OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. április 8.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

Társadalmi vita a kék bálna jelenségről Oroszországban

Mi vagy ki áll valójában a „Kék bálna” csoport(ok)-játék mögött? Használ-e vagy inkább árt, amikor a média pánikot generálva foglalkozik a gyermeköngyilkosság témájával? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresik a választ az orosz médiában. Megkíséreltem összefoglalni a hazai tanulságtól sem mentes vitát.

A témáról elsőként az oknyomozó munkásságáról is ismert Novaja Gazeta (NG) közölt cikket 2016 májusában. Galina Mursalieva terjedelmes riportja1 szerint fél év alatt több mint 130 oroszországi gyermek vetett véget önkezével életének, s nagyrészük halála összefüggésbe hozható az Interneten, azon belül a VKontakte (VK) oldalon tevékenykedő, „öngyilkosságra buzdító” csoportokkal. A 2 milliós olvasottságot produkáló cikk szerzője elsősorban az áldozatok hozzátartozóit szólaltatta meg, leírva „oknyomozásaik” eredményeit. A riport konklúziója: a cikkben említett öngyilkos csoportok felnőtt adminja(i) szisztematikusan, lépésről lépésre kergetik halálba a kamaszokat. A szerző a szülőket arra buzdította, hogy figyeljenek oda, mit rajzolnak (például a kezükre), milyen zenéket hallgatnak a gyermekeik, milyen VK csoportokat látogatnak. (Bár a szöveg többször utal a bálnákra, egyetlen alkalommal sem esik szó „kék” bálnáról.)

A riportra a Medúza internetes portálon reagáltak2 kritikai hangvétellel, kérdések formájában. A portál főszerkesztőjét, Ivan Kolpakovot ezután a Radio Svoboda egy videó-vita3 erejéig összehozta a NG cikk szerzőjével. Kolpakov hangsúlyozta az újságírók felelősségét, s többek között a következő kifogásokat emelte a NG cikkével kapcsolatban: a gyermeköngyilkosság problémája valós, ugyanakkor a cikk érzelmi alapú megközelítése káros. A szövegben az öngyilkosság okaként említik az internetes csoportokat, ezt azonban a szerző nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Ugyancsak nem derült ki, mi az alapja a cikkben említett 130 áldozatnak. Kolpakov szerint nem kizárt, hogy a csoportok utolsó löketként szerepet játszanak az öngyilkosságokban, ám nem puszta kiváltói azoknak. Az öngyilkosság egy sokkal komplexebb probléma - ilyen utolsó löket lehet egy beszélgetés vagy épp vers is. A Medúza főszerkesztője azt is kifogásolta, hogy a cikkben nem szólaltattak meg független, a témában jártas szakembert.

A Lenta.ru internetes portál újságírója eközben ugyancsak tényfeltáró munkába kezdett: beépült a csoportokba, illetve kiderítette azok adminjainak kilétét. Sikerült megszólaltatnia néhányukat4, többek között a hazai sajtóban is említett, Filip Lis-ként tevékenykedő, később letartóztatott 21 éves Filipp Budeikint, valamint a Tengernyi Bálna nevű csoport adminját, Filipp Chelovot, aki More Kitov néven volt jelen az interneten.

A Lenta.ru kutatása szerint a VK oldalon több, bizarr posztokra specializálódott csoport tevékenykedett. Egyikük, az f57 megpróbálta felhasználni egy kamaszlány, Rina Palenkova öngyilkosságát saját csoportjának promótálására, azt állítva, hogy a lány az egyes számú áldozatuk, ők kergették a halálba. Ennek előzménye volt, hogy az interneten már megjelentek különböző mendemondák Rina halálával kapcsolatban. (Később kiderült, hogy a lánynak magánéleti problémái voltak, ez vezetett a tragédiához.). Az f57-et betiltották, ám ekkor Budeikin, elirigyelve a csoport népszerűségét, úgy döntött, hogy alapít egy azonos nevű közösséget. Budeikin később több csoportot is létrehozott, amelyekben megpróbálta hasznosítani a máshonnan ellesett, látogatottságot növelő ötleteket. Sőt, átvette más adminok személyiségét is, például a Tengernyi Bálna csoportot működtető adminét, More Kitovét. (A látogatottság a VK oldalon reklámokat, az adminoknak bevételt generál.)

More Kitov szintén megpróbált tagokat gyűjteni úgy, hogy egy kvázi öngyilkosságra buzdító csoportot hozott létre. Ám állítása szerint a célja valójában az volt, hogy ezután a belépőket lebeszélje az öngyilkosságról. Elmondása szerint, ha eleve ezzel a szándékkal rukkol elő, a kamaszok nem fordultak volna hozzá. Közölte: a „bálna” elnevezés valójában az ő ötlete.

A Lenta.ru élő műsorban5 ültette egymás mellé Lis-Budeikint és More Kitov-ot (ez utóbbi csoportjának néhány tagjával együtt). Lis és Kitov, bár szemmel láthatóan eltérő attitűdöt képviseltek, abban egyetértettek, hogy a NG cikke nem fedi az igazságot. A zeneszerzéssel foglalkozó Budeikin szerint azért hozta létre „öngyilkos csoportját”, hogy azt később átalakítsa, és a bevonzott tagoknak a saját zenéjét reklámozza. (Ez a jelenség nálunk sem ismeretlen – egy facebook oldal például mobilházak kisorsolásának ígéretével szerzett rengeteg lájkot, majd egyik napról a másikra átalakult harmadosztályú hírportállá, a meglévő közönségre apellálva.)

Budeikint néhány hónap múlva, 2016 őszén letartóztatták, azzal vádolva, hogy 15 kamasz öngyilkossága köthető a személyéhez.

2017 február közepén Oroszországban ismét napirendre került a halálcsoportok témája, ezúttal (a nálunk is hírhedtté vált) Kék bálna játék kapcsán. (50 nap, napi egy feladat, a végén az öngyilkossággal, mindez megspékelve fenyegetésekkel.)

Minderről a Medúza portál is beszámolt. Mint írták6, a játék annyiban különbözik a NG-ban tárgyalt csoportoktól, hogy nem adminok, hanem „kurátorok” irányítanak anonim oldalakról. Nem kizárt, hogy a kék bálna motívum a Lumen együttes egyik dalából származik 7.

Egy általuk hivatkozott cikkben arról tudósítottak, hogy Észak-Oszétiában négy embert tartóztattak le halálcsoport működtetése miatt. Ketten közülük fiatalkorúak voltak. A gyanúsítottak szerint csak szórakozni akartak a társaikkal.

A Medúza egyúttal idézett néhány közszereplőt, akik egészen elképesztő teóriákkal rukkoltak elő a játékkal kapcsolatban. Volt, aki szerint ukrán nacionalisták akarják így likvidálni az orosz gyerekeket. Mások a nyugati titkosszolgálatot sejtették a háttérben.

A portál által megszólaltatott szakemberek szerint ugyanakkor a Kék bálna játékkal kapcsolatos rémtörténetek tipikusan a városi legenda kategóriájába tartoznak, amelyek elterjedése mögött a társadalomban meglévő fóbiák állnak. Például, mert a felnőttek attól tartanak, hogy elveszítik a kontrollt gyermekeik fölött. Ehhez társult a kamaszkorban nem ritkán tapasztalható érdeklődés az öngyilkosság témája iránt. Jellemző módon néhány évvel ezelőtt a gót és az emo szubkultúrákban kereste egy képviselő a kamaszkori öngyilkosságok okát Oroszországban. Megoldásként a betiltásukat javasolta.

A Medúza később (8) felkereste a már letartóztatott Budeikin ismerőseit, csoportjának tagjait is. Szerintük a szeretethiányban felnőtt férfi mindent elkövetett, hogy a figyelem középpontjába kerüljön, ám amikor az öngyilkosság témája komolyan felmerült, Budeikin próbálta lebeszélni őket. A férfi államilag kirendelt ügyvédje közölte: már nincs szó 15 gyermekáldozatról, egy eset kapcsán folyik a vizsgálat.

A portálnak nyilatkozó antropológus „halálcsoportok” tagjaival beszélgetett. Kutatása során azt tapasztalta, hogy nem felnőttek, hanem iskolások működtették a vizsgált csoportokat. Következtetése szerint az ilyen gyerekközösségek célja az ijesztgetés. A motivációk különbözőek, volt, aki az ijesztgetéssel akarta letesztelni barátnőjét, hogy az valóban szereti-e őt.

Azt tehát senki nem vonta kétségbe, hogy a probléma valós – egyre több gyermek követ el Oroszországban öngyilkosságot. A NG és a cikkét kritizálók közötti konfliktus lényege: míg az előbbi szerint létezik valamiféle gonosz, agymosást végző szekta, amely halálba kergeti az egyébként kiegyensúlyozott gyerekeket is, az utóbbiak szerint ez nem több mint városi legenda. Ha a csoportokra/játékra fókuszálunk, azzal azt sugalljuk, hogy betiltásukra megszűnik a jelenség maga. Az igazi okokkal kellene (végre) foglalkozni, azzal, hogy mitől válnak depresszióssá, öngyilkosságra hajlamossá a gyerekek.

Ezt erősítették meg a Lenta.ru műsorában megszólaló egykori „bálnák” is. A kamaszok szerint az nem megoldás, ha a szülők elkezdik ellenőrizni gyermekeik internethasználatát, esetleg még tiltani is azt. Ezzel ugyanis még jobban elidegenítik maguktól, s bezárkózásra késztetik őket. Az egyetlen megoldás az öngyilkosságokkal szemben, ha a szülők sokkal több időt töltenek gyermekükkel, és többet beszélgetnek velük.

Lévai Julianna

1https://www.novayagazeta.ru/articles/2016/05/16/68604-gruppy-smerti-18

2https://meduza.io/feature/2016/05/17/pyat-glavnyh-voprosov-k-materialu-novoy-gazety-o-podrostkovyh-suitsidah

3https://www.youtube.com/watch?v=38mAN9S1mW0

4https://lenta.ru/articles/2016/05/17/suicidetrue/

5https://www.youtube.com/watch?v=Um3VYpv-On0

6https://meduza.io/feature/2017/02/17/gorodskaya-legenda-chto-stoit-za-igroy-siniy-kit-i-vspleskom-interesa-k-suitsidalnym-pablikam
https://meduza.io/feature/2017/03/03/kto-takoy-filipp-lis-i-kakoe-otnoshenie-on-imeet-k-sinim-kitam-iz-vkontakte-reportazh-meduzy

7https://www.youtube.com/watch?v=D-gEuCawbr0

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek