OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése

Hogyan játsszunk?

2. Társasjáték a pénzügyi-gazdasági kompetencia fejlesztésében

Az alábbiakban bemutatjuk a kipróbált játékokat és tapasztalatainkat, valamint az adaptációs lehetőségeket. Igyekeztünk a kipróbáláshoz olyan játékokat választani, hogy a javasolt korosztály széles réteget fogjon át, és így minél több kolléga számára szolgáljunk hasznos információval. Azt tapasztaltuk, hogy a választott játékok megfeleltek a céljainknak, meg tudták szólítani a tanulóinkat. Egyedül a Szuper farmer játékkal tévedtünk, mert mi ebben a formájában inkább kisebbeknek ajánlanánk, azonban szabálymódosításokkal adaptáltuk a fiataljaink korosztályára, illetve SNI tanulók esetében az eredeti verziót is megfelelően tudtuk használni. A másik problémánk az időhatárokkal volt: az Airlines Europe és a Chicago Stock Exchange játékokra nem elég 2 óra (mi azzal terveztünk alkalmanként). Nehéz lett volna a játék állását megőrizni, ezért ki kellett találnunk, hogyan lehet „véget vetni” a megadott intervallum alatt a játéknak úgy, hogy a játékban kitűzött célokat elérjék tanulóink.

A felhasznált társasjátékok bemutatása

Szuper farmer: A játék matematikai törvényszerűségeket használ, és gazdálkodásra, tervezésre, előrelátásra nevel. Bár tartottunk attól, hogy mivel elég egyszerű játékról van szó, ezért nem nyeri el a diákok tetszését, de tévedtünk. Valószínűleg egyszerűsége, a játék gyorsasága miatt nagyon megszerették. Nem csak ezért választottuk, hanem szerettük volna felhasználni más órákon is (élelmiszerismeret, angol nyelv stb.), de éppen egyszerű felépítése miatt a felhasználhatóságnak ebben a módjában tévedtünk. Arra viszont kiválóan alkalmas, hogy egy gazdasági folyamatot a tervezéstől kezdve a számoláson át a döntésig végigvigyünk.

Monopoly: ezt a játékot mindenki ismeri, nem kell bemutatni senkinek. Kiválóan alkalmas a pénzügyi kultúra fejlesztésére, a pénzügyi ismeretek megerősítésére, és ismertsége és egyszerű játékmenete okán arra is, hogy a társasjáták-pedagógia alkalmazása során bevezető társasjáték legyen.

Chicago Stock Exchange: Ez a játék a kedvencünk lett! Nagyon egyszerű, taktikai játék a tőzsde és a kereskedelem világából. A feladat áruk vétele és eladása, az aktuális ár/érték aránynak megfelelően. Ha oktatási szempontból nézzük, ez a játék a tökéletes választás, hiszen a játék során megoldandó probléma tökéletesen illeszkedik a gazdasági műveltségterülethez. Nagyon gyors játékokat lehet játszani vele, és kialakítása, menete egyértelműen gazdasági szemléletű. Ha a pénzügyi tudatosság fejlesztésének folyamatában gondolkodunk, mi a Monopoly elé tennénk időben, mert a pénzügyi gondolkodás, ismeretek alapjait lehet kialakítani vele. Ráadásul táblája, árukorongjai sokrétűen felhasználhatóak: mi még angol órán is tudtuk a szakmai angol terén használni.

A Catan telepesei a kipróbáltak közül talán a legismertebb: elsősorban stratégiai játék, melynek célja a megtermelt terményekből, termékekből kereskedés útján városokat, szigetet fejleszteni. Használatát megkönnyítették a neten található hasonló digitális játékok, melyeket a gyerekek a telefonjaikon is játszanak. Ismertsége, illetve a játékmenet logikájának ismerete okán hamarabb bevethető, azonban táblás változatában ez a játék igényli a leghosszabb játékidőt, ezért szervezési előkészületet igényel.

Airlines Europe: A játékban Európa térképe látható, melyen tíz repülőtársaság színes repülőivel kell bejárni minél hosszabb útvonalakat. A játékosok részvényekkel kereskednek, hogy útvonalengedélyeket vásárolhassanak.

Maximum 5 játékos játszhatja, de érdekes lehet, és mi ki is próbáltuk az 5 páros általi játékot, amivel a célunk a szociális kompetenciák (konszenzusos döntés, kooperáció stb.) fejlesztése volt. A játékban a tanulók megismerkedtek a tőzsde, részvény, osztalék, pénzforgalom, bankcsőd, csőd fogalmával. Bár a játékot 10 éves kortól ajánlják, tapasztalataink azt mutatják, hogy érdemes a korosztályt feljebb tolni legalább 12 éves korra. Komoly pénzügyi tervezést igényel a játék, s bár játékidőnek 75 percet ír a játékleírás, nekünk mindig tovább tartott. Haladó játék, összetettsége folytán kellő előkészítés után, de mindenképpen ajánljuk!

(Nem is pedagógusok lennénk, ha a játékot nem használtuk volna fel, kihasználva a térkép adta lehetőséget, például a földrajz tanításában.)

A Village játékban egy családot kell végigvezetnünk a nemzedékek viszontagságain, hogy végül a történelemkönyvek minket tartsanak a város legfontosabb embereinek. Az idősebb rokonok idővel átadják helyüket a fiatal, ambiciózus leszármazottaknak, és eredményeiket már csak a krónikáskönyv lapjain láthatjuk viszont. A játék során minden lépésünkkel arra kell törekednünk, hogy a nemzedékek távlatából figyelve is jó és jövedelmező irányba tereljük a történelem menetét. Számunkra és a gyerekek számára is ez volt a legbonyolultabb, legösszetettebb játék. Időbe telt a megtanulása, és maga a játék is. Elsősorban a tervezést fejleszti, az előrelátást, előre gondolkodást, felelősséggel gondolkodást. Okosan kell bánni az idővel, és a tanulók megtanulják, hogy a döntéseiknek súlyos következményei lehetnek. Számunkra így a játék legfontosabb érdeme a felelősséggel hozott döntések és következményeik megtapasztalása volt.

A foglalkozások menete, gyakorisága

Osztályainkban heti egy alkalommal volt kifejezetten társasjáték pedagógiai foglalkozás (kivéve szakmás osztályunkat, ahol kéthetente nyílt erre alkalom). A foglalkozásokat zömében az osztályfőnöki órára időzítettük és/vagy az utolsó órára, így lehetőség nyílt a játékok végigvitelére a tanításon kívüli időben. A tanulók szívesen maradtak és játszottak, tanultak a játékokkal. SNI osztályaink kis létszáma (átlagosan 12 fő) lehetővé tette, hogy egy új játék bevezetésén mindannyian részt tudjanak venni. Megkönnyítette ezt az is, hogy a játékok többségéből nem egy áll a rendelkezésünkre, így két készlettel az egész osztály tudott dolgozni. A szervezési feladatok megoldása után új játék esetében a játék bemutatása, a legfontosabb szabályok megbeszélése következett, majd „próbajátékokat” játszottunk. Ha úgy láttuk, hogy elsajátították a játék menetét, akkor hagytuk őket szabadon játszani, megfigyelő szerepbe vonultunk és csak akkor avatkoztunk be a játékba, ha arra tényleg szükség volt. Viszont a játékok végén mindig megbeszéltük, hogy mi állt a győzelem mögött, hol és mivel nyerte meg valaki a játékot. Az ismeretlen fogalmakra többször is rákérdeztünk, ezzel is segítve a megerősítést, a bevésődést.

Tapasztalatok a társasjáték pedagógia (gazdasági szemléletű) alkalmazásáról

A társasjáték pedagógiát korábban a tanult ismeretek megerősítésére, képességfejlesztésre (gondolkodás, olvasás, szókincsbővítés stb.) használtuk, míg most, a Budapest Bank támogatása kapcsán, arra kaptunk lehetőséget, hogy a gazdasági szemlélet, gondolkodás kialakításában, tudatosabbá tételében alkalmazzuk azokat; ez tőlünk is tervezettebb, átgondoltabb tevékenységet igényelt. Mivel már régebb óta alkalmazunk társasjátékokat a nevelési-oktatási folyamatban, nem kellett elfogadtatnunk tanulóinkkal, hogy ezeknek a játékoknak helyük van az óráinkon, nem kellett ellenérzésekkel megküzdenünk. Tanulóink az elejétől fogva partnereink voltak a „játékban”. Így a pályázat megvalósításának egyetlen féléve nem bizonyult kevésnek.

Annak érdekében, hogy ellenőrizni tudjuk a folyamat eredményességét, bemeneti és kimeneti mérést végeztünk a tanulókkal. Ebben nem a tanulók tudásában, ismereteiben beálló változásokat (mennyire ismeri a gazdasági fogalmakat, folyamatokat) mértük direkt módon, hanem a pénzügyi kultúrával kapcsolatos gondolkodásmódot próbáltuk figyelemmel kísérni és amennyire lehet, objektíven mérni. Ehhez Dr. Németh Erzsébet Pénzügyi személyiségtesztjét használtuk fel. A teszt hat területen méri a válaszadó pénzügyi gondolkodását: árérzékenység, pénzügyi tervezés, mértéktartás, takarékosság, pénzügyi tudatosság és szorgalom területeken. Éppen ezek azok a területek, amelyekkel diákjaink (és családjaik) hadilábon állnak. Mivel a teszt felnőttekre, önálló keresőkre készült, a benne szereplő négy, számunkra alkalmatlan kérdést átalakítottuk úgy, hogy érintse a gyerekeinket, de ugyanazt mérje, mint a felnőtt változat. A felméréseket informatika órán végeztük el, az eredményeket Excel táblában összesítettük a teszt saját értékelési skálája alapján. A féléves program után elvégzett visszamérés azt mutatta, hogy a tanulók pénzügyi gondolkodása, ismeretei valamennyi területen javultak. A javulás nem nagymértékű (amint azt egy ennyire rövid programtól nem is várhattuk), figyelemre méltó azonban, hogy az alsó régiókban, tehát a legkisebb pontszámok terén számok határozott, nagymértékű javulást mutatnak. Úgy tűnik ebből, hogy azoknak a tanulóknak a számára, akiknek a gondolkodásából jószerivel hiányzott a pénzügyi szemlélet, ez a program valódi elmozdulást eredményezett. Ezt fontos eredménynek tartjuk.

Emellett objektív módon nehezen mérhető, ám határozottan érzékelhető eredményeink is vannak:

1. A tanulók motivációs szintje egyértelműen és mérhetően jobb, magasabb, mint a hagyományos oktatásban. Ezért is törekszünk hasonló módszerek alkalmazására évek óta.

2. Jobb a gyerekek kommunikációja, gyorsabban alakul az ön- és társismeret, hiszen a szabadidős tevékenységekben, kihívásokban lehet a legjobban megismerni egymást és önmagunkat.

3. A szociális kompetenciák fejlődése jól nyomon követhető: diákjaink megtanulnak egymással kommunikálni, konfliktusokat megoldani, kooperálni, együtt dolgozni közös célokért, segíteni egymást.

4. Tudatosabban tervezik mindennapjaikat, életüket. Felelősségteljesebben döntenek.

Összegzés

  • A társasjátékok adott céllal történő alkalmazása (jelen esetben a pénzügyi kultúra fejlesztése) sikeresebben, hatékonyabban csak hosszabb intervallumú alkalmazásban érhető el maradéktalanul. Pénzügyi kultúra alatt elsősorban nem a pénzügyi ismeretek átadását, megerősítését stb. értjük, hanem sokkal inkább egyfajta pénzügyi szemléletű gondolkodást, amelynek alapját természetesen ezek az ismeretek képezik
  • A társasjátékok elsősorban a tanulási képességeket, a gondolkodási képességeket fejleszthetik, hiszen a játékok során alkalmazott gondolkodási műveletvégzésben megjelenik az analízis, szintézis, elvonatkoztatás, összefüggés felfogása, rendezés.
  • A tanulókat nem kell motiválni, a játékosítás eléri ezt a célt
  • Nagymértékben fejleszthető a figyelem, a munkavégzés tartóssága, a koncentráló képesség
  • A társasjáték, a tartalmától függetlenül, egy sor szociális és kognitív kompetencia fejlesztéséhez hozzájárul: ilyen a szabályok betartása, a számolási képesség, az alkalmazkodás a társakhoz és a folyamatosan változó játékmenethez
  • Ha nem dolgoznánk a legkülönfélébb játékokkal évek óta, akkor gondot okozhatott volna, hogy a társasjátékok alkalmazásának célja éppen maga a játék, és sokkal kevésbé a megtanítandó tananyag, ismeret. Éppen ezért nem fogalmaztuk meg direkt célnak a pénzügyi kultúra fejlesztését, sokkal inkább a játék öröme, a társas kapcsolatok megélése volt a cél. Ugyanakkor, mivel tanítási órákba illesztve is használjuk a játékot, azt gondoljuk és azt tapasztaltuk, hogy a tanítási célok kitűzése és elérése sem megoldhatatlan feladat, és a társasjáték a tanítási órán is bátran alkalmazható, ha a pedagógus a „helyzet magaslatán áll”, és elég kreatívan köti össze az óra különböző részegységeit. Ezért nem ragaszkodtunk a csak tanítási időn kívüli, szakkör jellegű foglalkoztatáshoz, hanem átvezettük a tanítási órát a kötetlenebb szakköri, szabadidős tevékenységbe

Összességében rendkívül hasznosnak találtuk a projektet. A felhasznált játékokat azóta célirányosan adaptáltuk a különböző műveltségi területekre, így kihasználtságuk jóval nagyobb, felhasználásuk sokkal tudatosabb.

Jó játékot kívánunk mindenkinek!

Leiner Károly – Földes Petra

A fotókat Leiner Károly készítette.

A szerkesztőségünk önkéntes munkában dolgozik, ám a webtárhelyet és az oldal műszaki karbantartását az egyesület költségvetéséből biztosítjuk. Ha hasznosnak találtad az írást és megteheted, kérjük, hogy támogasd a munkánkat! Számlaszámunk: 11705008-20474887.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.09.
Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve
„Már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.” Nagyjából így érvel a sikerorientált történelemoktatás mellett a 9-12. osztályos gimnáziumi kerettanterv (KTT). Ami meglepő,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
A gyerekekkel mi lesz?
Azok a gyerekek, akik meleg étkezést az iskolában kaptak eddig, most otthon esznek, ha van mit.A járvány idején a gyerekek a leginkább veszélyeztetett csoportot alkotják – nem egészségileg...
(Forrás: g7.hu)
--
2020.04.09.
Nem kötelező érettségiznie most annak, aki nem felvételizik
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot. Mint közleményükben írták, örülnek, hogy az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát arról, hogy...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.09.
Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ
Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.09.
Csak írásbeli érettségi lehet idén
Ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az oktatásért felelős akciócsoport azt javasolja...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
Maruzsa: Nem lesznek szóbeli érettségik
AZ OKTATÁSI AKCIÓCSOPORT AZT JAVASOLJA, HOGY HA A JÁRVÁNYHELYZETBEN VAN RÁ MÓD, AKKOR ÉRDEMES AZ ÉRETTSÉGIT MEGSZERVEZNI.Javaslatuk szerint az előrehozott, valamint az érettségi bizonyítv...
(Forrás: index)
--
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek