OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Fellegi Borbála – Ligeti György

Mit tudnak a pedagógusok a romákról?

A következő oldalakon olvasható tanulmány egy olyan szociológiai kutatás összefoglalásának részlete, mely a hátrányos helyzetű tanulók és szüleik oktatási jogainak érvényesülését és sérülését volt hivatott feltárni. A kutatás az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából készült.

A Kurt Lewin Alapítvány a 2002-2003-as tanév során az egész országra kiterjedő kutatást végzett „Hátrányos helyzetűek a közoktatásban” címmel. A vizsgálat célja az volt, hogy felszínre kerüljenek a közoktatásban tapasztalható, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő jogalkalmazási visszásságok. A kutatás pillanatfelvételt kívánt készíteni a mai magyarországi oktatásról, a pedagógusok, iskolavezetők, helyi döntéshozók, valamint szülők helyzetéről és attitűdjeiről azzal a szándékkal, hogy ismertté váljanak olyan gyakorlatok is, melyek a hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációját, végeredményben pedig az oktatási intézmények jogszerű működését elősegítik.

A kutatás országos reprezentatív kérdőíves adatfelvételen, valamint interjúkon és résztvevő-megfigyeléseken alapszik. A kérdőíves vizsgálat során 1464 általános iskolai pedagógust kérdeztünk meg személyesen. A körülbelül 110 interjú pedig a tanárokat, iskolaigazgatókat, szülőket, valamint polgármestereket, rendőröket, helyi egyházi vezetőket, a szociális szférában dolgozókat és a gyermekvédelem munkatársait érintette.

Az alábbiakban bemutatásra kerülő szociológiai kutatás a társadalomtudományok módszereit alkalmazza, eredményei az objektív megfigyelések és mérések szülte információk. Ez nem jelenti azonban azt, hogy saját megközelítésünk, a téma iránti elkötelezettségünk értéksemleges lenne. Kutatásunk küldetésének azt tartjuk, hogy ne csak leírásra kerüljenek az oktatás terén tapasztalható jelenségek és visszásságok, hanem azok háttérokait is feltárjuk. A vizsgálati terepen dolgozó-tanuló-élő emberek megközelítésekor azok motivációinak és helyzetének megértésére törekedtünk, ezért szembetalálkozva a jogszerűtlen gyakorlatokkal célunk nem valamiféle ellenség vagy bűnbak megnevezése volt.

Azt akarjuk, hogy munkánk nyomán a közoktatás hétköznapjaiban dolgozó pedagógusok, a közoktatás irányításáért felelős szakemberek minél szélesebb köre a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi integrációja mellé álljon.

Tudás a romákról

Hány roma él Magyarországon? A pedagógusokat megkérdeztük arról a kérdőívben, hogy mit gondolnak, szerintük körülbelül hány roma ember él Magyarországon.

Hann Endre, Tomka Miklós és Pártos Ferenc több mint 20 évvel ezelőtti tanulmányában egy teljes fejezet szól a cigányok lélekszámának becsléséről. A szerzők szerint nem csak a szakirodalmat, hanem a közvéleményt is foglalkoztatja a cigányok lélekszáma. A túlzó becslések nem tekinthetők pusztán ismerethiányból eredő tévedésnek. Ezeket a cigányság növekvő lélekszáma miatt érzett aggodalom is motiválhatja. Magyarország lakóinak számát a kérdezettek mintegy kétharmada tudta megmondani hozzávetőleges pontossággal. Az iskolai végzettség emelkedésével nőtt a jó válaszok gyakorisága és csökkent a téves, illetve a „nem tudom” típusú válaszok előfordulása. A cigányság lélekszámára vonatkozó becslések már nagyobb ingadozást mutattak. A kutatók figyelmüket elsősorban a cigány lakosság arányát túlbecsülő válaszokra irányították. Igazoltnak látták feltételezésüket, miszerint a kérdés nem egyszerűen ismeretet vizsgál: igaz, hogy az iskolai végzettség emelkedésével csökken a „nem tudom” válaszok aránya, ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek között vannak a legtöbben, akik irreálisan magas becslést adtak. A cigányok által sűrűn lakott falvakban inkább túlbecsülték a cigányok országos lélekszámát, mint az országban általában. Kiderült, hogy nem a helyi realitás téves általánosításával állnak szemben a kutatók: a kérdezettek a saját községükben lakó cigányok számarányát is jelentősen túlbecsülik: a kérdezettek egyötöde mintegy 50%-kal!
(Hahn – Tomka – Pártos, 1979.)

Pedagógusaink 28%-a válaszolt egyetlen számmal a romák létszámát tudakoló kérdésre. E csoport 12%-a becsüli alá (500 000 alá), míg 48%-a becsüli fölé (800 000 fölé) a romák számát az országban. A válaszadók mindössze 5,7%-a mondott két értéket, mely között lehetséges szerintük a cigányság létszáma. E második csoport 8%-a becsüli alá, míg 47%-uk becsüli fölé a romák számát az országban. Tudott, hogy a romák száma szakmai körökben is vita, így vélhetően cizelláltabbak azon pedagógusok ismeretei, akik egy alsó és egy felső érték közé becslik a cigányság létszámát, mint azoké, akik egyetlen számot adnak meg.

„Egyre nagyobb a számuk” – nyilatkozza nem kevés olyan pedagógus interjúalanyunk is, akik a mélyinterjúk során, a magnetofon nélküli beszélgetésekben, sőt esetenként a teljesen informális kommunikáció során egyáltalán nem mutatták a cigányellenesség jelét. E megfogalmazás arra enged következtetni bennünket, hogy a kérdezett igazgatók, tanárok nem a romák számát sokallják, hanem a szegény sorból származó diákok számát, illetve a „pedagógiailag problémás” gyerekek egyre növekvő arányát. Megfogalmazásukban azonban egyenlőségjelet tesznek a „roma” és a „problémás” gyerek kategóriája közé.

Az iskola minden roma tanulója kivétel nélkül kap gyermekvédelmi támogatást?
Hát mondhatjuk azt, hogy igen. Az iskola 40%-a roma tanuló. Én nem tudok gazdag cigányról. Itt vannak a fényképeim a pályázathoz, amit írtam. Most nézze meg ezeket a fotókat, azt akartam bemutatni, hogy az ellentét. Ott van a német háza a településen, és ami főleg irritáló... És, hogy a sok cigány ideszorult, az Z. településnek köszönhető. Mert ugye annak idején a rendőrség nem nagyon engedte, hogy ezek Z.-ra menjenek, mert ott fürdő létesült. És itt még inkább felszaporodtak.
(Üdülőfaluban működő iskola igazgatóhelyettese)

Él néhány hiedelem a pedagógusok körében arról, hogy milyenek is lehetnek a romák. Pedagógus interjúalanyaink közül többen kísérelnek meg valamiféle olyan egyedit találni, mely csak és kizárólag a romák sajátjának tekinthető. Az alábbi interjúban megszólaló pedagógus sok éve dolgozik roma diákokkal. Ez a tanár a különleges roma színvilágról beszél. A mi számunkra a kutatás tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy akár létezik roma színvilág, akár nem, annak vajmi kevés köze van a roma diákok iskolai teljesítményéhez.

„Azért, mert az első pillanattól láttam, hogy az ő képalkotásuk-színviláguk más. Azt gondolom egyrészt, hogy a színkontrasztokat... erőteljes különbség a színek között... sötét-világos kontraszt, a kontúrrajz, az, hogy szeretik fekete kontúrral fölrajzolni... Namost kint van cigány gyerekeknek a rajza, amin látható. Az erőteljes színvilág, látható ez a kettő között: a katicásat egy nem cigány kislány rajzolta, ezt az álmosat egy cigány kislány rajzolta. Erőteljesebb színvilága van. A témájukban nagyon szívesen nyúlnak a kígyó... az állatvilágban a kígyóhoz. A pávához, a lóhoz, a cigányoknak az élete a lóval összekapcsolódik. Egy csomó olyan érzelemkifejezésre tudok példát hozni, például temetés, ott is a házaknál [rajzra mutat] a kígyó megy meg a ló, pedig nem mondom neki, de azt használják... a díszítettség, hogy kimintázni, kidíszíteni, mint egy cigány szoknya... ez természetesen bennük van. Aztán, aztán a meséikben, azt is én figyeltem meg, itt vettem észre először, aztán utána nézegettem, a meséikben összekeverednek teljesen a meseszerű és a valóságos elemek. Tehát itt is gyűjtöttünk cigány meséket, és abban a király meg a rendőr, az teljesen egyenlő szereplőként mosódik össze a mostani valós világgal, a régivel, és akkor megtörténik az például lépten-nyomon, hogy – majd mindjárt mutatok ilyen rajzot, még talán most nincs kitéve –, hogy olyan feliratokat tesznek a rajzaikon például egy palotára, amit a mesevilágból vett, lazán ráírja, hogy Coca Cola. Volt egy szomorú rajz, ahol egy karácsonyi tündérre a kislány egy NIKE sapkát tett és ráírta, hogy „NIKE sapkardquo;. Szóval valahogy ezek az elemek, na, úgy mondom, hogy magyar gyerekek számára elképzelhetetlenek. Én is megtapasztaltam, köralakban dolgoztunk, és akkor a kislánnyal „napozó macskák” ... kosárban a macskák és akkor a kislány úgy rajzolta meg, hogy így kiterült egy macska. És akkor egyszerre odarajzolt neki a homlokára egy pöttyöt és akkor kérdeztem, hogy mi az. És azt mondta, hogy ez a macska nagyon messziről jött. Valószínű, hogy ő tudott valamit Indiáról, de miért pont ezt? Ezt nem tudom megmagyarázni, valami van, ami miatt ők ezeket szívesen... Ha azt mondom, hogy rajzolj állatokat és végigvesszük a köröttünk élő állatokat és nyilván megemlítjük a siklókat is, biztos, hogy nagy részük valamilyen módon a kígyót említi.”
(Rajztanár)

Egy másik pedagógus egyetlen gondolatsoron belül utal a romák bioritmusára, különleges „roma életmódjára”, illetve anyagi-szociális hátterére az iskolai teljesítményről beszélve:

Más a bioritmusuk, későig fennvannak, szól a zene, beszélgetnek. Ezért késnek el, nagyon sokáig fenn vannak. Lehet, hogy a gyerek aludna, pihenne, meg felületesen alszik is, de a zaj zavarja. Mert a magnó az minden családnál ott van. A hagyományos cigány családban ugye mindenki együtt van, húszan-huszonöten, a rokonok, nagybácsi, nagynéni. És hiába épültek fel a szocpolos házak, annak van négy helyisége, abból egyben fűtenek télen, abba az egy helyiségbe beszorulnak mindannyian és ott alszanak. És akkor reggel természetesen a gyerek..., mert hiába alakult ki már a kötelességtudata, mert van olyan gyerek, aki tényleg nagyon kötelességtudó, fizikailag nem tud felkelni, és sajnálom is érte. Azt tudom csinálni, hogy aki elkésik, az a fejlesztő foglalkozáson itt marad. Van egy kis faliújságunk, ahol a magatartást-szorgalmat pontozzuk és akkor a havi értékelésnél egy kicsit latba vetjük, hogy mi miatt késett. Van, akire hat egyébként, hogy egy jeggyel rosszabbat kap a hónap végén, lehet azon javítani.
(Gyógypedagógus)

Egy másik interjúrészletben is keverednek egyetlen gondolatsorban a roma szokások és a megélhetéssel kapcsolatos mutatók:

Két kötelme van a gyereknek: egyrészt az iskola felé, másrészt a család felé. Mert ugye a cigány családban ugyanannyi joga van a gyereknek, mint a felnőttnek: ugyanúgy joga van rágyújtani, joga van belebeszélni, ezért tűnik nekünk úgy, hogy mindenki mondja egyszerre: belebeszélnek, joga van hozzá. Joga van és kötelessége is elmenni lopni, ha nincs enni, legalábbis ez a harminc éves tanítási tapasztalatom. Olyan természetes: hát elmentünk a szőlőskertbe... Hol van az édesapja – megkérdezzük. „Börtönben van, fát lopott...” Valahogy fűteni kell, valahogy melegedni kell. Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy nincsen munkahely.
(Általános iskolai tanár)

Interjúalanyaink közül többen mondták, hogy – szerintük – a romák mindúntalan a televíziót nézik. Ezt a kulturális csatornát mesélőink szembeállították az általuk explicite értékesebbnek tartott könyvvel, folyóirattal. A kérdőíves adatfelvétel során módunkban állt megvizsgálni azt, vajon milyen híres vagy népszerű roma személyiséget ismernek kérdezetteink, és mit tudnak róluk. Arra kértük a pedagógusokat, soroljanak fel öt általuk ismert roma személyiséget és mondják meg, hogy kik ők. Úgy gondoljuk, közvetett módon lehetőségünk nyílt a média hatásának vagy hatástalanságának mérésére a pedagógusok körében.

Ennek alapján:
a kérdezés I. szakasza: 2002. november – december
N (lekérdezett kérdőívek) = 187

1. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 49
Horváth Aladár 2
Bangó Margit 17
Lakatos Menyhért 8
Rácz Aladár 1
Szakcsi Lakatos Béla 2
Gáspár Győző 1

A kérdezés II. szakasza: 2003. január – február
N (lekérdezett kérdőívek) = 471

2. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 136
Horváth Aladár 70
Bangó Margit 11
Lakatos Menyhért 1
Rácz Aladár 2
Szakcsi Lakatos Béla 6
Gáspár Győző 20

A kérdezés III. szakasza: 2003. március – június
N (lekérdezett kérdőívek) = 791

3. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 236
Horváth Aladár 132
Bangó Margit 27
Lakatos Menyhért 19
Rácz Aladár 0
Szakcsi Lakatos Béla 11
Gáspár Győző 31

Sokan említettek roma művészeket a jelenből (Lakatos Menyhért, Sánta Ferenc, Choli Daróczi József, Szakcsi Lakatos Béla), illetve a múltból (Rácz Aladár, Béri Balogh Ádám). A politikusok, roma közéleti személyiségek (Horváth Aladár, Farkas Flórián, Mohácsi Viktória) említési gyakorisága kiugróan magas volt – ez nyilvánvalóan a média hatása.

Tipikus tévedések: a válaszadás alapján kialakult rendkívül tarka kép azt mutatja, hogy a pedagógusok tudása nem kristály tiszta e téren. A legtipikusabb, hogy nem jut eszükbe valakinek a vezetékneve, illetve keresztneve, de gyakori a névcsere is, így a két elhíresült roma politikus esetében találkozhattunk „Farkas Aladár”-ral és „Horváth Flórián”-nal több esetben is. Romának tartották többen Kondor Katalint, Deutsch Tamást, Orbán Viktort, Szőke Juditot, Lagzi Lajcsit.
Volt a tanárok között olyan, aki „ismerek, de nem akarom felsorolni” választ adott, illetve aki „50 körüli férfi”-t adott meg mint általa ismert roma személyiség, de akadt olyan is, aki „Lakatos István, Balogh Gyula, roma tanulók”-at sorolta fel. A Kalyi Jag, a Lungo Drom, a 100 tagú cigány zenekar és az Ando Drom mint személyiség jelent meg néhány kérdezett pedagógus válaszaiban.

Milyen tevékenységeket végeznek ezek a roma hírességek válaszadóink szerint? Mindenekelőtt a politikus és a „big brother”, valamint a cigány kisebbségi önkormányzati funkció, a jogvédő, képviselő a gyakori foglalkozás, de nem hiányzott a gázszerelő-mester, illetve a kőműves (Kalányos Ferenc és Pikács László esetében) is. A „Valami elnök” funkciót pedig Farkas Flórián töltötte be egyik válaszadónk esetében.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.11.22.
A serdülők 80 százaléka nem él elég aktív életet, amivel kockáztatják az egészségüket a WHO új jelentése szerint
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a helyzet súlyos, lépéseket kell tenni, hogy a fiatalok többet sportoljanak, mert az inaktivitás veszélyezteti az egészségüket. „Sürgős politikai...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.11.22.
Maruzsa Zoltán: A gyerekek érdekeit szem előtt tartva hoztuk meg a köznevelési törvény módosítását
Mint mondta, az óvodába lépés halasztása eddig a jegyző hatásköre volt, januártól azonban ez átkerül a kormányhivatalokhoz, amelyek az Oktatási Hivatal országos adatbázisa alapján fogj...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.22.
Az Emmi ígéri, figyelembe veszik a szülő véleményét is az iskolakezdésnél
Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami több jogszabályt módosít a 2020-tól megváltozó beiskolázási és óvodakezdési rend érdekében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma...
(Forrás: index)
--
2019.11.22.
Az Emmi a pedagógustüntetésről: S.O.R.O.S.
"A pedagógus és más szakszervezetek által ma bejelentett tüntetés, ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja. Ugyanazok...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nádori Gergely: A rossz oktatás is életeket követel
Azoktól a gyerekektől, akiknek ma nem nyújtunk megfelelő oktatást, tíz-húsz évet veszünk el. Mindezt a Családok éve és a Legfőbb kincsünk a gyermek transzparensek alatt. A legfurcsább,...
(Forrás: index)
--
2019.11.21.
Ha lesz budapesti szuperegyetem, a körvonalai már látszódnak
Polónyi István oktatáskutató a HVG Diploma 2020 kiadványának elmondta, hogy ezt a célt nem lehetetlen elérni, de éppen politikai döntés kellene hozzá. Szerinte ugyanis az, hogy egy magyar...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk
Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Úgy tűnik, hogy a szülők nem véletlenül féltek a szigorú kritériumrendszertől....
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.11.20.
Harcolhat-e az iskolapszichológia a gyermekjogokért?
Nálunk nem az a legnagyobb baj, hogy nem elég gyors a folyamat, hanem, hogy visszafelé megyünk – és maguk a jogok sérülnek. Ahogy a diákoknak már nincs véleményezési joguk az iskolaigazgat...
(Forrás: mérce)
--
2019.11.20.
Emberi Erőforrások Minisztériuma: A gyermekek védelme mindennél fontosabb
A gyermekek védelme, egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb a magyar kormány számára – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a gyermekjogi...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek