OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Fellegi Borbála – Ligeti György

Mit tudnak a pedagógusok a romákról?

A következő oldalakon olvasható tanulmány egy olyan szociológiai kutatás összefoglalásának részlete, mely a hátrányos helyzetű tanulók és szüleik oktatási jogainak érvényesülését és sérülését volt hivatott feltárni. A kutatás az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából készült.

A Kurt Lewin Alapítvány a 2002-2003-as tanév során az egész országra kiterjedő kutatást végzett „Hátrányos helyzetűek a közoktatásban” címmel. A vizsgálat célja az volt, hogy felszínre kerüljenek a közoktatásban tapasztalható, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő jogalkalmazási visszásságok. A kutatás pillanatfelvételt kívánt készíteni a mai magyarországi oktatásról, a pedagógusok, iskolavezetők, helyi döntéshozók, valamint szülők helyzetéről és attitűdjeiről azzal a szándékkal, hogy ismertté váljanak olyan gyakorlatok is, melyek a hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációját, végeredményben pedig az oktatási intézmények jogszerű működését elősegítik.

A kutatás országos reprezentatív kérdőíves adatfelvételen, valamint interjúkon és résztvevő-megfigyeléseken alapszik. A kérdőíves vizsgálat során 1464 általános iskolai pedagógust kérdeztünk meg személyesen. A körülbelül 110 interjú pedig a tanárokat, iskolaigazgatókat, szülőket, valamint polgármestereket, rendőröket, helyi egyházi vezetőket, a szociális szférában dolgozókat és a gyermekvédelem munkatársait érintette.

Az alábbiakban bemutatásra kerülő szociológiai kutatás a társadalomtudományok módszereit alkalmazza, eredményei az objektív megfigyelések és mérések szülte információk. Ez nem jelenti azonban azt, hogy saját megközelítésünk, a téma iránti elkötelezettségünk értéksemleges lenne. Kutatásunk küldetésének azt tartjuk, hogy ne csak leírásra kerüljenek az oktatás terén tapasztalható jelenségek és visszásságok, hanem azok háttérokait is feltárjuk. A vizsgálati terepen dolgozó-tanuló-élő emberek megközelítésekor azok motivációinak és helyzetének megértésére törekedtünk, ezért szembetalálkozva a jogszerűtlen gyakorlatokkal célunk nem valamiféle ellenség vagy bűnbak megnevezése volt.

Azt akarjuk, hogy munkánk nyomán a közoktatás hétköznapjaiban dolgozó pedagógusok, a közoktatás irányításáért felelős szakemberek minél szélesebb köre a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi integrációja mellé álljon.

Tudás a romákról

Hány roma él Magyarországon? A pedagógusokat megkérdeztük arról a kérdőívben, hogy mit gondolnak, szerintük körülbelül hány roma ember él Magyarországon.

Hann Endre, Tomka Miklós és Pártos Ferenc több mint 20 évvel ezelőtti tanulmányában egy teljes fejezet szól a cigányok lélekszámának becsléséről. A szerzők szerint nem csak a szakirodalmat, hanem a közvéleményt is foglalkoztatja a cigányok lélekszáma. A túlzó becslések nem tekinthetők pusztán ismerethiányból eredő tévedésnek. Ezeket a cigányság növekvő lélekszáma miatt érzett aggodalom is motiválhatja. Magyarország lakóinak számát a kérdezettek mintegy kétharmada tudta megmondani hozzávetőleges pontossággal. Az iskolai végzettség emelkedésével nőtt a jó válaszok gyakorisága és csökkent a téves, illetve a „nem tudom” típusú válaszok előfordulása. A cigányság lélekszámára vonatkozó becslések már nagyobb ingadozást mutattak. A kutatók figyelmüket elsősorban a cigány lakosság arányát túlbecsülő válaszokra irányították. Igazoltnak látták feltételezésüket, miszerint a kérdés nem egyszerűen ismeretet vizsgál: igaz, hogy az iskolai végzettség emelkedésével csökken a „nem tudom” válaszok aránya, ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek között vannak a legtöbben, akik irreálisan magas becslést adtak. A cigányok által sűrűn lakott falvakban inkább túlbecsülték a cigányok országos lélekszámát, mint az országban általában. Kiderült, hogy nem a helyi realitás téves általánosításával állnak szemben a kutatók: a kérdezettek a saját községükben lakó cigányok számarányát is jelentősen túlbecsülik: a kérdezettek egyötöde mintegy 50%-kal!
(Hahn – Tomka – Pártos, 1979.)

Pedagógusaink 28%-a válaszolt egyetlen számmal a romák létszámát tudakoló kérdésre. E csoport 12%-a becsüli alá (500 000 alá), míg 48%-a becsüli fölé (800 000 fölé) a romák számát az országban. A válaszadók mindössze 5,7%-a mondott két értéket, mely között lehetséges szerintük a cigányság létszáma. E második csoport 8%-a becsüli alá, míg 47%-uk becsüli fölé a romák számát az országban. Tudott, hogy a romák száma szakmai körökben is vita, így vélhetően cizelláltabbak azon pedagógusok ismeretei, akik egy alsó és egy felső érték közé becslik a cigányság létszámát, mint azoké, akik egyetlen számot adnak meg.

„Egyre nagyobb a számuk” – nyilatkozza nem kevés olyan pedagógus interjúalanyunk is, akik a mélyinterjúk során, a magnetofon nélküli beszélgetésekben, sőt esetenként a teljesen informális kommunikáció során egyáltalán nem mutatták a cigányellenesség jelét. E megfogalmazás arra enged következtetni bennünket, hogy a kérdezett igazgatók, tanárok nem a romák számát sokallják, hanem a szegény sorból származó diákok számát, illetve a „pedagógiailag problémás” gyerekek egyre növekvő arányát. Megfogalmazásukban azonban egyenlőségjelet tesznek a „roma” és a „problémás” gyerek kategóriája közé.

Az iskola minden roma tanulója kivétel nélkül kap gyermekvédelmi támogatást?
Hát mondhatjuk azt, hogy igen. Az iskola 40%-a roma tanuló. Én nem tudok gazdag cigányról. Itt vannak a fényképeim a pályázathoz, amit írtam. Most nézze meg ezeket a fotókat, azt akartam bemutatni, hogy az ellentét. Ott van a német háza a településen, és ami főleg irritáló... És, hogy a sok cigány ideszorult, az Z. településnek köszönhető. Mert ugye annak idején a rendőrség nem nagyon engedte, hogy ezek Z.-ra menjenek, mert ott fürdő létesült. És itt még inkább felszaporodtak.
(Üdülőfaluban működő iskola igazgatóhelyettese)

Él néhány hiedelem a pedagógusok körében arról, hogy milyenek is lehetnek a romák. Pedagógus interjúalanyaink közül többen kísérelnek meg valamiféle olyan egyedit találni, mely csak és kizárólag a romák sajátjának tekinthető. Az alábbi interjúban megszólaló pedagógus sok éve dolgozik roma diákokkal. Ez a tanár a különleges roma színvilágról beszél. A mi számunkra a kutatás tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy akár létezik roma színvilág, akár nem, annak vajmi kevés köze van a roma diákok iskolai teljesítményéhez.

„Azért, mert az első pillanattól láttam, hogy az ő képalkotásuk-színviláguk más. Azt gondolom egyrészt, hogy a színkontrasztokat... erőteljes különbség a színek között... sötét-világos kontraszt, a kontúrrajz, az, hogy szeretik fekete kontúrral fölrajzolni... Namost kint van cigány gyerekeknek a rajza, amin látható. Az erőteljes színvilág, látható ez a kettő között: a katicásat egy nem cigány kislány rajzolta, ezt az álmosat egy cigány kislány rajzolta. Erőteljesebb színvilága van. A témájukban nagyon szívesen nyúlnak a kígyó... az állatvilágban a kígyóhoz. A pávához, a lóhoz, a cigányoknak az élete a lóval összekapcsolódik. Egy csomó olyan érzelemkifejezésre tudok példát hozni, például temetés, ott is a házaknál [rajzra mutat] a kígyó megy meg a ló, pedig nem mondom neki, de azt használják... a díszítettség, hogy kimintázni, kidíszíteni, mint egy cigány szoknya... ez természetesen bennük van. Aztán, aztán a meséikben, azt is én figyeltem meg, itt vettem észre először, aztán utána nézegettem, a meséikben összekeverednek teljesen a meseszerű és a valóságos elemek. Tehát itt is gyűjtöttünk cigány meséket, és abban a király meg a rendőr, az teljesen egyenlő szereplőként mosódik össze a mostani valós világgal, a régivel, és akkor megtörténik az például lépten-nyomon, hogy – majd mindjárt mutatok ilyen rajzot, még talán most nincs kitéve –, hogy olyan feliratokat tesznek a rajzaikon például egy palotára, amit a mesevilágból vett, lazán ráírja, hogy Coca Cola. Volt egy szomorú rajz, ahol egy karácsonyi tündérre a kislány egy NIKE sapkát tett és ráírta, hogy „NIKE sapkardquo;. Szóval valahogy ezek az elemek, na, úgy mondom, hogy magyar gyerekek számára elképzelhetetlenek. Én is megtapasztaltam, köralakban dolgoztunk, és akkor a kislánnyal „napozó macskák” ... kosárban a macskák és akkor a kislány úgy rajzolta meg, hogy így kiterült egy macska. És akkor egyszerre odarajzolt neki a homlokára egy pöttyöt és akkor kérdeztem, hogy mi az. És azt mondta, hogy ez a macska nagyon messziről jött. Valószínű, hogy ő tudott valamit Indiáról, de miért pont ezt? Ezt nem tudom megmagyarázni, valami van, ami miatt ők ezeket szívesen... Ha azt mondom, hogy rajzolj állatokat és végigvesszük a köröttünk élő állatokat és nyilván megemlítjük a siklókat is, biztos, hogy nagy részük valamilyen módon a kígyót említi.”
(Rajztanár)

Egy másik pedagógus egyetlen gondolatsoron belül utal a romák bioritmusára, különleges „roma életmódjára”, illetve anyagi-szociális hátterére az iskolai teljesítményről beszélve:

Más a bioritmusuk, későig fennvannak, szól a zene, beszélgetnek. Ezért késnek el, nagyon sokáig fenn vannak. Lehet, hogy a gyerek aludna, pihenne, meg felületesen alszik is, de a zaj zavarja. Mert a magnó az minden családnál ott van. A hagyományos cigány családban ugye mindenki együtt van, húszan-huszonöten, a rokonok, nagybácsi, nagynéni. És hiába épültek fel a szocpolos házak, annak van négy helyisége, abból egyben fűtenek télen, abba az egy helyiségbe beszorulnak mindannyian és ott alszanak. És akkor reggel természetesen a gyerek..., mert hiába alakult ki már a kötelességtudata, mert van olyan gyerek, aki tényleg nagyon kötelességtudó, fizikailag nem tud felkelni, és sajnálom is érte. Azt tudom csinálni, hogy aki elkésik, az a fejlesztő foglalkozáson itt marad. Van egy kis faliújságunk, ahol a magatartást-szorgalmat pontozzuk és akkor a havi értékelésnél egy kicsit latba vetjük, hogy mi miatt késett. Van, akire hat egyébként, hogy egy jeggyel rosszabbat kap a hónap végén, lehet azon javítani.
(Gyógypedagógus)

Egy másik interjúrészletben is keverednek egyetlen gondolatsorban a roma szokások és a megélhetéssel kapcsolatos mutatók:

Két kötelme van a gyereknek: egyrészt az iskola felé, másrészt a család felé. Mert ugye a cigány családban ugyanannyi joga van a gyereknek, mint a felnőttnek: ugyanúgy joga van rágyújtani, joga van belebeszélni, ezért tűnik nekünk úgy, hogy mindenki mondja egyszerre: belebeszélnek, joga van hozzá. Joga van és kötelessége is elmenni lopni, ha nincs enni, legalábbis ez a harminc éves tanítási tapasztalatom. Olyan természetes: hát elmentünk a szőlőskertbe... Hol van az édesapja – megkérdezzük. „Börtönben van, fát lopott...” Valahogy fűteni kell, valahogy melegedni kell. Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy nincsen munkahely.
(Általános iskolai tanár)

Interjúalanyaink közül többen mondták, hogy – szerintük – a romák mindúntalan a televíziót nézik. Ezt a kulturális csatornát mesélőink szembeállították az általuk explicite értékesebbnek tartott könyvvel, folyóirattal. A kérdőíves adatfelvétel során módunkban állt megvizsgálni azt, vajon milyen híres vagy népszerű roma személyiséget ismernek kérdezetteink, és mit tudnak róluk. Arra kértük a pedagógusokat, soroljanak fel öt általuk ismert roma személyiséget és mondják meg, hogy kik ők. Úgy gondoljuk, közvetett módon lehetőségünk nyílt a média hatásának vagy hatástalanságának mérésére a pedagógusok körében.

Ennek alapján:
a kérdezés I. szakasza: 2002. november – december
N (lekérdezett kérdőívek) = 187

1. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 49
Horváth Aladár 2
Bangó Margit 17
Lakatos Menyhért 8
Rácz Aladár 1
Szakcsi Lakatos Béla 2
Gáspár Győző 1

A kérdezés II. szakasza: 2003. január – február
N (lekérdezett kérdőívek) = 471

2. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 136
Horváth Aladár 70
Bangó Margit 11
Lakatos Menyhért 1
Rácz Aladár 2
Szakcsi Lakatos Béla 6
Gáspár Győző 20

A kérdezés III. szakasza: 2003. március – június
N (lekérdezett kérdőívek) = 791

3. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 236
Horváth Aladár 132
Bangó Margit 27
Lakatos Menyhért 19
Rácz Aladár 0
Szakcsi Lakatos Béla 11
Gáspár Győző 31

Sokan említettek roma művészeket a jelenből (Lakatos Menyhért, Sánta Ferenc, Choli Daróczi József, Szakcsi Lakatos Béla), illetve a múltból (Rácz Aladár, Béri Balogh Ádám). A politikusok, roma közéleti személyiségek (Horváth Aladár, Farkas Flórián, Mohácsi Viktória) említési gyakorisága kiugróan magas volt – ez nyilvánvalóan a média hatása.

Tipikus tévedések: a válaszadás alapján kialakult rendkívül tarka kép azt mutatja, hogy a pedagógusok tudása nem kristály tiszta e téren. A legtipikusabb, hogy nem jut eszükbe valakinek a vezetékneve, illetve keresztneve, de gyakori a névcsere is, így a két elhíresült roma politikus esetében találkozhattunk „Farkas Aladár”-ral és „Horváth Flórián”-nal több esetben is. Romának tartották többen Kondor Katalint, Deutsch Tamást, Orbán Viktort, Szőke Juditot, Lagzi Lajcsit.
Volt a tanárok között olyan, aki „ismerek, de nem akarom felsorolni” választ adott, illetve aki „50 körüli férfi”-t adott meg mint általa ismert roma személyiség, de akadt olyan is, aki „Lakatos István, Balogh Gyula, roma tanulók”-at sorolta fel. A Kalyi Jag, a Lungo Drom, a 100 tagú cigány zenekar és az Ando Drom mint személyiség jelent meg néhány kérdezett pedagógus válaszaiban.

Milyen tevékenységeket végeznek ezek a roma hírességek válaszadóink szerint? Mindenekelőtt a politikus és a „big brother”, valamint a cigány kisebbségi önkormányzati funkció, a jogvédő, képviselő a gyakori foglalkozás, de nem hiányzott a gázszerelő-mester, illetve a kőműves (Kalányos Ferenc és Pikács László esetében) is. A „Valami elnök” funkciót pedig Farkas Flórián töltötte be egyik válaszadónk esetében.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek