OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. október 23.
» Hozzászólások (1)

Neked mindegy? Nekem nem!

A Szebenyi Péter-díjat a Történelemtanárok Egylete alapította azon személyiségek elismerésére, akik sokat tettek a történelemtanítás színvonalának emeléséért. Az idei díjat Gönczöl Enikő kapta a Történelemtanárok (27.) Országos Konferenciáján. Gratulálunk neki, és nagyon büszkék vagyunk rá mint az OFOE tagjára és honlapunk állandó szerzőjére. A tavaly megjelent nagy sikerű sorozatából idézzük fel most az első részt. A sorozat nemsokára folytatódik.

Most tanul járni az unokám. Napról napra ügyesebb és okosabb, s már az első szavait is kimondta. Engem pedig egyre növekvő aggodalommal tölt el az a gondolat, hogy öt év múlva iskolás lesz. Úgy érzem, ha semmi sem változik addig, nem szabad őt beengedni a közoktatás rendszerébe. Néhány ismerősöm – gyermekei érdekeit követve –, már az országot is elhagyta. Mások alternatív intézményekbe vagy magántanulói csoportokba menekítik őket, hogy normális körülményeket biztosítsanak testi, lelki és szellemi fejlődésükhöz.

Aki nem az oktatás területén dolgozik, talán nem is nagyon tehet egyebet. De akik belül vannak a rendszeren – döntéshozók, kutatók, fejlesztők, a pedagógusképzésben dolgozó oktatók, felügyelők, intézményvezetők és gyakorló pedagógusok –, mi valamennyien felelősek vagyunk a kialakult helyzetért, miként az oktatás jövőjéért is.

A problémák ismertek – tények és elemzések tömege áll rendelkezésünkre, amelyek révén tudhatjuk, hogy mik a legnagyobb bajok és hol vannak ezek gyökerei. Jó láthatók a kivezető utak is. A lehetséges megoldások sokaságát kínálják mérlegelésre a világ nálunk sikeresebb oktatási rendszerei és az eredményesen működő hazai iskolák. De mi többnyire legfeljebb csak lájkoljuk a híradásokat. Megállni, mélyen befogadni, kritikusan átgondolni és cselekvésre mozdító következtetéseket levonni se időnk, se erőnk nincs – mert levegő után kapkodva rohanunk tovább, cipelve saját terheinket. De az igazság az, hogy bármennyi nehézség bénítja is az értelmes szakszerű cselekvést, saját világunk nélkülünk soha nem fog jobbá válni.

Persze, nem mindenki kompetens valamennyi probléma megoldása terén. Napi teendőink eltéréseiből fakadóan mindannyiunknak vannak korlátai és lehetőségei is a cselekvésben. Ez azonban nem érvényes a gondolkodásra! A célok, a szerkezet és a működési módok rendszer szintű átlátása elsősorban igény, elköteleződés és személyes, illetve közösségi erőfeszítés kérdése. Jó lenne elmozdulni ebbe az irányba, mert a mérlegelhető érveken alapuló, értelmes szakmai párbeszédnek, a célok konszenzuskereső újragondolásának és a tanulási-tanítási folyamat eredményességét biztosító gyakorlati lépések megtételének egyaránt ez az egyik legfontosabb feltétele.

A most induló sorozat saját kontextusukból kiemelve, úgy kíván reflektorfénybe állítani egy-egy tényt, megállapítást, véleményt vagy javaslatot, hogy megkönnyítse az adott kérdéskörről való gondolkodást, a reflektálást és az eltérő nézetek ütköztetését – amire informális beszélgetések és szervezett szakmai keretek között egyaránt sor kerülhet.

Gönczöl Enikő, a sorozat szerkesztője

1. Mitől függ a magyar iskolák és tanulók teljesítménye?

A gimnázium továbbra is versenyképes és láthatóan fiatalokat exportál az európai egyetemekre. A szakképzésben alapvető és nagyon komoly problémák vannak. Az általános iskola pedig helytől függően erősen változó teljesítményt mutat.

Az, hogy ma milyen egy iskola Magyarországon, lényegében attól függ, hogy milyen gyerekek járnak oda. Úgy látszik, hogy sem a tananyag, sem a taneszközök, sem a pedagógusok felkészültsége nem tudja érdemben befolyásolni a gyerekek teljesítményét. Ezt lényegében a családi hátterük határozza meg.

Ha a magánórák rendszerét is figyelembe vesszük – ami az oktatás egyfajta második gazdaságának tekinthető –, akkor kimondható, hogy mindenféle pozitív elmozdulás és változás jelentős része ezeknek tulajdonítható. Így nézve tehát még kisebb az iskola befolyásoló ereje. Az iskola lassan olyan hellyé válik, ahová bejárnak ugyan a fiatalok, és csinálnak is ott valamit, de semmi sem ott dől el.

A gyerekek életútját ma nagyon korán meghatározzák az középiskolai felvételik. Ott azonban nem olyan dolgokat kérdeznek, amiket az általános iskola tanít, hanem olyanokat, amiket magántanárral, tesztek begyakorlásával lehet elsajátítani. Ennél brutálisabb, nem is társadalmi, hanem osztályalapú szelekció kevés európai országban létezik.

Setényi János gondolatait kiemelte és összegezte: Gönczöl Enikő. Forrás: Ezeregy sebből vérzik a magyar közoktatás, Gazdaság TV, 2017. január 19.
A teljes felvétel itt nézhető meg.

Jól van ez így?

Jól van ez így? Igaza van a kutatónak? Vagy túlzottan borúlátó ez a kép? Mit érzékelsz ebből a saját környezetedben? Vagy minden a legnagyobb rendben van?   Ha mindez igaz, jól van ez így? Vagy tenni kellene valamit? Te magad, a saját környezetedben mit tehetnél?   Milyen lenne az az iskola, amelyik pozitív szerepet tudna játszani minden gyerek boldogulásában, bárhonnan érkezzen is? 

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Tokaji Ildikó | 2017. március 16.
Személyes tapasztalatom, hogy az iskolák a "különórákban" versenyeznek egymással - különböző tagozatokat hirdetnek. Ráadásul ezek plusz órákat jelentenek kötelezően minden azonos osztályba járó tanuló számára a minimálisan előírt kötelező óraszám felett, ami óraszám tehetséggondozásra vagy felzárkóztatásra lehetne felhasználható egyébként. Ezzel ott, ahol van választási lehetőség, szinte mindegy, hogy mi a különbség az induló osztályok között, már van szelekció. Pl. német vagy angol nyelvet tanulnak, zenei vagy sport osztály stb. Helyileg kialakul, hogy melyik a "jobb" és onnantól szerintem szignifikáns különbség lesz az osztályok között a családi háttér és egyéni képességek tekintetében.
Az alsó tagozatban ezt próbálják kiegyenlíteni és talán sikerül is valamennyire, de a nyolcosztályos gimnáziumok lefejezik az osztályokat, illetve már korábban, a felvételizni szándékozók kapcsán elindulnak negatív folyamatok. Vagy azért, mert marasztalni akarják őket, vagy azért, mert felkészíteni, de túl korán, megalapozatlanul megkülönböztetnek gyerekeket. Erre a szülők még rátesznek egy lapáttal. Itt már nagyon komoly a szociális háttérbeli különbség a jelentkezni szándékozók és a maradók között. Maga a felvételi azután újabb tragédiák és törések melegágya. Hatodik után ez megismétlődik. Hetedik-nyolcadikra a normál általános iskolai osztályok szociális összetétele szerintem (nem kutattam és pontos adataim nincsenek, ez csak benyomás) szignifikánsan különbözik a nyolcosztályos és hatosztályos gimnáziumok összetételétől. Ezen osztályok átlagteljesítménye között is fényévek vannak, ugyanakkor egyénileg nem jobb minden kisgimnazista általános iskolai évfolyamtársánál. A lehetőségeik mégis mások. És ha ezt valaki egyszer összevetné azzal, hogy elsőben mekkorák voltak ugyanezen gyerekek között a teljesítménybeli különbségek, azonnal látná, hogy az iskola 8 éve alatt ez a különbség, ha volt egyáltalán, megsokszorozódott. Kiválasztódott egy jó családi héttérrel rendelkező többé-kevésbé "jótanuló" és magát kiválasztottnak tartó (nem feltétlenül kreatív vagy akár tehetséges vagy csak egyszerűen jó képességű) réteg és maradt egy magát vagy leértékelő, vagy minta, versenytárs hiányában magát túlértékelő hátrányos helyzetű réteg.
Tanítani és kezelni egyiket sem könnyű és ez a rendszer senkinek nem jó. Ez nem tehetséggondozás.
Az iskoláknak nem az óraszámokban és a követelményekben kellene versenyezniük, hanem abban, hogy mennyire szeretik a gyerekeket és tudnak számukra szerethető iskolát csinálni. Az alacsonyabb szinteknek nem állandóan felfelé kellene kacsintgatniuk és lehetősleg előre beleverni a gyerekekbe azt, ami majd később következik, hogy aztán majd ott jól megállják a helyüket. A lehető legkésőbb kellene a gyerekeket és a szülőket választásra kényszeríteni. A tehetségeket folyamatosan szűrni kell, és ha ráakadunk néhányra, foglalkozzunk velük, hívjunk hozzájuk szakembert, de ne emeljük ki őket minden tekintetben az osztályközösségből. Ugyanígy járjunk el azokkal, akik fejlesztésre szorulnak. Ne lehessen 30 fős osztályokat indítani és csökkentsük a kötelező óraszámot, hogy a felszabaduló időben a tanuló a szükségleteinek megfelelő foglalkozásokon vegyen részt, amelyek akár félévenként változhatnak. Amennyire lehet, igyekezzünk mindent helyben biztosítani, de közel lévő iskolák természetesen megoszthatják az egyes feladatokat, ha a gyerekeket tudják mozgatni az intézmények között.
És végül, nekünk, közalkalmazott tanároknak nem kellene pénzért korrepetálnunk. Ha külön foglalkozásra van szüksége a gyermeknek, az férjen bele a terhelésünkbe. Számomra egyszerűen érthetetlen, hogy elfogadjuk, hogy amit délelőtt nem tudtunk megtanítani, azt délután külön díjazásért megtudjuk tenni, még akkor is, ha esetleg nem kimondottan saját tanítványról van szó.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.09.
Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve
„Már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.” Nagyjából így érvel a sikerorientált történelemoktatás mellett a 9-12. osztályos gimnáziumi kerettanterv (KTT). Ami meglepő,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
A gyerekekkel mi lesz?
Azok a gyerekek, akik meleg étkezést az iskolában kaptak eddig, most otthon esznek, ha van mit.A járvány idején a gyerekek a leginkább veszélyeztetett csoportot alkotják – nem egészségileg...
(Forrás: g7.hu)
--
2020.04.09.
Nem kötelező érettségiznie most annak, aki nem felvételizik
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot. Mint közleményükben írták, örülnek, hogy az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát arról, hogy...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.09.
Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ
Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.09.
Csak írásbeli érettségi lehet idén
Ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az oktatásért felelős akciócsoport azt javasolja...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
Maruzsa: Nem lesznek szóbeli érettségik
AZ OKTATÁSI AKCIÓCSOPORT AZT JAVASOLJA, HOGY HA A JÁRVÁNYHELYZETBEN VAN RÁ MÓD, AKKOR ÉRDEMES AZ ÉRETTSÉGIT MEGSZERVEZNI.Javaslatuk szerint az előrehozott, valamint az érettségi bizonyítv...
(Forrás: index)
--
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek