyben is megoldást kell keresni, és ez sem iskolai hatáskör.

Sok mindenben nem értünk egyet a kollégáimmal, de abban igen, hogy az iskola a diákokért van. És nem fordítva. Sok mindenben nem értünk egyet, de abban igen, hogy emberséggel, lelkiismerettel, együttérzéssel kell dolgozni értük. Ha kiállunk értük és mellettük, talán az oktatásirányításban is megjelenhet végre az emberség és megjelenhetnek az úgy nevezett „pedagógiai szempontok”. Mert az iskola nem hivatal. És a gyerek nem kartoték-adat.

Emlékeztetőül álljon itt Petróczi András, 9.b osztályos tanulónk irodalomórán írt szövege:

„Amit a bárkára magammal vinnék, az a költészet,
mert hát „ki viszi át a szerelmet”,
Amit a bárkára magammal vinnék, az a kreativitás,
mert anélkül nem tudnék élni,
Amit a bárkára magammal vinnék, az a remény,
mert az utolsó dolog, amibe kapaszkodni tudnék,
az „A Reményhez”,
Amit a bárkára magammal vinnék, az az ambíció,
Mert anélkül nagyon nehéz az előrelépés,
Amit a bárkára magammal vinnék, az a kitartás,
  mert anélkül nem lehet pontos és precíz az ember,
és végül, magamat itt hagynám,
hogy meg tudjon tisztulni az élet,
és minden mással, ami megakadályozná ezt,
mindazokkal integetnénk boldogan,
hogy mehessen tovább az élet”

Sulyok Blanka

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek