OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Kronstein Gábor

A romaügy mint magyarügy – megkésett szemléleti fordulat

Európában nyolcmillió roma él. Sokfélék. Csak a külső szem látja egyformának őket. Minden tizedik roma magyar állampolgár – négyötödük magyar anyanyelvű. Többségük most magyar akar lenni: kiszabadulva az informális gettóból, fokozatosan válva elismerten egyenrangúvá. Első lépésben annyival is megelégednének, hogy a közvélemény, majd mindinkább az egész társadalom is, fogadja el őket magyarnak.

Elvben van másik lehetőségük is – követni a roma liberális nacionalizmust. Ennek bázisa, hogy május 1-jétől minden harmadik roma az EU állampolgára (is). Szervezeti téren mind az ENSZ-ben, mind az EU-ban vannak elismert képviseleti szervezeteik. Ezek azon dolgoznak, hogy mindkét fórum ismerje el az európai cigányságot „állam nélküli nemzet”-nek. Mindenesetre az Unión belül és kívül rendkívül jelentős szervező és felvilágosító munka folyik, hogy a roma etnikum iskolázottsága emelkedjék, kulturális–nyelvi hagyományait jobban ismerje meg, ismertesse meg a nem romákkal is, és élénküljön tovább a mai cigány kulturális élet. Varsóban nemrég nemzetközi tanácskozáson bemutatták, hol tartanak az egységes, modern tartalmak kifejezésére is alkalmas roma irodalmi nyelv kifejlesztésében. Ez a nyelv a rromani. (Ők két rr-el írják.)

Magyarországi alkotó értelmiségieknek (is) köszönhetően van már ezen a nyelven Shakespeare-összes, és megszólalt a Biblia is, számos fordításban. Számos nyelven írnak roma szerzők – egyre gyakrabban rromani nyelven is. A roma szellemi cselekvési kedv megfigyelhető a művészetben is. Magyarországon különösen a zene, az ének, a tánc és a festészet területén.

Közbevetőleg, mindez a 15–17. századi magyar nyelvi folyamatokra emlékeztet. A Vatikán által támogatott vállalkozást, a teljes jelentéstani nyelvújítást a latin nyelvben nemrég fejezték be. E tény csak tovább nyomatékosítja a szememben, hogy a roma kulturális reneszánsz szükséges, hasznos és rokonszenves folyamat. Gazdagodik általa minden érintett ország többségi kultúrája is. És könnyebbé válik mindenütt a cigányság polgárosodása.

A magyar történelem 20. százada sok szempontból keserves emlékeket hagyott a cigányok kollektív emlékezetében. Már 1907-ben országosan összegyűjtötték a cigányokat, igaz, hogy átmenetileg. Internálták őket. A húszas évek közepén bevezették az évi kétszeri razziát, hivatkozva a vándorcigányokra. A második világháború alatt kiterjedt a jogfosztás. 1944-ben bevezették számukra a fegyvertelen katonai szolgálatot, ők is munkaszolgálatosok lettek. Nem teljes következetességgel ugyan, de rendszeresítették az üldözést. Felálltak a cigánygettók. Megszerveztek részükre több gyűjtőtábort (koncentrációs lágert). Munkaképes férfiaikat és asszonyaikat német munka- és megsemmisítő táborokba szállították. 1945 első hónapjaiban a Dunántúlon néhány tömegmészárlásra is sor került.

Az áldozatok számáról nem készült hivatalos statisztika. A népirtás körébe tartozó veszteséget (leszámítva a bombázások és földi harcok roma polgári áldozatait) különböző becslések 5–50 ezer fő közé helyezik. Az 1945-ös félhivatalos összeírás 28 ezer fős veszteséget valószínűsít. 1944-ben 200 ezernél valamivel kevesebb roma élt a trianoni határok között, veszteségeik aránya tehát meghaladja a teljes országnépesség háborús veszteségeinek átlagát, a – hadifoglyok és kényszermunkások veszteségeit beleszámolva – 9 százalékot.

A háború után az üldözés megszűnt, kimondták a jogi egyenlőséget. Az áldozatok és hozzátartozóik azonban nem kaptak kárpótlást, és az egész cigányságot kizárták a földosztásból. Hagyományos foglalkozásaik lehanyatlottak, néhány teljesen elsorvadt. Helyzetükön az iparosítás segített. A férfiak négyötöde, a nők egyharmada álláshoz jutott. Szinte kizárólagosan a képzetlen munkások között. Mint kollektívumot egy 1961-es törvényerejű rendelet nem ismerte el nemzetiségnek, még kevésbé nemzeti kisebbségnek.

1889 után a korábbi jó kezdeményezésekre támaszkodva (mert ilyenek is voltak) kiszélesedett az iskoláztatási, kulturális, egészségügyi, szociálpolitikai gondoskodás – mondom, gondoskodás –, sőt, megnyílt az önszerveződés lehetősége is. A cigányság mint etnikai kisebbség jutott törvény által garantált jogokhoz. Ezek egy részével élhetett és élt is. Eközben azonban a munkahelyek elbocsátották a legtöbb romát, átadva őket a bizonytalanságnak és nagy többségükre vonatkozóan a mélynyomornak. A társadalom peremére lökve, a romák körében az országos átlaghoz képest megugrott a bűnözés. Ez a tény, valamint az, hogy lélekszámuk 1945-höz képest legalábbis megháromszorozódott, általánossá tette az előítéletességet a lakosság körében. Ez többnyire hangulat, kisebb mértékben beállítódás és még kisebb mértékben program. Gyakorlati síkon van hallgatag szegregáció, elfedett vagy nyílt hátrányos megkülönböztetés. Az évek során a krónikák számos etnikai incidenst is följegyeztek.

Minthogy időközben kialakult a roma értelmiség – a roma vállalkozói réteg és a roma közéleti vezetők tábora –, a sérelmek és eredmények tudatosultak a cigányságban: a roma éntudat, közösségi öntudat és a politikai – olykor tömeges – érdekkifejezés a társadalmi élet mindennapos jelensége lett. Az egymást váltó kormányzatok tudtak valamit javítani a cigányság társadalmi és kulturális helyzetén, de nem oldódott meg, hogy ne a cigányság legyen a rendszerváltozás „abszolút vesztese”. Az utóbbi években megélénkült politikai diskurzus végre túllépett a látszatokon. Vannak a parlamentben roma származású képviselők, az államapparátusban főhivatalnokok. A közélet és a kulturális élet el- és befogadta a cigányság reprezentánsait.

A kormányzat átlátta, a politikai elit tudomásul vette, hogy EU-tagként a cigánypolitikának új szakasza kezdődik. A romaügy uniós szintre került. Az új tagok kormányaival szemben e téren Brüsszel és Strassburg magasabb követelményeket támaszt: sürgeti a gyorsabb előrehaladást az egyenjogúság gyakorlati megteremtése érdekében. A nemzeti romapolitikáktól határozottabb, egyben a többi érdekelt országgal összehangolt lépéseket vár el. Magyarország elkötelezte magát, hogy nemzetközi fórumokon is erélyesen képviseli a határon túli magyar közösségek érdekeit: megbarátkoztathatja törekvésével a többi tagállam képviselőit, ha napirenden tartja az autonómia-gondolat általános támogatását, és érdemben javítja a magyarországi kisebbségek helyzetét, adott helyzetben uniós segítséggel is. Ettől függetlenül versenyakadály – a gazdasági fejlődés szűk keresztmetszete –, hogy a munkaképes lakosságnak alig több mint a fele áll munkaviszonyban, s tartja el a többieket. Tehát munkahelyeket, munkahelyeket és munkahelyeket kell teremteni, és olyan képzést, amely a mainál nagyobb számban bocsát ki szakképzett, helytállásra képes fiatalokat. Mégpedig elsősorban a fizikai munkakörök számára.

A cigányság számára mind a roma tanulók helyzetbe hozása, mind munkaalkalmak teremtése a felnőtteknek társadalompolitikai értelmet is hordoz. Sok apróbb-nagyobb lépés: a cigánytelepek felszámolása, a diszkrimináció ellen való határozottabb fellépés – új jogszabályok által is alátámasztva, a cigányosztályok lehető felszámolása, de még a rromani nyelv teljes jogi elismerése is, amelyen most dolgoznak (tanulható, tanítható lesz, beszámít majd a felsőoktatási teljesítménybe, akkreditálható lesz a doktorképzésre, akár jelenleg már a lovári nyelv) – emberibb életet teremt a cigányságnak. Ez természetesen a lakosság többségi részének is érdeke, mert a társadalmi békét mozdítja elő.

A magyar politikai elit a holokauszt 60. évfordulóját használta fel arra, hogy – jelen összefüggésben – a romákkal szemben fogalmazza meg önbírálatát, s vallja be felelősségét, talán nem csupán a népirtásért. Mindenesetre már idén is jelen voltak iskolások különböző kegyeleti rendezvényeken, tisztelegtek, koszorúztak a roma áldozatok emlékművei, emléktáblái előtt. Számos egyéb vonatkozásban is – kulturális rendezvényeken, szellemi versenyeken – jelen van a roma kultúra az iskolákban is. Úgy is mondhatom, hogy a népismeret terén talán kimozdultunk a holtpontról.

Amikor számos közéleti vezető szájából elhangzott, hogy a holokauszt során magyar emberek okoztak tragikus veszteségeket, súlyos lelki károkat más magyar embereknek, fölcsendült az a motívum, hogy a roma – minden feltétel nélkül, minden vonatkozásban – magyar, megtoldva azzal a többlettel, ami a cigány közösségi életben, kultúrában, nyelvben érték. Ez egyelőre annyit jelent, hogy az elit és az értelmiség erre vállalkozó része hozzálát ezt a gondolatot elfogadtatni a társadalommal is. A roma értelmiség pedig fokozza tevékenységét, hogy a roma szellemi és közéleti ébredéshez közreműködésre nyerje meg a cigány közösségeket. Hosszú, visszaesésekkel tarkított folyamat lesz ez, amely máris tele van összeütközéssel. De végigjárható. Most csak azt a szempontot szeretném a kollégák figyelmébe ajánlani, hogy a megkezdődött szemléleti fordulat idején sok esetben nem lehet folytatni a nevelést a cigánykérdés korábbi beidegzéseivel. Reálisnak tartom, hogy az érettebb gondolkodású diákok között e téma nem szokványos szóba hozatala hozzá tud járulni az osztályfőnöki órák színvonalasabb erkölcsi neveléséhez. Sok iskolában pedig segít azt ismét megalapozni.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.26.
Dr. Gyurkó Szilvia: Gyereket. Megütni. Nem. Szabad.
A gyerekkorban elszenvedett erőszak (legyen az fizikai-, érzelmi- vagy verbális bántalmazás) mindig nyomot hagy. Mindig. Mert megsérti a határokat, az alapbizalom szövetét és traumatizál. Akkor...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.06.25.
Iskolává válnak a tanulócsoportok, ha a kormány elfogadja a magántanulói státusz eltörlését?
A legvalószínűbb tehát, hogy a kormány e módosítással a tanulócsoportokba járó gyerekeket akarja visszaterelni a rendszerbe. Nekik ugyanis magántanulói státuszt kell felvenni, amihez szü...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.06.25.
Ónody-Molnár Dóra: Támadás az oktatási menekültek ellen
Vannak szülői csoportok, amelyek sajátos célja a gyerekeik kimenekítése az állami iskolarendszerből. Létezett 2010 előtt is e jelenség, de drámai felgyorsulása, az ilyen módon kilépő csal...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.06.25.
Szél Bernadett parlamenti felszólalása a köznevelési törvény módosításának vitáján (videó)
Nagyon fontos javaslatot tárgyal a parlament egy nyári péntek utolsó napirendnek eldugva. A köznevelési salátatörvénnyel a kormány nekiment a gyermekeknek, minden tiltakozásra szükség van...
(Forrás: Facebook)
--
2019.06.25.
Jól vizsgáztak a magyar tanárok
Egészen jól szerepelt hazánk az egyik legfrissebb oktatási tematikájú nemzetközi felmérésen. A Nemzetközi tanítás és tanulás vizsgálat az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.25.
Online is be lehet majd iratkozni az iskolába
Az informatikai fejlesztés eredményeként a 2019/2020-as tanévben már elérhetővé válik az ügyfélkapun keresztüli beiratkozás és hitelesítés is, ezért az ügyintézéshez a szülőnek -...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.23.
A Fidesz szerint semmiség a közoktatási törvény módosítása, a TASZ Alkotmánybíróság elé viszi
A vita után sajtótájékoztatót tartottak a tiltakozó szervezetek, ahol Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája elmondta, lelkiismereti és szakami kérdés felszólalni a törvénymó...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Nem kaptak választ a bérkérdésre a tanárok, felkészülnek az őszi akciósorozatra
A Pedagógusok Szakszervezete nemrég kijelentette, eddig tartott a türelme, a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért ősztől akciósorozatot hirdetnek. A szakszervezet ugyanis úgy látja,...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Kaotikus a helyzet a nyári gyermektáboroknál
Még mindig nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, ki lehet táboroztató, nincs személyi, vagyoni feltételhez kötve a tábor szervezése. Egyetlen feltétel, hogy maga a táborhely feleljen...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek