OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Kronstein Gábor

A romaügy mint magyarügy – megkésett szemléleti fordulat

Európában nyolcmillió roma él. Sokfélék. Csak a külső szem látja egyformának őket. Minden tizedik roma magyar állampolgár – négyötödük magyar anyanyelvű. Többségük most magyar akar lenni: kiszabadulva az informális gettóból, fokozatosan válva elismerten egyenrangúvá. Első lépésben annyival is megelégednének, hogy a közvélemény, majd mindinkább az egész társadalom is, fogadja el őket magyarnak.

Elvben van másik lehetőségük is – követni a roma liberális nacionalizmust. Ennek bázisa, hogy május 1-jétől minden harmadik roma az EU állampolgára (is). Szervezeti téren mind az ENSZ-ben, mind az EU-ban vannak elismert képviseleti szervezeteik. Ezek azon dolgoznak, hogy mindkét fórum ismerje el az európai cigányságot „állam nélküli nemzet”-nek. Mindenesetre az Unión belül és kívül rendkívül jelentős szervező és felvilágosító munka folyik, hogy a roma etnikum iskolázottsága emelkedjék, kulturális–nyelvi hagyományait jobban ismerje meg, ismertesse meg a nem romákkal is, és élénküljön tovább a mai cigány kulturális élet. Varsóban nemrég nemzetközi tanácskozáson bemutatták, hol tartanak az egységes, modern tartalmak kifejezésére is alkalmas roma irodalmi nyelv kifejlesztésében. Ez a nyelv a rromani. (Ők két rr-el írják.)

Magyarországi alkotó értelmiségieknek (is) köszönhetően van már ezen a nyelven Shakespeare-összes, és megszólalt a Biblia is, számos fordításban. Számos nyelven írnak roma szerzők – egyre gyakrabban rromani nyelven is. A roma szellemi cselekvési kedv megfigyelhető a művészetben is. Magyarországon különösen a zene, az ének, a tánc és a festészet területén.

Közbevetőleg, mindez a 15–17. századi magyar nyelvi folyamatokra emlékeztet. A Vatikán által támogatott vállalkozást, a teljes jelentéstani nyelvújítást a latin nyelvben nemrég fejezték be. E tény csak tovább nyomatékosítja a szememben, hogy a roma kulturális reneszánsz szükséges, hasznos és rokonszenves folyamat. Gazdagodik általa minden érintett ország többségi kultúrája is. És könnyebbé válik mindenütt a cigányság polgárosodása.

A magyar történelem 20. százada sok szempontból keserves emlékeket hagyott a cigányok kollektív emlékezetében. Már 1907-ben országosan összegyűjtötték a cigányokat, igaz, hogy átmenetileg. Internálták őket. A húszas évek közepén bevezették az évi kétszeri razziát, hivatkozva a vándorcigányokra. A második világháború alatt kiterjedt a jogfosztás. 1944-ben bevezették számukra a fegyvertelen katonai szolgálatot, ők is munkaszolgálatosok lettek. Nem teljes következetességgel ugyan, de rendszeresítették az üldözést. Felálltak a cigánygettók. Megszerveztek részükre több gyűjtőtábort (koncentrációs lágert). Munkaképes férfiaikat és asszonyaikat német munka- és megsemmisítő táborokba szállították. 1945 első hónapjaiban a Dunántúlon néhány tömegmészárlásra is sor került.

Az áldozatok számáról nem készült hivatalos statisztika. A népirtás körébe tartozó veszteséget (leszámítva a bombázások és földi harcok roma polgári áldozatait) különböző becslések 5–50 ezer fő közé helyezik. Az 1945-ös félhivatalos összeírás 28 ezer fős veszteséget valószínűsít. 1944-ben 200 ezernél valamivel kevesebb roma élt a trianoni határok között, veszteségeik aránya tehát meghaladja a teljes országnépesség háborús veszteségeinek átlagát, a – hadifoglyok és kényszermunkások veszteségeit beleszámolva – 9 százalékot.

A háború után az üldözés megszűnt, kimondták a jogi egyenlőséget. Az áldozatok és hozzátartozóik azonban nem kaptak kárpótlást, és az egész cigányságot kizárták a földosztásból. Hagyományos foglalkozásaik lehanyatlottak, néhány teljesen elsorvadt. Helyzetükön az iparosítás segített. A férfiak négyötöde, a nők egyharmada álláshoz jutott. Szinte kizárólagosan a képzetlen munkások között. Mint kollektívumot egy 1961-es törvényerejű rendelet nem ismerte el nemzetiségnek, még kevésbé nemzeti kisebbségnek.

1889 után a korábbi jó kezdeményezésekre támaszkodva (mert ilyenek is voltak) kiszélesedett az iskoláztatási, kulturális, egészségügyi, szociálpolitikai gondoskodás – mondom, gondoskodás –, sőt, megnyílt az önszerveződés lehetősége is. A cigányság mint etnikai kisebbség jutott törvény által garantált jogokhoz. Ezek egy részével élhetett és élt is. Eközben azonban a munkahelyek elbocsátották a legtöbb romát, átadva őket a bizonytalanságnak és nagy többségükre vonatkozóan a mélynyomornak. A társadalom peremére lökve, a romák körében az országos átlaghoz képest megugrott a bűnözés. Ez a tény, valamint az, hogy lélekszámuk 1945-höz képest legalábbis megháromszorozódott, általánossá tette az előítéletességet a lakosság körében. Ez többnyire hangulat, kisebb mértékben beállítódás és még kisebb mértékben program. Gyakorlati síkon van hallgatag szegregáció, elfedett vagy nyílt hátrányos megkülönböztetés. Az évek során a krónikák számos etnikai incidenst is följegyeztek.

Minthogy időközben kialakult a roma értelmiség – a roma vállalkozói réteg és a roma közéleti vezetők tábora –, a sérelmek és eredmények tudatosultak a cigányságban: a roma éntudat, közösségi öntudat és a politikai – olykor tömeges – érdekkifejezés a társadalmi élet mindennapos jelensége lett. Az egymást váltó kormányzatok tudtak valamit javítani a cigányság társadalmi és kulturális helyzetén, de nem oldódott meg, hogy ne a cigányság legyen a rendszerváltozás „abszolút vesztese”. Az utóbbi években megélénkült politikai diskurzus végre túllépett a látszatokon. Vannak a parlamentben roma származású képviselők, az államapparátusban főhivatalnokok. A közélet és a kulturális élet el- és befogadta a cigányság reprezentánsait.

A kormányzat átlátta, a politikai elit tudomásul vette, hogy EU-tagként a cigánypolitikának új szakasza kezdődik. A romaügy uniós szintre került. Az új tagok kormányaival szemben e téren Brüsszel és Strassburg magasabb követelményeket támaszt: sürgeti a gyorsabb előrehaladást az egyenjogúság gyakorlati megteremtése érdekében. A nemzeti romapolitikáktól határozottabb, egyben a többi érdekelt országgal összehangolt lépéseket vár el. Magyarország elkötelezte magát, hogy nemzetközi fórumokon is erélyesen képviseli a határon túli magyar közösségek érdekeit: megbarátkoztathatja törekvésével a többi tagállam képviselőit, ha napirenden tartja az autonómia-gondolat általános támogatását, és érdemben javítja a magyarországi kisebbségek helyzetét, adott helyzetben uniós segítséggel is. Ettől függetlenül versenyakadály – a gazdasági fejlődés szűk keresztmetszete –, hogy a munkaképes lakosságnak alig több mint a fele áll munkaviszonyban, s tartja el a többieket. Tehát munkahelyeket, munkahelyeket és munkahelyeket kell teremteni, és olyan képzést, amely a mainál nagyobb számban bocsát ki szakképzett, helytállásra képes fiatalokat. Mégpedig elsősorban a fizikai munkakörök számára.

A cigányság számára mind a roma tanulók helyzetbe hozása, mind munkaalkalmak teremtése a felnőtteknek társadalompolitikai értelmet is hordoz. Sok apróbb-nagyobb lépés: a cigánytelepek felszámolása, a diszkrimináció ellen való határozottabb fellépés – új jogszabályok által is alátámasztva, a cigányosztályok lehető felszámolása, de még a rromani nyelv teljes jogi elismerése is, amelyen most dolgoznak (tanulható, tanítható lesz, beszámít majd a felsőoktatási teljesítménybe, akkreditálható lesz a doktorképzésre, akár jelenleg már a lovári nyelv) – emberibb életet teremt a cigányságnak. Ez természetesen a lakosság többségi részének is érdeke, mert a társadalmi békét mozdítja elő.

A magyar politikai elit a holokauszt 60. évfordulóját használta fel arra, hogy – jelen összefüggésben – a romákkal szemben fogalmazza meg önbírálatát, s vallja be felelősségét, talán nem csupán a népirtásért. Mindenesetre már idén is jelen voltak iskolások különböző kegyeleti rendezvényeken, tisztelegtek, koszorúztak a roma áldozatok emlékművei, emléktáblái előtt. Számos egyéb vonatkozásban is – kulturális rendezvényeken, szellemi versenyeken – jelen van a roma kultúra az iskolákban is. Úgy is mondhatom, hogy a népismeret terén talán kimozdultunk a holtpontról.

Amikor számos közéleti vezető szájából elhangzott, hogy a holokauszt során magyar emberek okoztak tragikus veszteségeket, súlyos lelki károkat más magyar embereknek, fölcsendült az a motívum, hogy a roma – minden feltétel nélkül, minden vonatkozásban – magyar, megtoldva azzal a többlettel, ami a cigány közösségi életben, kultúrában, nyelvben érték. Ez egyelőre annyit jelent, hogy az elit és az értelmiség erre vállalkozó része hozzálát ezt a gondolatot elfogadtatni a társadalommal is. A roma értelmiség pedig fokozza tevékenységét, hogy a roma szellemi és közéleti ébredéshez közreműködésre nyerje meg a cigány közösségeket. Hosszú, visszaesésekkel tarkított folyamat lesz ez, amely máris tele van összeütközéssel. De végigjárható. Most csak azt a szempontot szeretném a kollégák figyelmébe ajánlani, hogy a megkezdődött szemléleti fordulat idején sok esetben nem lehet folytatni a nevelést a cigánykérdés korábbi beidegzéseivel. Reálisnak tartom, hogy az érettebb gondolkodású diákok között e téma nem szokványos szóba hozatala hozzá tud járulni az osztályfőnöki órák színvonalasabb erkölcsi neveléséhez. Sok iskolában pedig segít azt ismét megalapozni.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.08.11.
Szigorúan keresztény életvitelű takarítónőt keresnek egy szombathelyi iskolába
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is érdekesnek találhatja azt az álláshirdetést, amit a Sugó-parti Közéleti portál nevű Facebook-oldal talált és osztott meg. Az újságban közzétett hirdet...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.11.
A szülők szerint nem tiszta a magántanulókra vonatkozó új szabályozás
Szeptembertől az Oktatási Hivatal szakemberei döntik majd el, hogy ki lehet magántanuló. Az InfoRádiónak nyilatkozó Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője emlékeztetett...
(Forrás: infostart)
--
2019.08.11.
Nem érettségiztethet jövőre a Szinyei Merse Pál Gimnázium, leváltották az igazgatót
Leváltották az igazgatóját, és nem érettségiztethet a következő, 2019/2020-as tanévben a Szinyei Merse Pál Gimnázium az idei érettségi körül kialakult problémák miatt. Ezt a leváltott...
(Forrás: index)
--
2019.08.11.
A három hazai tanár, aki miatt tényleg jó iskolába járni
A Dívány.hu és a Lidl idén harmadik alkalommal hirdette meg Az Év Szupertanára versenyt, melyben olyan tanárok jelentkezését vártuk, akik kreatív és egyedi módszereikkel igyekeznek színt...
(Forrás: index)
--
2019.08.09.
Kiderült, milyen szerződés alapján ír bele a NAT-ba havi 480 ezerért Takaró Mihály
Most Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdéseire válaszolva Rétvári Bence államtitkár közölte, hogy a Hajnal Gabriella vezette, közel ötven szakértőből álló kerettantervi munkabizotts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.09.
Uzsora - Elszabadul a pokol
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója ismeri a helyzetet. Az alapítvány 27 településen dolgozik. A leglényegesebb tapasztalata az, hogy az állam nincs jelen a problémás terü...
(Forrás: KLubrádió)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek