OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. április 19.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

28. Korlátok, fékek és a csalók

A feltétlen elfogadás a mindenhatóság érzését adja, a bizalom és önbizalom légiessé tesz. Könnyen el is száll, akit nem segít a szabályok által adott korlátozás, fékezés. A stabilitást és a belső erőt a szabályozás adja. Mindenkinek megvannak a saját szabályai, amelyek eligazítják abban, hogy mi helyes, és mi nem. Ezeket a szabályokat kisgyerek korunktól kezdve kapjuk és alakítjuk. A szabályok biztos pontokat jelentenek, amelyekről el lehet rugaszkodni akár az ismeretlenbe is. Felnőttként az egyén és a kultúra által formált értékrendként meghatározzák az attitűdjeinket és a viselkedésünket.

A dackorszak előnyei

Az idegrendszer fejlődésével a kisbaba mozgása és észlelése egyre hatékonyabb lesz. Megnyílik számára a világ, elindul, kalandozik. Önbizalma és bizalma még töretlen, de hamar megtapasztalja, hogy léteznek korlátok. Elsősorban is a fizika szabályai, amelyek alól nem lehet kibújni. Az asztal sarka hegyes, és fáj, ha nekimegyünk, a váza megüt, ha magunkra rántjuk, a tűz megéget, ha belenyúlunk. A körülmények megrendítik a bizalmat, és még nem is szóltunk a társadalomról a maga szabályaival.

A család és társadalom az adott kultúra korlátait építi be a gyerek erkölcsi értékvilágába. A kisbaba eleve magában hordozza az elemi erkölcsi szabályokat: a könyörületességet, a jótett jutalmazását és az önzőség büntetését mutatták ki a vizsgálatok már hathónapos kicsiknél is. Ezek az alapvető társas szabályok jó esetben megmaradnak, és kiegészülnek az adott közösség szabályaival.

Miközben a kisgyerek tanul a társadalomhoz illeszkedni, a szabályok építik az idegrendszeri fékjeit is. A dackorszakban a gyerek szinte kéri a szabályokat, mivel két-három éves kor körül alakul a fékrendszere. Ez rendkívül fontos, életmentő rendszer, ezért is van szükség arra, hogy a gyerek gyakorolja az önkontrollját. Ha nem kapja meg a stopjelzéseket, akkor újra és újra elszabadulhat a pokol.

A dackorszakban erősödik meg az akarat, mert kialakul az önirányítás, s ez egyben az önkontrollt is jelenti. A kisgyerek megtanul uralkodni a testén és a tettein, s ezáltal nagy biztonságot nyer.

A dackorszak során sajátíthatja el a megegyezés csodáját, megtapasztalja az érdekegyeztetés hasznát. Az érvelés és a szempontok összehangolása jelentős előrelépést hoz a beszéd és gondolkodás fejlődésében. A problémák megoldásánál az érzelmi reakciókat az értelmi reakciók váltják fel, s ezzel a kisgyerek a legfontosabb humán értékek világába kap bevezetést.

A szabályok, a tudás, a civilizáció nem más, mint az emberiség által az életben maradás és az együttélés érdekében évezredek során kialakított értékrendszer. A szabályok a tudáshoz hasonlóan természetesen megkérdőjelezhetők, vitathatók, hiszen egyidejűleg több szempont is létezik, és mindegyiknek van létjogosultsága.

Elrontott dackorszak

Ha a dackorszakban megnyíló fejlődési lehetőség elmarad, akkor a gyermek konfliktushelyzetekben felnőtt korában is csupán primitív érzelmi reakciókra lesz képes, és nem tud uralkodni magán, nem alakul ki benne az önirányítás képessége. Az ilyen gyerekből általában vagy céltalanul bolyongó felnőtt lesz, vagy olyan ember, aki örömmel veti alá magát egy erős akaratnak, esetenként olyan szervezethez kötődik, amely egyértelmű irányt mutat, és az ellenőrzése alá vonja.

A túl erős külső kontroll is megtörheti a gyerek akaratát. Ennek következtében vagy teljesen feladja a saját elképzeléseit, érdekeit, vagy egész életét dackorszakban tölti. Mindennel szemben álló örök forradalmár, akarnok lesz, aki csak az erőből ért, és ha teheti, rákényszeríti az akaratát másokra.

Ha a környezet elfojtja ennek a fontos fejlődési szakasznak a lehetőségeit, meggátolja, hogy az ösztönlényből önuralomra képes társas lény legyen, akkor az egyén és a környezete egy életen át viselheti e mulasztás következményeit.

A szabályszegés

Miután a szabályok a legfontosabb feladatukat, az idegrendszeri fékek felépítését betöltötték, a továbbiakban az emberi együttélésben játszanak fontos szerepet. Az érvényesítésük során kiépülő belső korlátok segítenek egyensúlyt tartani társas kapcsolatokban. Ezek a korlátok azonban közel sem annyira egyértelműek, mint a fizikaiak, és ez a körülmény soktényezőssé teszi a szabályok problémakörét.

Az emberek többsége nem túlzottan szabálytartó, és a szabályszegésnek rendkívül sok oka és feltétele van. Minthogy a szabályok általában nincsenek kőbe vésve, eleve változtathatók. Többnyire közös megegyezéssel jönnek létre és mivel a körülmények és az emberi kultúrák folyamatosan változnak, szükség van ezek újra meg újra történő felülvizsgálatára, korrekciójára. A szabályok közös megegyezés útján történő átalakítását nem is tartjuk szabályszegésnek, de az új szabályok létrehozása sok esetben a régi szabályok meghaladásával, megszegésével kezdenek formálódni. Ez esetben a szabályszegés lehet az elindulás a változtatás felé. Az elavult, illetve működésképtelen szabályok megszegését sokan nem is tekintik immorálisnak, és a szabályszegő könnyen fel is menti magát.

Előfordulhat az is, hogy megszegjük a szabályokat, és tettünk jogosságáról meggyőzzük magunkat: „Nem tehettem másként.” „Értelmetlen a szabály.” „Nem ártottam ezzel senkinek.” „Így tudtam segíteni.” És valóban, ha minden szabályt betartanánk, reménytelen helyzetbe kerülne a társadalom. Nehéz azonban megállapítani, hogy meddig lehet elmenni, hol a határ az ésszerű, szükségesnek tekinthető és a valódinak tekinthető szabályszegés között.

Az, hogy hol húzódik ez a határ az elsősorban nem az adott egyén személyiségétől, hanem sokkal inkább a környezetétől függ. Az idegrendszeri kontroll hiánya és az egyén indíttatása a csalásra belső tényezők. Az azonban, hogy ezek milyen valószínűséggel és mértékben vezetnek szabályszegéshez, már az egyén helyzetén és a társas közegén múlik. Vizsgálati eredmények szerint az egyén fizikai környezete is befolyásolhatja a szabályszegés mértékét. Emellett meghatározó szerepet játszhat mindebben az egyén társadalomban elfoglalt helye és maga a társadalom is.

A hatalom hatalma

Számos kutatási eredmény jelzi, hogy a gazdag és hatalommal bíró személyek kevésbé tartják be a szabályokat, mint azok, akik kevésbé gazdagok, illetve akiknek nincs hatalmuk.

Kiderült, hogy csökkenhetnek a gátlások már abban az esetben is, ha valaki „főnöki székben” vagy drága autóban ül, illetve márkás ruhát, esetleg Gucci szemüveget hord. Ezek a testi-lelki hatások beazonosítható idegrendszeri átvivő anyagbeli változásokhoz vezetnek, és ezáltal csökkentik a gátlásokat. Így a hatalom fizikai érzete önmagában is növelheti a szabályszegés valószínűségét.

Az sem mindegy, milyen testhelyzetet vesz és vehet fel valaki. A gátlások megszüntetése érdekében tréningeken tanítják szorongóknak, a „főnöki” testtartásokat. Vagyis a test helyzete is befolyásolja a szabályhoz való viszonyt. Maga a szó: „szorongó” is jelzi a lényeget. A laza, szabad testtartás, testmozgás felszabadító hatású. A szűk hely, a beszorítottság szó szoros értelmében szorongást vált ki. (Ez jelenik meg kóros mértékben – többek között – a klausztrofóbia esetén.)

Mindez jelzi, hogy nem csupán az a megfontolás késztetheti szabályszegésre a hatalommal bíró egyént, hogy a szabályszegés következményét elkerülhetőnek tartja. Ennél sokkal mélyebben, az idegrendszeri folyamatok szintjén csökken a gátlás.

A hatalom érzete ugyanis növeli a megközelítő viselkedések, például a jutalom-keresés vagy a harag valószínűségét. A hatalomérzet híján viszont az elkerülés, a gátló folyamatok erősödnek fel. A valóságos hatalmi pozíció vagy akár ennek érzete a szabályok megszegésére hajlamosít. Valószínűvé válik az idegrendszeri átvivő anyagok révén létrejövő megközelítő viselkedés, amikor is erős a késztetés a jutalom megszerzésére illetve a harag tárgyának megbüntetésére.

Ezek a hatások mindenkinél működnek. A korai gyermekkorban kialakult önuralom, a határok tiszteletben tartása különböztetheti meg a tisztességes embert a tisztességtelentől. Ha hiányzik az önirányítás képessége, mások akarata és a saját ösztönös késztetései irányíthatják az egyén viselkedését.

A szabályszegés örömei

Azt gondolhatnánk, hogy a szabályszegés szégyenérzethez vezet, pedig a vizsgálati eredmények szerint a sikeres csalás örömet vált ki. A kockázatos tett után a szabályszegő hormonszintje megemelkedik, és ez – a nyereségen túl – extra jutalmat jelent. A magas hormonszinttel díjazott idegrendszer ezután még könnyebben kockáztat.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy aki elkezdi a csalást, az folytatni is fogja, ha a szabályok megszegésével sikert ért el. A szerencse-, illetve a számítógépes játékosokhoz hasonlóan a csaló számára is ösztönzést jelent a dopamin szint megnövekedése, és ennek következtében erősödik az újabb tett végrehajtására irányuló drive. Belső kognitív irányítás híján belülről semmi sem fékezi meg.

A szabályszegő egyre növeli a tétet, és egy ponton túl – hasonlóan a játékosokhoz – nem tántorítja el a kudarc, figyelmen kívül maradnak a tett következményei, az érintett felmentve érzi magát, önmaga és mások számára is átértelmezi a cselekedeteit. Ez a kognitív igazítás, az önigazolás nagyon veszélyes utakra sodorhatja az egyént, aki egy idő után már helyénvalónak éli meg a cselekedeteit.

A vizsgálati adatok alapján a szabályszegők nem intelligensebbek, mint a szabálykövetők, viszont a kreativitás tesztekben határozottan jobbnak bizonyulnak. Itt szeretném jelezni, hogy a kreatív munkát végzők között magasabb arányban találtak a kutatók a szabályok megszegésére irányuló ötleteket az etikai problémák megoldásánál, mint az egyéb munkát végző kísérleti személyeknél. Az alacsonyabb gátlás feltételezhetően támogatja az új mentális kapcsolatok kialakítását.

Az új kapcsolatok létrehozásához szükséges a rombolás, az egység megbontása, amihez a gátlástalanság segítséget jelent.

A kutatók feltételezése szerint az is serkentheti a szabályszegést, hogy a kreatív emberek könnyebben találnak alternatív narrációkat a tetteikhez. A kreativitás és a szabályszegés egymást erősítő folyamatok. Minél kreatívabb valaki, annál könnyebben szegi meg a szabályokat, és annál hamarabb képes önigazolást találni. A kreativitás és a csalás is idegrendszeri jutalmazó folyamatokat indít be. Már maga a szabályszegés szabadsága is hatalmas öröm, nem is beszélve a kreatív energiák adta élményről.

Ebben a relációban a „gondolkodj másképpen” szlogen kissé sötétebb megvilágításba helyeződik, de azért még nem kell a kreativitást betiltanunk. A határok feszegetése esetében az egyén önuralma, a humánum, a „nem ártani, hanem az értékek megvédésére törekedni” szabály tiszteletben tartása, valamint a közösségi kontroll nyújthat biztonságot.

Közösségi kontroll – a fékek és ellensúlyok világa

Főként a közösségen múlik, hogy tagjainak milyen mértékben engedi meg a szabályszegést. A csoportnak a szabályokkal kapcsolatos vélekedése utat nyithat még egy hatalmi pozícióban lévő vezetőnek is, de vissza is foghatja őt. Jelentős kulturális különbségek vannak ezen a téren, de egy-egy kultúrán belül is különbözhetnek egymástól a kisebb közösségek.

A szabályszegést elnéző közegben megnő a csalók száma, s ez jelentősen megkönnyíti a szabályszegők dolgát, hiszen közösen könnyebb mentséget találni. A szabályszegők csoportja önerősítő közeg. A kutatási eredmények szerint a többek által elkövetett szabálysértő tettek megerősítő ereje sokszoros, mivel ezek szabályszegésre irányuló értékrendszert közvetítenek. Erre példa lehet a diákok puskázása vagy a kalóz zene- vagy filmletöltések, de ide sorolhatók egy-egy cégnek, politikai pártnak vagy egyéb csoportnak önnön érdekérvényesítése céljából alkalmazott tisztességtelen eljárása is.

Nagyon sok szabálysértést követnek el a méltányosság nevében, ha ’neki szabad, akkor nekem is’ alapon. Gyakran felhozott mentség az is, hogy a tisztességtelenség ellen tisztességtelen eszközöket is be szabad vetni. A hasonló vélekedések könnyen erodálhatják a tisztességes társadalmat is. Az az egyén vagy közösség pedig, amely nem alkalmaz tisztességtelen eszközöket, egyértelmű hátrányba kerül a csalókhoz képest.

Egy másik, a tisztességtelen tetteket erősítő társas hatás a versenyhelyzet, és még kiélezettebben a harc és a háború. Az utóbbi még a gyilkosság alól is felment.

Pedig léteznek olyan alapvető humán értékek, amelyek minden körülmények között segítenek a határokat kijelölni. Ilyen például a sokak által elfogadott Tízparancsolat.

Belátható tehát, hogy a közösségek is tévedhetnek és megtévedhetnek. Ezért létkérdés, hogy a társadalmat sokféle közösség és intézmény alkossa, amelyek egymással párbeszédet folytatva valósítják meg az érdekegyeztetést.

Szakirodalom
Bloom, P. (2013) Just Babies: The Origins of Good and Evil. The Crown Publishing Group
Carney, D.R., Cuddy, A.J.C. et al. (2010. Power posing. Psychological Science 21(10), 1363–1368.
Fast, N.J., Gruenfeld, D.H. et al. (2009) Illusory control. Psychological Science, 20(4), 502–508.
Gino, F., Ariely, D. (2012) The dark side of creativity: original thinkers can be more dishonest. Journal of Personality and Social Psychology, 102(3), 445-459.
Keltner, D., Gruenfeld, D. & Anderson, C. (2003). Power, approach, and inhibition. Psychological Review, 110, 265–284.
Lammers, J., Stoker, J.I. et al. (2011) Power increases infidelity among men and women. Psychological Science, 22(9), 1191–1197.
Robertson, I.H. (2012) The winner effect: How power affects your brain. London, Bloomsbury.
Wirth, M.M., Welsh, K.M. et al. (2006) Salivary cortisol changes in humans after winning or losing a dominance contest depend on implicit power motivation. Hormones and Behavior, 49(3), 346–352.

Gyarmathy Éva

A szerkesztőségünk önkéntes munkában dolgozik, ám a webtárhelyet és az oldal műszaki karbantartását az egyesület költségvetéséből biztosítjuk. Ha hasznosnak találtad az írást és megteheted, kérjük, hogy támogasd a munkánkat! Számlaszámunk: 11705008-20474887.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek