OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése

Közvéleménykutatás a közoktatásról

Az OFOE szakmai csoportjának vizsgálata

2016 őszén, reflektálva az egész évet végigkísérő pedagógus megmozdulásokra, online kérdezést végeztünk1 a közoktatás legégetőbb kérdéseiről a pedagógusok, szülők, diákok és az oktatás ügyei iránt érdeklődő közönség körében.

Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogyan reagál a közoktatás ügyére érzékeny szakmai és civil közvélemény a 2016 első felében kibontakozott pedagógus mozgalmak követeléseire, illetve ezzel összefüggésben: mit tartanak a válaszadók a közoktatás legnagyobb problémáinak, és milyen a különböző megoldási alternatívák támogatottsága körükben.

A kérdőív kialakításánál, reflektálva a 2016 első felében jelentős társadalmi visszhangot és támogatást kiváltott kritikai hangokra, a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform követelései jelentették a legfontosabb alapot2, de a kérdőívbe olyan tartalmakat is beillesztettünk, amiről korában már zajlottak országos kutatások; így lehetőség nyílt az összehasonlításra, bizonyos tendenciák kitapintására.

A válaszadást 5041-en kezdték el, és 3356 teljesen kitöltött kérdőívvel dolgozhattunk. Mivel főleg az OFOE és a Tanítanék Mozgalom networkjét használtuk a kérdőív terjesztéséhez, a minta nem reprezentatív, inkább a pedagógus mozgalmakkal szimpatizálók véleményét tükrözi. Azt gondoljuk azonban, hogy éppen ők – az oktatási rendszer jelenlegi működése iránt kritikus, ugyanakkor aktív és proaktív szakemberek és érdeklődők – azok, akiknek a megnyerése (illetve gondolataik becsatornázása) kulcsfontosságú lehet bármilyen oktatási átalakítás, reform, újragondolás sikeressége szempontjából.

Legfontosabb eredményeink és megállapításaink

  • A válaszadó tanulók 70, a felnőttek 80-83 százaléka szerint romlott az oktatás színvonala az elmúlt években.
  • Az első három legfontosabb problémának a túlközpontosítást, az alulfinanszírozást és a tanulók túlterheltségét tartják a kérdezettek. Míg ezen belül a tanulóknak és szüleiknek a tanulói túlterheltség a legnagyobb probléma, addig a tanároknak a túlközpontosítás.
  • A megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint önálló tárcát kellene, hogy kapjon az oktatás, és 85-90 százalék gondolja, hogy a szakképzésnek is az oktatási tárcához kellene tartoznia.
  • 95 százalék felett gondolják azt, hogy az oktatásfejlesztésre a költségvetésből is biztosítani kell forrást a napi működtetésen túl, valamint hogy az oktatásfinanszírozásnak szektorsemlegesnek kellene lennie.
  • A megkérdezettek szerint a pedagógus heti kötelező óraszáma 21 óra legyen a 26 óra helyett.
  • Az intézményvezető kiválasztásába elsősorban a pedagógusok szólhassanak bele, és az intézményfenntartó a második, aki a leginkább beleszólhat. Ezután a pedagógusok inkább a közalkalmazotti tanácsot, a szülők viszont magukat és a diákokat érzik a leginkább illetékesnek.
  • A pedagógusok 54 és a szülők 41 százaléka gondolja úgy, hogy vissza kell állítani a tankönyvek akkreditációs rendszerét és a tankönyvlistáról való választás szabadságát biztosítani kell a pedagógusoknak, továbbá a szakmabeliek 21,5%-a és a szülők 24%-a teljesen felszabadítaná a tankönyvválasztást – szerintük még tankönyvlistára sincs szükség, hiszen a minőség biztosítását elvégzi a piac. A szakmabeliek és a szülők kevesebb, mint három százaléka pártolja a jelenleg érvényes állami tankönyvrendszert.
  • Valamennyi megkérdezett csoport számára prioritás, hogy a pedagógusok többletmunkáját meg kell fizetni, és hogy azok bérét is rendezni kell, akik nem tartoznak az életpályamodell hatálya alá.
  • A bérek differenciálásának a szakmabeliek szerint alapvetően a munka nehézségén, a végzettségen, kisebb mértékben pedig az életkoron és a munka összetettségén kellene múlnia, míg sokkal kevésbé számítanak a tanulói eredmények, az iskolahasználók véleménye vagy a szakmai standardoknak való megfelelés (eszerint a minősítő eljárásban tetten érhető szemlélet nem tükröződik még a pedagógusok gondolkodásában). Az életkort a szülők kevésbé érzik differenciáló erejűnek, de fontosabbnak tartanák az iskolahasználók véleményét, a tanulói eredmények alakulását és a munkaerőpiaci szempontokat.
  • Érzékelhető, hogy a tanulók, akik kitöltötték a kérdőívet, lényegesen kevésbé érzékenyek a méltányosságra, mint a felnőtt válaszadók. Ez azzal magyarázható, hogy nagy valószínűséggel elitiskolába járók kapcsolódtak be a vizsgálatba, míg a szülők közül sokan vélhetőleg a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését támogató csoportokon keresztül csatlakoztak a kitöltőkhöz. Hozzá kell tenni az eredményekhez, hogy a pedagógusok között is érdekes mintázatot kapunk a méltányossággal kapcsolatban: minél távolabb van valaki az együttnevelés konkrét helyzeteitől, annál inkább híve az inklúziónak.
  • Erősen eltér a különböző válaszadó csoportok véleménye azzal kapcsolatban, hogy min múlik az iskolai sikeresség, illetve az életben való boldogulás. Az iskolai sikerességet a tanulók és a szülők az iskolának, míg a tanárok a tanulóknak és a környezetnek tulajdonítják. A boldogulást tekintve a szülők az iskolát tartják a legfontosabb tényezőnek, míg a szakma a tanuló és a szülő jellemzőit, de leginkább a család anyagi helyzetét tartja a boldogulást meghatározó tényezőnek. A tanulók a maguk szerepét azonosítják a boldogulásban, az iskola hatását ugyanakkor nem érzékelik. Látható, hogy jellemzően a megkérdezett csoportok saját magukon kívül álló tényezőket tartanak meghatározónak a tanulás, illetve a boldogulás szempontjából.

Ennyiből is érzékelhető, hogy a kérdőív eredményeiből számos olyan probléma körvonalazódik, amiről beszélni, vitázni kell, és ami segíthet a közoktatás átalakításához kívánatos konszenzus kialakításában. Ezért ajánljuk minden, az oktatás ügye iránt felelősséget érző szakember és szakmai csoport figyelmébe ezt az anyagot.

Lannert Judit – Földes Petra – Szekszárdi Júlia

A teljes tanulmány itt tölthető le PDF formátumban.

1A kutatás Lannert Judit vezetésével, Földes Petra és Szekszárdi Júlia közreműködésével zajlott. A kérdőív összeállításában részt vett továbbá Gyarmathy Éva is.

2Áttekintettük a Tanítanék Mozgalom honlapján megtalálható követelés-listákat, így a Tanítanék 4 pontját, a PSZ 25 pontját, a CKP 12 pontból álló azonnali követeléseit, a Független Diákparlament követeléseit, valamit a Herman Ottó és a Teleki Blanka Gimnázium nyílt levelét.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek