OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. október 23.
» Hozzászólások (1)

Neked mindegy? Nekem nem!

A Szebenyi Péter-díjat a Történelemtanárok Egylete alapította azon személyiségek elismerésére, akik sokat tettek a történelemtanítás színvonalának emeléséért. Az idei díjat Gönczöl Enikő kapta a Történelemtanárok (27.) Országos Konferenciáján. Gratulálunk neki, és nagyon büszkék vagyunk rá mint az OFOE tagjára és honlapunk állandó szerzőjére. A tavaly megjelent nagy sikerű sorozatából idézzük fel most az első részt. A sorozat nemsokára folytatódik.

Most tanul járni az unokám. Napról napra ügyesebb és okosabb, s már az első szavait is kimondta. Engem pedig egyre növekvő aggodalommal tölt el az a gondolat, hogy öt év múlva iskolás lesz. Úgy érzem, ha semmi sem változik addig, nem szabad őt beengedni a közoktatás rendszerébe. Néhány ismerősöm – gyermekei érdekeit követve –, már az országot is elhagyta. Mások alternatív intézményekbe vagy magántanulói csoportokba menekítik őket, hogy normális körülményeket biztosítsanak testi, lelki és szellemi fejlődésükhöz.

Aki nem az oktatás területén dolgozik, talán nem is nagyon tehet egyebet. De akik belül vannak a rendszeren – döntéshozók, kutatók, fejlesztők, a pedagógusképzésben dolgozó oktatók, felügyelők, intézményvezetők és gyakorló pedagógusok –, mi valamennyien felelősek vagyunk a kialakult helyzetért, miként az oktatás jövőjéért is.

A problémák ismertek – tények és elemzések tömege áll rendelkezésünkre, amelyek révén tudhatjuk, hogy mik a legnagyobb bajok és hol vannak ezek gyökerei. Jó láthatók a kivezető utak is. A lehetséges megoldások sokaságát kínálják mérlegelésre a világ nálunk sikeresebb oktatási rendszerei és az eredményesen működő hazai iskolák. De mi többnyire legfeljebb csak lájkoljuk a híradásokat. Megállni, mélyen befogadni, kritikusan átgondolni és cselekvésre mozdító következtetéseket levonni se időnk, se erőnk nincs – mert levegő után kapkodva rohanunk tovább, cipelve saját terheinket. De az igazság az, hogy bármennyi nehézség bénítja is az értelmes szakszerű cselekvést, saját világunk nélkülünk soha nem fog jobbá válni.

Persze, nem mindenki kompetens valamennyi probléma megoldása terén. Napi teendőink eltéréseiből fakadóan mindannyiunknak vannak korlátai és lehetőségei is a cselekvésben. Ez azonban nem érvényes a gondolkodásra! A célok, a szerkezet és a működési módok rendszer szintű átlátása elsősorban igény, elköteleződés és személyes, illetve közösségi erőfeszítés kérdése. Jó lenne elmozdulni ebbe az irányba, mert a mérlegelhető érveken alapuló, értelmes szakmai párbeszédnek, a célok konszenzuskereső újragondolásának és a tanulási-tanítási folyamat eredményességét biztosító gyakorlati lépések megtételének egyaránt ez az egyik legfontosabb feltétele.

A most induló sorozat saját kontextusukból kiemelve, úgy kíván reflektorfénybe állítani egy-egy tényt, megállapítást, véleményt vagy javaslatot, hogy megkönnyítse az adott kérdéskörről való gondolkodást, a reflektálást és az eltérő nézetek ütköztetését – amire informális beszélgetések és szervezett szakmai keretek között egyaránt sor kerülhet.

Gönczöl Enikő, a sorozat szerkesztője

1. Mitől függ a magyar iskolák és tanulók teljesítménye?

A gimnázium továbbra is versenyképes és láthatóan fiatalokat exportál az európai egyetemekre. A szakképzésben alapvető és nagyon komoly problémák vannak. Az általános iskola pedig helytől függően erősen változó teljesítményt mutat.

Az, hogy ma milyen egy iskola Magyarországon, lényegében attól függ, hogy milyen gyerekek járnak oda. Úgy látszik, hogy sem a tananyag, sem a taneszközök, sem a pedagógusok felkészültsége nem tudja érdemben befolyásolni a gyerekek teljesítményét. Ezt lényegében a családi hátterük határozza meg.

Ha a magánórák rendszerét is figyelembe vesszük – ami az oktatás egyfajta második gazdaságának tekinthető –, akkor kimondható, hogy mindenféle pozitív elmozdulás és változás jelentős része ezeknek tulajdonítható. Így nézve tehát még kisebb az iskola befolyásoló ereje. Az iskola lassan olyan hellyé válik, ahová bejárnak ugyan a fiatalok, és csinálnak is ott valamit, de semmi sem ott dől el.

A gyerekek életútját ma nagyon korán meghatározzák az középiskolai felvételik. Ott azonban nem olyan dolgokat kérdeznek, amiket az általános iskola tanít, hanem olyanokat, amiket magántanárral, tesztek begyakorlásával lehet elsajátítani. Ennél brutálisabb, nem is társadalmi, hanem osztályalapú szelekció kevés európai országban létezik.

Setényi János gondolatait kiemelte és összegezte: Gönczöl Enikő. Forrás: Ezeregy sebből vérzik a magyar közoktatás, Gazdaság TV, 2017. január 19.
A teljes felvétel itt nézhető meg.

Jól van ez így?

Jól van ez így? Igaza van a kutatónak? Vagy túlzottan borúlátó ez a kép? Mit érzékelsz ebből a saját környezetedben? Vagy minden a legnagyobb rendben van?   Ha mindez igaz, jól van ez így? Vagy tenni kellene valamit? Te magad, a saját környezetedben mit tehetnél?   Milyen lenne az az iskola, amelyik pozitív szerepet tudna játszani minden gyerek boldogulásában, bárhonnan érkezzen is? 

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Tokaji Ildikó | 2017. március 16.
Személyes tapasztalatom, hogy az iskolák a "különórákban" versenyeznek egymással - különböző tagozatokat hirdetnek. Ráadásul ezek plusz órákat jelentenek kötelezően minden azonos osztályba járó tanuló számára a minimálisan előírt kötelező óraszám felett, ami óraszám tehetséggondozásra vagy felzárkóztatásra lehetne felhasználható egyébként. Ezzel ott, ahol van választási lehetőség, szinte mindegy, hogy mi a különbség az induló osztályok között, már van szelekció. Pl. német vagy angol nyelvet tanulnak, zenei vagy sport osztály stb. Helyileg kialakul, hogy melyik a "jobb" és onnantól szerintem szignifikáns különbség lesz az osztályok között a családi háttér és egyéni képességek tekintetében.
Az alsó tagozatban ezt próbálják kiegyenlíteni és talán sikerül is valamennyire, de a nyolcosztályos gimnáziumok lefejezik az osztályokat, illetve már korábban, a felvételizni szándékozók kapcsán elindulnak negatív folyamatok. Vagy azért, mert marasztalni akarják őket, vagy azért, mert felkészíteni, de túl korán, megalapozatlanul megkülönböztetnek gyerekeket. Erre a szülők még rátesznek egy lapáttal. Itt már nagyon komoly a szociális háttérbeli különbség a jelentkezni szándékozók és a maradók között. Maga a felvételi azután újabb tragédiák és törések melegágya. Hatodik után ez megismétlődik. Hetedik-nyolcadikra a normál általános iskolai osztályok szociális összetétele szerintem (nem kutattam és pontos adataim nincsenek, ez csak benyomás) szignifikánsan különbözik a nyolcosztályos és hatosztályos gimnáziumok összetételétől. Ezen osztályok átlagteljesítménye között is fényévek vannak, ugyanakkor egyénileg nem jobb minden kisgimnazista általános iskolai évfolyamtársánál. A lehetőségeik mégis mások. És ha ezt valaki egyszer összevetné azzal, hogy elsőben mekkorák voltak ugyanezen gyerekek között a teljesítménybeli különbségek, azonnal látná, hogy az iskola 8 éve alatt ez a különbség, ha volt egyáltalán, megsokszorozódott. Kiválasztódott egy jó családi héttérrel rendelkező többé-kevésbé "jótanuló" és magát kiválasztottnak tartó (nem feltétlenül kreatív vagy akár tehetséges vagy csak egyszerűen jó képességű) réteg és maradt egy magát vagy leértékelő, vagy minta, versenytárs hiányában magát túlértékelő hátrányos helyzetű réteg.
Tanítani és kezelni egyiket sem könnyű és ez a rendszer senkinek nem jó. Ez nem tehetséggondozás.
Az iskoláknak nem az óraszámokban és a követelményekben kellene versenyezniük, hanem abban, hogy mennyire szeretik a gyerekeket és tudnak számukra szerethető iskolát csinálni. Az alacsonyabb szinteknek nem állandóan felfelé kellene kacsintgatniuk és lehetősleg előre beleverni a gyerekekbe azt, ami majd később következik, hogy aztán majd ott jól megállják a helyüket. A lehető legkésőbb kellene a gyerekeket és a szülőket választásra kényszeríteni. A tehetségeket folyamatosan szűrni kell, és ha ráakadunk néhányra, foglalkozzunk velük, hívjunk hozzájuk szakembert, de ne emeljük ki őket minden tekintetben az osztályközösségből. Ugyanígy járjunk el azokkal, akik fejlesztésre szorulnak. Ne lehessen 30 fős osztályokat indítani és csökkentsük a kötelező óraszámot, hogy a felszabaduló időben a tanuló a szükségleteinek megfelelő foglalkozásokon vegyen részt, amelyek akár félévenként változhatnak. Amennyire lehet, igyekezzünk mindent helyben biztosítani, de közel lévő iskolák természetesen megoszthatják az egyes feladatokat, ha a gyerekeket tudják mozgatni az intézmények között.
És végül, nekünk, közalkalmazott tanároknak nem kellene pénzért korrepetálnunk. Ha külön foglalkozásra van szüksége a gyermeknek, az férjen bele a terhelésünkbe. Számomra egyszerűen érthetetlen, hogy elfogadjuk, hogy amit délelőtt nem tudtunk megtanítani, azt délután külön díjazásért megtudjuk tenni, még akkor is, ha esetleg nem kimondottan saját tanítványról van szó.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.25.
Tízezrekbe kerül az iskolakezdés, sokan csak hitelből tudják megugrani
A REGIO Játék idei kutatása szerint alapvető tanszerekre 10-15 ezer forintot, iskolatáskára további 5-15 ezer forintot költenek a családok, 10 ezer forint alatt az esetek csupán 12 százalé...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.25.
Microsoft-botrány: szerződéseket kért be az ügyészség
A Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya egy levélben arra kérte az Esterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatóját, hogy legkésőbb augusztus...
(Forrás: napi.hu)
--
2019.08.25.
Segítség, nem merem alternatív iskolába íratni a gyerekem!
Nyár közepén fogadta el az országgyűlés azt a törvénymódosítást, ami több szempontból is megbolygatja az eddig megszokott oktatási rendet. A magántanulóságot felváltja az egyéni munkarend...
(Forrás: Nők Lapja Café)
--
2019.08.24.
Gulyás: az aktuális komoly feladatok indokolják, hogy a közoktatást ismét államtitkár felügyelje
A kormány úgy döntött, hogy a felsőoktatás irányítása az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteki...
(Forrás: eduline)
--
2019.08.24.
„Nem több nyelvvizsgát, hanem kevesebb diákot akar a kormány”
Szél Bernadett szerint ha az általa megismert dokumentum valóban egy nyelvoktatási stratégia, akkor nem sok jóra lehet számítani. – Semmilyen konkrétum nincs benne, csak korábbi kutatások...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.24.
Ők lehetnek a felsőoktatást hirtelenjében bekebelező Palkovics új emberei nepszava.hu Publikálás dátuma 2019.08.23. 08:22
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán közölte, hogy idén szeptember elsejétől az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül át a felsőoktatás irányítása....
(Forrás: népszava)
--
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek